Fejér Megyei Hírlap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-11 / 59. szám

FAVÁGÓK A VÉRTESBEN H FEJÉR MEGYEI __________________ Péntek, &■ . si 'H mm 1 1977. március 11. A TUDOMÁNYOK PÁRTOS TERJESZTŐI XXXIII. évfolyam ------------------------------ 59. szám A RÁDIÓ­ ÉS TV JÖVŐ HETI MŰSORA_____________________________________________________________________* * foll. Ára: 80 fillér _____________________________________________ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA _____________________| MAGUKTÓL ÉRTENDŐ DOLGOK A szólók bátorsága közösség előtt szóra merész­kedni - főképp ha próbálatlan, először vállalkozik rá az ember — nem könnyű. Különösen akkor szükséges bátorság hozzá, ha bajt, hiányt kell felemlegetni. S méginkább akkor, ha számon kérheti az utánunk szóló a tet­tet, amelyre a kimondott szó, a közös érdekben együtt hozott határozat minket is kötelez, sze­mély szerint. Állampolgárok vagyunk - mondjuk és halljuk. Olyan szó, olyan agyonemlegetett név ez, aminek nem szokás mindennap a tartalmára, valódi jelentésére gondolni. Állampolgárnak, egy szocialista állam teljesértékű tagjának lenni, jog­i kötelesség egyaránt. Jó, tudjuk az alkot­mányból. Választások — még ha, mint a mostani időközi is, csu­pán az állampolgárok egy részét érintő, ünnepélyes események — felidézik bennünk a szó rang­ját. Felelősségét. Hétköznap sokkal több van, mint ünnep. Megkérdeznek bennünket, ál­lampolgárokat, s mi is kapunk bőséggel lehetőséget a vissza­kérdezésre. Választanak, vá­lasztunk magunk közül szószóló­kat, bennünk képviselőket. Szá­mon kérhetjük tőlük, jól képvi­­seltek-e, mi a sorsa országos vagy csupán utcányi, lakótelep­­nyi érdekeinknek. De hányszor kérjük, állampolgárok, magunk­tól számon a szószólók bátor­ságát? Hallgatni könnyű. El sem menni még könnyebb. Beszél­ni, cselekedni­­ közügyben hada­kozni, vitázni, ellentmondani: nagyon nehéz. Akár a legcseké­lyebb szerepet, felelősséget vál­lalni közvetlen munkánk köteles­ségein túl, ráadás-felelősséget kíván. Ráadás-időt, ráadás-ener­giát. Érdemes? Amit egyetlen állampolgár megtehet — megtehetne —, azt senki sem fogja elvégezni he­lyette. Kinek-kinek élni saját jo­gával, betartani a maga köteles­ségét csak személy szerint lehet. S a jogokból annyi jut mind­­őnknek, amennyivel képesek va­gyunk élni. Közösségi társada­lom, közösségi emberek soka­sága. Miért hiányosak a gyűlé­sek padsorai oly sokszor? Miért maradunk sokan szótlanok? Jogunk van — népünk törté­nelmében először ez utóbbi em­beröltőn — minden közös ügyünk­be beleszólni. Jogunk dönteni a legnagyobbról, s legjelentékte­lenebbről. A demokrácia általunk él. A szólók által. Forgalmas utcán vaktában átvágni — ki nem követi el? Ki­tesszük magunkat naponta élet­veszélynek, s nem is bátorság­ból, csak vakmerőségből. De hol késik a közélet bátorsága a so­rainkban? A felelősség elválla­lása értelmes ügyben, a közös­ség érdekében. Felrajzik bennem vitatkozó el­lenpéldák sokasága. Emlékeim, mióta felnőtté cseperedtem. Ezer s ezer szószóló bátorsága: tíz­ezrek, milliók híre a személyes tapasztalatokon túl. Tudom, ál­taluk, általunk vált ilyenné Ma­gyarország. Ahogy ma szeretjük. Ahogy holnapra szeretnénk. Bizony, a holnapokért sokat kell töprenkednünk, vitáznunk, határoznunk és cselekednünk. Mindőnknek. S mind: együtte­sen. Mekis János Az előszállás­ Lenin tsz kisszentmiklósi táblájában Bokor József traktoros, Szekeres József és Biró István vetőgépesek csütörtök délelőtt megkezdték az egyik 15 hektáros táblába a korai borsó vetését Fotó: Kabáczy ORSZÁGOS HŰTŐIPARI TANÁCSKOZÁS Jó áron, jó árut! Tegnap délelőtt Székesfehérvár adott otthont a Magyar Hűtő­­ipar szocialista brigádvezetői országos tanácskozásának. A tizen­kettedik ilyen tanácskozás­t évenként rendezik meg tavasszal — ezúttal a Fejér megyei Állategészségügyi Állomás nagytermében ült össze. Mint házigazda, Kelemen Sándor, a fehérvári gyár igaz­gatója köszöntötte a 150 résztvevőt. „Nagy jövőjű ipar ez — mondta bevezetőjében. — A modern és kulturált életkörülmények egyre in­kább feltételezik, igénylik te­vékenységünket, melynek leg­jobb tudásunk és felkészült­ségünk szerint kell, hogy ele­get tegyünk”. A tavalyi év eredményei­ről, és az idei — jóval ma­gasabb —igényekről dr. Gu­lyás Béla, a hűtőipar vezér­­igazgatója számolt be a je­lenlevőknek. Elmondta, hogy tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére is több, mint 70 ezer tonna gyorsfagyasztott árut forgalmaztak bel- és külföldi piacokon, de még ez a re­kordforgalom sem elégítette ki teljesen az igényeket. Je­lentős eredménye volt ennek az iparágnak, hogy tőkés pia­con 11 százalékos áremelést tudott elérni. Mivel azonban a tavalyi exporttervet nem sikerült maradéktalanul tel­jesíteni, az idén kell a lema­radást pótolni.