Fejér Megyei Hírlap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
Red 3, Off. fersfirt. Kávé, cukor nélkül kioktattak kávéügyben. A magát megnevezni nem kívánó levélíró túl soknak találta a „Kávézgatunk” című cikkemben leírt adatot, ami szerint 150 millió dollárt fordított népgazdaságunk a múlt évben kávévásárlásra. ..Biztosan beleszámolta a kávé árába az importált cukrot is, ha ugyan a konyakszámláját nem adta hozzá. Csakhogy ezt az olvasók nem veszik ám be!” — írja, s forintban el is végzi a számolást, mondván, hogy ha hazánkban naponta négymillió ember háromhárom -duplát fogyaszt el, akkor az két forintjával, ennyi, hárommal meg amannyi. Maradjunk hát az általa közölt „hiteles” adatoknál, azzal a nem egészen lényegtelen különbséggel, hogy a kávét ne forintba, hanem fontban vagy dollárban számoljuk. Mivelhogy azért vásároljuk. A Világgazdaság 1977. január 8-i számában közölt Reuter nyersanyagárindexéből kiolvasható, hogy a KÁVÉ a londoni, ugandai, buharai, angolai tőzsdén záráskor (január 6-án!) januári szállításra 2910 legmagasabb és 2762 legalacsonyabb áron került értékesítésre. Márciusi szállításra (jól érzékelteti a másfél éve tartó tendenciát!) már 2932 font/tonna a legmagasabb és 2780 font/tonna a legalacsonyabb. Ugyanezen a napon az angol font árfolyama USA dollárban 1,7060— 1,7070 között mozgott. Nézzük hát a négymilliószor három adag kávét a nyerskávé árfolyamán, pontosabban középárfolyamon, ami ezen a napon 2840 font/tonna volt, vagyis kereken 4828 dollár. Egy tonna nyerskávé tehát ennyibe, egy kiló pedig ennek ezredrészébe, vagyis 4 dollár 82,8 centbe került. S ha el is tekintünk most a nyers és a pörköltkávé közti különbségtől, ami köztudottan a nyerskávé pörkölés közbeni súlyveszteségében nyilvánul meg, 10 grammos adagokkal számolva száz dupla külkereskedelmi önköltségi ára (még a szállítási költségektől is eltekinve) 4 dollár 83 centbe kerül. Vagyis négymilliószor három dupla osztva százzal, szorozva 4,83 dollárral az annyi mint 579 600 dollár. Naponta. S mert 365 napból áll egy esztendő, évi kávéfogyasztásunkhoz eszerint a számítás szerint 211 millió és 554 ezer dollár kellene. Levelező partnerem tehát túlbecsülte kávéfogyasztásunkat, hiszen a külkereskedelmi szervek által közölt (ezt a cikkből sem felejtettem ki!) 150 millió dolláros kávévásárlásunkból nemcsak mi fogyasztottunk, hanem az a több, mint tízmillió turista is aki hazánkban járt, s akik közül sokan vitték a félkilós kávécsomagokat is. Cukor nélkül. És a levélíró konyakszámlája nélkül. S persze azok nélkül az indulatok nélkül, amelyekkel névtelen levélírónk írógépéhez ült Mert azok sajnos nem a kávé árszínvonalát érintő dolgok, s a névtelen levélírók árfolyamát nincs módunkban összehasonlítani a nemzetközi adatokkal. Kátay Antal HÍRLAP Termelőszövetkezeti szocialista brigádok tanácskozása A termelőszövetkezetek decemberi kongresszusa miatt a tsz-ekben kissé késve tartják meg azokat a brigádtanácskozásokat, amelyeken egyrészt a múlt évben végzett munkát értékelik, másrészt megválasztják a mezőgazdasági szövetkezeti szocialista brigádok megyei tanácskozásán részt vevő küldötteket. Ezúttal két ilyen tanácskozásról számolunk be. PUSZTASZABOLCS, MEZŐ IMRE TSZ A pusztaszabolcsi Mező Imre Tsz-ben hat brigád dolgozik 71 taggal, a tsz tagságának csaknem fele. A küldöttek előtt dr. Szalóky László tsz-elnök ismertette a múlt év gazdasági eredményeit. Az elnök ezúttal nem annyira a szövetkezet gazdálkodásának tavalyi tényszámait ismertette, mint inkább a gazdálkodás problémáit, a nehézségeket, amelyeknek a legyőzésével az eredményeket sikerült