Fejér Megyei Hírlap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
----- 2 A jövő útja a szakosodás A résztvevők létszámából következtetve majdnem illegálisnak lehetett volna hinni a tegnap megtartott zöldségtermelési tapasztalatcserét Peter megyében, ahol három termelőszövetkezet kertészetét tekintették meg az érdeklődők. Egyben megegyeztek a vélemények, mind a termelőüzemek, mind a ZÖLDÉRT, illetve a tsz-szövetség képviselői: a jövő útja a zöldségtermelésben a szakosodásé. Hagyma és zöldbab Az első bemutatóhely az enyingi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet szántóföldi kertészete volt Tavaly 35 hektáron termesztettek vöröshagymát, hektáronként több mint 240 mázsát takarítottak be. A magról vetett, illetve termesztett hagymának nemcsak Enyingen és a megyében, hanem az országban is nagy sikere volt. Ezen felbuzdulva az idén közel kétszer akkora területen, 65 hektáron vállalkoztak a hagyma termesztésére. Az eredmény most is kiváló. A hektáronkénti termésátlag 250 mázsa körül lesz. Horváth Edit, a kertészeti üzemág vezetője elmondta, hogy a növény termesztési technológiájára a megyei ZÖLDÉRT Vállalat anyagi segítségével a Kertészeti Egyetem adott szaktanácsot. A betakarításnál jól bevált a Hódmezővásárhelyen gyártott gépsor, a jövőben csak a válogatás munkálatait kell a jelenleginél korszerűbben megoldani. Gépesítés eredeti ötlettel A hatvanhektáros sárgarépaföld szélén állunk. Pintér József, kertészeti üzemvezető, és Sólymos Béla, a székesfehérvári Vörösmarty Tsz főagronómusa arról beszél, hogyan oldották meg a répa betakarítását az átalakított cuko r)rrépszedővel, és a szintén „megbütykölt” NDK gyármányú burgonyaszedő kombájnnal. A termésátlag 280 mázsa hektáronként, a tsz tagja az üllői gyökérzöldség termesztő társulásnak. Ezenkívül termelnek 8 hektáron céklát a ZÖLDÉRT Vállalatnak, 10 hektáron pedig karalábét a hűtőház részére szerződve. — Kevés a munkaerő, ezért „álltunk rá” a géppel betakarítható gyökérzöldségek termesztésére — magyarázza Sólymos Béla. — Jövőre lesz osztályozógépsorunk is, amelyet Fonyódon gyártanak. Belépni a rendszerbe Kiss Gyula, lovasberényi főagronómus is munkaerőgondokról panaszkodik. Pázmándról szállít a tsz asszonyokat, kisegítő munkásokat. Itt a „sláger” a paradicsom és a káposzta. Húsz hektár paradicsomot vetettek, évek óta már 300 mázsa felett van Lovasberényben a termés. A minőség is jó, szépen akad exportválaszték is. Mégis csökkenteniük kell a jövőben a paradicsom területét, és növelni a jelenleg 24 hektáros őszi káposztát. Ennek szedését gépesíteni lehet, szeretnének belépni a bodakajtori káposzta- és bimbóskel termesztési rendszerbe. A tanácskozás során többször előtérbe került a jelenleginél jobb megyei koordináció igénye. Általános vélemény volt, hogy egy-egy tsz szakosodjon egy, vagy két zöldségfélére, de ne kelljen mindenütt kikísérletezni a technológiát, hanem ahol már vannak tapasztalatok, azt adják át a többieknek. Erre lett volna jó a tegnapi tapasztalatcsere is, ha többen eljönnek, nemcsak öt tsz-ből, és két állami gazda- s ságból. G. G. 1 A KISZ megyei bizottságának ülése A bányászfiatalok élet- és minkakörülményeiről Tegnap tárgyalta a KISZ megyei bizottsága a móri járási KISZ-bizottság jelentését Kincsesbánya és Balinkabánya fiatal dolgozói körében végzett politikai nevelő munkáról, a bányászfiatalok élet- és munkakörülményeiről, KISZ-tevékenységükről. A járás dinamikusan fejlődő iparában kiemelt helyet foglal el a bányászat. A két