Fejér Megyei Hírlap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-01 / 50. szám

____________________________________________________________ _ _____________________________ MILLIÓK A HULLADÉKBAN p^| ^ |^| p | wvfsoue"**' BONYOLÍTOTT FELESÉG _________________________ py y Kedd, A FEJÉR MEGYEI POLGÁRI VÉDELEM “ 1977. március 1. ÉLETÉRŐL XXXIII. évfolyam ------------------------------ 50. szám A LOTTO TÁRGYNYEREMÉNY-SORSOLÁSA_____________________________________________________________________________, * 1 Ára: 80 fillér Biológiailag fiatalítják a Velencei-tavat 2,3 milliárd forint fejlesztésre A napokban — mint már jeleztük — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­umban tájékoztatták a sajtó munkatársait hazánk két ki­emelt üdülőterületének, a Ba­latonnak és a Velencei-tónak a fejlesztési terveiről. A jó­váhagyott fejlesztési tervek és alapok szerint 1980-ig 10,5 milliárd forint felhasználásá­val fokozzák a Balaton-part kulturáltságát, a szálláshe­lyek számának növelésétől a közlekedés és közműellátott­ság bővítéséig. Ezen belül a magyar tenger üdülőterülete­in teljessé teszik az ivóvízel­látást, a szennyvízcsatorná­zás pedig eléri a 47 százalé­kot, ami jelentősen megha­­ladja az országos átlagot. A korszerű közlekedést se­gíti többek között az is, hogy a tervidőszak végére a belte­rületi utak 57 százaléka lesz már pormentes burkolattal ellátva, s nagyrészt befejezik a hetes és hetvenes utakat tehermentesítő, úgynevezett üdülőterületi gyűjtőút építé­sét. A Balaton-parti parkolóhe­lyek számát 41 százalékkal növelik, s csaknem ötven szá­zalékkal emelkedik a fizető és szabad strandok befogadó­­képessége. A SZOT és a vál­lalati üdülők tervezett férő­helyépítése eredményeként 1980-ban már turnusonként 8000 pihenővendéggel többet, összesen hatszázezer üdülő­vendéget tud egy időben fo­gadni és kulturáltan ellátni a magyar tenger partja. Ebbe természetesen beleszámít az is, hogy a tervidőszakban 10—15 OOO üdülőférőhely-nö­vekedés várható az állampol­gárok nyaralóépítésének eredményeként. A Velencei-tó fejlesztése ennél szerényebb, „mind­össze” kétib­illiárd 274 millió forint értékű ami csaknem egymilliárdos növekedést je­lent a negyedik ötéves terv időszakában végrehajtott egymilliárd 370 millió forint értékű fejlesztésnél. A most elhatározott, az előző éveknél fokozottabb ütemű fejlesztés célja válto­zatlan: a kedvező természeti adottságok jobb kihasználása a fővárosi, a székesfehérvári és dunaújvárosi nagyüzemi munkások, a viszonylag ki­sebb jövedelmű dolgozók családjai és az ifjúság nagy tömegének érdekei szerint. A távlatban legalább százhar­mincezer ember egy időben történő pihenését — az ennek feltételeit jelentő kereskedel­mi és vendéglátóipari szol­gáltatások szavatolásával — kell lehetővé tenni. Lehetőséget adni a szabad idő egészséges környezetben való eltöltéséhez, az üdülés, a vízisportok, turisztika és sporthorgászat kultúrált fel­tételeinek egyidejű megte­remtésével. A tervidőszakban a legfon­tosabb feladat a tó biológiai megfiatalítása, az ezt szolgá­ló vízrendezési és vízgazdál­kodási feladatok megoldása. Ennek jegyében a déli par­ton tovább folytatódik a partvédőmű építése, a me­derkotrás. A Velencei-tó víz­tároló kapacitását a 12,3 mil­lió köbméterben tartósítják, öt év alatt újabb nyolcezer méter partfalat építenek, s több százezer köbméter me­derkotrást végeznek el. Fejlesztik a strand-férőhe­lyeket is: az 1976. évi 21 500- ról 1981-re már 39 000 lesz a strandok befogadó képessége. Az ivóvízhálózat 20, a regio­nális szennyvízhálózat pedig 