Fejér Megyei Hírlap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
____________________________________________________________ _ _____________________________ MILLIÓK A HULLADÉKBAN p^| ^ |^| p | wvfsoue"**' BONYOLÍTOTT FELESÉG _________________________ py y Kedd, A FEJÉR MEGYEI POLGÁRI VÉDELEM “ 1977. március 1. ÉLETÉRŐL XXXIII. évfolyam ------------------------------ 50. szám A LOTTO TÁRGYNYEREMÉNY-SORSOLÁSA_____________________________________________________________________________, * 1 Ára: 80 fillér Biológiailag fiatalítják a Velencei-tavat 2,3 milliárd forint fejlesztésre A napokban — mint már jeleztük — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban tájékoztatták a sajtó munkatársait hazánk két kiemelt üdülőterületének, a Balatonnak és a Velencei-tónak a fejlesztési terveiről. A jóváhagyott fejlesztési tervek és alapok szerint 1980-ig 10,5 milliárd forint felhasználásával fokozzák a Balaton-part kulturáltságát, a szálláshelyek számának növelésétől a közlekedés és közműellátottság bővítéséig. Ezen belül a magyar tenger üdülőterületein teljessé teszik az ivóvízellátást, a szennyvízcsatornázás pedig eléri a 47 százalékot, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot. A korszerű közlekedést segíti többek között az is, hogy a tervidőszak végére a belterületi utak 57 százaléka lesz már pormentes burkolattal ellátva, s nagyrészt befejezik a hetes és hetvenes utakat tehermentesítő, úgynevezett üdülőterületi gyűjtőút építését. A Balaton-parti parkolóhelyek számát 41 százalékkal növelik, s csaknem ötven százalékkal emelkedik a fizető és szabad strandok befogadóképessége. A SZOT és a vállalati üdülők tervezett férőhelyépítése eredményeként 1980-ban már turnusonként 8000 pihenővendéggel többet, összesen hatszázezer üdülővendéget tud egy időben fogadni és kulturáltan ellátni a magyar tenger partja. Ebbe természetesen beleszámít az is, hogy a tervidőszakban 10—15 OOO üdülőférőhely-növekedés várható az állampolgárok nyaralóépítésének eredményeként. A Velencei-tó fejlesztése ennél szerényebb, „mindössze” kétibilliárd 274 millió forint értékű ami csaknem egymilliárdos növekedést jelent a negyedik ötéves terv időszakában végrehajtott egymilliárd 370 millió forint értékű fejlesztésnél. A most elhatározott, az előző éveknél fokozottabb ütemű fejlesztés célja változatlan: a kedvező természeti adottságok jobb kihasználása a fővárosi, a székesfehérvári és dunaújvárosi nagyüzemi munkások, a viszonylag kisebb jövedelmű dolgozók családjai és az ifjúság nagy tömegének érdekei szerint. A távlatban legalább százharmincezer ember egy időben történő pihenését — az ennek feltételeit jelentő kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások szavatolásával — kell lehetővé tenni. Lehetőséget adni a szabad idő egészséges környezetben való eltöltéséhez, az üdülés, a vízisportok, turisztika és sporthorgászat kultúrált feltételeinek egyidejű megteremtésével. A tervidőszakban a legfontosabb feladat a tó biológiai megfiatalítása, az ezt szolgáló vízrendezési és vízgazdálkodási feladatok megoldása. Ennek jegyében a déli parton tovább folytatódik a partvédőmű építése, a mederkotrás. A Velencei-tó víztároló kapacitását a 12,3 millió köbméterben tartósítják, öt év alatt újabb nyolcezer méter partfalat építenek, s több százezer köbméter mederkotrást végeznek el. Fejlesztik a strand-férőhelyeket is: az 1976. évi 21 500- ról 1981-re már 39 000 lesz a strandok befogadó képessége. Az ivóvízhálózat 20, a regionális