Fejér Megyei Hírlap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

2 (Folytatás az 1. oldalról) objektív alapját egységünk­nek, a kommunista és mun­káspártok közötti kölcsönös szolidaritásnak, a proletár in­ternacionalizmus magas el­veinek. A berlini konferencia szer­da délutáni ülésén négy fel­szólalás hangzott el. Az első felszólaló Georges Marchais, a Francia KP főtitkára volt Georges Marchais: A leszerelés útján kell haladni­ a Georges Marchais, a Fran­cia KP főtitkára bevezetőül jelezte: Pártia egész tevé­­‘J?e— '­­­ben a franciaországi ’válság konkrét elemzéséből és minősítéséből indul ki, majd a továbbiakban kije­­len­tette: " Franci sorszámban mély­reható demokratikus refor­mok szükségességének kérdé­se van napirenden. Lehetővé kell te­­ni a nemzetnek, hogy saját gazdasági és szociális fejlődésének ura l­égvén, még­pedig a nagymonopóliumok államosítása útján. Biztosíta­ni kell a dolgozók, részvéte­lét az ország ügyeinek intézé­sében minden szinten, bele­értve a kormán­­yt is. A nemzetközi egyhülésről szólva Marchais megállapí­totta: Európa népei még so­ha nem rendelkeztek ilyen le­hetőségekkel ahhoz hogy tar­tós békében éljenek a lesze­relés útján haladjanak biz­tonságban munkálkodhassa­nak, mint napjainkban. Ez a békés egymás mellett­ élés azonban semmiképpen sem jelent országunkban társa­dalmi és politikai status allo-t — hangsúlyozta. A francia pártküldöttség vezetője élesen bírálta a fran­cia katonapolitikát, annak kalandor elemeit, az amerikai stratégia elfogadásét,­­a ma­gas katonai kiadásokat. Beszélt Marchais a szoci­alistákkal és a keresz­tények­kel való­­együttműködés lehe­tőségeiről, majd a berlini konferencia munká­ját tekin­tette át. Az FKP főtitkára befejezé­sül kijelentette: — Szolidárisak vagyunk a Szocialista országok kommu­nista pártjaival és a tőkés­­országok kommunista párt­jaival. Szolidárisak vagyunk a szocialista Kubával és In­dokína népeivel. Szolidárisak vagyunk az algériai FLN-nel amely a szocializmus útján vezeti az emiatt imperialista támadások célpontjává vált országot. Szolidárisak vagyunk a Szudánban Iránban és Indo­néziában, Chilében, Uruguay­­ban és Brazíliában üldözött kommunistákkal, szakszerve­zeti aktivistákkal és demok­ratákkal Szolidárisak vagyunk Dji­bouti függetlenségért harcoló népével a felszabadulásért küzdő nyugat-szaharai nép­pel. E napokban, külön szoli­daritásunkról biztosítj­uk a a kommunista pártot, az ösz­­szes demokratikus erőket, amelyeket kíméletlen meg­torlás sújt Spanyolországban. Szolidárisak vagyunk Liba­­non kommunistáival és más haladó erőivel, a Palesztinai ellenállással. Ezt követően Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnö­ke, majd Ermenegildo Gas­­peroni és Kádár János,­ az MSZMP KB első titkára ka­pott szót. HÍRLAP KÁDÁR JÁNOS A szocialista országok együttes ereje ma a világ békéjének legfőbb biztosítéka Kedves elvtársak!­­ A Magyar Szocialista Mun­káspárt, küldöttségünk nevé­ben tisztelettel köszöntöm ta­nácskozásunk minden részt­vevőjét, testvérpártjainkat, Európa kommunistáinak sok­milliós­­táborát. Pártunk üd­vözölte és kezdettől fogva tá­mogatta a Lengyel Egyesült­­ Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdemé­nyezését az európai kommu­nista és munkáspártok érte­kezletének összehívására. Ab­ban a meggyőződésben vet­tünk részt az előkészítés­­ munkájában is, hogy a nem­zetközi helyzet közös elem­zésével, a békét és a társa­dalmi haladást előmozdító közös tennivalóink meghatá­rozásával, kölcsönös szolida­­­­ritásunk kifejezésével jó szolgálatot teszünk Európa népeinek. Az előkészítés so­rán végzett nagy munkáért és a tanácskozáshoz biztosí­tott kitűnő feltételekért­­őszinte köszönetet mondok házigazdáinknak, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának. Kedves elvtársak! Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszo­nyait az enyhülés és a világ­­forradalmi folyamatainak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista vi­lágrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javá­ra változnak. A nemzetközi helyzet ked­vező alakulásának fontos té­nyezője a szocialista orszá­gok dinamikus fejlődése, ösz­­szefogása, békepolitikája és teljes szolidaritása a haladás minden erejével. A szocialis­ta országok együttes ereje je­lenti ma a világ békéjének­­­egfőbb biztosítékát és a sza­badságért küzdő elnyomot­tak, a függetlenségért, az ön­­­­álló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcának szi­lárd támaszát. Meggyőződé­sünk, hogy a Magyar