Fejér Megyei Hírlap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-12 / 9. szám
6 Olvasószolgálat Szerda* 1977. január 12. A Nap kél 7 óra 29 perckor, nyugszik . 16 óra 16 perckor. A Hold kél 0 óra 0 perckor, nyugszik 10 óra 43 perckor. Ernő napja van. Magyar nyelvújítási alkotás -ő kicsinyítő képzővel a régi Ernészt utónévből. Ez az ófelnémet Ernust (mai német Ernst) átvétele. Jelentése: komoly, határozott (különösen a harcban). — 85 éve született Kelen József mérnök, a Tanácsköztársaság népbiztosa; lakásán alakult meg 1918. november 24-én a KMP. — 70 éve született Szergej Pavlovics Koroljov, a rakétatechnika és az űrkutatás nagy tudósa, az első szovjet szputnyikok és az űrhajók konstruktőre. — 80 éve született Tihanyi Ernő író, költő, a munkásmozgalom régi harcosa. — Egy éve halt meg Agatha Christie angol írónő, a detektívregény műfajának kiemelkedő művelője. IDŐJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás ma estig: erősen felhős idő, a Dunántúlon elszórtan esővel, élénk, helyenként erős, főleg a Dunántúlon időnként viharos déli, délnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 4, plusz 9 fok között. TÉVÉAJÁNLATUNK 20.00: A MÁSODIK. „Az ezüst is érem” — hangzott, hangzik el sportversenyek idején az önvigasztalás, gyakorta. Mit jelent másodiknak, nem elsőnek, nem győztesnek lenni? — erre a kérdésre igyekszik válaszolni Müller Tibor, s ennek érdekében olyan embereket szólaltat meg, akik valahol, valamiért másodikok lettek. A riportfilmben beszél a régi Ki mit tud?-os gazdából Gergely Ágnes, Hacki Tamás, a Karmesterverseny másodikja, Medveczky Ádám. De megszólal a „hivatalból” második, például az autóverseny mitfahrere. „ Elsőnek lenni, jó. Utolsónak, vesztesnek maradni: rossz. De milyen lelkiállapot a „másodikság”? Megtudjuk Müller Tibor riportfilmjébal. RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Szocialista brigádok akadémiája. 8.57: Zenevár. 9.12: Népművelők fóruma. 9.27: Zongoramuzsika. 10.05: Kisiskolások műsora. 10.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.55: Zenekari muzsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Brigádnapló. 13.40: Népdalok. 14.30: Koloratúráriák. 15.10: Iskolarádió. 15.50: Keringek fúvószenekarra. 16.10: Az élő népdal. 16.20: A természet hangjai. 17.07: Egy asztal mellett beszélgetünk a művelődésről. 17.32: Volt egyszer egy vadnyugat. 17.41: Bemutatjuk új felvételeinket. 18.15: Könyvszemle. 19.15: Könyvpárbaj. 21.05: Slágermúzeum. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Tomkins madrigálok. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Bálint János cimbalmozik. PETŐFI RADIO 8.05: Nótacsokor. 8.55: Az elvált asszony. Operettrészletek. 9.33: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.33: A Szabó-család. (Ism.) 12.00: Énekegyüttesek félórája. 12.33: Dalok, hangszerszólók. 13.33: Lúdanyó meséi. Részletek Kávés szvitjéből. 14.00: Kettőtőlötig... 17.00: Az ifjúsági rádió órája. 18.00: Csak a határt lépje át. 18.10: Hallelujah, Baby. Részletek Styne zenés játékából. 18.33: Magyar operaénekesek. 19.28: Harminc perc rock. 19.58: Népdalok, néptáncok. 20.56: Iránytű. 22.06: A Rádió dalszínháza. 22.33: Kellemes pihenést! III. MOSOK 14.05: Händel-művek. 16.03: A Londoni Melos együttes felvételeiből. 16.30: Mindenki iskolája. 17.00: Otto Klemperer operafelvételeiből. 17.45: Külföldi tudósoké a szó. 18.00: A világgazdaság hírei. 