bánya háromezer dolgozójának mintegy negyede harminc éven aluli. Mégha számokat tekintve nem képviselnek is nagy tömeget bányászfiataljaink, szerepük megyénkben mégis jelentős. A bányászfiatalok egyharmada tagja a KISZ-nek. Ez az arány nem kielégítő, szükséges a tömegbefolyás további növelése körükben. A munkásszállítás kérdése megoldott. Balinkabányára tizennyolc, Kincsesbányára pedig huszonegy helységből szállítják a dolgozókat. Kincsesbányán a vállalat saját munkásszállását nagyrészt fiatalok veszik igénybe, ahol saját önkormányzattal rendelkeznek. Az ifjúság kulturális, sportigényeinek kielégítéséhez az üzemek biztosítják a feltételeket. Ifjúsági klubokat, könyvtárakat, sportegyesületeket tartanak fenn, támogatják a tömegsportmegmozdulásokat. Az adott jó lehetőségeket azonban a KISZ-szervezetek még nem használják ki. Ennek javítása érdekében megfelelőbb módszereket kell kialakítaniuk a bejárókkal való foglalkozáshoz, és a területi alapszervezetekkel is szorosabb kapcsolatot kell kiépíteniük. A két üzemnél a gazdasági vezetés mellett ifjúsági bizottság működik. Ellenőrzi a pályakezdő fiatalokkal való foglalkozás módját, az ifjúság oktatásával, nevelésével, munkavégzésével, szociális helyzetével kapcsolatos feladatokat. Ösztönözni kell a fiatalokat az általános iskola nyolc osztályának elvégzésére, bár a múlt években mind többen pótolták ebbéli mulasztásukat. Sokan tanulnak szakmát, illetve többen tanfolyamokon vesznek részt. Az egyéni versenymozgalmat vájár, villanyszerelő, lakatos szakmában jobban meg kell szervezni, nagyobb számban kell mozgósítani a fiatalokat. Eddig mintegy háromszáznegyven fiatal kapcsolódott be a szocialista brigádmozgalomba. Növelni kell az ifjúsági szocialista brigádok számát. Belgrád ’77 október Újra nyílnak az ajtók A párbeszédet folytatni kell, írja az európai biztonságról szóló könyvében egy nyugat-európai szerzőcsoport. Ez történik most: október 4-én megkezdődik Belgádban a harminchárom európai és a két észak-amerikai állam küldötteinek találkozója. E tanácskozást hoszszabb előkészítés előzte meg a nyáron, ugyancsak a jugoszláv fővárosban. A nyári szakasznak látszólag könnyű ítt és gyorsan lebonyolítható feladata volt, meghatározni az őszi találkozó kezdetének dátumát, időtartamát és napirendjét. Mégis nyolc hétig tartott. Vita folyt arról, hogy a fő napirendi pont egy részből álljon, vagy kettőből, mi legyen a plenáris ülés viszonya az albizottságokhoz, tizenkét hétig tartson vagy tovább. Azért húzódott el az egyébként napok alatt elintézhető munka ilyen sokáig, mert e témákban is ott feszültek azok a nézeteltérések, amelyek most majd kézzelfogható, közérthető formában is megmutatkoznak, remélhetőleg csak olyan mértékben, ami egy kelet- nyugati tárgyaláson elkerülhetetlen. Kosarak tartalma Végül is a nyári előkészítő értekezleten a harmincöt résztvevő egyhangúlag döntött: a találkozót október elején kezdik és minden lehetőt megtesznek, hogy a munkát karácsony előtt befejezzék. Ha ez nem sikerül, január közepétől február közepéig folytatják, de mindenképpen egy záró közös nyilatkozat elfogadásáig. Most kezdődik tehát a lényeges munka. Előveszik az 1975-ös, Helsinkiben aláírt záróokmányt és pontrólpontra megvizsgálják, mi valósult meg belőle, mi a teendő az elkövetkező időszakban. A helsinki záróokmány négy fő részből áll. Az első az államok békés együttélésének tíz alapelvét, amolyan magatartás-kódexét tartalmazza. Szól egyebek között az egymás belügyeibe való be nem avatkozásról, a