Fejér Megyei Hírlap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-19 / 247. szám
-----------------------------------------------------------------------------------HÍRLAP Olvasószolgálat Kedd, 1976. október 19. A Nap kél 6 óra 08 perckor, nyugszik 16 óra 49 perckor. A Hold két 1 óra 15 perckor, nyugszik 14 óra 38 perckor. Nándor napja van. A XIX. század első felében mesterségesen a Ferdinand név magyar megfelelőjévé tették. Eredete vitás. 1. A Ferdinánd név Nándi becézőjének tudatos alakítása a Sándor, Andor nevek mintájára. 2. A régi Lándor néven kersztül a Leander származéka. 3. Megvizsgálandó emellett a Neander férfi utónévből való származás lehetősége is. —15 éve halt meg Mihail Sadoveanu román író, a román realista irodalom kimagasló egyénisége — Lenin-békedíjas. — 40 éve halt meg Balló Ede festőművész, szakíró,hírnevét a régi, mesterművekről készített másolatai őrizték meg. — 60 éve született Karl-Birger Blomdahl svéd zeneszerző, az első „Űrhajós” opera (részben elektronikus zenével), az „Aniara” szerzője. IDŐJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás ma estig, erősen felhős, párás idő, ismétlődő esővel. Többfelé megélénkülő, időnként megerősödő szél. A reggeli órákban helyenként köd lehet. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 5—10 fok között. RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH RADIO 8.27: Zenekari muzsika. 10.05: Iskolarádió. 10.33: Puccini: A köpeny. Egyfelvonásos opera. II. 32: Thiel: Karib-tengeri fantázia. 11.38: Colas Breugnon: Romain Rolland regénye folytatásokban. — XIV. rész. (Ism.) 12.35: Melódiakoktél. Közben: 13.10: Törvénykönyv. 14.04: Polbeat. 14.13: Ezeregy délután. 14.43: Éneklő ifjúság. 15.10: Az élő népdal. 15.20: Saint-Saens: Az állatok farsangja — szvit. 15.44: Magyarán szólva... 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Harsan a kürtszó! 16.35: Reneszánsz kórusmuzsika. 17.31: Bemutatjuk új felvételeinket. 18.00: A Szabó-család. 19.15: Beverly Sills és Richard Tucker énekel. 20.00: Merre tart a fejlődő világ? 20.30: Új nótáfelvételeinkből. 21.05: Kilátó. 22.20: Köszöntjük a 60 éves Emil Gilelsz-t. 23.30: Gyöngy Pál szerzeményeiből. 9.10: Mihály Tamás, Kóbor János és Sülyi Pétertáncdalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Rudolf Schock operettdalokat énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 8.33: Slágermúzeum. 9.20: Fenkölt tudatlanság. 9.33: Derűre is derű. . . (Ism ) 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Látószög. 12.00: Népdalok. 12.33: Arcképek a lengyel irodalomból. 12.50: Rahmaninov: Szimfonikus táncok. 13.33: Beszélni nehéz. (Ism.) 14.00: Kettőtől-hatig. . . 18.00: Európai népek zenéjéből. 18.33: „Rapszódia magyar módra.”. 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Irodalmi kirándulások. 21.03: A Rádió Dalszínháza. 22.17: Fúvószene. 22.33: Tíz perc külpolitika. 22.43: Népdalcsokor. 23.30: Rigó Magda és Maleczky Oszkár énekel. III. MŰSOR 14.05: Századunk zenéjéből. 14.46: Mariska az anyjánál. Novella. 14.59: Iphigenia Aulisban. Operarészletek. 16.03: Hangverseny Beethoven-műveiből. 17.03: Romantikus zene. 18.03: XX. századi kórusmuzsika. 18.17: Zenetörténeti érdekességek. 19.15: Iskolarádió. 19.33: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. Kb. 22.15: Dzsesszfelvételekből. 22.31: Elektronikus zene. TELEVÍZIÓMŰSOR BUDAPEST TV 8.00: Tv-torna. (Ism.) (Színes!) 8.05: Iskola-tv. Magyar Irodalom (ált. isk. 7. oszt.) 9.05: Úszásoktatás. (Ism.) 9.30: Óvodások műsora. (Színes!) 10.05: Történelem (ált. isk. 7. oszt.) 11.05: Történelem (ált. isk. 6. oszt.) (Ism.) 12.05: Földrajz (ált. isk. 5. oszt.) (Ism.) 13.05: Iskola-tv. Magyar irodalom. (Ism.) 11.05: Úszásoktatás. (Ism.) 14.55: Történelem (ált. isk. 7. oszt.) (Ism.) 15.55: Történelem (ált. isk. 6. oszt.) (Ism.) 16.50: Földrajz. (Ism.) 17.18: Hírek. 