18.05: A Szovjet Rádió felvételeiből. 18.45: Tip-Top parádé. 19.15: Iskolarádió. 19.33: Az éjszaka csodái. Weöres Sándor verse. (Ism.) 19.40: A Magyar Rádió Beethoven ciklusa — III. rész. Kb. 21.40: Operaáriák. 22.11: Vokális zene. TELEVÍZIÓMŰSOR BUDAPEST TV I 7.59: Tv-torna. (Ism.) 8.05: Is kola-tv., orosz nyelv. (Alt. Isk. 5. oszt.) 9.05: Környezetismeret. (Alt. Isk. 1. oszt.) 9.30: Delta. (Ism.) 9.55: A szerelem és Mr. Lewisham. Magyarul beszélő, angol tv-filmsorozat. IV/3. rész. (Ism.) 10.40: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. (Ism.) 11.10: Intervízió-átvétel az NDK televízió szórakoztató műsorából. 13.05: iskola-tv: JANUÁR 12-én este 7 órakor. „1” bérletben: „A GAMMA-SUGARAK HATÁSA A SZÁZSZORSZÉPEKRE” MOZIMŰSOR Köztársaság Filmszínház Székesfehérvár du. 4 órakor: Vértestvérek este 6 és 8 órakor: Az utolsó szolgálat (16 éven felül, amerikai) Petőfi Filmszínház Székesfehérvár du. 3 órakor: RÉGI IDŐK MOZIJA: magyar film (1937) du. 5 és este 7 órakor: A kenguru Dózsa Filmszínház Dunaújváros du . és este 6 órakor: Gyilkosságok péntek este (angol) Orosz nyelv. (Ism.) 14.05: Környezetismeret. (Ism.) 14.30: Mindenki iskolája. (Ism.) 2. Földrajz. 15.00: 3. Földrajz. 15.35: 3. Biológia. 16.38: Hírek. 16.40: Matematika-továbbképzés pedagógusoknak. 2—4. és 6—8. osztály. Geometria. II. rész. 17.40: Nyugalmunk érdekében. 18.10: A Pécsi Körzeti Stúdió műsora. 18.45: Szépen, jól magyarul. 19.05: Esti mese. 19.20: Tv-torna. (Színes!) 19.30: Tvhíradó. 20.00: A második. . . 21.05: Ez csak divat. (Színes!) VI/5. rész. 21.25: Állványokon. Tv-film. Végh Antal novellájából. 22.35: Tv-híradó 3. BUDAPEST TV II 18.38: A Magyar Televízió Szabadegyeteme. A változó Föld. (Ism.) (Színes!) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gitáriskola kezdőknek. XI. rész. 20.15: Arsene Lupin. (Színes!) Magyarul beszélő, francia film. „A tű titka”. 21.05: Tv-híradó 2. 21.15: A zene öröme. 21.45: Tv-börze. OSZTRÁK TV 17.00: A séta. Bábjáték. 18.00: Chicago Teddybar és társai. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kenyér, szerelem, fantázia. Film. 21.35: Hírek. OSZTRÁK TV II 18.00: Francia nyelvlecke. 20.00: Teleobjektív. 20.45: Riportműsor. 21.45: Tv-híradó 2. 22.20: A dzsungel titka. (6.) JUGOSZLÁV TV I 17.10: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.45: Gyermekhiradó. 18.15: Tudomány. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Zöld jelzés. 20.00: Szabad szerda. JUGOSZLÁV TV . 18.45: Animációs filmek. 19.00: A freskók védelmének és átvitelének új módszere. 20.00: Moziszem. SZLOVÁK TV 1 8.45: Tv-hiradó. 9.00: Iskola tv. 9.30: Kicsinyek műsora. 9.50: Természetvédelem. 10.20: Iskola-tv. 10.45: Az a kedves szépszabadság. Szovjet filmdráma. 1. rész. 16.05: Politikai gazdaságtan. 16.30: Tv-híradó. 17.10: Ifjú szemmel. 17.55: Autó-motor revü. 18.25: Riportműsor. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Két kedves idegen. Lengyel tv-film. 20.35: Frantisek Zvanik műsora. 21.25: A rendőrség nyomoz. 21.30: Tv-híradó. 22.00: Fiatalok tv-klubja. SZLOVÁK TV . 19.00: Publicisztikai műsor. 19.30: Sport a nagyvilágban. 20.30: Kabaré. 21.20: Riportműsor. 