­­ Az idén több, mint 15 millió dolláros nettó árbevé­telt kell elérnünk, természe­tesen a hazai igények lehető legjobb kielégítése mellett. Ez nagyon nagy feladat. Jó áron eladni csak jó árut le­het, s ezért a minőségre az eddiginél is nagyobb mér­tékben kell figyelnünk — mondta a vezérigazgató. A tíz gyárnak tehát nagyok a feladatai. Ez év harmadik negyedében próbaüzemel már a zalaegerszegi gyár is; ez is jelentős hűtőkapacitást jelent majd. A hűtött félkész- és készáru mennyiségi növelése mellett bővítik a hűtőgyárak az idén a választékot is. Új termékként jelentkezik az üz­letekben rövidesen a hűtött palacsinta, a Győrben gyár­tott leveles vajas tészta, a gyümölcslevek, és a juh­bel­­sőségekből készített csoma­golt hűtött áruk. Az idei terv adott, 74 700 tonna hűtött áru előállítása. Ebből 31 000 tonna tőkés­ ex­­portterv. A lakossági belke­reskedelmi értékesítést is 17 százalékkal kell növelni. A válasz a „hogyanra” kidolgo­zott. Teljesíthetők, reálisak a tavalyinál jóval magasabb tervek. A termelésbe belép a zalaegerszegi gyár nyáron, a székesfehérvári és a miskolci hűtőházat pedig bővítik. A műszaki-technikai feltételek adottak. A brigádvezetői tanácsko­zás azonban elsősorban az emberi munkát, a dolgozók megértését hivatott jobbá tenni. Hogy ez is sikerült,, ar­ról a több mint tíz hozzászóló szocialista brigádvezető is meggyőzte a hallgatóságot Először Balogh István, fehér­vári ifjúsági szocialista bri­gádvezető javasolta az egész hűtőipar szocialista brigád­jainak a csepeli dolgozók ju­bileumi versenyéhez való csatlakozását. A még jobb munka mellett „tette le a voksot” Kárász István bajai, Mészáros József kecskeméti brigádvezető, de ezt ígérte a legtöbb hozzászóló, aki egy­ben munkatársai véleményét is tolmácsolta a tanácskozás­nak. A tanácskozás fontosságát és eredményességét méltatta még Horváth András, a vá­rosi pártbizottság titkára, és Hámori Antal, a SZOT kép­viselője. A szakmai program után dr. Gulyás Béla az élelmi­szeripar kiváló dolgozóinak, valamint a vállalati kiválók­nak adta át méltán megérde­melt kitüntetésüket. G. G. Boros Sándor látogatása Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes tegnap Fejér megyébe látogatott. A megyei pártbizottságon Su­dár Iván, a megyei pártbi­zottság titkára tájékoztatta a megye kulturális életéről. A miniszterhelyettes meg­látogatta a megyeszékhely néhány kulturális intézmé­nyét. Este a dunaújvárosi Munkás Művelődési Otthon­ban fejezte be látogatását. Ülést tartott a Minisztertanács ELŐTERJESZTÉS A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI PROGRAMRÓL, A HAJDÚSÁGI CUKORGYÁR ÉPÍTÉSÉRŐL, JELENTÉS A NEB MÚLT­ÉVI MUNKÁJÁRÓL, TÁJÉKOZTATÓ A JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT TA­PASZTALATAIRÓL. A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­­tanács csütörtökön ülést tar­tott. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese je­lentést tett a magyar—vietna­mi gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság VI., valamint a ma­gyar—laoszi gazdasági, és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság alakuló ülés­szakáról. A kormány a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. Havasi Ferenc miniszter­elnök-helyettes olaszországi, dr. Szekér Gyula miniszter­elnök-helyettes iraki tárgya­lásairól tájékoztatta a kor­mányt. A Minisztertanács a jelentéseket jóváhagyólag tu­domásul vette. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter je­lentését Bohuslav Chnoupek­­nek, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság külügyminisz­terének hazánkban tett hiva­talos baráti látogatásáról. A külügyminiszter jelen­tést tett Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Ki­rályságban tett hivatalos lá­togatásáról. A kormány el­fogadta a beszámolót. A Minisztertanács úgy ha­tározott, hogy anyagi segít­séget nyújt a Román Szoci­alista Köztársaságnak a föld­rengés okozta károk enyhíté­sére. A kormány előterjesztést fogadott el a számítástechni­kai központi fejlesztési prog­­ról szóló feladatairól. En­nek keretében határozott a számítógép-alkalmazás bő­vítéséről és hatékonyságának növeléséről, a szakemberkép­zés folytatásáról és a számí­tástechnikai eszközök gyár­tásának fejlesztéséről. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztésére a kormány állami nagyberuházásként jóváhagy­ta a Hajdúsági Cukorgyár építését, kapcsolódó beruhá­zásait. A SZOT elnöksége tájé­koztatta a Minisztertanácsot a szakszervezeti jogsegély­­szolgálat működésének ta­pasztalatairól. A kormány a jelentést egyetértően tudo­másul vette. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés 1970. évi munkájáról és ellenőrzési tapasztalatairól. A Minisz­tertanács a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette és felhívta a minisztereket, hogy irányító munkájukban hasznosítsák a tapasztalato­kat. A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány határo­zatot hozott a Kiváló és az Érdemes Művész kitüntető cí­mek adományozásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) TAPASZTALATCSERE A CUKORRÉPÁRÓL Hasznosítható módszerek a termesztésben jó formáját találta meg a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya a tapasztalatcserének: Székesfehérvárra hívta tanácskozásra azokat a szakembereket - rajtuk kívül az Ercsi és az Ácsi Cukorgyár, a növényvédő állomás vezető munkatársait - akik cukorrépatermesztéssel foglalkoznak. Az előadásokat is úgy állí­tották össze a szervezők, hogy azokból mindazok a jó módszerek kiderüljenek, amelyeknek közkinccsé tétele fontos feladat. Kövesi Antal, a megyei tanács csoportveze­tője ezt meg is indokolta be­vezetőjében. Az ötödik ötéves terv cél­jai ismertek. Nem kevesebb, mint 7,4 százalékkal kívána­tos emelni a növénytermesz­tési ágazat termelési érté­két, ezen belül a cukorrépa is fontos ágazati szerepet tölt be. A terméshozam viszont az elmúlt két évben csökkent az 1974. évi „csúcs” óta 1975- ben 311, tavaly pedig 309 má­zsa répát szedtek fel a me­gye nagyüzemei hektáron­ként. Ha nem számítjuk ide az állami gazdaságok hoza­mait, akkor az átlag még kevesebb. Az a feladat az idén, hogy elérjék, illetve túlszárnyalják termelőszö­vetkezeteink az 1974. évi ter­méshozamot, a majdnem 400 mázsás átlagot. A megyében 41 termelőszövetkezet foglal­kozik cukorrépa-termesztés­sel, közülük mindössze négy­nek sikerült tavaly 400 má­zsa feletti hozamot termelnie. De sok azoknak a gazdasá­goknak a száma, amelyek 200 vagy annál kevesebb mázsát számolhattak csak el tavaly hektáronként. Oly nagy tehát az aránytalanág — százmázsás különbségek vannak szomszédos tsz-ek között is —, hogy a jó terme­lési módszerek közkinccsé tétele nem afféle jótétemény, hanem kötelesség. Ezért kér­ték fel egy-egy előadás meg­tartására a sárszentágotai és az abai termelőszövetkezet főmezőgazdászát, mert e nagyüzemekben tavaly 445, illetve 503 mázsa, átlagho­zammal fizetett a cukorrépa. Pedig az aszály őket sem ke­rülte ki, s még öntözési le­hetőségük sincs. Semjén István sárszentágo­tai főmezőgazdász felidézte az 1973-as­­ esztendőt, amikor még kézzel egyelték a cukor­répát, ám erre az évre tehető a gyors fejlődés kezdete is. Ma már 200 hektárnyi terü­letet foglal el ez a fontos ipari növény. A termesztés, a betakarítás nem okoz gondot — legalábbis fizikai érte­lemben véve nem — az em­bereknek. Egyre jobb gépek, vegyszerek, vetőmagok szol­gálják a további korszerűsö­dést. Részletesen beszélt a talajerőpótlás szerepéről. Ná­luk már eldőlt, hogy a ter­mőföld elbírja a másfélszer annyi nitrogén műtrágyát mint káliumot és foszfort, de úgy, hogy a gyökér fejlődése erőteljes, viszont a répa cu­kortartalma is az átlagosnál magasabb. Azt tanácsolta, hogy mindenütt vizsgálják rendszeresen a kijelölt táblák tápanyag-igényét, enélkül nem lehetséges ma már a megfelelő műtrágyaadagot megállapítani. Elmondta, hogy a gyomirtók, védőszerek alkalmazásánál nem mind­egy, hogy mikor, mennyit és hogyan juttatják ki a földre. Hámori Ferenc a mai főme­zőgazdász tanulmánynak is beillő előadást tartott, amely­ben összefoglalta a jó helyi tapasztalatokat. Senki sem emlékszik arra, hogy az adai (Folytatás a 2. oldalon)

Next