Fejér Megyei Hírlap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
Kulcs, fényre fűzve A KULCS? Gyerekek viselik, nyakukba vetve, láncon, zsinóron, bőrszíjon. Néha csak szegényes-szomorú spárgán. A kulcs? Kérem, s mondom már az elején, ne csak lakatosok figyeljenek a kulcs ügyére, ne csak a másolóautomatás kulcskirályok. A kulcs — az egyik — igazi. . Gyermekszomorúságok, sivár, téren töltött délelőttök, délutánok tanúja. A kulcs — a másik — csak jelképes lehet. Hogyan lenne igazi kulcsa még föl sem épült napközi otthonoknak, olyanoknak, amelyeknek még a tervezői asztalokon sem rajzolták föl a kapuját? ’ Hogyan lenne kulcsa azoknak a gyermekeinket, jelen boldogságukat és jövőjüket szolgáló intézményeknek, amelyek fölé eddig az anyagi erő hiánya rajzolt piros kereszteket? A kereszt nyomán már gondolatkorukban omlottak le föl sem rakott falak, napközi otthonok tanulóasztalokkal, az asztalok mellett nevelőkkel, akik várják az ezernyi kisdiákot. Azokkal a nevelőkkel, akik ma még megyénk számos iskolájában kénytelenek mondani: nincs hely a napköziben. Nincs hely. Fejér megyében minden száz általános iskolásból csupán huszonháromnak jut hely. Az országos átlag: 32. Székesfehérváron nem egy iskolában felső tagozatos napközis csoportokat kellett alsó tagozatosakká átszervezni, ám még így is nem egy iskolában — Rákóczi. Május 1. — már a negyedik osztályos kisgyerekeket sem tudják a napközi otthonba felvenni. Nem egy iskolában — a legtöbben? — a meglevő napközi otthon nemi több sivár gyermekmegőrzőnél, hiszen nincsen lehetőség a kikapcsolódás kedvességét, melegségét is hozzáadni a déli ebédhez, a délutáni uzsonnához, a házi feladat elkészítésének segítéséhez. Igaz azonban, hogy a még nem egészen jó napközi otthoni is jobb a meg, nem levőnél. A nem egészen családi hangulatot árasztó termek, körülmények is jobbak az utcánál A bármily fáradt napközis pedagógus arca, szava is kedvesebb az utcai, fogadatlan ,,gondozókénál”. Jobb a semmivel sem váró zárt, üres lakásnál, a napközi otthon ebédje a ..vegyél magadnak valamit” ebéd, uzsonna ízénél. ... Nincs hely. Nem vehetjük fel ” A kulcs? A megoldás kulcsát, lehetőségét meg kell keresnünk. Meg kell keresnünk — és találnunk — a jelképes napközi kulcsot, azokban az intézményekben, nappali szabad, üres művelődési házakban, könyvtárakban s más helyeken, ahol módot tudnak nyújtani a gyermekek foglalkoztatására, helyet tudnak adni kikapcsolódásra, tanulásra. Meg kell keresnünk azt a kulcsot, amelyik kitárja az intézmények ajtóit, a kulcsot, amely a szíveket is nyitja. A rendent nyitó kulcs, az. pmpiviket az ügy keres. vár. nem más, mint a gyermekek íránti felelősség, saját önber-;;lásunk, emberi tisztesség-"-k indíttatása. v.v lesz a kulcs, az igazi, pmit fölfűzünk fényre, s odanm'itjuk cserébe gyermekeink szeretettelen zsinórjai, boldogtalan láncai helyett. Ez 1007 az igazi kulcs, a napközi otthonoké. Vincze István A megyei párt-végrehajtó bizottság ülése A nyílt várospolitika eredményesnek bizonyul Az MSZMP Politikai Bizottsága 1973. július 3-án nagy jelentőségű határozatot hozott a városi pártbizottságok munkájának fejlesztéséről. E határozat végrehajtásának folyamatáról kért számot a megyei párt-végrehajtó bizottság a dunaújvárosi pártbizottságtól. A jelentést Kóré Sándor, a dunaújvárosi pártbizottság titkára terjesztette a megyei pártvégrehajtó bizottság tegnapi ülése elé. A jelentés azt a fejlődést ölelte fel, amelyet Dunaújvárosban 1974 és 1977 között a várospolitikában elértek. A dunaújvárosi pártbizottság a Politikai Bizottság határozatának megfelelően kiépítette azokat a szervezeti kereteket, kapcsolatokat, amelyek a határozat folyamatos végrehajtását segítették elő. A városi pártbizottság még 1973-ban