21.45: Interpanoráma NO. KIÁLLÍTÁSOK István király Múzeum: Az 1000 éves Székesfehérvár Budenz-ház: Ybl-gyűjtemény Fekete Sas Patikamúzeum 3173 KÖNYVTÁRAK Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár Felnőtteknek nyitva: 11 órától 19.30 óráig Gyermekeknek nyitva: 10 órától 17.30 óráig Velinszky László Városi Könyvtár Nyitva: 14 órától 19 óráig Építők Pintér Károly Művelődési Háza, Hirlapolvasó Nyitva: 14 órától 20 óráig ORVOSI ÜGYELET Székesfehérváron, a Pintér Károly utca 5. •.itt. Felnőtteknek: 19 órától reggel 7 óráig, telefon: 11 456. Emekeknek: 19 órától 23 óráig, telefon: 13-456. ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Székesfehérváron, a Liszt Ferenc utca 11. szám alatt. HÍRLAP Bélyeggyűjtőknek Első negyed Január 3-án jelent meg 1977 első sorozata, amely a Hortobágyi Nemzeti Park madárvilágából adott válogatást. A következő kiadás előreláthatólag három hét múlva lát napvilágot és a lovas kocsik különleges változatait ábrázolja. Február közepén hat bélyegen díszes tollazatú pávákban gyönyörködhetünk. Március 3-án a magyar munkások első lapja, a Népszava megjelenésének centenáriumáról emlékezünk meg. Ezt követően a tavaszt hirdeti majd a virágcsendéleteket reprodukáló hét bélyeg. Szelvényes bélyeggel rójuk le tiszteletünket a nagy angol fizikus, Isaac Newton emléke előtt, halálának 250. évfordulóján, március 31-én. A férj Termett-e már e világon olyan férj, akit felesége ne szeretne még csiszolni, tökéletesebbé formálni? A bélyeggyűjtő férj általában közkedvelt asszonykörökben, vannak azonban még hibák. Szilveszterkor egy filatelista szenvedő házastársa felsorolta az évtizedek során felgyülemlett sérelmeit. A karácsonyi ajándékul vásárolt új katalógus óriási sikert aratott. Csókot is kapott érte az asszony — három óra múlva, amikor férje végre befejezte a könyv első átböngészését. Jött expresszlevél cseretárstól már éjnek idején, jelentkezett egy másik személyesen késő este, „tétováztam is, hogy beengedjem-e, mert olyan csinos leány volt. Azonban tényleg csak bélyeget cseréltek.” Az asztal mindig tele van bélyegcsomókkal, amelyeket megérinteni se szabad, de tabu a szekrény is, amely a filatelista kincseket őrzi. „Ez pedig külön is bosszant, mindig ide rejti ugyanis a részemre vásárolt ajándékokat” — fejeződött be a hibák sorolása, kicsit dicsekedve és büszkélkedve. Mire jó a bélyeg? „Filatelista és 20 esztendeje fennálló nyomozóiroda tulajdonosa fizetésképpen elfogadó gyűjteményeket Magánszemélyek és cégek megbízását is teljesíti. Közölje gondjait, rögtön válaszolok, mindent kinyomozok.” — Ez a hirdetés a Sammler-Dienst c. bélyegszaklap legújabb számában olvasható. A német gyűjtő tehát bélyegeik révén még a féltékenységtől is megszabadulhatnak. Világhíradó Svájc legújabb sorozata ellentmondásosnak látszik. A 20 c. értékű bélyeg a lakosság háláját fejezi ki a kék kereszt jelvény alatt működő antialkoholista mozgalomnak. A 40 centimes bélyeg Bacchus isten fejének ábrájával a Veveyben tartandó szüreti mulatságot népszerűsíti. A nyugat-svájci borvidéket a nyár végén vidámság, zene, tánc, tölti majd be. Ilyen népünnepélyszerű hivatalos szüreti ünnepet századunkban most rendeznek utoljára. — Nyolc bélyeg a lengyel kikötőket mutatja be. A hazai filatelisták körében ez a sorozat különleges érdeklődésre tarthat számot, hiszen sok magyar hajó és áru veszi igénybe a tenger ezen kapuit. — A német gyerekek manóról szóló mesét kaptak ajándékba az NDK postájától, hat bélyeget tartalmazó kisív formájában. — A művészet kedvelőinek az NSZK blokkja a secesszió korszakát idézi fel. S. T. A naprendszer tizedik bolygója