szennyvízhálózat pedig 26 kilométerrel hosszabbodik meg — igen sok munka és nagy költség árán — 1980- ig. Az üdülőférőhely pedig a jelenlegi 26 ezerről, csaknem 42 ezerre emelkedik az említett időszakban. A Velencei-tó fejlesztési programjának végrehajtása eddig általában tervszerű volt, de a negyedik ötéves terv időszakában lényeges elmaradás volt a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat bővítése, fejlesztése vonatkozásában. Vagyis kevesebb bolt és étterem épült, mint tervezték. Az ötödik ötéves tervben éppen ezért kiemelt programként kell ezzel foglalkozni. A terv szerint a kereskedelmi egységek eladóterületét több, mint a kétszeresére, a vendéglátóipari egységek hasznos területét pedig csaknem a duplájára kell növelni. A tó növény- és állatvilágát, ritkaszép madárvilágát továbbra is nagy gonddal kell óvni, hogy a Velencei-tó valóban azzá váljék —•, milliárd forintjaink és mértékegységekkel nem is mérhető munkánk eredményeképpen —, amivé megálmodtuk: a természet és az ember értékmegőrző és értékgyarapító területévé hazánknak. Hogy hétvégeken és kéthetenként szellemileg és biológiailag felfrissülve térjenek vissza munkahelyeikre, otthonaikba a családok, s közben a tó is megőrizze szépségét, s az ember értékteremtő munkáját. A fejlesztési program ezermillió forintokban beszél, de a tájvédelem, az értékek megőrzése, gyarapítása ezrek és tízezrek közös munkájával valósítható csak meg. Utakon, parkokban, strandokon — mindenütt. K. A. KISZ-delegáció Bukarestben Hétfőn reggel magyar ifjúsági delegáció érkezett Bukarestbe dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésével. A küldöttség a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség (UTC) Központi Bizottsága meghívásának tesz eleget. Bukarest északi pályaudvarán a magyar delegációt Ion Traiian Stefanescu, az RKP KB tagja, az UTC első titkára, Luca Cristina, Nicolea Croitoru, Eneche Radu, az UTC titkárai, valamint az UTC KB több tagja fogadta. Megjelent a fogadtatáson dr. Biczó György, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete is. Az UTC KB székházában hétfőn délelőtt megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a dr. Maróthy László vezette magyar és az Ion Traian Stefanescu vezette román delegációk között. A megbeszélések középpontjában a két ifjúsági szervezet közötti kapcsolatok fejlesztésének és elmélyítésének kérdései állnak. (MTI) Megemelt program Vértesacsán A járási párt-vb ülése a tsz-ben Gépműhely a domboldalon, a vértesacsai Petőfi-majorban. Traktorok, kombájnok, rakodógépek, adapterek, gépkocsik egymás mellett. Most még sáros a „fészkük”, de a félig kész, kövezett gépszínben majd jobban mutatnak, meg az állapotukra is jobban lehet vigyázni. És épül a gépműhely körüli köves út, a kocsimosó és a zuhanyozó is nemsokára a jobb élet- és munkakörülményeket szolgálja. Mindez újdonság. Két évvel ezelőtt, amikor a bicskei járási párt-végrehajtó bizottság ugyancsak helyszínen elemezte a Vörös Október Termelőszövetkezet gazdálkodását, a tagok élet- és munkakörülményeit, akkor még a tanácsháza közelében igen mostoha körülmények között reperálták a gépeket. A helyszíni tapasztalatgyűjtés során megbizonyosodhattak a végrehajtó bizottság tagjai az előrelépésről, s beszélgettek munka közben a gépkezelőkkel és a gépműhelyesekkel, valamint az építőbrigádban szorgoskodó szakemberekkel. Mint a végrehajtó bizottság ülésén elhangzott, folyamatosan tájékozódott a testület a tsz munkájáról. Nagy jártassággal érdeklődtek a járási