17.30: A róka. Jugoszláv rövidfilm. 17.40: A szövetkezetek kongresszusai előtt. 18.10: Mindenki iskolája. 1. Irodalom. (Ism.) 18.45: 3. Földrajz. (Ism.) 19.15: Esti mese. 19.20: Tv-torna. (Színes!) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. Ember és föld. (Színes!) 20.45: Az ébenfa szobrászai. 21.25: Aki mer, az nyer! 22.25: Tv-híradó 3. n. MŰSOR 20.00: Riportműsor az ENSZ- ről. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Racine, Berenice (Színes!) Tragédia két részben. (14 éven felülieknek!) OSZTRÁK TV I 10.30: Inferno. Film. 17.30: Kicsinyek műsora. 18.00: spannagl és fiai. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kvíz-műsor. 21.35: Ház az Eaton Piacon. (7.) 22.20: Hírek, sport. OSZTRÁK TV II 13.30: A szigeteken tovább élnek. Film. 20.00: A Semmeringcsalád. (3.) 21.40: Tv-híradó 2. JUGOSZLÁV TV 17.10: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.45: Olasz múzeumok. 18.15: A védőnő. 18.45: Népi muzsika. 20.00: Középpontban. 20.50: Nagy kutatók. 22.00: A REMUS krónikája. II. MŰSOR 18.45: Ljubljanai dokumentumfilmesek. 19.00: Kópék. 20.00: J. Ancak: Az én lengyel drámai antológiám. 21.00: Huszonnégy óra. 21.20: Slágerparádé. 21.50: Látóhatár. SZLOVÁK TV II. MŰSOR 17.45: sporthíradó. 19.00: Tvhíradó. 20.00: Szavazunk. .. TÉVÉAJÁNLATUNK 20.00: KISFILMEK A NAGYVILÁGBÓL. Egy spanyol és egy francia kisfilm egzotikus tájak ismeretlen lakói közé visz el bennünket. ..A szent hegy” című spanyol film Venezuelába vezet, a piaroa indiánok közé. A francia rövidfilm színhelye Tanzánia. Megismertet a film a makondék életével, szokásaival, művészetükkel, jelképrendszerükkel. Az ismeretterjesztő műsorban Kollányi Ágoston rövidfilmjét is láthatják a nézők „Biológiai egyensúly” címen. Várőmurty mínház OKTÓBER 19-én este 7 órakor Bérletszünetben HENRIK IBSEN: HEDDA GABLER 2459 Az 1000 éves Székesfehérvár Budenz-ház: Ybl-gyűjtemény Fekete Sas Patikamúzeum Középkori Romkert KÖNYVTÁRAK MOZIMŰSOR Köztársaság Filmszínház Székesfehérvár de. 1210-kor és du. 4 órakor: Az elfelejtett város (NDK) Este 6 és 8 órakor: A kékruhás nő (francia) Székesfehérvár Petőfi Filmszínház Délután 3 órakor MAGYAR FILMEK KLUBJA Szegénylegények du. 5 és este 7 órakor: A Gamma-sugarak hatása a százszorszépekre (amerikai) Dózsa Filmszínház Dunaújváros de. 4/a 10-kor és du. 4 órakor: Egy kis előkelőség este 6 és 8 órakor: Szalad, szalad a külváros KIÁLLÍTÁSOK István király Múzeum: Állandó régészeti kiállítás ORVOSI ÜGYELET Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Felnőtteknek nyitva: 13-tól 19.30 óráig Gyermekeknek nyitva: 13-tól 17.30 óráig Velinszky László Városi Könyvtár Nyitva: 11-től 19 óráig Építők Pintér Károly Művelődési Háza, Hírlapolvasó Nyitva: 14-től 20 óráig Köfém Szakszervezeti Könyvtára Nyitva: 10-től 18 óráig SSIIM Köszörűgépgyár Szakszervezeti Könyvtára Nyitva: 12-től 15 óráig Vasutas Kultúrotthon Könyvtára Nyitva 16.30-tól 18.30 óráig VIDEOTON Szakszervezeti Könyvtára Nyitva: 10-től 16 óráig A felnőtteket és gyermekeket ellátó központi orvosi ügyelet Székesfehérváron, a Pintér Károly utca 5. szám alatt 19-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-456. ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Székesfehérváron, a Liszt Ferenc utca 11. szám alatt. A borászat kémiája Mialatt a szőlőmust borrá érlelődik, a kémiai folyamatok egész sora játszódik le benne. Ezeket csak a legutóbbi időkben sikerült tökéletesen megismerniük a kutatóknak. A végbemenő jelenségek megértése lehetővé teszi a pontosan reprodukálható minőségű borfajták előállítását, a borok „betegségeinek” megelőzését, hibáinak és hamisításának feltárását, megakadályozását. Élesztőgombák és baktériumok A szőlőmust literenként 150 —200 gramm erjeszthető