Fejér Megyei Hírlap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-29 / 99. szám

Számadás egy ciklusról Fehérvár fél évtizede Ülést tartott a városi tanács vb Elemzést munkált ki a végrehajtó bizottság - e tanácsülés kö­zelgő fóruma elé szánva jelentését - az 1973-77 évi tanácsciklus feladatainak végrehajtásáról, s az 1980-ig még hátralévő felada­­­tokról. A múlt évek számadása ugyanakkor nem csupán önvizsgá­lat volt, mint ahogyan a kiegészítésül felvázolt célkitűzések sem csupán a vezető testület tennivalóit tartalmazzák. Épp ezért tart­ható az elemzés legfontosabb gondolatának ez a megállapítás: „városi tanácsunk, annak végrehajtó bizottsága, szakigazgatási szerveink és bizottságaink a tanács programjának alapvető elveit megvalósították”. A ciklusprogram most le­záruló feladatsora egybeesett a megyeszékhely fél évtize­des fejlődésének folyamatá­val. Ebben az időszakban köze­lítette meg Fehérvár népessé­ge a százezres lakosságszá­mot, ebben az időszakban gyarapodott a város 7,5 milli­árd forintnyi beruházás érté­keivel. Ebben az időben ve­tették meg az alapjait a me­gye település­hálózatában a felsőfokú központ szerepét betöltő városhoz méltó fe­hérvári kereskedelmi-vendég­­látóipari hálózatnak, s végez­tek el olyan fontos közmű­­építési feladatokat, amelyek ugyancsak alapfeltételül szol­gálnak a következő esztendők változatlanul nagy ütemű lakásépítkezéseihez. Párhuzamosságról szólunk — a végrehajtó bizottság elemzése is ezt tette. Nyilván nem tekintheti, s nem is te­kinti a város vezető testüle­te a fejlődés minden egyes eredményét a maga kizáró­lagos érdemének. Mint aho­gyan ugyancsak nyilvánvaló: mindezek a városfejlesztési eredmények korántsem való­sulhattak volna meg ilyen jól szervezetten, harmoniku­san, ha nem emelkedik idő­közben a testületi munka ha­tékonysága, a tanácsi munka színvonala is. A két tervidőszak határán, például, igen nagy gonddal kellett megtervezni, irányíta­ni a feladatok végrehajtásá­nak folyamatosságát, épp a töretlen ívű városfejlesztés érdekében. Hasonló cél meg­valósítására vállalkozik a mostani feladatterv­: az 1930- ig megtervezett tennivalók felsorolása az idén lezáruló ciklus munkájának eredmé­nyeit, s hiányosságait egy­aránt számításba veszi. A tanács legfontosabb gaz­dálkodási feladatai közt sze­repel 1915­-ig az, hogy a vá­rostervezésnek, az újabb be­ruházásoknak összhangban kell állniuk a megyei telepü­léshálózatban Fehérvárra jutó tennivalók végrehajtá­sával. A tervfeladatok betar­tása érdekében biztosítania kell a városi tanácsnak a pontos előkészítést, a beruhá­zási kapacitások jó csoporto­sítását is. A lakásépítkezés továbbra is középpontban álló feladata mellett a következő évek vá­rosfejlesztését meghatározó alapelv, hogy a lakótelepek lakossági ellátást biztosító kapcsolódó létesítményeit a lakásberuházásokkal párhu­zamosan kell megvalósítani, s fontos feladatok hárulnak a tanácsi szervekre a gyer­mekintézmények — óvodák, általános iskolák — fejlesz­tése terén is. él. *— mekis — Május: béke- és barátsági hónap Csütörtökön az Országos Béketanács elnökségi ülésén — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára is — meg­tárgyalták és elfogadták a májusi béke- és barátsági hó­nap országos programját és megválasztották azt a dele­gációt, amely békemozgal­munk, s a magyar közvéle­mény képviseletében részt vesz a békeépítők világköz­gyűlésén Varsóban. A béke- és barátsági hónap­ban az idén is — ezúttal IS alkalommal — a fasizmus feletti győzelem napján, má­jus 9-én kezdődnek a béke­rendezvények. A fővárosban és a megyékben nagygyű­lések, barátsági