26 kilométerrel hosszabbo­dik meg — igen sok munka és nagy költség árán — 1980- ig. Az üdülőférőhely pedig a jelenlegi 26 ezerről, csaknem 42 ezerre emelkedik az emlí­tett időszakban. A Velencei-tó fejlesztési programjának végrehajtása eddig általában tervszerű volt, de a negyedik ötéves terv időszakában lényeges el­maradás volt a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat bővítése, fejlesztése vonatko­zásában. Vagyis kevesebb bolt és étterem épült, mint tervezték. Az ötödik ötéves tervben éppen ezért kiemelt programként kell ezzel fog­lalkozni. A terv szerint a ke­reskedelmi egységek eladó­területét több, mint a kétsze­resére, a vendéglátóipari egy­ségek hasznos területét pedig csaknem a duplájára kell nö­velni. A tó növény- és állatvilá­gát, ritkaszép madárvilágát továbbra is nagy gonddal kell óvni, hogy a Velencei-tó valóban azzá váljék —•, mil­liárd forintjaink és mérték­­egységekkel nem is mérhető munkánk eredményeképpen —, amivé megálmodtuk: a természet és az ember érték­­megőrző és értékgyarapító területévé hazánknak. Hogy hétvégeken és kéthetenként szellemileg és biológiailag felfrissülve térjenek vissza munkahelyeikre, otthonaikba a családok, s közben a tó is megőrizze szépségét, s az em­ber értékteremtő munkáját. A fejlesztési program ezer­millió forintokban beszél, de a tájvédelem, az értékek megőrzése, gyarapítása ezrek és tízezrek közös munkájával valósítható csak meg. Utakon, parkokban, strandokon — mindenütt. K. A. KISZ-delegáció Bukarestben Hétfőn reggel magyar ifjú­sági delegáció érkezett Bu­karestbe dr. Maróthy László­nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésé­vel. A küldöttség a Román Kommunista Ifjúsági Szö­vetség (UTC) Központi Bi­zottsága meghívásának tesz eleget. Bukarest északi pályaud­varán a magyar delegációt Ion Traiian Stefanescu, az RKP KB tagja, az UTC első titkára, Luca Cristina, Nico­­lea Croitoru, Eneche Radu, az UTC titkárai, valamint az UTC KB több tagja fogadta. Megjelent a fogadtatáson dr. Biczó György, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete is. Az UTC KB székházában hétfőn délelőtt megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a dr. Maróthy László vezette magyar és az Ion Traian Ste­fanescu vezette román dele­gációk között. A megbeszélé­sek középpontjában a két if­júsági szervezet közötti kap­csolatok fejlesztésének és el­mélyítésének kérdései állnak. (MTI) Megemelt program Vértesacsán A járási párt-vb ülése a tsz-ben Gépműhely a domboldalon, a vértesacsai Petőfi-major­­ban. Traktorok, kombájnok, rakodógépek, adapterek, gép­kocsik egymás mellett. Most még sáros a „fészkük”, de a félig kész, kövezett gépszín­ben majd jobban mutatnak, meg az állapotukra is jobban lehet vigyázni. És épül a gépműhely körüli köves út, a kocsimosó és a zuhanyozó is nemsokára a jobb élet- és munkakörülményeket szol­gálja. Mindez újdonság. Két évvel ezelőtt, amikor a bicskei járási párt-végrehaj­tó bizottság ugyancsak hely­színen elemezte a Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezet gazdálkodását, a tagok élet- és munkakörülményeit, ak­kor még a tanácsháza köze­lében igen mostoha körülmé­nyek között reperálták a gé­peket. A helyszíni tapaszta­latgyűjtés során megbizo­nyosodhattak a végrehajtó bizottság tagjai az előrelé­pésről, s beszélgettek munka közben a gépkezelőkkel és a gépműhelyesekkel, vala­mint az építőbrigádban szor­goskodó szakemberekkel. Mint a végrehajtó bizottság ülésén elhangzott, folyama­tosan tájékozódott a testület a tsz munkájáról. Nagy jár­tassággal érdeklődtek a járá­si