átfogó intézkedési tervet fogadott el, amely — mint a megyei párt-végrehajtó bizottság megállapította — kedvező eredményeket hozott mind a pártélet, mind a gazdaság, a közművelődés és az állami, tanácsi munka valamennyi területén. A határozat végrehajtása során a dunaújvárosi városi pártbizottság sokrétű kapcsolatot alakított ki a dunaújvárosi, a paksi és a kalocsai járási pártbizottságokkal. Ezekből a járásokból négyezer munkás jár dolgozni Dunaújvárosba, a fiatal város vonzása, kölcsönhatása ezekkel a területekkel mind intenzívebb és eredményesebb. E kapcsolatok ma már kiterjednek a közlekedés, az ellátás, kultúra, sőt a gazdaság kérdéseire is, rendszerezetté váltak, kölcsönösen részesei a területpolitikának és területfejlesztésnek. 1974 és 1977 között Dunaújváros lakossága 52 ezerről 57 ezerre emelkedett, a foglalkoztatottak száma ez idő alatt ezerrel nőtt, s ma már eléri a 36 300-at. Csaknem 4000 új lakás épült négy év alatt. Ezeket túlnyomórészt munkáscsaládok, köztük többgyermekes dolgozók kapták. A főbb üzemek termelési értéke az 1974. évi 12 milliárd forintról 18 milliárdra emelkedik 1977-ben. A lakosság részvételét a várospolitikai feladatok megoldásában mi sem mutatja jobban, mint hogy az 1974- ben jegyzett 731 ezer társadalmi munkaóra (amely 7,3 millió forint értéket hozott) 1976-ban már 944 ezer munkaórára emelkedett, és ennek értéke megközelíti a 18,9 millió forintot. A gyorsan fejlődő nagyüzemek és nagyvállalatok tervszerűen vesznek részt a városfejlesztési feladatokban. Négy év alatt csak a vasmű és a papírgyár 836 lakást építtetett dolgozóinak. Hat városi vállalat mintegy 350- nel bővítette a gyermekintézmények férőhely számát. A lakosság társadalmi összefogásával, a vállalatok anyagi támogatásával tornacsarnok, jégpálya, fedett uszoda épült, jelenleg a társadalmi erőket a gyermekintézmények fejlesztésére, építésére és karbantartására fordítják elsősorban Dunaújvárosban 690 bölcsődei férőhelyre tavaly 1014 kisgyereket vettek fel. Az óvodai férőhelyek száma 2110, 121 százalékos kihasználtsággal. Százhúsz általános iskolai, 69 középiskolai és 26 főiskolai tanterem szolgálja az oktatómunkát. 1976- ban 836 fizikai munkás végezte el az általános iskolát, a dolgozók középiskolájában pedig 1132 felnőtt dolgozó végzett, köztük 613 fizikai munkás. A politikai oktatás különböző formáiban az 1976 —77-es oktatási évben a dolgozók 56 százaléka vett részt. A végrehajtó bizottság úgy véli, a gyorsan fejlődő Dunaújvárosban további erősítésre szorul az a munkáserkölcs, közösségi szellem, amelyet a városalapítók negyedszázaddal ezelőtt Csepelről, Diósgyőrből, Salgótarjánból és más munkásközpontokból hoztak magukkal az új városba. A város közszellemét az ott élő munkásság élet- és gondolkodásmódja határozza meg, amely rendkívül fogékony minden új iránt, elsősorban a korszerű munkakultúra iránt. A városban tapasztalható kedvező élet- és munkakörülmények, az ellátásnak az átlagosnál magasabb színvonala egyben arra kell, hogy kötelezze a város irányító testületeit és lakóit, hogy még több gondot fordítsanak a város környezeti kultúrája, a közös értékek megóvására, megbecsülésére és gyarapítására. A várossá válás folyamatában igen nagy mértékben növekedett az értelmiség (elsősorban a műszaki értelmiség) aránya. Részvételük a város közéletében bár igen intenzív, nagyobb gondot kell fordítaniuk a lakosság eszmei nevelésére, az alkotó légkör még teljesebb kibontakoztatására. A városi pártbizottságnak az a törekvése, hogy nyílt várospolitikát folytasson (a környező járásokkal, anyavállalatokkal, kohászati központokkal), tovább bővíthető és erősíthető. A dunaújvárosi pártbizottság munkáját a Politikai Bizottság határozatának szellemében fejlesztette — állapítja meg a megyei pártvégrehajtó bizottság. Dunaújvárosnak, mint részleges felsőfokú központ szerepkört kapott településnek, olyan feladatokat is el kell látnia, hogy mind hatékonyabb befolyást gyakoroljon környezetére gazdasági, ellátási, kulturális szempontból egyaránt. A városi tanács feladatkörének növekedése azt is jelenti, hogy a városban felhalmozott hallatlanul nagy anyagi, technikai és szellemi értékek a vonzáskörzet, a város környék javára is hasznosuljanak. A megyei párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy a dunaújvárosi pártbizottság nem más települések rovására, hanem elsősorban saját erejére támaszkodva oldotta meg településfejlesztési feladatait. A több megyére kiterjedő vonzáskörzet gondjainak összehangolására, és megoldására a városi pártbizottság helyes lépéseket kezdeményezett, elsősorban a bejáró munkások érdekében. Nagy érdeme a dunaújvárosi pártbizottságnak, hogy a város vállalataival, üzemeivel megértette, hogy a munkahelyi és lakóhelyi gondok megoldása a településen belül elválaszthatatlan feladat. N. J. Óvoda Daruhegyen Előszállás külterületi településein — Daruhegyen, Dánieltelepen, Kisszentmiklóson — mintegy másfél ezren élnek. A község középpontjától négy-öt kilométerre eső falurész lakóinak ellátására néhány évvel ezelőtt orvosi rendelőt létesítettek, körzeti iskolát hoztak létre. A mostani tervek szerint a községrész 60 óvodás korú gyermekének gondozását, nevelését kívánják megoldani óvoda építésével. Az új óvoda régi épület felhasználásával több mint hárommillió forintos költséggel Daruhegyen épül fel. I FEJÉR MEGYEI A BURGONYÁRÓL MEGYÉNKBEN OTBI ___________________ Csütörtök, 1977. szeptember 1. KORSZERŰ ISKOLÁHOZ, KORSZERŰ TANSZER XXX. évfolyam, 205. szám CSALÁDI KÖRBEN ■■■■■■■■ • * I"...... " .......................... "" . Ára: 80 fillér _________________________________________________AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | ________________________ 320 új lakás A Fejér megyei lakásszövetkezetek építő kedve tovább gyarapodott az elmúlt nyolc hónapban. A szövetkezeti lakásállomány háromszázhússzal növekedett. Ezzel együtt a szövetkezeti közösségekben épített lakások száma meghaladta a tízezret. A Fogyasztási Szövetkezetek Fejér megyei Szövetsége lakásszövetkezeti titkársága nemrégiben felmérte a saját erőből, házilagosan épített szövetkezeti lakásokat is. Az ebben a formában épülő 187 lakás beruházási értéke 77,7 millió forint. Egy lakás építési költsége 415 ezer forint Tanuló felnőttek Szeptember első felében a középfokú felnőttoktatásban is megkezdődik az új tanév. Az előzetes adatok azt mutatják, továbbra is népszerű a munka melletti tanulás. A tanulók száma a múlt tanévben meghaladta a százhetvenezret. Székesfehérváron — egy önálló és hét tagozatként működő dolgozók középiskolájában a múlt tanévben 4192-en tanultak. A most induló tanévben létszámuk a tanulási kedvvel együtt emelkedik, különösen a szakmunkások középiskolája népszerű. Vetélkedő, ünnepség, kiállítás Bányásznapi program Színes, gazdag programmal köszöntik, a XXVI. magyar bányásznapot megyénk szén-, bauxit- és ásványbányászai. Kincsesbánya: a községi művelődési ház a hét minden napján programmal várta, illetve várja az érdeklődőket, délelőtt és délután filmvetítéseket rendeznek. Tegnap, szerdán délután került sor a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat és a művelődési ház közös rendezésében a nagyszabású „Ki tud többet a Szovjetunióról?" elnevezésű helyi vetélkedő-sorozat második elődöntőjére. Pénteken, szeptember 2-án ugyancsak a kincsesi művelődési ház lesz színhelye, délelőtt 10 órakor, a lottósorsolásnak, amit műsorral színesítenek. A vállalat dolgozói, a község lakossága