párt-vb tagjai az eredmények mögött meghúzódó munkáról, s az idei cselekvési programban foglalt célokról. Többen méltatták elismeréssel a tejtermelés növekedését. Az egy tehénre jutó tejtermelés 1976-ban 2964 liter volt, 384 literrel több, mint egy évvel ezelőtt, amikor felhívták erre a figyelmet. A tehenészeti telep korszerűsítése, az állategész/ (Folytatás a 3. oldalon) A SZOT-elnökség ülése n 1974 óta átlagban körülbelül 35 ezerrel több gyermek született hazánkban a korábbi esztendőkben. A szaporulat azonban tavaly már némileg kevesebb volt, mivel csökkent a szülőkorban lévő nők száma — állapította meg hétfői ülésén a népesedéspolitikai határozatok eredményeit vizsgálva SZOT elnöksége. Jelentősen nőtt a gyermekneveléshez nyújtott pénzbeni társadalmi támogatás, fokozott megbecsülés övezi a terhes anyákat a munkahelyeken, nagyobb figyelmet fordítanak a gyermekgondozási szabadságon lévő anyákra. A lakások elosztásánál, a hitelek odaítélésénél előnyben részesülnek a nagycsaládosok. A fővárosban 1974 közepe óta a három- és többgyermekes családok közül kétezren kaptak bér- vagy szövetkezeti lakást. Városközi konténerszállítás Egyre több üzem veszi igénybe Az egyre növekvő érdeklődés azt mutatja, hogy beváltotta a hozzáfűzött reményeket a városközi konténerszállítás. A konténeres szállítási program keretében a fehérvári vasúti csomópont 1976. július 1-től fogad és továbbít konténereket. Réti Lajos, a csomópont kereskedelmi állomásfőnökhelyettese elmondotta, hogy december 31-ig összesen 1301 konténer érkezett a fehérvári állomásra, amiből 802-t megrakottan küldtek vissza. Kezdetben alig 30 százalék volt a rakott konténerek aránya, vagyis az ide érkezett konténereknek nem egészen egyharmadát használták fel a vállalatok termékeik elszállítására. Később a nyári időszak végén egyre több vállalat, üzem kapcsolódott be az új szállítási módba, s vette igénybe kedvező lehetőségeit. Decemberben már valamennyi érkezett konténert megrakottan szállítottak vissza, sőt, nem tudta a csomópont kielégítési az igényeke. Decemberben 147, januárban 58 konténerrel kellett volna több. Ebben szerepet játszott az is, hogy az ősz végi szállítási csúcs miatt korlátozott mennyiségű vagon állt a konténerszállítás rendelkezésére, de főként az, hogy a vállalatok, üzemek az év végi „hajrá”-ban még ezt az új szállítási lehetőséget is igénybe kívánták venni. Januárban 146, köztük 19 üres konténer érkezett a csomópontra, s valamennyit megrakva küldték vissza az üzemek. Február 22-ig 143-at vettek igénybe a vállalatok, s minden kérelmet kielégített a csomópont. Megyénkben a legtöbb konténert a Fésűsfonó bodajki gyára vette igénybe, 278-at rakott meg, a Videoton 121- et, a Budalakk pusztavámi gyáregysége 117-et, a Pamuttextil Művek fehérvári gyára 60-at. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat, noha csak az utolsó három hónapban kapcsolódott be, öszszesen 85-öt. Jelenleg harminc vállalattal, üzemmel áll kapcsolatban a csomópont, ennyinek szálut, illetőleg ennyi igényel konténert. ■" A tavalyi év végéig összesen 1000 városközi konténer volt forgalomban az országban. Januártól májusig terjedő időszakban további 500- at állít a MÁV forgalomba. Tehát nemcsak megyénkben, hanem országszerte is egyre növekvő az új szállítási forma iránt az érdeklődés. Ezt figyelembe véve a MÁV nemcsak a konténerek számát bővíti, hanem azok szállítási feltételeit is, így többek között a székesfehérvári csomópontnál is tervezik a rakodási terület