párt-vb tagjai az eredmé­nyek mögött meghúzódó munkáról, s az idei cselek­vési programban foglalt cé­lokról. Többen méltatták el­ismeréssel a tejtermelés nö­vekedését. Az egy tehénre jutó tejtermelés 1976-ban 2964 liter volt, 384 literrel több, mint egy évvel ezelőtt, amikor felhívták erre a fi­gyelmet. A tehenészeti telep korszerűsítése, az állategész­/ (Folytatás a 3. oldalon) A SZOT-elnökség ülése­ n 1974 óta átlagban kö­rülbelül 35 ezerrel több gyer­mek született hazánkban a korábbi esztendőkben. A sza­porulat azonban tavaly már némileg kevesebb volt, mivel csökkent a szülőkorban lévő nők száma — állapította meg hétfői ülésén a népesedéspo­litikai határozatok eredmé­nyeit vizsgálva SZOT elnök­sége. Jelentősen nőtt a gyer­mekneveléshez nyújtott pénz­­beni társadalmi támogatás, fokozott megbecsülés övezi a terhes anyákat a munkahe­lyeken, nagyobb figyelmet fordítanak a gyermekgondo­zási szabadságon lévő anyák­ra. A lakások elosztásánál, a hitelek odaítélésénél előny­ben részesülnek a nagycsalá­dosok. A fővárosban 1974 kö­zepe óta a három- és több­­gyermekes családok közül kétezren kaptak bér- vagy szövetkezeti lakást. Városközi konténerszállítás Egyre több üzem veszi igénybe Az egyre növekvő érdeklő­dés azt mutatja, hogy bevál­totta a hozzáfűzött reménye­ket a városközi konténer­­szállítás. A konténeres szál­lítási program keretében a fehérvári vasúti csomópont 1976. július 1-től fogad és to­vábbít konténereket. Réti Lajos, a csomópont kereskedelmi állomásfőnök­­helyettese elmondotta, hogy december 31-ig összesen 1301 konténer érkezett a fehérvá­ri állomásra, amiből 802-t megrakottan küldtek vissza. Kezdetben alig 30 százalék volt a rakott konténerek ará­nya, vagyis az ide érkezett konténereknek nem egészen egyharmadát használták fel a vállalatok termékeik elszál­lítására. Később a nyári időszak vé­gén egyre több vállalat, üzem kapcsolódott be az új szállí­tási módba, s vette igénybe kedvező lehetőségeit. Decem­berben már valamennyi ér­kezett konténert megrakottan szállítottak vissza, sőt, nem tudta a csomópont kielégíté­si az igényeke­. Decemberben 147, január­ban 58 konténerrel kellett volna több. Ebben szerepet játszott az is, hogy az ősz vé­gi szállítási csúcs miatt kor­látozott mennyiségű vagon állt a konténerszállítás ren­delkezésére, de főként az, hogy a vállalatok, üzemek az év végi „hajrá”-ban még ezt az új szállítási lehetőséget is igénybe kívánták venni. Januárban 146, köztük 19 üres konténer érkezett a cso­mópontra, s valamennyit megrakva küldték vissza az üzemek. Február 22-ig 143-at vettek igénybe a vállalatok, s minden kérelmet kielégített a csomópont. Megyénkben a legtöbb kon­ténert a Fésűsfonó bodajki gyára vette igénybe, 278-at rakott meg, a Videoton 121- et, a Budalakk pusztavámi gyáregysége 117-et, a Pamut­textil Művek fehérvári gyá­ra 60-at. A Fejér megyei Ál­lami Építőipari Vállalat, no­ha csak az utolsó három hó­napban kapcsolódott be, ösz­­szesen 85-öt. Jelenleg har­minc vállalattal, üzemmel áll kapcsolatban a csomópont, ennyinek szálut, illetőleg ennyi igényel konténert. ■" A tavalyi év végéig össze­sen 1000 városközi konténer volt forgalomban az ország­ban. Januártól májusig ter­jedő időszakban további 500- at állít a MÁV forgalomba. Tehát nemcsak megyénkben, hanem országszerte is egyre növekvő az új szállítási for­ma iránt az érdeklődés. Ezt figyelembe véve a MÁV nemcsak a konténerek szá­mát bővíti, hanem azok szál­lítási feltételeit is, így töb­bek között a székesfehérvári csomópontnál is tervezik a rakodási terület bővítését, korszerűsítését. Jelenleg