Fejér Megyei Hírlap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-11 / 59. szám
FAVÁGÓK A VÉRTESBEN H FEJÉR MEGYEI __________________ Péntek, &■ . si 'H mm 1 1977. március 11. A TUDOMÁNYOK PÁRTOS TERJESZTŐI XXXIII. évfolyam ------------------------------ 59. szám A RÁDIÓ ÉS TV JÖVŐ HETI MŰSORA_____________________________________________________________________* * foll. Ára: 80 fillér _____________________________________________ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA _____________________| MAGUKTÓL ÉRTENDŐ DOLGOK A szólók bátorsága közösség előtt szóra merészkedni - főképp ha próbálatlan, először vállalkozik rá az ember — nem könnyű. Különösen akkor szükséges bátorság hozzá, ha bajt, hiányt kell felemlegetni. S méginkább akkor, ha számon kérheti az utánunk szóló a tettet, amelyre a kimondott szó, a közös érdekben együtt hozott határozat minket is kötelez, személy szerint. Állampolgárok vagyunk - mondjuk és halljuk. Olyan szó, olyan agyonemlegetett név ez, aminek nem szokás mindennap a tartalmára, valódi jelentésére gondolni. Állampolgárnak, egy szocialista állam teljesértékű tagjának lenni, jogi kötelesség egyaránt. Jó, tudjuk az alkotmányból. Választások — még ha, mint a mostani időközi is, csupán az állampolgárok egy részét érintő, ünnepélyes események — felidézik bennünk a szó rangját. Felelősségét. Hétköznap sokkal több van, mint ünnep. Megkérdeznek bennünket, állampolgárokat, s mi is kapunk bőséggel lehetőséget a visszakérdezésre. Választanak, választunk magunk közül szószólókat, bennünk képviselőket. Számon kérhetjük tőlük, jól képviseltek-e, mi a sorsa országos vagy csupán utcányi, lakótelepnyi érdekeinknek. De hányszor kérjük, állampolgárok, magunktól számon a szószólók bátorságát? Hallgatni könnyű. El sem menni még könnyebb. Beszélni, cselekedni közügyben hadakozni, vitázni, ellentmondani: nagyon nehéz. Akár a legcsekélyebb szerepet, felelősséget vállalni közvetlen munkánk kötelességein túl, ráadás-felelősséget kíván. Ráadás-időt, ráadás-energiát. Érdemes? Amit egyetlen állampolgár megtehet — megtehetne —, azt senki sem fogja elvégezni helyette. Kinek-kinek élni saját jogával, betartani a maga kötelességét csak személy szerint lehet. S a jogokból annyi jut mindőnknek, amennyivel képesek vagyunk élni. Közösségi társadalom, közösségi emberek sokasága. Miért hiányosak a gyűlések padsorai oly sokszor? Miért maradunk sokan szótlanok? Jogunk van — népünk történelmében először ez utóbbi emberöltőn — minden közös ügyünkbe beleszólni. Jogunk dönteni a legnagyobbról, s legjelentéktelenebbről. A demokrácia általunk él. A szólók által. Forgalmas utcán vaktában átvágni — ki nem követi el? Kitesszük magunkat naponta életveszélynek, s nem is bátorságból, csak vakmerőségből. De hol késik a közélet bátorsága a sorainkban? A felelősség elvállalása értelmes ügyben, a közösség érdekében. Felrajzik bennem vitatkozó ellenpéldák sokasága. Emlékeim, mióta felnőtté cseperedtem. Ezer s ezer szószóló bátorsága: tízezrek, milliók híre a személyes tapasztalatokon túl. Tudom, általuk, általunk vált ilyenné Magyarország. Ahogy ma szeretjük. Ahogy holnapra szeretnénk. Bizony, a holnapokért sokat kell töprenkednünk, vitáznunk, határoznunk és cselekednünk. Mindőnknek. S mind: együttesen. Mekis János Az előszállás Lenin tsz kisszentmiklósi táblájában Bokor József traktoros, Szekeres József és Biró István vetőgépesek csütörtök délelőtt megkezdték az egyik 15 hektáros táblába a korai borsó vetését Fotó: Kabáczy ORSZÁGOS HŰTŐIPARI TANÁCSKOZÁS Jó áron, jó árut! Tegnap délelőtt Székesfehérvár adott otthont a Magyar Hűtőipar szocialista brigádvezetői országos tanácskozásának. A tizenkettedik ilyen tanácskozást évenként rendezik meg tavasszal — ezúttal a Fejér megyei Állategészségügyi Állomás nagytermében ült össze. Mint házigazda, Kelemen Sándor, a fehérvári gyár igazgatója köszöntötte a 150 résztvevőt. „Nagy jövőjű ipar ez — mondta bevezetőjében. — A modern és kulturált életkörülmények egyre inkább feltételezik, igénylik tevékenységünket, melynek legjobb tudásunk és felkészültségünk szerint kell, hogy eleget tegyünk”. A tavalyi