találkozók, ifjúságpolitikai rendezvények lesznek, amelyeknek szerve­zésében az Országos Béketa­nács együttműködik a Haza­fias Népfront helyi szervei­vel, a társadalmi és tömeg­szervezetekkel. A hónapnak sajátos jelleget kölcsönöz, hogy ebben az esztendőben ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Arról is szó esett az elnökségi ülésen, hogy a magyar békemozga­lom kitüntető jelvényével, emlékplakettjével és elismerő oklevelével az idén elsősor­ban azokat az aktivistákat és munkahelyi kollektívákat ju­talmazzák meg, akik, illetve amelyek kiemelkedő politikai, társadalmi tevékenységük mellett a legjobb eredménye­ket érik el a csepeliek által kezdeményezett — országos sőt, nemzetközi méretűvé vált a szocialista munkaver­senyben. Élüzem a SZIM fehérvári gyára Tegnap a SZIM Köszörűgépgyár forgácsoló üzemében a dolgozók ünnepélyes munkásgyűlésen vettek részt. A vállalat tavalyi munká­jával elnyerte a Kiváló címet, a székesfehérvári gyár pedig Élüzem lett. A gyár dolgozóinak ebből az alkalomból Hegyi János, a gyár igazgatója mondott köszönetet. Ismertette a kö­szörűgépgyár korszerűsítésé­nek és termékszerkezet át­alakulásának folyamatát, amelynek az lett az eredmé­nye, hogy a fehérváriak min­den piacon jó áron eladható, keresett terméket gyártanak. Növelték megyeszékhelyün­kön a tőkés együttműködés­sel gyártott köszörűgépek —, a TRAUB automata részegy­ségek —, valamint a jármű­­fék-programhoz kapcsolódó közúti fékszerelvények ter­melését. A tőkés kooperáció mértéke 77 százalékkal volt magasabb az 1975. évinél, a közúti fékgyártás pedig 11 százalékkal nőtt. A gazdasági termelőmun­kán felül jelentős segítséget nyújtott a gyár a szárazréti 100 férőhelyes óvoda elkészí­téséhez. Egymillió forinttal és jelentős társadalmi munká­val járultak hozzá a gyer­mekintézmény felépítéséhez. Az Élüzem cím elnyerésé­ről kiállított oklevelet, és a vállalati újítási mozgalom­ban elért első helyezést bizo­nyító okmányt Rábai Vilmos, SZIM vezérigazgató-helyettes adta át a gyár igazgatójá­nak. Ötvenegy dolgozó kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést. 9 EUTC 1 CT D­UPk M CTI v,lag proletárjai MUNKASZERVEZÉS A POLGÁRDI TSZ-BEN | §^%Jt En Si 1 W I BZ. \-3 * &ZL 1 EGYESÜLJEZEta NŐK A BICSKEI JÁRÁSBAN ” ~ ___________________ | i;V :|$ ||| 1 1 Péntek: A „MILLIOMOS” MŰVELŐDÉSI HÁZ ?|| | g | '' | Hfl XXXIII. évfolyam, | H ■ ..‘4 . . . . . ■ II | JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR • -------------— —————- Ara: 80 fillér AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA — Ilii I Fi I —— N­ .......■ ■■■II—m—.1 1 1 "1 —-1 Ülést tartott a TOT A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek harmadik or­szágos kongresszusán újjá­választott érdekképviseleti szerv, a 125 tagú országos tanács Szabó István elnök vezetésével csütörtökön tar­totta első munkaülését. Az értekezleten a TTT tagjain és a megyei tsz-szövetségek elnökein, titkárain kívül részt vett Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezető­je, Kovács Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. A tanács Cimbalmos Bé­la főtitkár előterjesztése alapján munkaprogramot fogadott el a harmadik kongresszus határozatainak végrehajtására. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhe­lyettese a szövetkezetek múlt évi tevékenységéről és az 19­77. évi tervkészítés ta­pasztalatairól terjesztett be­­jelentést. SZOT-kitüntetések Május elseje alkalmából a szakszervezeti mozgalomban kiemelkedő munkát végző tisztségviselőket, dolgozókat tüntettek ki. A Szakszervezeti Munká­ért arany fokozat kitünte­tésben tizennyolcan része­­sültek. Megyénkből Cseh­­kis Imréné, az SZMT vezető titkára vette át az arany fo­kozat kitüntetést Sudár Ivánnét, az SZMT központi könyvtárának vezetőjét, az ezüst fokozattal tüntették ki. Borsi Árpád, az SZMT munkavédelmi felügyelője és Papp Isvánné, az SZMT nőbizottságának tagja SZOT oklevelet kapott Pártmunkás küldöttség Csütörtökön hazautazott az SZKP KB pártmunkás­küldöttsége amely M. F. Nyenasevnek, a Központi Bizottság propaganda osz­tálya helyettes vezetőjével, az élen az MSZMP Központi Bizottságának meghívására látogatást tett hazánkban. A küldöttség megbeszéléseket és tapasztalatcserét folyta­tott a KB agrációs és propa­ganda osztályán és a KB Társadalomtudományi Inté­zetében és többek közt láto­gatást tett a Csepel Vas- és Fémművekben. Hét kiváló tsz a megyében Tavalyi eredményével 27 Fejér megyei termelőszövet­kezet nevezett a Kiváló Ter­melőszövetkezet címért folyó versenybe. A pályázatokat először a megyében értékel­ték, s az elért pontszámok alapján 15 gazdaság eredmé­nyét terjesztették fel orszá­gos értékelésre. A Termelő­­szövetkezetek Országos Taná­csának javaslata alapján a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter hét közös gaz­daságnak adta meg a Kiváló Termelőszövetkezet címet. A hét tsz. a Besnyő-beloian­­niszi Sallai, az enyingi Vörös Hajnal, a laslángi Béke, a sa­joskomáromi Győzelem, a pusztaegresi Hunyadi, a se­­regélyesi Alkotás és a szé­kesfehérvári Vörösmarty Tsz. Kiváló Szövetkezeti Trásulás címmel tüntette ki a minisz­ter a Sárbogárdi TÉVÁL-t. A termelőszövetkezeti szo­cialista brigádok közül a Szakma (ágazat) Kiváló Bri­gádja cím kitüntetést kapta három kollektívára csákvári Tolbuhin Tsz Gagarin trakto­ros brigádja, az előszállási Lenin Tsz Dózsa sertéste­nyésztő brigádja, valamint az enyingi Vörös Hajnal Tsz komplex szerelőbrigádja. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, a szak­mai szakszervezettel egyetér­tésben, Kiváló Vállalat cí­met adományozott az Enyin­gi Állami Gazdaságnak, vala­mint a Mezőföldi Állami Er­dő- és Vadgazdaságnak. A mezőgazdasági állami válla­latoknál dolgozó kollektívák közül a Fejér megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat központi karbantar­tó műhelyének Vasas bri­gádja, valamint a Fejér me­gyei Növényvédő Állomás­­ Bánki Donát szerelőbrigádja­­ érdemelte ki a Szakma (ága­­­­zat) Kiváló Brigádja címet. 1 Szakszervezet•KISZ A dolgozó fiatalok élete, munkája AZ IFJÚSÁGI PARLAMENTEK NEMCSAK A KISZ-TAGOK FÓRU­MAI VOLTAK, HANEM MINDEN FIATAL DOLGOZÓÉ - HANG­ZOTT EL A SZAKSZERVEZETEK FEJÉR MEGYEI TANÁCSA ELNÖK­SÉGÉNEK CSÜTÖRTÖKI ÜLÉSÉN. A múlt évi munkahelyi, if­júsági­­ parlamentek­ előkészí­tésével, lebonyolításával kap­csolatos szakszervezeti fel­adatok ellátásának tapaszta­latait összegezte az SZMT Elnöksége, Péter Mihály osz­tályvezető jelentése­­ alapján. Pálfalvi András, az SZMT elnöke vezetésével folytatott vita a parlamentek hasznos­sága, eredményessége körül csúcsosodott ki. A fórumok őszinte, valósághű véleményt, a fiatal dolgozók helyzetének igaz tükrét hozták felszínre. Ez fejeződött ki többek kö­zött Nász István, Horváth István és az elnökség más tagjainak felszólalásából. Az előbbiekből kiindulva egyes parlamentek nem kellő sike­re nem a fórumok „ritkításá­ra”, hanem a jobb előkészí­tésre, a munkahelyi demok­rácia eszközének az eddigi­nél jobb felhasználására kell, hogy ösztönözzön. Verbó Géza, a KISZ me­gyei bizottságának titkára felszólalásából kicsendült: még föl nem használt lehető­ségek rejlenek a parlamen­tekben, a gazdasági munka hatásosságának emelésében, a népgazdasági feladatok megoldásában is, az üzemi