Felfedezhették-e valóban a Janust? Nemrégiben tették közzé a világ hírügynökségei, hogy Jacinto Amor de la Pena mexikói matematikus több éves számítás eredményeként felfedezte a naprendszer tizedik bolygóját, s már el is keresztelte Janus névre. Közölte azt is, hogy a Neptunusz és a Plútó bolygók pályáit is előbb matematikailag dolgozták ki, s csak később azonosították őket a csillagos égen. Ez utóbbi mondat állítása igaz, sőt abban sem lehet kételkedni, hogy a mexikói matematikus több évig számolt egy Plútón túli bolygó pályaadatain, amelynek vagy amelyeknek léte feltételezhető. De ami a felfedezést, a kész tényeket illeti, ahhoz még egyelőre erős kétségek férnek. De lássuk a tényeket! La Pena úr, illetve a sajtó 8 790 600 000 millió kilométeres naptávolságot tett közzé. Ez — bár a csillagászok szeretnek nagy számokkal bánni — mégis kissé túlzottnak látszik, hisz 925 fényévnek felelne meg. Valószínűnek látszik, hogy útközben elírás történt, amíg a hír Mexikóból elérkezett Budapestre. Elégedjünk meg tehát 8,79 milliárd kilométerrel, amely sokkal hihetőbbnek hangzik. S a közölt 450 éves keringési idő is így jól egyezik KEPLER harmadik törvényében foglaltakkal. La Pena úr a „Janus”-nak csak a naptávolságát és keringési idejét közölte. A többi pályaadatot, továbbá a bolygó nagyságát, tömegét, várható láthatóságát titokban hagyta. A Neptunusz és a Plútó felfedezését valóban alapos matematikai számítások előzték meg, mielőtt az égitesteket valóban azonosították, illetve felfedezték volna a csillagos égen. A kiindulási alapot fenti esetekben az adta a matematikai számításokhoz, hogyha egy bolygó mozgása erősen eltér az előre számítottól — egyszer „siet”, másszor „késik” — ezt a rendellenességet csakis egy eddig ismeretlen, számításba még nem vett tömeg okozhatja, így volt ez a fenti két bolygó esetében. Az Uránusz pályáját a Neptunusz, a Neptunusz pályáját pedig a Plútó zavarta, perturbálta eléggé észlelhető mértékben. Mivel a pályaszámításoknál már eleve figyelembe vették az eddig ismert belsőbb bolygók zavarását, az eltérést csakis egy külsőbb égitest okozhatta. Így számították ki előre a matematikusok az égnek azon pontjait, ahol az ismeretlen bolygókat keresni kell. Az eltérések nem voltak túlzottan nagyok. A Neptunusz és a Plútó esetében viszonylag „könynyű” volt a helyzet a pályaszámítást illetően, hisz a zavaró égitestek az egymást követő felfedezési időközökben már jelentős pályaszakaszokat futottak be. Nem ilyen könnyű a helyzet a Plútó és az új bolygó esetében. A Plútó pályáját 1914-ben számították, s csak 1930-ban, tehát 47 évvel ezelőtt azonosították, „fedezték” fel. Ez idő alatt a Plútó a Nap körüli pályájának csak mintegy 1/5-ét, míg a feltételezett új bolygó alig 1/10-ét futhatta be. És ez mind időben, mind térben igen kicsiny ahhoz, hogy a már ismert külső bolygók — főleg a Plútó — pályáiban észlelt rendellenességéből következtetni lehessen egy ismeretlen tömeg hollétére. S főleg akkor nem, ha a feltételezett új bolygó pályájának azon szakaszán tartózkodik, amely legtávolabb esik a Plútó jelenlegi helyétől. De bármilyen is legyen a helyzet, a két bolygó egymásra gyakorolt hatása nagyon kicsiny, hisz legkisebb távolságuk is 2,9 milliárd kilométer, ami a Nap—Uránusz távolságnak felel meg. Igen nagy tömeget és nagyon kedvező pályaviszonyokat kellene feltételeznünk ahhoz, hogy a zavaró hatás máris mérhető