Fejér Megyei Hírlap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

Redd, 1976. november 2. Üzemi népművészek első országos találkozója Fafaragók és ötvösök Faragók, ötvösök, kerá­­miakészítők — mondhatnánk sorban az üzemek munkásai közül művészeti alkotással, a népművészet valamelyik ágával foglalkozók körét. Említhetnénk Czirok Antal perkátai fafaragót, a Vasmű munkáját, szólhatnánk a szé­kesfehérvári Volán Vállalat kerámiakészítőiről, a Köfém korábbi képzőművészeti kö­rének tagjairól. Megyénk nem egy üzemé­ben — különösen a Szakszer­vezetek Fejér megyei Taná­csa munkahelyi közműve­lődési akciójának indulása óta — biztatóan folyik a kulturális tevékenységnek ez az ága. Bizonyára mindez közrejátszott az üzemi nép­művészek első országos ta­lálkozója színhelyének kivá­lasztásában. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa az SZMT-vel, a Dunai Vasmű Szakszervezeti Tanácsával, a Dunaújvárosi Városi Tanáccsal, a dunaúj­városi Munkás Művelődési Központtal karöltve Duna­újvárosban rendezi az üzemi népművészek első országos találkozóját. A találkozóról Benke György, az SZMT kulturális osztályának vezetője a kö­vetkezőket mondta: — Az üzemekben, szerte az országban, megyénkben is a népművészet számos műfaját művelik, számos ágában születnek­ maradandó, elismerésre méltó alkotások. Most a korábbi felhívás nyo­mán beérkezett több száz alkotás elbírálása után, ki­állításon mutatják be­­a ’ leg­jobbnak talált műveket. A Munkás Művelődési Köz­pontban rendezett kiállítás megnyitása után mesemon­dók,­­énekesek, táncosok ad­nak számot művészetükről. A rendezvény első a ma­ga nemében, először rendezik együtt, egy időben a népmű­vészet valamennyi ágát fel­ölelő találkozót. Az országos seregszemle november 26-án az alkotásokat bemutató ki­állítással nyílik meg, majd­ a következő napokon ta­pasztalatcserével, szakmai előadásokkal folytatódik. Az üzemi népművészek első or­szágos találkozója november 26-án zárul.­ (v) Találkozás Uránvárosban Vasárnap délelőtt jól meg­termett fiatalember álldo­gált Uránváros kultúrott­­hona előtt. Bordó színű pa­norámás busz érkezett, olda­lán felirat: Dunai Vasmű KISZ. A busz ajtaján vidám sereg rajzott ki, a henger­művek harmincnyolc KISZ- fiatalja. A várakozó fiatal­ember Mészáros István volt, a Mecseki Ércbányászati Vállalat egyik üzemegységé­nek KISZ-titkára. A két üzem ifjúkommu­nistái között még a nyáron bontakozott ki a barátság. Az uránbánya karbantartói felkerekedtek és ellátogattak a Dunai Vasműbe, hogy saját szemükkel lássák, hogyan lesz a vörös érckezetből — szerszámaik alapanyaga —­­ acél. Vendégül akkor a hen­gerművesek látták őket. Sol­tész László alapszervezeti titkár még ma is szívesen emlékezik a júniusi látoga­tásra. Az október végi napsütéses vasárnap kicsalogatta a ki­rándulókat a szabadba. Ki­rándulásra indultak a Vas­mű tengerészei is. Bányá­szokat indultak látogatni, mégpedig uránbányászokat. A vendégeket fogadó fiatal vájárok, ifjúsági brigádveze­­tők, karbantartók, akik a nyáron a Vasműben voltak, igyekeztek a legteljesebb ké­pet adni a bányászéletről, így tudták meg a dunaúj­városiak — nagy meglepeté­sükre —, hogy az uránbánya dolgozóinak 43 százaléka , nincs még harmincéves. Hogy