demokrácia további szélesíté­se mellett. Az SZMT Elnöksége meg­állapította, az ifjúsági parla­mentek nagy lendületet ad­tak a párt ifjúságpolitikai határozata végrehajtásának. A gazdasági vezetők és a szakszervezetek is méginkább a napi munka szerves részé­nek tekintik az ifjúsággal való foglalkozást. Ezzel együtt növekedett a fiatalok fele­lőssége is önmaguk és a tár­sadalom egésze iránt is. A vitát dr. Etelvári Attila, az SZMT titkára foglalta össze. Hangsúlyozta: minden szakszervezeti megyei bizott­ság kísérje figyelemmel a parlamentek tapasztalatait. Az elnökség elismerését fe­jezte ki a munkában részt vevő társadalmi munkatár­saknak. A parlamentek idő­szakaira vonatkozó eredeti javaslatot — amely két-, il­letve ötéves távolságot irány­zott volna elő — az elnökség nem támogatta. Úgy módosí­totta, hogy ezt az ágazatok sajátosságaihoz igazodva he­lyes meghatározni. (V.I.) Népfrontmunka a nagyközségekben Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei Elnöksége „Cselekvési programunk szerint ebben az évben fokozott, meg­különböztetett figyelemmel kell fordulnunk a nagyközségekben fo­lyó népfrontmozgalmi munka irányába” — mondotta Bodnár László­­né, a Hazafias Népfront megyei titkára, a népfront megyei elnök­ségének csütörtöki ülésén. Az előbbiek indokolják­ a figyelmet, ám, indokolja az is, hogy megyénkben az áp­rilis 1-én erre­ a rangra emel­kedett Martonvásárral együtt tizenkettő a nagyközségek száma, s a falusi lakosság több mint negyven százaléka a nagyközségekben él. A cím nem csupán rangot jelent, hanem minden esetben­­ a „tájközpont” szerepkörét is, a körzetében lévő kisebb te­lepülésekre gyakorolt von­zást. A népfrontmozgalomban is új színt, új szervezési, moz­galmi feladatokat jelentett a nagyközségek létrehozása. Újszerű testületi kapcsolatok jöttek létre, s ebben a kap­csolatban jelentős helyet fog­lalnak el a nagyközségi nép­­frontbizottságok. Munkájukról, megnöveke­dett szerepükről, a mozgalmi központtá­­­válásról tanácsko­zott a Hazafias Népfront Fe­jér megyei Elnöksége. A résztvevők a Hazafias Nép­front VI. kongresszusának állásfoglalása nyomán vitat­ják meg­ a Szűcs József je­lentésében összefoglalt hely­zetet, tennivalókat. Az előter­jesztés hangsúlyozza: Aho­gyan a nagyközségek köz­pontokká váltak, az ott folyó mozgalmi munkának, külö­nösen a közművelődés segíté­sében, a településpolitikában is környezetük­­ központjává kell válniuk. Ezt a népfront­­mozgalom a­ maga eszközei­vel, lehetőségeivel, közéleti szerepével támogatja. A nagyközségekben folyó moz­galmi tevékenységnek éppen az előzőek miatt, nem első­sorban mennyiségileg, hanem minőségileg kell változnia, „felnőnie” a változott köve­telményekhez. A Hazafias Népfront me­gyei Elnöksége javasolja a nagyközségi népfrontbizott­ságoknak, hogy a­ mozgalmi munka hagyományos ágaza­tait bővítsék a sajátos fel­adatok megoldására irányuló közreműködéssel. Hasonlóan mint teszik Agárdon, Móron, s teszik néhány másik nagy­községben. Az elnökség úgy határo­zott, a helyzetelemző és a fel­adatok fölvázolását segítő — a vita tapasztalatai alapján átformált — jelentést eljut­tatja a nagyközségi bizottsá­gokhoz, azzal a kéréssel, hogy testületi munkájukban hasznosítsák. A Hazafias Népfront Fejér megyei Elnöksége ugyanezen az ülésen megtárgyalta a ház­táji és kisegítő gazdaságok termelését segítő népfront­munka tapasztalatait. A tes­tület előtt a kislángi nép­frontelnökség számolt be ilyen irányú tevékenységéről. Az elnökség Gyenge Ká­roly alelnök előadásában megtárgyalta és elfogadta a májusi béke- és barátsági hónap megyei programjának tervezetét. (VJ

Next