elérni. A termelőszövetkezet tagságának létszáma csökkent, a feladatok ezzel szemben nőttek, így nem marad más hátra, mint a meglévő létszámmal, a munkaszervezés észszerűsítésével és a tagság, elsősorban a szocialista brigádok tevékenységének fokozásával oldani meg a növekvő feladatokat. A tsz-vezetők és a dolgozók közötti jó kapcsolatot mutatja, hogy a gazdaság vezetője őszinte bírálattal, de javító célzattal sorolta fel mindazokat az erényeket és hibákat, amelyek a brigádok működésében jelentkeztek tavaly. Erény és hiba egyaránt emberi tulajdonság, nem szabad azonban annak előfordulnia, hogy például az italozás tegye kockára a gazdaság eredményeit és ezzel veszélyeztesse a tsz tagságának anyagi helyzetét. Sajnos —, mint az az elnök beszámolójából kiderült — szinte valamennyi brigádban van javítani való a munkafegyelemben. Nem ritka az önzés, a kollektív szellem mellőzése, az egyénieskedés, s hellyelközzel a társadalmi tulajdon becsületes kezelésével is baj van. A brigád, mint közösség becsülje és nevelje tagjait A hibákat elkövetőkkel szemben nem okvetlen a kizárás az egyetlen orvosság. A gazdaság az új ötéves tervben feszített terv teljesítésén dolgozik, ehhez az eddiginél még jobb, odaadóbb munka szükséges mindenkitől. Az értekezleten Sztupa Györgyöt, a Dózsa brigád vezetőjét választották megyei küldöttnek. CSÁKVÁR, TOLBUHIN TSZ A csákvári Tolbuhin Tsz szocialista brigádjainak küldöttértekezletén Kovács Ferenc elnök elmondotta: 1976- ban 16 szocialista brigád vett részt a munkaversenyben, 368 tagot képviseltek. A rendkívül mostoha időjárás, az előre nem látható és meg nem szüntethető akadályok ellenére a gazdaság tovább erősödött, a tagság eredményes munkát végzett, az elért bruttó jövedelemmel és tiszta nyereséggel általában elégedettek lehetnek. Búzából 15 százalékkal kevesebbet takarítottak be az előző évinél, a kukorica csak 50 százalékban váltotta be a várt eredményeket. Emelkedett viszont a cukorrépa és a napraforgó hozama. A zöldség-, gyümölcstermesztés vesztesége csökkent ugyan, de nem lett nyereséges, az előző évi kétmillió forintos ágazati veszteséggel szemben a legutóbbi hatszázezer forintos veszteségnek viszont már szinte örülni kell. Legörvendetesebb a fejlődés az állattenyésztésben, ez az ágazat 2,7 millió forintos nyereséggel zárta az 1976-os gazdasági évet. E téren van mivel dicsekedni: a szári tehenészeti telepen 4100 literes fejési átlagot értek el, de a Tolbuhin Tsz 460 tejelő tehenét alapul véve is 3654 liter az évi fejési átlag. Az igények és a tervszámok tovább nőttek, az idei tervet már nehezebb lesz túlteljesíteni. De nem lehetetlen! Ezt a csákvári szocialista brigádok is elismerik és vállalják. A sertéságazat eredményei egyre javulnak, a nyereség mérsékelten ugyan, de nő, mind nagyobb teret kap a battériás nevelés. 1977-ben 9500 hízót ad át a tsz a húsiparnak. A Tolbuhin Tsz összességében húsz százalékkal növelte az egy, tízórás munkanapra jutó árbevételt és csökkentette az önköltséget. A 35 millió forintos bruttó árbevétel és a 13,3 millió forintos tiszta nyereség a tagság és a dolgozók fáradhatatlan, öntudatos munkájának a bizonysága. Kovács Ferenc elnök beszámolóját számos felszólalás követte. Király András (javítóműhely): A brigádokat társadalmi munkára könnyebb összehozni, mint például kirándulásra. Sokszor a munkák kampányjellege köti meg az embereket. Csákány József (traktoros brigád) szóvá tette, hogy a gépek mozgatásában sok az üresjárat, ami szervezetlenségről tanúskodik. Akácz Gyula (traktoros brigád) szervezettebb munkát javasolt a kukorica-betakarításban és az őszi szántásban! Szabó