Nép­­köztársaságban folyó szocia­lista építőmunkával, demok­ratikus rendszerünk fejlesz­tésével, nemzetközi tevékeny­ségünkkel nemcsak népünk érdekeit szolgáljuk, hanem ,h­hozzájárulunk a szocializmus ...nemzetközi pozícióinak erő­­sí­téséhez, a szocialista orszá­gok összefogásának megszi­lárdításához. Ugyanakkor an­nak is tudatában vagyunk,­­h­ogy a szocializmus építésé­ben fontos, sőt nélkülözhetet­len erőforrást jelent szá­­­m­unkra az a nemzetközi szo­lidaritás, amelyet mindig is tapasztaltunk a világ haladó v­érei, mindenekelőtt a szocia­lista országok és a nemzet­­­­közi kommunista mozgalom e részéről. A világhelyzet fejlődésé­nek jelentős tényezője a ka­pitalista országok kizsákmá­nyolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A kapitalizmus általá­nos válsága mélyül, s a gaz­dasági élet mellett egyre in­kább áthatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dolgozók vállára rakni és fokozza a monopóliumok dik­­tatúráját. A helyzet gyökeres megoldására egyedül a kom­munistáknak van olyan prog­ramja, amely a tömegek ér­dekeit szolgálja, alapvető társadalmi változásokat kö­vetel és a monopóliumok ha­talma ellen a legszélesebb népi egységre támaszkodik. Ebben a harcban testvérpárt­jaink szervezetileg erősödnek, tömegbefolyásuk növekszik. A Magyar Szocialista Mun­káspárt teljes mértékben szo­lidáris a kapitalista orszá­gokban harcoló kommunis­tákkal, az összes demokrati­kus erőkkel, üdvözli sikerei­ket, támogatja küzdelmüket a társadalmi haladás, a szo­cializmus irányába mutató mélyreható változásokért. A világforradalmi folyamat előrevitelében mind jelentő­sebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító mozgal­mak. Harcuk nyomán továb­bi haladó vonások jelennek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pártunk elvi következetességgel erősí­ti kapcsolatait ezen országok kommunista pártjaival, fel­szabadító mozgalmaival, se­gíti a nemzeti és a társadal­mi felemelkedésért vívott harcokat. A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikája. Az eredmé­nyek hosszú harcban, követ­kezetes erőfeszítések nyo­mán születtek. Ezt a küzdel­met tovább kell folytatni a háború és a hidegháború megszállottjai, a történelem kerekét visszafordítani pró­báló szélsőséges imperialista körök meg-megújuló ellen­támadásaival szemben. A po­litikai enyhülés megszilárdí­tásáért, a katonai enyhülés 'előmozdításáért"­­ harcolva számíthatunk a­ dolgozó tö­megek, valamennyi, békesze­rető erő aktív, támogatásá­ra. Ez a politika valamennyi nép érdekeinek megfelel, mert megmenti az emberisé­get egy új világháború bor­zalmaitól. Ugyanakkor jobb külső feltételeket, teremt a szocialista építőmunka szá­mára. Elősegíti a nemzetkö­zi munkásosztály harcát a társadalmi haladásért és a békéért. Hozzájárul annak a harcnak a sikeréhez, ame­lyet a nemzeti felszabadító mozgalmak országaik politi­kai és gazdasági független­ségéért, felemelkedéséért vívnak. Mi komolyan vesszük a helsinki záróokmányt Kedves elvtársak! Az európai helyzet az el­múlt években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az eu­rópai kommunista és mun­­­­káspártok 1967-ben Karlovy- Vary-ban tartott értekezle­tén kidolgozott akcióprogra­mot. Közös harcunk elveze­tett a második világháború óta megoldatlan kérdések jelentős részének lezárásá­hoz. Fejlődnek a szocialista és a tőkésországok kapcsola­tai. Az elmúlt évben Helsin­kiben megtartották az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet zárószaka­szát. Ez a békeszerető erők és a realitásokkal számoló politikai tényezők közös si­kere volt. Történelmi jelen­tőségű, hogy ezen a konfe­rencián részt vettek 33 euró­pai és két észak-amerikai ország legmagasabb szintű képviselői,­ akik erkölcsileg, politikailag elkötelezték ma­gukat a béke megszilárdítá­sa, a békés egymás mellett élés elveinek és gyakorlatá­nak érvényre juttatása mel­lett. A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebi­zonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tő­késországok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista országok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, a­­ megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben kö­zösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törek­szik az államok közötti kap­csolatok fejlesztésére, a gaz­dasági, tudományos és kul­turális együttműködés kibő­vítésére, az információcsere javítására, az emberek kö­zötti kapcsolatok szélesíté­sére, s ugyanezt várja ter­mészetesen a