cukrot — glukózt, és levulózt — tartalmaz. A természetes erjedési folyamatot azok az élesztőgombák indítják meg, amelyek a szőlőszemek héjáról kerülnek a mustba. Előfordulhat, hogy a szőlőlében való gyors elszaporodás során olyan gombafajok is előtérbe kerülnek, amelyek rossz illatú vegyületek — kénhidrogén, merkaprámok stb. — keletkezését idézik elő, s megrontják a bor aromáját Ezt megelőzendő tudatosan megválasztott, speciális élesztőgombák adagolásával idézik elő a cukornak alkohollá való átalakulását. Az erjesztés ideális hőmérséklete 20 C-fok körül van. Ezt igen nehéz betartani, mivel az erjedési reakció során igen tetemes hőmennyiség szabadul fel, ami káros lehet, ha 40 C-fok fölé emeli a forrásban lévő bor hőfokát. E hőfokhatáron túl ugyanis az erjedési folyamat megáll — jóllehet még cukor van a lében —, mivel az élesztőgombák elpusztulnak. Ha fennáll a túlmelegedés veszélye, hűtést kell alkalmazni. Ezzel csökkenthető az aroma kialakulásában fontos szerepet játszó illő anyagok vesztesége is. Az erjedés során etilalkohol keletkezik és tekintélyes mennyiségű széndioxid szabadul fel (egy évenként 50 ezer hektoliter bort termelő pincében például kb. 400 tonna széndioxid távozik a levegőbe.) Az élesztőgombák kisebb mennyiségben a borostyánkősavat, ecetsavat és butadiolt is létrehoznak. A szőlőlében lévő nitrogéntartalmú anyagokból aminosavak és fehérjék keletkeznek. Az aminosavak — ugyancsak az élesztőgombák hatására — magasabb rendű alkoholokká alakulhatnak át (például a leucinból izoamil alkohol lesz.) A szőlőmustnak borrá való átalakulása során — egymást követően — két erjedési folyamat játszódik le. Az egyik a fentebb leírt élesztőgombás erjedés, a másikat viszont baktériumok idézik elő amelyek a lében levő almasavat bontják el, alakítják át tejsavvá. Fontos, hogy ez, az átalakulás teljes mértékben végbemenjen és a borban almasav ne maradjon. A szőlőlé érlelődése folyamán sajnos másfajta baktériumok is elszaporodhatnak, amelyek a bor betegségeit, öregedését idézhetik elő. Az elmondottakból következően az ősz kedvelt gyümölcslevét, a mustot, a gombákat és baktériumokat egyaránt pusztító hőkezeléssel (pasztőrözéssel) lehet úgy tartósítani, hogy erjedésmentesen hosszabb ideig elálljon. A „mindentudó” kén Fontos kémiai folyamatok játszódnak le a mustban, illetve a borban a kénnel való kezelés során is. Ha a musthoz, abban jól elkeverve, kénsavat adagolnak, a feldolgozás idejére ún. redukált állapot jön létre, így elkerülhető, hogy illat- és zamatanyag veszteségeket, színanyag-károsodásokat idézzen elő az oxigén. Ahol szüretkor megfelelően kénezik a hordókat, kevesebb a gond, kevesebb a beteg bor. Az úgynevezett bamatörésre hajlamos bort feltétlenül alá kell vetni a kénes kezelésnek (bamatörésre az a bor hajlamos, amely szobalevegőn tartva elveszti színét, néhány nap alatt bámulásnak indul.) A kezelést kéntabletták hozzáadásával lehet elvégezni. Ezt kell tenni akkor is, ha a bor kellemetlen szagú és penészes ízű. Ha a zavaros bor kénezés után egy-két hét alatt nem tisztul le, kívánatos a derítést is elvégezni. Derítéskor a borba olyan anyagokat juttatnak, amelyek fizikai és kémiai hatásuk révén magukhoz kötik a zavarosító részecskéket és gyorsan leszállnak, leülepednek a hordó aljára. A derítésre a csersavas-zselatinos módszer a legjobb (kistermelők tojásfehérjével, illetve soványtejjel is elvégezhetik ezt a műveletet.) Korszerű vizsgálati módok A kémiai vizsgálatokkal pontosan nyomon lehet követni a bor érlelődése során lejátszódó folyamatokat. Az ún. papírkromatográfia az utóbbi évtizedben a borászat egyik legelterjedtebb ellenőrzési módszerévé vált. Segítségével elemezni lehet a bor szerves savait, meg lehet állapítani a bor származási helyét, le lehet leplezni a kevert borokat. A bor