határok sérthetetlenségéről, a szerződéses kötelezettségek tiszteletben tartásáról, az emberi jogok érvényesítéséről, vagyis olyan nemzetközi érvényű tételekről, amelyek nélkül az államok összműködése nem képzelhető el. A második rész a gazdasági együttműködés magasabbrendű formáinak, a kereskedelmi kapcsolatok akadálymentes fejlesztésének útjátmódját, a környezetvédelem, a tudományos és technikai együttműködés lehetőségeit szedi csokorba és leszögezi az aláírók készségét, hogy ezekkel a lehetőségekkel élni is akarnak. A harmadik fő rész (népszerűvé lett kifejezéssel „a harmadik kosár”) az emberi kapcsolatok ápolására, a nyomtatott és az egyéb tájékoztatás nemzetközi méretű élénkítésére, a kulturális értékek és az oktatási tapasztalatok fokozottabb cseréjére, egymás jobb megismerésére foglal írásba ajánlásokat. Végül a záróokmány rendelkezik az értekezlet utáni teendőkről újabb európai biztonsági és együttműködési tanácskozások esetleges szervezéséről, kijelöli 1977-et a következő találkozó időpontjául, helyszínéül pedig Belgrádot azzal a megjegyzéssel, hogy a külügyminiszterek megbízottai üljenek össze. HÍRLAP Enrico Berlinguer Budapestre érkezett Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására pénteken Budapestre érkezett Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Anselmo Gouthier, a párt titkársága tagjának, kíséretében. Enrico Berlinguert a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, valamint Németh Károly, a Politikai Bizottsága tagja, a KB titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Katona István, a KB tagja, a KB osztályvezetője és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Fogadás Budapesten Liu Tie-seng, az Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete a kínai nemzeti ünnep alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Bíró József külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes, Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes és a gazdasági, a kulturális, a társadalmi élet több képviselője. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. Szombat, 1977. október . Gromiko nyilatkozata A Carter amerikai elnökkel és Vance külügyminiszterrel folytatott washingtoni tárgyalásokon a felek álláspontja közeledett egymáshoz. A két ország rálépett a megoldáshoz vezető útra — állapította meg Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere a moszkvai televíziónak adott nyilatkozatában. A televízió pénteken este híradásában részleteket közvetített az interjúból, amelyet teljes egészében szombaton este sugároznak. A szovjet embereket joggal érdekli az a kérdés, hogy mi volt e tárgyalások eredménye —, mondotta Gromiko. — Azt mondhatom, hogy az elmúlt napokban Washingtonban megtartott tárgyalások eredményeként a felek álláspontja néhány vonatkozásban közeledett egymáshoz. — Természetesen túlzás lenne azt mondanom, hogy minden problémát megoldottunk. Egyes kérdések változatlanul fennállnak. De én mégis a dolog másik oldalát hangsúlyoznám. Genfben tárgyaló delegációink a kérdések jó részét, mondhatnám többségét megoldhatják, kidolgozhatják azok megfogalmazását, jogi formába öntését. . . A fő kérdéseket természetesen más politikai szinten oldják meg, de a megtárgyalt kérdések terén — hangsúlyozom — van előrehaladás. Hatvan év —s hatvan kép HARC ÉS GAZDASÁGI ÉPÍTÉS. Miközben a Vörös Hadsereg, több fronton harcolva, verte vissza az intervenciós csapatok és a belgő ellenforradalmárok támadásait, a hátországban rohammunkával