tőkésországok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodá­sok valóra váltása az enyhü­lés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földré­szünkön a szocialista orszá­gokban a békés építő mun­kához, a kapitalista orszá­gokban pedig az égető társa­dalmi problémáknál, a dol­gozók javára történő megol­dásához, a társadalmi hala­dáshoz. Ugyanakkor nem fe­ledkezünk meg­ arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű országok vannak, amelyek­ben ellentétes osztályérdekek érvényesülnek, s ennek kö­vetkeztében egymással kibé­kíthetetlenül ellentétes ide­ológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus termé­szetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvénye­ken alapul. Minden nép jo­ga, hogy önállóan, külső be­avatkozás nélkül válassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván­, A forradalom a társadalom belső fejlődésének a követ­kezménye kívülről nem le­het rákényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenezzük az ellenforrada­lom erőszakos terjesztését is. A cselekvés vezérfonala tudományos világnézetünk Kedves elv­társak!­­ A nemzetközi kommunista és m­unkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunistáik a legáll­­hatatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyének. Így volt ez a múlt században, amikor tudomá­nyos világnézetünk, a mar­xizmus megszületett, így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ-­ zelmével új fejezet kezdő­dött az emberiség történel­mében. Ez jellemezte a kommunis­ták magatartását a második , világháború idején, amikor mozgalmunk, és az első szo­cialista ország, a Szovjetunió hozta a legtöbb áldozatot az­ért, hogy a fasiszta­­ fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásának véget vessenek, megteremt­sék a népek hőn óhajtott vá­gyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. Nincs ez másként napjaink­ban sem, amikor a kommu­nista és munkáspártok a bé­kés egymás mellett élés gya­korlatának megszilárdításá­ért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ügyé­nek előmozdításáért száll­nak síkra. Az egyes országokban , az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nemzetközi kommunista munkásmozgalom számára a cselekvés vezérfonala tudo­mányos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, hanem élő, fejlődő tudo­mány. A marxizmus—leni­­nizmus általános érvényű ta­nításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sa­játosságainak, történelmi ha­­­­gyományainak és társadalmi vívmányainak figyelembevé­telével önállóan alkalmaz­zák. Ma, amikor a kommu­nista világmozgalomnak nincs központja, vagy vezető pártja, amikor a testvérpár­tok önállóan határozzák meg taktikájukat és straté­giájukat, különös jelentősé­gű a marxista-leninista el­mélet tisztaságának megőrzé­se, a gyakorlat tapasztalatai­nak elméleti hasznosítása és a proletár internacionalizmus elvének érvényesülése. A proletár internaciona­lizmus eszméjét Marx, En­gels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a burzsoázia nemzetközi össze­fogásával és a nacionaliz­mussal, a sovinizmussal. Az internacionalizmus eszméje állandóan­ gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kom­munista mozgalom ennek­ erejével fejlődött a történe­lem leghatalmasabb politikai mozgalmává. A proletár in­ternacionalizmus eszméje megítélésünk szerint magá­ban foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek össz­hangját, mert az egyes pár­tok eredményei erősítik nemzetközi mozgalmunkat, és a nemzetközi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pártokat. A proletár internacionaliz­mus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együtt­működés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát, az egymás belügyeibe való be nem avatkozást. A kommunista pártok kö­zött voltak, vannak és nyil­ván lesznek is véleményelté­rések, viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stra­tégiai kérdések megítélésé­ben, ez a fejlődés velejáró­ja. A történelem tanúsága szerint , mozgalmunk erősö­dését azt szolgálja, haeszrde-­ cseréinket a kölcsönös meg­becsülés, a proletár interna­cionalizmus szelleme hatja át, és állásfoglalásainkat, te­vékenységünket alapvető ér­dekeink és céljaink azonos­sága vezérli. Működjünk együtt Európa békéjéért minden antimarxista és szakadár nézet felhasználá­sával gyengíteni.