a 21 ifjúsági brigád jó mun­kájának eredményeképpen az üzemet a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tün­tették ki a múlt évben. Tavaly a­­Vasmű is kiérde­melte ezt az elismerést. Kiderült az is, hogy való­jában milyen is a munka 1150 méterrel a föld szintje alatt, és azt is, hogy ezt mennyi fizetés tartja egyen­súlyban. Hányan vesznek részt az ifjúsági munkaver­seny mozgalmakban és mi­lyen eredménnyel. A bányász—hengerész ta­lálkozó azonban csak ezután vált igazán érdekessé, ami­kor az ifjúsági klub apró asztalai körül szoros közel­ségbe kerültek egymással a bányászok és a hengerészek. Mészáros Géza a henger­műből arra a bűvészmutat­ványra volt kíváncsi, hogyan fog a bánya 26 lakást elosz­tani 260 igénylő között az érvényben­ levő, bányászla­kásokra vonatkozó kor­mányhatározat mellett. Pes­­sei Évát a bányászok munka­rendje, munkaidő-kedvez­ménye érdekelte Hogyan lesz a bolgárker­tész fia uránbányász? A kér­dést egy száznyolc kilós sza­kállas óriás kapta. — Anyám azt mondta: női fodrász légy. A bátyám, meg azt: legyél szobafestő! Apám úgy vélte: legyél akármi, csak bányász ne, a bányász­nak kimoshatatlanul ott van a szemében a kék csík, azt a lányok azonnal észreveszik! Hát így lettem vájártanuló. A fiút Hrisztov Balkov Ivánnak hívják. Még nagyobb utat tett meg a bányáig Vasas Péter. Szülei még ma is földművesek a Nyírségben. — Lehet, hogy nehéznek látszik a munkánk, bár az utóbbi időben egyre jobb a gépparkunk. Az ötvenfokos meleg, meg a százszázalékos páratartalom azonban még egy ideig kivédetlen marad. Mégis azt mondom: nincsen jó munka vagy rossz munka. Jó kollektívában még­ a ne­héz munkát is öröm csinálni. A miénk nagyon jó brigád. A végnélkülinek ígérkező beszélgetésnek a déli harang­szó tett — nem pontot — vesszőt a végére. A találko­zó résztvevői­ valamennyien buszra szálltak, hogy vidám közös kirándulással tegyék emlékezetessé ezt a napot. Vasárnap délután a Pécs környéki emberek közül többen felfigyeltek egy Har­kány felé haladó bordó busz­ra, amíg csak úgy zengett a vidám nótaszótól. Juhász Béla Münnich-emléknapok Seregélyesen Dr. Münnich Ferenc szüle­tésének 90. évfordulója no­vember 16-án lesz. Szülőfalu­ja és a nevét viselő művelő­dési ház ebből az alkalomból tartalmas eseménysorozattal emlékezik a kiváló politikus­ra, államférfira. A programsorozat ünnepé­lyes megnyitása november 13-án lesz, amelyet koszorú­zás, majd a képzőművészet és fotókiállítás megnyitása kö­vet. Délután rendezik meg a Münnich Ferenc nevét viselő szocialista brigádok vetélke­dőjét, 17 órai kezdettel pedig a kulturális bemutatót. Vasárnap délelőtt a műve­lődési házban pionírok és út­törők találkoznak, játékos ve­télkedőn ismerkednek, ame­lyen Vorosilovgrád és Fejér megye testvéri kapcsolatairól szólnak a kérdések. A Mün­nich nevű általános iskolák és úttörőcsapatok emlékvetél­kedőjének résztvevői arra a kérdésre adnak választ, ki tud többet a neves névadóról. Vorosilovgrádi élménybe­számoló és tiszteletlátogatá­sok szerepelnek a következő hét programjában. A záró­eseményt november 20-án rendezik, ez alkalommal a Münnich Ferenc nevét viselő KISZ-alapszervezetek, az if­júsági klubok találkoznak és vetélkednek. — 7 — Nemzetiségi