vasárnap, szeptember 4-én emlékezik meg az idei bányásznapról. Délután három órakor a művelődési ház udvarán kerül sor az ünnepségre, ahol Breznyánszky Gyuláné, a móri járási pártbizottság első titkára mond köszöntőt. Ezt követően színes — neves színművészek, énekesek részvételével rendezett — kultúrműsor, majd a két helyen is tartandó táncmulatság nyújt szórakozást, kikapcsolódást a bauxitbányászoknak, hozzátartozóiknak. Balinkabánya: szeptember 2-án, pénteken délután háromnegyed egy órakor a kisgyóni Mártír Emlékműnél koszorúzással kezdődik a balinkabányai ünnepségsorozat. A bányászmártírok emlékműve előtt leróják tiszteletüket a megye, a járás párt-, állami és társadalmi szerveinek, valamint a környék üzemeinek, bányászainak képviselői. Ünnepi megemlékezést mond Breznyánszky Gyuláné. Ezen a délutánon nyitják meg a bányaüzem központjában a „Testvérmegyénk” című kiállítást is, amely Szovjetunió Vorosilovgrád megyéjének gazdasági, társadalmi és kulturális életéből ad ízelítőt. Szombaton, szeptember 3- án délután öt órakor egy rövid köszöntővel nyitják meg a bányaüzem központjában az ünnepi kultúrműsort. A bakonycsernyei „Bányász” citeraegyüttes, majd a lengyel gorlicei Glink művészegyüttes műsorában gyönyörködhetnek a résztvevők. Hajnali két óráig tartó táncmulatság zárja a balinkai bányászok ünnepségét. Fehérvárcsurgó: szombaton, 3-án délután fél háromkor emlékeznek meg a csurgói ásványbányászok az idei bányásznapról. Ezt megelőzően délelőtt már sokrétű sportműsort rendeznek, délután pedig, a megemlékezést követően, színes kultúrműsor, táncmulatság nyújt szórakozást az üzem dolgozóinak, családtagjaiknak. Az iszkaszentgyörgyi dolomitbányászok, a pusztavámi márkushegyi bányaüzem építői, a csordakúti bányaüzem, a nagyegyházi bányaüzem beruházásán, illetve a mányi medence kutatásán dolgozók is megemlékeznek a XXVI. magyar bányásznapról munkahelyükön, illetve a vállalatuk által rendezett központi ünnepségeken. Ülést tartott a TOT Elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége szerdán ülést tartott Az ülésen részt vett Szlameniczky István az MSZMP KB osztályvezető helyettese. Az ülésen megújították a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének és a TOT Elnökségének együttműködési megállapodását, amely — amint megállapították — az elmúlt években jól segítette a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését Az együttműködő partnerek a jövőben az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a helyi tanácsok fejlesztési, szociális, kulturális és környezetvédelmi tevékenységének támogatására és hatékony segítséget adnak a helyi művelődés, valamint a lakóhelyi tömegsport kibontakoztatására. Segítik a tszek és az iskolák kapcsolatainak elmélyítését, közreműködnek honismereti, helytörténeti szakkörök szervezésében és támogatják az „Olvasó népért”-mozgalmat. A népfrontfórumok napirenden tartják és a tsz-ekkel együtt kezdeményezik majd a nagyüzemi művelésre alkalmatlan területek kerti művelését, és kertbarát köröket, munkáskert-társulásokat hoznak létre. A szövetkezetek és a népfrontbizottságok a jövőben még összehangoltabban segítik a kistermelőket. Döntött az elnökség a TOT ösztöndíjak adományozásáról. Előtérben az őszi , nyári mezőgazdasági, illetve betakarítási munkák felkészülésének tapasztalatait, valamint az őszi vetés, terményszedés előkészítő programjáról tanácskozott tegnap délután a MEDOSZ megyei bizottsága. A napirendhez dr. Pulay Zoltán, a Fejér-Komárom megyei Ál munkarend lami Gazdaságok Főosztályának igazgatója mondott szóbeli kiegészítést. Ismertette az állami mezőgazdasági nagyüzemek felkészülését, az őszi munkarend előkészítését. A második napirend az üzemi demokrácia tapasztalatait értékelte. ________