Jenő, a melléküzemágak alapszervi párttitkára az egyes szocialista brigádok közötti kapcsolatok kiépítését sürgette és elmondotta: az ifjúsági brigád az Alkotó ifjúság pályázaton a battériák készítéséről benyújtott munkájával első díjat nyert. Preser István, a kertészet vezetője a termelési módszerek korszerűtlenségéről szólt. A tanácskozáson egyhangú szavazással Király Andrást, a Május 1. Szocialista Brigád vezetőjét bízták meg azzal, hogy a Tolbuhin Tsz szocialista brigádjait a megyei tanácskozáson képviselje. Balogh József Pázmándi Tibor és ifjú Pénzes Ferenc lakatosok az előmegmunkáló gépet (agyagprést) javítják a székesfehérvári téglagyárban (Fotó: Rabáczy Szilárd) Készülődés a Szabad Élet kertészetében Januári primőrígéret A fehérvári Szabad Élet Tsz kisfaludi kertészetében már javában készülődnek a tavaszra, a nyárra. A telepen készítik a melegágyakat, hogy gyorsan kikeljen a mag, szép palántává fejlődjön, s kiültetése után bő termést hozzon. — Mi már itt kezdtük az évet — mondja Izsák János kertész —, nem szokatlan, hogy kint esetleg még dühöng a tél, ropog a csizmák talpa alatt a hó, de bent a meleg hajtatóházban (ha ezt annak lehet nevezni) már lehet tevékenykedni. Büszkén mutatja akertész a tápkockákba tűzdelt kis palántákat. Tizenhatezer karalábét adhatunk majd el április utolsó felétől. Korai fejeskáposztát is ígérhetünk, hiszen jó tapasztalataink vannak a fólia alatti káposztatermelésben. A karalábé három fóliasátor alatt díszült majd, a káposzta négy alatt. Ez utóbbiból tizenháromezer fejet szándékozunk szedni. — Mikor kezdik a kiültetést? — Ha az időjárás engedi, február második felében. — A káposzta — főleg a korai — igen keresett cikk. Nem lehetne többet termelni? — Még ígérni sem tudunk. Palántánk lenne ugyan bőven, de helyünk nincs. Ha elveszünk még káposztának néhány fóliasátrat, akkor kevesebb paprikát, paradicsomot küldhetünk a piacra. Öt asszony — Izsák Jánosné, Farkas Gyuláné, Balogh Istvánná, Nagy Istvánná és Csóka Pálné — sürgölődik körülöttünk, a kelet felé eső „hajóból” hordják a ládákba rakott, eddig üveg alatt nevelt káposztafélék palántáit. — Nincs könnyű dolguk ilyenkor sem az asszonyoknak — tekint rájuk hálás szemmel a kertész. — Jó néhány mázsa terhet megemelnek napjában. Főleg akkor nem irigylésre méltó a helyzetük, amikor a pikírozást végzik. Mechanikus úton állítják elő a tápkockát, kézzel teszik helyre a palántát. — Nincs tápkocka-készítő gépük? — Van, de nem jó. Nagyon keménnyé tömöríti a földet, sok palánta ,,kihal” benne. Pedig napjainkban nagyon jó tápkocka-gyártó gépet állítanak elő. Itt mégis a hagyományos kézi eljárás a „divat”. Megszokásból? Vagy pénzük nincs? A pénzszűkét egyébként másutt is tapasztaltam. Nagyon elkelne már itt a telepen néhány nagyobb, fűthető sátor. Vagy tíz éve mondogatják, hogy de jó lenne, mégsincs. — Az előbb elkezdte: paprika, paradicsom. Mit ígérnek ebből? — Először a hegyes, erős érik be, utána a töltenivaló következik. Mintegy 20—22 sátor alatt lesz paprika. Szántóföldön csak egy hektáron termesztünk, mert ez a savanyú, mély fekvésű, huzatos talaj nem kedvez a paprikának. Paradicsomot tíz fóliasátor alatt hajtatunk, szántóföldön öthektárnyi területen ültetjük a palántát. Méghozzá a pákozdi domboldalon, így is,mét „életre kell” a hajdani híres pákozdi paradicsom. — S mikor lesz paprika, paradicsom a fólia alól? — Júniusban. De ezt a primőrt megelőzi a már jövő hónapban szedett paraj (egy hektárt vetettek), meg a fólia alatt szépen fejlődő sóska. Utána a saláta következik, ebből 100 ezer tejet értékesítenek a kisfaludi völgyben tevékenykedő