estek A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége a hét végén a móri művelődési házban német­ nemzetiségi estet rendezett. A szigetszentmártoni együt­tes műsort adott a móri já­rás három településén, Mó­ron, Balinkán és Pusztavá­­­mon. A főváros közelében lé­vő 1500 lakosú falu — amely­nek ötven százaléka német­ajkú — 81 tagú, országos hí­rű nemzetiségi együttessel büszkélkedhet. A táncosok, a fúvószenekar és a daloscso­­port vendégszereplése a móri járásban újabb baráti kap­csolatok forrása volt és a nemzetiségi kultúra ápolásá­nak sikeres eseménye. HÍRLAP Film Novemberi Érdekes filmeket kínál a Fejér megyei Moziüzemi Vállalat a filmek kedvelői­nek novemberben. A gazdag kínálatból is ki­emelkedik a Prémium című szovjet alkotás, amely no­vember 4-től 1-ig látható. A film olyan hibákról, gondok­ról szól, amelyek bármelyik építkezésen, bármelyik vál­lalatnál előfordulhatnak. Mikszáth Kálmán regé­nyéből készült a Kísértet Lublón című színes magyar film. A történet ismerői bi­zonyára szívesen nézik meg az izgalmas regény filmvál­tozatát november 11-én és 12-én. A szerelmesek románca című kétrészes színes szovjet film Andrej Mihajlov-Kon­­csalkovszkij rendezésében 1974-ben a Karlovy-Vary-i filmfesztivál nagydíját nyer­te el. A nagydíjas filmet a székesfehérvári köztársaság moziban vetítik november 22-től 24-ig. A Köztársaság moziban mutatják be november 12. és 24. között Todor Sztojanov bemutatók filmjét, Jelenlét címmel. A film napjainkban játszódik egy hatalmas vegyikombi irat­ban. Az itt élő és dolgozó kutatók életét, közösségük felbomlását az önös érdekek előtérbe kerülését ábrázolja a rendező. A forgatókönyv Dimitar Velcsev munkája. A Petőfi moziban megkez­dődött a Híres színészek, nagy rendezők című sorozat filmjeinek vetítése, az ifjú­munkás filmklub keretében. A novemberi második be­mutató­ 8-án a Mater Jo­hanna című lengyel film lesz, Jerzy Kawalerowicz rendezésében és Lucyna Winnicka főszereplésével. A harmadik bemutatóra szin­tén novemberben, 22-én ke­rül sor, akkor Ingmar Berg­man 1961-ben készült film­jét vetítik. Címe: Tükör ál­tal homályosan. A Petőfi mozi novemberi filmjei közül kiemelkedik még Michelangelo Antonioini Foglalkozása riporter című alkotása. A főszerepet Jack Nicholson alakítja. Őt a ma­gyar közönség a Szelíd mo­torosok és az öt könnyű da­rab című filmből ismeri. Felnőtt­oktatók Hétfőn délután Székesfe­hérváron tartották a megye felnőttoktatással foglalkozó pedagógusainak, tanfolyam-, csoportvezetőinek tovább­képzését. Az előadók — Tóth László, a Népművelési Intézet munkatársa, és a dunaújvárosi dolgozók isko­lájában tanító Pap Sándor — felszólalása után megbe­szélték a „Mindenki iskolá­ja” rádiós-televíziós közmű­velődési­­ adássorozatnak a felnőttoktatásban lehetséges felhasználását, annak mód­szereit, az ezzel kapcsolatos szervezési, konzultációs ne­hézségeket és beszéltek az eltelt két hónap eredmé­nyeiről. ­ Két kiemelkedően jó szín­házi előadásnak tapsolhatott az elmúlt héten Székesfehér­vár és Dunaújváros, Székesfehérvár, Brecht A pótszékek is megteltek szerdán este a Vörösmarty Színház nézőterén, a Duna­újvárosi Bemutatószínpad székesfehérvári Vendégjáté­kán. A tavalyi évad