kis teherbírású daruval rendelkeznek, kevés konténert helyezhetnek el a tárolóterületen. Valóságos konténerterminál építését tervezik, ahová 25 tonnás da­rut helyeznek majd üzembe és már nagyobb, 20—25 ton­na összsúlyú (10—13 köbmé­teres) konténert is fogadhat­nak. A tárolótéren — a hely már ki van jelölve — száz konténert tárolhatnak majd. E­mlékoszlop a KISZ zászló­bontóinak Készülődés a forradalmi ifjúsági napokra A hármas tavaszi forradal­mi ünnep immár évek óta hagyományosan a fiatalok ünnepe. Történelmünk forra­dalmi sorsfordulóinak meg­ünneplésén kívül a jubileumi megemlékezések sora gyara­pítja Székesfehérváron a for­radalmi ifjúsági napok ren­dezvényeit.­­ Alapvető célunknak tartjuk, hogy a forradalmár elődök például állítása mel­lett a munkahelyeken, mun­kásszállásokon, ifjúsági klu­bokban, ifjúsági vitakörök foglalkozásain minden fiatal meggyőződhessen arról, hogy a példaképek követése csak a szocialista életmód köve­telményeinek betartásával és betartatásával lehet teljes — mondta Sipos Péter, a KISZ Székesfehérvár Városi Bi­zottságának titkára. — A forradalmi ifjúsági napok alkalmából emlékosz­lopot állítunk a KISZ székes­­fehérvári zászlóbontóinak. A MÁV Fűtőházban és a Jár­műjavítóban alakultak elő­ször munkás KISZ-alapszer­­vezetek. A Kiefém és a FÁÉV ifjúkommunistái készítik azt az emlékoszlopot, amelyet a vasútállomás előtti téren ál­lítunk majd fel március hu­szadikán. Az oszlop avatása után a város öt pontjára, öt gyülekezőhelyre indul a gyúj­tófáklya, s ezzel kezdetét ve­szi a fáklyás felvonulás. — Kik vesznek részt a fel­vonuláson? — A székesfehérvári dol­gozó és tanuló fiatalokon kí­vül a fehérvári járás KISZ- alapszervezeteinek képvise­lői, valamint Dunaújváros és a megye valamennyi járásá­nak küldöttségei vonulnak a Dózsa György térre, ahol ün­nepi ifjúsági nagygyűlésen vesznek részt. — A nagyüzemi fiatalok mivel készülnek a forradalmi ifjúsági napokra? — Az Ikarus KISZ-fiatal­­jai elkészítik a kiállítási buszt, amelyben a KISZ új­jászervezésének huszadik év­fordulója, a Munkásőrség megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából do­kumentumokat mutatnak be az eltelt húsz esztendő moz­galmi munkájáról. Ugyan­csak a busz viszi körbe az évfordulókhoz kapcsolódó fil­met. — Melyek lesznek a kiállí­tási busz állomásai? — A nagyüzemeket feltét­lenül szeretnénk végigláto­gatni a busszal. Ezenkívül, ahova kérik, oda elviszik a buszt az Ikarus-osok. Más új­donság is lesz a forradalmi ifjúsági napokon. Március ti­zenkilencedikén és huszadi­kán a KISZ Videoton Válla­lati Bizottsága és a tanmű­helyek KISZ-szervezetei rendezésében tanműhely­találkozót tartanak. S még valami: március huszonhete­­dikén a KISZ Ikarus gyári Bizottsága ismételten meg­rendezi a Velencei-hegység­ben a felszabadulási járőr­versenyt L. G. Kukorica-számok Értékelte és közreadta a múlt évi kukoricatermesztési tapasztalatokat az IKR, az Iparszerű Kukoricatermeszté­si Rendszer Közös Vállalat. A 192 taggazdaság mindegyi­kének termelési adatait fel­sorolja a kimutatás. Eszerint a Fejér megyei taggazdasá­gok közül az Enyingi Állami Gazdaság ért el legjobb ered­ményt, de az 56,24 mázsás átlagterméssel csak­­ 25. a rangsorban. A termelőszö­vetkezetek közül legjobb a székesfehérvári Kossuth Ter­melőszövetkezet, 55,70 má­zsás hektárátlagával 31. a sorban. A Fejér megyei üze­mek legtöbbje a „középme­zőnyben” — a 70.-től a 150. helyig található, négy pedig — a mezőszentgyörgyi, a ce­­cei, a szabadbattyáni és a móri termelőszövetkezet — a rangsor végére szórutt

Next