év eredményeiről, és az idei — jóval magasabb —igényekről dr. Gulyás Béla, a hűtőipar vezérigazgatója számolt be a jelenlevőknek. Elmondta, hogy tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére is több, mint 70 ezer tonna gyorsfagyasztott árut forgalmaztak bel- és külföldi piacokon, de még ez a rekordforgalom sem elégítette ki teljesen az igényeket. Jelentős eredménye volt ennek az iparágnak, hogy tőkés piacon 11 százalékos áremelést tudott elérni. Mivel azonban a tavalyi exporttervet nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, az idén kell a lemaradást pótolni. Az idén több, mint 15 millió dolláros nettó árbevételt kell elérnünk, természetesen a hazai igények lehető legjobb kielégítése mellett. Ez nagyon nagy feladat. Jó áron eladni csak jó árut lehet, s ezért a minőségre az eddiginél is nagyobb mértékben kell figyelnünk — mondta a vezérigazgató. A tíz gyárnak tehát nagyok a feladatai. Ez év harmadik negyedében próbaüzemel már a zalaegerszegi gyár is; ez is jelentős hűtőkapacitást jelent majd. A hűtött félkész- és készáru mennyiségi növelése mellett bővítik a hűtőgyárak az idén a választékot is. Új termékként jelentkezik az üzletekben rövidesen a hűtött palacsinta, a Győrben gyártott leveles vajas tészta, a gyümölcslevek, és a juhbelsőségekből készített csomagolt hűtött áruk. Az idei terv adott, 74 700 tonna hűtött áru előállítása. Ebből 31 000 tonna tőkés exportterv. A lakossági belkereskedelmi értékesítést is 17 százalékkal kell növelni. A válasz a „hogyanra” kidolgozott. Teljesíthetők, reálisak a tavalyinál jóval magasabb tervek. A termelésbe belép a zalaegerszegi gyár nyáron, a székesfehérvári és a miskolci hűtőházat pedig bővítik. A műszaki-technikai feltételek adottak. A brigádvezetői tanácskozás azonban elsősorban az emberi munkát, a dolgozók megértését hivatott jobbá tenni. Hogy ez is sikerült,, arról a több mint tíz hozzászóló szocialista brigádvezető is meggyőzte a hallgatóságot Először Balogh István, fehérvári ifjúsági szocialista brigádvezető javasolta az egész hűtőipar szocialista brigádjainak a csepeli dolgozók jubileumi versenyéhez való csatlakozását. A még jobb munka mellett „tette le a voksot” Kárász István bajai, Mészáros József kecskeméti brigádvezető, de ezt ígérte a legtöbb hozzászóló, aki egyben munkatársai véleményét is tolmácsolta a tanácskozásnak. A tanácskozás fontosságát és eredményességét méltatta még Horváth András, a városi pártbizottság titkára, és Hámori Antal, a SZOT képviselője. A szakmai program után dr. Gulyás Béla az élelmiszeripar kiváló dolgozóinak, valamint a vállalati kiválóknak adta át méltán megérdemelt kitüntetésüket. G. G. Boros Sándor látogatása Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes tegnap Fejér megyébe látogatott. A megyei pártbizottságon Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a megye kulturális életéről. A miniszterhelyettes meglátogatta a megyeszékhely néhány kulturális intézményét. Este a dunaújvárosi Munkás Művelődési Otthonban fejezte be látogatását. Ülést tartott a Minisztertanács ELŐTERJESZTÉS A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI PROGRAMRÓL, A HAJDÚSÁGI CUKORGYÁR ÉPÍTÉSÉRŐL, JELENTÉS A NEB MÚLTÉVI MUNKÁJÁRÓL, TÁJÉKOZTATÓ A JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT TAPASZTALATAIRÓL. A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese jelentést tett a magyar—vietnami gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság VI., valamint a magyar—laoszi gazdasági, és műszaki-tudományos együttműködési bizottság alakuló ülésszakáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes olaszországi, dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes iraki tárgyalásairól tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését Bohuslav Chnoupeknek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A külügyminiszter jelentést tett Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságban tett hivatalos látogatásáról. A kormány elfogadta a beszámolót. A Minisztertanács úgy határozott, hogy anyagi segítséget nyújt a Román Szocialista Köztársaságnak a földrengés okozta károk enyhítésére. A kormány előterjesztést fogadott el a számítástechnikai központi fejlesztési progról szóló feladatairól. Ennek keretében határozott a számítógép-alkalmazás bővítéséről és hatékonyságának növeléséről, a szakemberképzés folytatásáról és a számítástechnikai eszközök gyártásának fejlesztéséről. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztésére a kormány állami nagyberuházásként jóváhagyta a Hajdúsági Cukorgyár építését, kapcsolódó beruházásait. A SZOT elnöksége tájékoztatta a Minisztertanácsot a szakszervezeti jogsegélyszolgálat működésének tapasztalatairól. A kormány a jelentést egyetértően tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés 1970. évi munkájáról és ellenőrzési tapasztalatairól. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és felhívta a minisztereket, hogy irányító munkájukban hasznosítsák a tapasztalatokat. A kulturális miniszter javaslatára a kormány határozatot hozott a Kiváló és az Érdemes Művész kitüntető címek adományozásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) TAPASZTALATCSERE A CUKORRÉPÁRÓL Hasznosítható módszerek a termesztésben jó formáját találta meg a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a tapasztalatcserének: Székesfehérvárra hívta tanácskozásra azokat a szakembereket - rajtuk kívül az Ercsi és az Ácsi Cukorgyár, a növényvédő állomás vezető munkatársait - akik cukorrépatermesztéssel foglalkoznak. Az előadásokat is úgy állították össze a szervezők, hogy azokból mindazok a jó módszerek kiderüljenek, amelyeknek közkinccsé tétele fontos feladat. Kövesi Antal, a megyei tanács csoportvezetője ezt meg is indokolta bevezetőjében. Az ötödik ötéves terv céljai ismertek. Nem kevesebb, mint 7,4 százalékkal kívánatos emelni a növénytermesztési ágazat termelési értékét, ezen belül a cukorrépa is fontos ágazati szerepet tölt be. A terméshozam viszont az elmúlt két évben csökkent az 1974. évi „csúcs” óta 1975- ben 311, tavaly pedig 309 mázsa répát szedtek fel a megye nagyüzemei hektáronként. Ha nem számítjuk ide az állami gazdaságok hozamait, akkor az átlag még kevesebb. Az a feladat az idén, hogy elérjék, illetve túlszárnyalják termelőszövetkezeteink az 1974. évi terméshozamot, a majdnem 400 mázsás átlagot. A megyében 41 termelőszövetkezet foglalkozik cukorrépa-termesztéssel, közülük mindössze négynek sikerült tavaly 400 mázsa feletti hozamot termelnie. De sok azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek 200 vagy annál kevesebb mázsát számolhattak csak el tavaly hektáronként. Oly nagy tehát az aránytalanág — százmázsás különbségek vannak szomszédos tsz-ek között is —, hogy a jó termelési módszerek közkinccsé tétele nem afféle jótétemény, hanem kötelesség. Ezért kérték fel egy-egy előadás megtartására a sárszentágotai és az abai termelőszövetkezet főmezőgazdászát, mert e nagyüzemekben tavaly 445, illetve 503 mázsa, átlaghozammal fizetett a cukorrépa. Pedig az aszály őket sem kerülte ki, s még öntözési lehetőségük sincs. Semjén István sárszentágotai főmezőgazdász felidézte az 1973-as esztendőt, amikor még kézzel egyelték a cukorrépát, ám erre az évre tehető a gyors fejlődés kezdete is. Ma már 200 hektárnyi területet foglal el ez a fontos ipari növény. A termesztés, a betakarítás nem okoz gondot — legalábbis fizikai értelemben véve nem — az embereknek. Egyre jobb gépek, vegyszerek, vetőmagok szolgálják a további korszerűsödést. Részletesen beszélt a talajerőpótlás szerepéről. Náluk már eldőlt, hogy a termőföld elbírja a másfélszer annyi nitrogén műtrágyát mint káliumot és foszfort, de úgy, hogy a gyökér fejlődése erőteljes, viszont a répa cukortartalma is az átlagosnál magasabb. Azt tanácsolta, hogy mindenütt vizsgálják rendszeresen a kijelölt táblák tápanyag-igényét, enélkül nem lehetséges ma már a megfelelő műtrágyaadagot megállapítani. Elmondta, hogy a gyomirtók, védőszerek alkalmazásánál nem mindegy, hogy mikor, mennyit és hogyan juttatják ki a földre. Hámori Ferenc a mai főmezőgazdász tanulmánynak is beillő előadást tartott, amelyben összefoglalta a jó helyi tapasztalatokat. Senki sem emlékszik arra, hogy az adai (Folytatás a 2. oldalon)