aromájáért felelős illő anyagok meghatározását gázkromatográfiás készülékekben végzik. Ennek a vizsgálati módnak az alapja az, hogy a különböző komponensek különbözőképpen oldódnak egy hosszú oszlopban elhelyezett, különféle szilárd halmazállapotú rétegekben. Kémiai analízissel azt is meg lehet állapítani, hogy a bort mely évben termelték. Mégpedig azon az alapon, hogy a különféle évjáratú szőlők radioaktivitásának szintje eltérő. B. I. Lukácsnapi leányvásár A Zengő lábánál fekvő Pécsváradon vasárnap tartották a nevezetes Lukácsnapi leányvásárt. A hűvös, borongós időjárás ellenére sok ezren gyűltek össze az egész napos látványos mulatságra. A sajátos hagyomány eredete a régmúltba nyúlik vissza, amikor a Lukácsnapi vásároknak még fontos házasodási-népesedési funkciójuk is volt. A Mecsek apró hegyi falvainak népe ugyanis ily módon védekezett az egy-egy településen belüli túlzott összeházasodások ellen. A szülők magukkal vitték eladó lányukat Pécsváradra és így teremtettek alkalmat arra, hogy gyermekük megismerkedjen más falubeli legénynyel. Ma már természetesen nincs szükség arra, hogy a mecseki falvakban élő lányok így keressenek párt maguknak, de a kedves, régi hagyomány emléke még él. A pécsváradi tanács kétévenként megrendezi a leányvásárt, a helybeliek és a vendégek örömére. A kulturális tartalommal gazdagodott leányvásár Dél- Magyarország nagy folklorisztikus eseménye volt. Hat dél-dunántúli és dél-alföldi megyéből huszonhat hagyományőrző népi együttes vett részt a találkozón. Ez alkalommal került sor a néptánc oktatóinak és a népi együttesek vezetőinek országos tanácskozására. A díszítőművész szakkörök vezetői tapasztalatcserére gyűltek össze A vidám vásári hangulatot szolgálták a vásárfiát árusító sátrak, a lacikonyhák, és a gesztenyesütők s a környékükön játszó zenekarok. Újabb tájvédelmi körzetek Már száz éve múlt, hogy az amerikai Yellowstoneparkot védett nemzeti területté nyilvánították. Az elsőt egyre sűrűbben követték a többiek és azóta 1204 nemzeti parkot, természetvédelmi területet jelöltek ki a világon. Hazánkban mindössze 3 évvel ezelőtt alakult meg az első, a Hortobágyi Nemzeti Park 52 ezer hektáron és követte a múlt évben a Kiskunsági Nemzeti Park. A természetvédelmi törvény — amelyet nemrégiben fogadott el a parlament — meghatározza a tennivalókat és kötelezettségeket is. Az eddig végzett természetvédelmi munkákról és a jövő feladatairól nemrégiben könyvet jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó. A könyvben 15 neves hazai szerző összegezi a hazánkban végbement és a természetvédelemmel kapcsolatos változásokat. Hű képet adnak természeti értékeinkről, melyekben az igen gazdag Balaton, a Balaton-felvidék, a Bakony is szerepel. Az Országos Természetvédelmi Hivatal 500 ezer hektárban állapította meg azt a területet, amelyet 1990-ig védetté tud nyilvánítani. Mit jelent ez? Jelenleg 200 ezer hektár körül van a védett terület nagysága, tehát nem egészen 15 esztendő alatt további 300 ezer hektár területre terjesztik ki a védettséget. Az Országos Természetvédelmi Hivatal a távlati terveken túl egy közelebbi már a következő években megvalósuló tervet dolgozott ki. A program szerint évente egykét újabb körzet védetté nyilvánításával számolnak. Első helyen áll a tervben a már védett Badacsonynak az ikertestvére, a Szentgyörgyhegy. Az Országos Természetvédelmi Hivatal magasabb védettségi kategóriába sorolja. Tervezik, hogy a közeljövőben védetté nyilvánítják a balatonfüredi cserszömörce erdőt. Ennek az értékes területnek a védetté nyilvánítása „bevezetője”, magva lesz egy nagyobb Balaton-felvidéki tájvédelmi körzetnek. Úgy tervezik, hogy 1980-ban jelenik meg erről az országos rendelet. Ezután helyezik védettség alá a magyar tengertől északra található és páratlan szépségű