folyt a gazdasági élet beindítása. A vasútépítés e munka fontos része volt A közös érdekű jövő A cél tehát megvizsgálni, mit végeztek a két esztendő alatt az aláírók és egyben közösen meghatározni mit tehet és mit tegyen Európa ezután. Nem csinálunk titkot abból, hogy ez utóbbit tartjuk a fontosabbnak, ez hozhat valami újat, a meglévőt gazdagítják; nem a múlttal kapcsolatos szemrehányásokat állítja a középpontba, hanem a közös érdekű jövőt. A szocialista országok két változatra készülnek föl. Lehetséges, hogy egyes nyugati küldöttségek támadó, vádaskodó, az elfogadhatónál élesebb hangot ütnek meg Belgrádban, tehát nem a helsinki záróokmány szellemének megfelelően viselkednek. Erre az esetre küldötteink megfelelő, érvekkel, tényekkel, adatokkal alátámasztott mondanivalóval rendelkeznek, képesek válaszolni a Nyugatnak. De, ha a belgrádi partnerek készek a jövendőre helyezni a hangsúlyt, készséges tárgyalófélre találnak a szocialista küldöttekben. Zárt és nyílt ajtók A nyugati kormányok fő (szinte egyetlen) témája e két esztendő alatt a helsinki záróokmány egy része, a harmadik kosár volt, annak is néhány pontja, mindenekelőtt az emberi jogokkal foglalkozó passzusok értelmezése saját szájuk íze szerint, politikai céljaik szolgálatába állítva. Vajon mi a helsinki záróokmány végrehajtásának mércéje: a harmadik kosár egy része vagy valamennyi fejezet? A tárgyalások alakulásától függően Magyarországnak sok kívánsága — ha úgy tetszik szemrehánynivalója — lehet gazdasági tekintetben, mivel a közös piaci országok e két esztendő alatt semmit nem teljesítettek a záróokmány második kosarának nagyon fontos pontjaiból, egy lépést se tettek a megkülönböztetésmentes kereskedelem megteremtésére. Jogos lenne-e a második kosár egyes pontjait egyoldalúan kiemelni és ezt tenni a záróokmány egyedüli mércéjévé? Magyarország nem így gondolkozik, a második kosár éppúgy a mérce része, mint a harmadik vagy a többi. Belgrád néhány hónapon át a viták fóruma lesz, elsősorban a két fő irányzat érvei csapnak majd össze, de egyes országok, vagy kisebb csoportok (például a Földközi-tenger melletti államok) véleménye is hangot kap majd, részben színezve, részben bonyolítva a képet. A harmincöt küldöttség vezető az ünnepélyes megnyitó utáni napokban a sajtó képviselőinek jelenlétében ismerteti kormánya álláspontját. Ezután — jelképesen szólva — becsukódik a tanácsterem ajtaja, munkába lépnek a négy fő téma albizottságai. Közben, de legkésőbb december közepéig az albizottságok a teljes ülés elé terjesztik munkájuk eredményeit, a küldöttségvezetők megfogalmazzák a zárónyilatkozatot, összegezik a tanácskozás tapasztalatait. Nem új záróokmány készül itt! A helsinki dokumentum az európai biztonság és együttműködés alapokirata. Belgrádban olyan zárónyilatkozat készül, amelynek hivatása elősegíteni a helsinki határozatban foglaltak jobb végrehajtását Kilátások A múlt esztendő, a nemzetközi kapcsolatok lehűlése nem szolgált túlságosan jó előjelekkel Belgrád számára, de mintha a mélyponttól már fölfelé haladnánk. Sok olyan nyilatkozatot tettek nyugati kormánykörökben is, hogy Belgrádot föl kell használni az enyhülés továbblendítésére. Európa államainak alapvető érdeke az együttműködés. Belgrád tehát a bizonyos kettősség tükre lesz: mutatja majd a különböző társadalmi rendszerű országok nézeteltéréseit, de végül is a békés egymás mellett élés parancsoló szükségessége határozza majd meg a találkozó hangulatát, a zárónyilatkozat tartalmát. Tatár Imre