legyen. Az ily alapokból kiinduló direkt módú matematikai számítás és annak eredménye napjainkban tehát még nem lehet pontos. Marad azonban egy indirekt közelítési módszer is, amelyhez az üstökösök nyújthatnak segítséget. Az üstököspályák elemzése ugyanis azt mutatja, hogy a nagybolygók „családokba” rendezik a naprendszer perifériájáról érkező üstökösök zömét. Ezen üstököscsaládok legnagyobb naptávolsága jól egyezik a nagybolygók közepes naptávolságával. Így ismerünk: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz üstököscsaládokat, rendre: 5, 10, 20, 30 csillagászati egységnyire a Naptól (a csillagászati egység a Nap és a Föld középtávolsága, kereken 150 millió km), és amelyek a nagybolygók majdnem körpályáitól eltérően nyújtott ellipszis pályákon keringenek. Az üstököscsaládok kialakulása tehát mintha törvényszerű lenne! S itt jön a meglepetés! A la Pena úr által jelzett távolságban, azaz 58,6 csillagászati egységnyire a Naptól, nem találunk üstököscsaládot. Ez pedig azt jelenti, hogy ha létezik is a Janus, az csak legfeljebb földtömegű lehet, amely nem képes „családalapításra”. Kis tömegével viszont nem zavarhatja a már ismert külső bolygókat. S itt a kör bezárult. Minden esetben igen nagy távolságokról van tehát szó, és így kétséges, hogy a Nap sugarai kellően, a műszerekkel érzékelhető határig megvilágítják-e a Plútón túl feltételezett bolygót. Úgy látszik tehát, hogy igen sok időnek kell eltelnie még ahhoz, hogy valaki „távcsővégre” kaphasson egy új bolygót a Plútón túl, s hozzá a pályaadatokat is kiszámítsa. Dóra László TIT QsiH. Szakoszt. tag Új ismeretek a Plútóról A Plútó, mely a Földnél átlagban negyvenszer távolabb kering a Naptól, a Naprendszer ma ismert legkülső tagja. Nagy távolsága, s a Földnél is kisebb mérete magyarázzák, hogy felfedezésére csak 1930- ban került sor. Mindmáig nagyon keveset tudunk róla, hiszen a legerősebb távcsövek is alig mutatják többnek egy sárgás-fehér fénypontnál. Felülete hőmérsékletének —240 C° körülinek kell lennie, s így eleve feltételezhető volt, hogy azt valamilyen jég borítja. Ehhez képest fényvisszaverő képessége elég csekélynek tűnt: a csillagászok feltételezték, hogy ez a felszín morzsalékos szerkezetének tulajdonítható. A Texas (USA) állambeli kitt peak-i obszervatóriumban végzett infravörös spektroszkópiai mérések szerint a Plútó felületét fagyott metán borítja. Az ez év áprilisában bejelentett eredmény nem érhette meglepetésként a szakembereket: a külső bolygók légkörében a metán elég bőségesen található. A mérések kiértékelésében is szerepet játszott a Szaturnusz és Uránusz holdjain végzett hasonló mérések eredményeivel való összevetés. Egy ilyen egybevetés talán többet is elárulhat, mint puszta hasonlóságot, esetleg számot adhat a Plútó eredetéről. A pályáját a Naprendszer szegélyén rovó kicsiny Plútó ugyanis magyarázatra szoruló kivétel: felborítja azt a szabályszerűséget, hogy a Naphoz közelebb közepesen nehéz elemekből felépült kisebb bolygókat, míg távolabb (a Jupitertől kezdve) könnyű elemekből álló óriásbolygókat találunk. A Plútó erősen (és megintcsak szokatlanul) megnyúlt pályája keresztezi a Neptunét. Innen az a feltevés — ami természetesen csupán a lehetőségek egyike —, hogy a Plútó eredetileg a Neptun holdja volt. Felületének a külső bolygók holdjaiéhoz való hasonlósága ezt az ellentelést látszik a mnllmasztani.i Szerda, 1977. január 12.