sikere, Brecht zenés tragikomé­diája, a Mahagonny város tündöklése és­­ bukása volt műsoron. Iglódi István rendezésében, a fő­szerepekben Jobba Gabival, Bajcsai Máriával, Tolnai Miklóssal Csikós Gáborral és Zala Márkkal. Kurt Weill zenéjét a játék zenemestere, Selmeczi György maga transzponálta zongorára és orgonára, s maga is játszva, közbeszólva, az eseményeket kommentálva kísérte végig a darabot, amely ebben a ka­maraváltozatban mint ősbe­mutató jutott el Dunaújvá­rosból Budapestre és Székes­­fehérvárra, s folytatja kör­útját a megye és az ország más helységeibe is. Székesfehérvárnak,, s a megyeszékhely vonzáskörze­tének színházlátogató-közön­sége elejétől végig intenzív kapcsolatban volt a jelleg­zetesen brechti színpaddal s akár társadalompolitikai pa­rabolának, akár gunyoros, szórakoztató játéknak fogta fel az előadást, egyetlen pil­lanatnyi kihagyás nélkül él­vezte az avantgarde-játékot: senkit sem zavart meg, hogy szünet nélkül, csaknem száz­húsz percen át nem hagy­hatta el a helyét, s a darab utolsó, gúnyos fintora után hosszú perceken át felállva tapsolta vissza újra és újra a színészeket. Forró hangu­latú, kitűnően sikerült szín­házi este volt. Dunaújváros: Garcia Lorca Dunaújvárosba a Szolnoki Szigligeti Színház látogatott el Federico Garcia Lorca tragédiájával, a Bernards Alba házával. A darabot Horváth Jenő rendezésében láthatta a dunaújvárosi kö­zönség, alig két héttel a szol­noki bemutató után, de máris késszé érett művet élvezhe­tett A spanyol falu kegyet­len, évszázadok alatt rideggé keményedett szokásának bi­lincseiben vergődő nők mo­­zognak a színpadon,­­ fér­fi nélkül. S noha férfi soha nem is jelenik meg közöttük érezhetően ott van a szín­padon, mindvégig, mozgatja, tettekre provokálja Bernar­­dát, s öt, kolostori életre kárhoztatott lányát. A kon­fliktus voltaképpen a család és a megszokás béklyója kö­zött robban ki pusztán a már vénkis­asszony-számba­­menő legidősebb lány házas­sági tervei következtében, s ekkor — ekkor elszabadul a pokol: a négy­ másik lány, kiki a maga belső indíttatása és jelleme szerint reagál erre a tervezett eseményre, de lá­zadni, s a szerelemhez eljut­ni még élete árán is. csak a legkisebb leány merészel, lázadása voltaképpen az élet lázadása az önkény, a­ zsarnokság ellen. .A kitűnően rendezett da­rab címszereplője Horváth Teri nem­­ teljesen hiteles Bernarda figurát­ adott, s no­ha a közönség elismerését­ elnyerte, nem hagyható szó nélkül: a maga alkatának­ megfelelően nem az önmagá­ra kemény , diszciplínát kényszerítő, s másokkal zsar­nokoskodó spanyol nagygaz­­da büszke özvegyét hanem­­ inkább egy irigy és hisztérikus roha­mokban kirobbanó magyar kulákasszonyt alakított. Az öt leány életrekeltője­ vi­szont szinte hibátlanul tu­dott illúziót kelteni, mind szövegmondásban, mind já­tékban, s bár igazán csak árnyalati különbségek vol­tak a színen felvonultatott szolnoki színésznők között, első helyen mégis a két leg­jobb szerep­alakítót, Csomós Marit és Lázár Katit kell emíteni, de rögtön utánuk kivétel nélkül sorolhatók a többiek: Miklós Klári, Fal­­vay Klári, Baranyai Ibolya, Andai Kati, Koós Olga Ve­szély Mária és Sebestyén Éva. A szob­rokiak bérleti elő­adásának sikere indokolttá tette