­­ A Magyar Szocialista M Munkáspárt tevékenységé­ben a proletár internaciona­lizmus elvét követi. Vissza­utasít minden burzsoá és an­­timarxista nézetet, a nacio­nalizmust, a szovjetellenes­­séget, mert tudja, hogy mind­ez mozgalmunk egysége, az emberi haladás ellen irá­nyul. Pártunk ezért­ támo­gatja, hogy a kommunista és munkáspártok kapcsolatai erősödjenek, hogy képviselő­ik két-, több- és sokoldalú találkozók keretében rend­szeresen találkozzanak. A testvérpártoknak ki kell cse­rélniük forradalmi tapaszta­lataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika fő kérdéseiről, , a közös felada­tokról, hogy a proletár inter­nacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a­ békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti ér­dekeket­ semmibe vevő nagy monopóliumok, az imperia­lizmus nemzetközi összefo­gása ellen. Kedves elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által ké­szített dokumentum tervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekez­letének napirendjével és céljaival összhangban van. Elemzi a nemzetközi helyzet­ben, az Európa biztonságá­ért folytatott harcban bekö­vetkezett változások lénye­gét, körültekintően határoz­za meg közös feladatainkat az adott helyzetben. Egyet­értünk a dokumentumnak , azzal a részével is, amely felhívással fordul Európa ha­ladó, demokratikus erőihez, mindenekelőtt a szocialista, szociáldemokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében. A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként m­i is részt vettünk, a dokumentum készítésében, amely meggyő­ződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommun­i­­p­­káspárt­jainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, fel­emelő céljaink elérését. Pár­tunk elfogadja a beterjesz­tett okmánytervezetet, és elfogadásra javasolja az ér­tekezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének. Befejezésül, kérem a test­­vérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a ma­gyar kommunisták üdvözle­tét és jókívánságait. Biztosít­hatom önöket, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tag­sága­ a szocializmust építő és békeszer­ető magyar nép teljes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állás­­­­foglalásait, , és minden tőle telhetőt megtesz annak érde­kében, hogy Európa a béke, a biztonság, az együttműkö­dés és a társadalmi haladás földrésze legyen. Köszönöm a figyelmet. Szünet után Michael O'Riordan-nak, Írország Kommu­nista Pártja főtitkárának elnökletével megtartották a kon­ferencia néhány perces záróülését. Elhatározták, hogy a szer­kesztő bizottság által kidolgozott dokum­entum-tervezetet el­fogadottnak tekintve, azt a sajtó rendelkezésére bocsátják. Az elnök a részt vevő küldöttségek nevében megköszönte a Német Szocialista Egységpártnak és személy szerint Erich Honeckernek, a párt KB főtitkárának a tanácskozás sikeres munkája érdekében kifejtett tevékenységét, majd a konfe­rencia dokumentuma egy bekezdésének felolvasásával zárta az európai kommunista és munkáspártok kétnapos berlini ta­nácskozását. A délutáni órákban az NSZEP Központi Bizottsága fo­gadást adott a berlini konferencián részt vett 29 küldöttség tiszteletére. A kapitalista osztályellen­­ség, a nemzetközi imperia­lizmus a kommunizmus el­len vívott évszázados harcá­ban korán felismerte, és­ m­a is nagyon jól tudja, mi a proletár interna­cionalizmus jelentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a szovjet­­ellenesség szításával, a nem­zeti elzárkózás ösztönzésével, a mozgalmunkban fellelhető Csütörtök, 1976. július 11 Baráti találkozók Kádár, János, az MSZMP KB első tit­kára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára június 30-án megbeszélést folyta­tott Berlinben. A két párt vezetői foglalkoztak néhány nemzetközi kérdéssel és megállapították hogy az európai kommunista és munkás­pártok konferenciája fontos hozzájáruló­­földrészünk kommunista és munkásmoz­galmának összeforrottságához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev tájé­koztatták egymást az MSZMP XI. illetve az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott ha­tározatok végrehajtásának alakulásáról és kifejezték teljes megelégedettségüket afe­lett, hogy állandóan mélyül a magyar— szovjet párt- és államközi együttműködés. A találkozó baráti légkörben zajlott le. Kádár János, az MSZMP KB első titká­ra megbeszélést folytatott tegnap Berlin­ben Erich Honeckerrel, az NSZEP KB fő­titkárával, Gustav Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, Tottor Zsivkovval, a BKP KB első titkárával, Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, és Joszip Broz Titoval, a JKSZ elnökével is.

Next