bővítését, korszerűsítését. Jelenleg kis teherbírású daruval rendelkeznek, kevés konténert helyezhetnek el a tárolóterületen. Valóságos konténerterminál építését tervezik, ahová 25 tonnás darut helyeznek majd üzembe és már nagyobb, 20—25 tonna összsúlyú (10—13 köbméteres) konténert is fogadhatnak. A tárolótéren — a hely már ki van jelölve — száz konténert tárolhatnak majd. Emlékoszlop a KISZ zászlóbontóinak Készülődés a forradalmi ifjúsági napokra A hármas tavaszi forradalmi ünnep immár évek óta hagyományosan a fiatalok ünnepe. Történelmünk forradalmi sorsfordulóinak megünneplésén kívül a jubileumi megemlékezések sora gyarapítja Székesfehérváron a forradalmi ifjúsági napok rendezvényeit. Alapvető célunknak tartjuk, hogy a forradalmár elődök például állítása mellett a munkahelyeken, munkásszállásokon, ifjúsági klubokban, ifjúsági vitakörök foglalkozásain minden fiatal meggyőződhessen arról, hogy a példaképek követése csak a szocialista életmód követelményeinek betartásával és betartatásával lehet teljes — mondta Sipos Péter, a KISZ Székesfehérvár Városi Bizottságának titkára. — A forradalmi ifjúsági napok alkalmából emlékoszlopot állítunk a KISZ székesfehérvári zászlóbontóinak. A MÁV Fűtőházban és a Járműjavítóban alakultak először munkás KISZ-alapszervezetek. A Kiefém és a FÁÉV ifjúkommunistái készítik azt az emlékoszlopot, amelyet a vasútállomás előtti téren állítunk majd fel március huszadikán. Az oszlop avatása után a város öt pontjára, öt gyülekezőhelyre indul a gyújtófáklya, s ezzel kezdetét veszi a fáklyás felvonulás. — Kik vesznek részt a felvonuláson? — A székesfehérvári dolgozó és tanuló fiatalokon kívül a fehérvári járás KISZ- alapszervezeteinek képviselői, valamint Dunaújváros és a megye valamennyi járásának küldöttségei vonulnak a Dózsa György térre, ahol ünnepi ifjúsági nagygyűlésen vesznek részt. — A nagyüzemi fiatalok mivel készülnek a forradalmi ifjúsági napokra? — Az Ikarus KISZ-fiataljai elkészítik a kiállítási buszt, amelyben a KISZ újjászervezésének huszadik évfordulója, a Munkásőrség megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából dokumentumokat mutatnak be az eltelt húsz esztendő mozgalmi munkájáról. Ugyancsak a busz viszi körbe az évfordulókhoz kapcsolódó filmet. — Melyek lesznek a kiállítási busz állomásai? — A nagyüzemeket feltétlenül szeretnénk végiglátogatni a busszal. Ezenkívül, ahova kérik, oda elviszik a buszt az Ikarus-osok. Más újdonság is lesz a forradalmi ifjúsági napokon. Március tizenkilencedikén és huszadikán a KISZ Videoton Vállalati Bizottsága és a tanműhelyek KISZ-szervezetei rendezésében tanműhelytalálkozót tartanak. S még valami: március huszonhetedikén a KISZ Ikarus gyári Bizottsága ismételten megrendezi a Velencei-hegységben a felszabadulási járőrversenyt L. G. Kukorica-számok Értékelte és közreadta a múlt évi kukoricatermesztési tapasztalatokat az IKR, az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer Közös Vállalat. A 192 taggazdaság mindegyikének termelési adatait felsorolja a kimutatás. Eszerint a Fejér megyei taggazdaságok közül az Enyingi Állami Gazdaság ért el legjobb eredményt, de az 56,24 mázsás átlagterméssel csak 25. a rangsorban. A termelőszövetkezetek közül legjobb a székesfehérvári Kossuth Termelőszövetkezet, 55,70 mázsás hektárátlagával 31. a sorban. A Fejér megyei üzemek legtöbbje a „középmezőnyben” — a 70.-től a 150. helyig található, négy pedig — a mezőszentgyörgyi, a cecei, a szabadbattyáni és a móri termelőszövetkezet — a rangsor végére szórutt