hogy a Bartók Műve­lődési Központ november 2- án bérleten kívül is műsorá­ra tűzze a Bernarda Alba há­zát. (kd) SZÍNHÁZ Két város —két előadás Népszerű a politikai irodalom Kétmillió 100 ezer forint könyvekre — Népszerű a Tőke — Politikai könyvnapok Megyénkben igen nagy a politikai irodalom iránti ér­deklődés és igény. Bizonyos­sága­­ennek, hogy évek óta országosan is igen előkelő helyet foglalunk el a ter­­jesztőben. A két évvel ez­előtti hetedik helyről 1975- re a harmadik­­ helyre kerül­tünk, s az idei háromnegyed évi eredmények sem rosz­­szabbak az előző évinél. Az 1976­. évi tevékenység alapján ítélték oda az első helyet a November 7. szocia­lista brigádnak, amelynek tagjai öt dunántúli megye Kossuth Könyvkiadó kiren­deltségeinek dolgozói. Az öt megye ebben az év­ben nem kevesebb, mint 11 millió forint értékű pártki­adványt terjesztett. Ebből a Fejér megyei kirendeltség 2 millió 100 ezer forint értékű kiadványt juttatott el az ol­vasókhoz.­­ Ezek az eredmények kö­rülbelül azonosak az előző év eredményeivel. Amire igen büszkék vagyunk, az az, hogy nálunk nincs lemor­zsolódás — mondja Horváth István, a kirendeltség veze­tője. — Pártéletből, Nemzetközi Szemléből és Társadalmi Szemléből havonta együtte­sen mintegy 10 ezer pél­dányt rendeltek meg. E mel­lett rendkívül nagy az ér­deklődés Lenin művei iránt. A Tőkét nem győzzük után­­rendelni. Feltűnően megnőtt, az érdeklődés a gazdaságpo­litikával kapcsolatos kiadvá­nyok, a nemzetközi élet ese­ményeit ismertető, elemző könyvek iránt is. Nagyon keresettek a kü­lönböző lexikonok, elsősor­ban a filozófiai, vallástörté­neti lexikonok. Megyénkben körülbelül nyolcszázan végzik lelkesen és lelkiismeretesen a terjesz­tést, ezt a szép pártmegbiza­tást. Sokan közülük hosszú évek gyakorlatával látják el a meg-megújuló feladatot. November 7-e alkalmából ti­zenhatan veszik majd át az arany-, harmincnégyen pe­dig az ezüstjelvényt tíz, il­letve ötesztendős terjesztői munkásságukért. , Megyénkben vannak üze­mek, ahol különösen­ jó ha­gyományai vannak a politi­kai könyvterjesztésnek. Az idén különösen előre­tört a Videoton, ahol eddig 370 ezer forint értékben vá­sároltak politikai kiadványo­kat, megelőzve, a Dunai Vasművet is, ahol 300 ezer forintra rúg ez az összeg. A Könnyűfémmű dolgozói 120 ezer forintot költöttek e cél­ra. A községek közül Besnyő, Lajoskom­árom, Csákvár jár­nak elől igen jól példával. Az idén azzal is segítséget kívánunk nyújtani a propa­gandisták munkájához, hogy 300 forintos könyvutalványt válthattak be a marxista­­leninista középiskola propa­gandistái. A Kossuth Könyv­kiadó számukra ilyen értékű ,,kötelező irodalmat” jutta­­ tott. A pártoktatással kapcsola­tos összes tankönyvet a Kos­suth Könyvkiadó adja köz­­re. Megyénkben az idei ok­tatási évet 20 ezer különbö­ző tankönyvvel segíti a ki­rendeltség. Jelentős eseményre kerül sor r­övidesen. A politikai könyvnapok eseménysorozata alkalmából megyénkben 80 helyen kerül sor olyan jel­legű ünnepségre,­ ahol a po­litikai irodalom jelentőségét méltatják. A székesfehérvári megyei megnyitó ünnepségre november 3-án, szerdán ke­rül sor az oktatási igazga­tóságon, Dunaújvárosban pe­dig november 5-­én a Mun­kás Művelődési Házban.

Next