bazaltképződményeket, a különös idegenforgalmi látványosságot jelentő Tapolca környéki kúphegyeket. A több évre szóló fokozatosan megvalósuló programban tovább szigorítják a Tihanyifélsziget és a Kis-Balaton természeti védettségét és egyben növelik annak területét. Többször elhangzott már szakmai előadásokon tanulmányokban is megfogalmazták, hogy vissza kell állítani a Kis-Balaton eredeti állapotát. Az Országos Természetvédelmi Hivatal most napvilágot látott terve már figyelembe veszi azt, hogy a Zala folyót visszavezetik a berekbe. A gazdag növényzet természetes szűrője lesz a folyó vizének. Az Országos Természetvédelmi Hivatal több évre szóló terve szerint a jelenleg mindössze 5 ezerről csaknem 15 ezer hektárra bővül a Balaton és környékének védett területe. Kedd, 1976. október 19 Az egyszárnyú vadkacsa A kacsavadászat kezdete után különös megfigyelésüket mesélték a Velencei-tó környékén vadászó ismerőseim. Arról számoltak be, hogy a tó északi partján hatalmas, különböző kacsacsapatok gyülekeznek. A nagy csapatok dacára a vadászszerencse mégsem kedvez számukra, mert a kacsák nagyon éberek. Magasra emelkedve, a tó felett távoznak a közeli földekre, kaszálókra. Feltűnt, hogy egy kacsa egy kisebb termetű, valószínűleg barátréce, a többiek távozása után is egyedül maradt a vízen, a felrepülést nem is kísérelte meg. A nyílt vízen ez a jelenség több napon keresztül megismétlődött. Több száz kacsa a levegőben, de egy — valószínűleg ugyanaz — idegesen úszkált a vízen. Mi lehet az oka a megfigyelt furcsaságnak? Ez izgatta vadászismerőseimet. Egyszer magam is részt vettem a kacsalesen, én is meggyőződhettem barátaim megfigyeléséről. A távcsövek a szemek elé kerültek, egy-két pillanat és már hangzik a meghatározás. „Egy szép barátréce. De milyen szép! Rőt-barna fejtollal ragyognak a késő délutáni fényben. Vajon miért nem repül a többiekkel? Alapos, hosszas távcsövezés után megállapítom, hogy bal oldalán fehér szárnytükre nem látható. Csak a jobb szárnya van meg, a bal szárnya hiányzik. A következő napon kíváncsiságból puskavégre kerítették barátaim az egyszárnyú vadkacsát. Valóban egy szárnya volt, ezért nem követhette társait. A vizsgálat során szárnytövét alig találták meg, szárnya tőből hiányzott. A forradások nyoma alig volt észlelhető. A baleset rég történhetett, talán pelyhes récekorban — valamilyen ragadozó téphette le gyenge szárnyát. Telt az idő, anyányivá nőtt, de levegőbe talán sose emelkedett, csak tekintetével kísérte a többieket. Mi lett volna a sorsa, ha beköszönt a tél és jégpáncéljával beborítja a nyílt, vizek tükrét? Éhhalál? Végleges kiszolgáltatottság? Igen. A jövő ezt tartogatta számára. Az eldörrenő fegyver biztos, hogy sok szenvedéstől mentette meg. flr. Warvasovszky) Felfűtött kaptárak Különös jelenségre figyeltek fel a baranyai méhészek a minap a kaptárak őszi átvizsgálása során; számos méhcsaládnál megkezdődött a fiasítás, aminek a rendes időpontja január-február. A méhek szabályszerűen felfűtötték a képtárakat és az anyák hozzáfogtak a petézéshez, megindult tehát a fiasítás normális folyamata, aminek eredményeként hamarosan kelni fognak a kisméhek. A kaptárak naptára ily módon három hónapot siet és ezt — a méhészek véleménye szerint — a változékony őszi időjárás idézte elő. Mint emlékezetes, a szeptember szokatlanul hideg volt, s erre a méhek úgy reagáltak, mint a tél beálltával szoktak. Egy hónap elmúltával viszont verőfényes, meleg őszutó köszöntött a Mecsek vidékére. Hatására a méhek úgy viselkednek most, mintha már átteleltek volna. Az idősebb méhészek emlékezete szerint a hatvanas évek elején játszódott le hasonló jelenség a baranyai méhészetekben. A korai fiasítás nem jelent gondot: a viszonylag jó mézelőesztendő után erősek a méhcsaládok és bőséges élelemkészlettel rendelkeznek.