Szabad Élet Termelőszövetkezet kertészei. Orsovai Tibor A Martonvásár fekvésénél fogva már korábban is az Erdőháttól Lászlópusztáig, Kismartontól Baracskáig terjedő vidék központja volt, közlekedése, üzletei révén. Ez a központ jelleg erősödött és erősödik szakadatlan a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Kutató Intézete, az Erdőháti Állami Gazdaság jelenlétével. Az eredményes munka, az eredményes gazdálkodás nyomán az előbbiek egyre inkább meghatározói a község előrelépésének. Jól jelzi ezt — többek között — Martonvásár méltán a hírnévre szert tett új általános iskolájának építése is. Szót érdemel a kulturális küldetés, amelyet a község meszsze közigazgatási határain túl betölt Beethoven emlékének sokszínű ápolásával, s arról az is, amit a község jelent a környék kulturális életében, könyvtárával, klubjával, művelődési lehetőségeivel. A nagyközségi cím természetesen nem jelenti a fejlődés valamiféle végpontját, még inkább nem a feszítő gondok megoldódását. Inkább jelenti majd az eddigieknél önállóbb, korszerűbb gazdálkodás, igazgatás lehetőségét. Olyan lehetőséget, amelyet tartalommal majd a nagyközségi hétköznapok töltenek meg. * ♦ « Megyénk településfejlesztési tervében jelentős helyet foglal el a korszerű igazgatási, gazdasági hálózat kialakítása. Az államigazgatás korszerűsítésének, a hatékony tanácsi munka kialakításának egyik eleme a nagyobb igazgatási egységek szervezése. A megyei tanács vb az előbbiekből kiindulva értett egyet több nagyközségi, illetve községi tanács kezdeményezésével, s tett javaslatot közös tanácsú községek kialakítására. Megállapította, a községek társadalmi viszonyai, a területükön működő mezőgazdasági nagyüzemek egyesülése, közlekedési adottságai, egészségügyi, kereskedelmi, művelődési ellátásuk indokolja az összevonásokat. A Népköztársaság Elnöki Tanács legutóbbi ülésén hozott területszervezési intézkedéseket. Ezeknek megfelelően megyénk területén is újabb közös tanácsú községeket szerveznek. Ezek a következők : Bicske—Csabdi közös tanácsú nagyközség és Mány közös tanácsú nagyközséggé alakul, Bicske székhellyel. Csákvár nagyközség és Vértesboglár—Bodmér közös tanácsú község közös tanácsú nagyközséggé szerveződik, Csákvár székhellyel. Alcsútdoboz, Felcsút, Tabajd községek közös tanácsú községgé alakulnak. Székhely: Alcsútdoboz, Bodajk és Balinka községi közös tanácsú község lesz, Bodajk székhellyel. Alap, Alsószentiván községek közös tanácsúvá alakulnak, Alap székhellyel. Nagylók lesz a székhelye a Nagylók és Hantos községekből alakuló közös tanácsú községnek. Cece, Sáregres és Vajta, Cece székhellyel vonódnak össze. Lajoskomárom, Mezőkomárom és Szabadhídvég, Lajoskomárom székhellyel alakul közös tanácsú községgé. Közös tanácsú nagyközséggé válik Enying nagyközség és Mátyásdomb. Polgárdi nagyközség és Füle Polgárdi székhellyel alakul közös tanácsú nagyközséggé Velence—Kápolnásnyék— Nadap közös tanácsú nagyközséghez — Velence székhellyel — Sukoró község társul. Nádasdladány és Jenő is közös tanácsú községgé alakul, Nádasdladány székhelylyel. A községi, nagyközségi közös tanácsok szervezését 1977. április 1-i hatállyal hajtják végre. (V. I.) A tizenkettedik Martonvásár nagyközség Megyénk nagyközségeinek családját áprilistól újabb település gazdagítja: Martonvásár. Fejér megye Tanácsa pénteki ülésén mondta ki Martonvásár nagyközséggé nyilvánítását, 1977. április 1. — hatállyal. Az eddigi tizenegy nagyközség mellé két hónap múltával csatlakozó tizenkettedik hagyományos központ jellegével, fejlődésével vívta ki a nagyobb rangot — ám elsősorban nagyobb feladatot — jelentő címet.