Fejér Megyei Hírlap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

2 Hazai és külföldi kaleidoszkóp Gierek-Berlinguer találkozó A hivatalos látogatáson Olaszországban tartózkodó Edward Gierek kedden este Lengyelország római nagykövetségén találkozott Enrico Berlinguerrel, az OKP főtitkárával. A tanácskozás után Edward Gierek szálláshelyén, a Grand Hotelben fogadást adott vendéglátói tiszteletére. A képen: Edward Gierek és Carlo Giulio Argan, Róma polgármestere kölcsönösen megajándékozzák egymást a Capitóliumban, a római városházán. Szekér Gyula hazaérkezett Moszkvából Szerdán hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség, amely a magyarszovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XX. ülésszakán vett részt. A delegációt Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke vezette. NDK-küldöttség utazott ázsiai országokba Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének vezetésével szerdán elutazott az a párt- és állami küldöttség, amely felkeresi a Vietnami Szocialista Köztársaságot, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot és a Fülöp-szigeteket. A küldöttségnek tagja — többek között — Willi Stoph, az NSZEP KB PB tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, valamint Günter Mittag, az NSZEP KB PB tagja. Savtartályrobbanás a fűzfői nitrokémiánál Szerdán délben a Balatonfűzfői Nitrokémia Ipartelepek savüzemében savtartályrobbanás történt. Ennek következtében Szabó Sándor 54 éves vegyipari szakmunkás, szentkirályszabadjai lakói életét vesztette, egy személy pedig eltűnt. Harmincheten könnyebb sérülést szenvedtek, akiket elsősegélyben részesítettek. A robbanás okának megállapítása és a károk helyreállítása folyamatban van. A Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága folytatta munkáját A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának tagjai — Budapesten zajló ülésük programjának részeként — szerdán megtekintették a Dunán felépített vasúti uszályhidat, a polgári és katonai szakemberek együttes munkájának eredményét. A bemutatón részt vett Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint Pullai Árpád, közlekedés- és postaügyi miniszter. Jordánia csalódást okozott A kairói Mena House Hotelben megkezdődtek annak a szombatra tervezett tanácskozásnak az előkészületei, amely lényegében egyiptomi —izraeli megbeszélés lesz az Egyesült Államok és az ENSZ megfigyelőinek jelenlétében, Izrael és Egyiptom külügyi szakértők szintjén tárgyal majd. Miután Egyiptom kézhez kapta a válaszokat a kairói értekezlet ügyében, szemmel látható, hogy leginkább a jordániai állásfoglalás érte a vezetést váratlanul. Husszein király üzenete, amelyet a szerdai lapok közöltek, nem utasította el ugyan a Kairóban tartandó előkészítő tanácskozás gondolatát, de közölte, hogy „Jordánia részvétele a találkozón az arab országoknak — Egyiptomnak, Szíriának és Libanonnak — részvételi szándékától függ”. Jordánia az egységes arab álláspontot tartja a maga számára iránymutatónak. Husszein üzenetét kommentálva az Ál Akhbar kifejezi ,,Egyiptom csalódottságát” Jordánia álláspontja miatt. ENSZ-vita Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában folytatódott a vita a Szovjetuniónak a béke megszilárdítását célzó új javaslatairól , a nemzetközi enyhülés elmélyítésére és megszilárdítására, a nukleáris háború veszélyének elhárítására irányuló kezdeményezésről, valamint arról, hogy a világ országai szerződésben kötelezzék magukat az erőszak alkalmazásáról történő lemondásra, s az ENSZ által a nemzetközi biztonság megszilárdításáról már elfogadott nyilatkozat megvalósítására. A szovjet javaslatok az ENSZ-en belül széles körű támogatást élveznek. A kínai delegátusnak — aki az ENSZ szószékét rágalmazó szovjetellenes kirohanások színterévé próbálta változtatni — választ adott Csehszlovákia képviselője, aki beszédében hangsúlyozta, hogy az enyhülés megszilárdítása elősegíti a béke és a nemzetközi biztonság fenntartását. Rámutatott, hogy a szocialista közösség országai elutasítanak, minden olyan kísérletet, amely alá akarja ásni a világ békéjének megszilárdítását és a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezését szolgáló enyhülési folyamatot. Warnke derűlátó Paul Warnke, a hadászati támadó fegyverek korlátozásával kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője derűlátóan nyilatkozott az új SALT-megállapodás létrejöttének esélyeiről. Washingtoni sajtóértekezletén kijelentette, már a jövő év első felében sor kerülhet az új szovjet—amerikai egyezmény aláírására. Warnke hasonló derűlátással szólt a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról folyó szovjet—amerikai—angol tárgyalások sikeres befejezésének lehetőségeiről, és rámutatott, hogy a tárgyalásokon elért haladás a Szovjetunió kezdeményezéseinek köszönhető. Befejezte venezuelai látogatását a magyar pártküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével befejezte látogatását Venezuelában. A magyar pártküldöttség caracasi tartózkodása alatt megbeszéléseket folytatott Jesus Fariával, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkárával és a párt más vezetőivel. A megbeszélésekről közleményt adnak ki. A magyar pártküldöttség szerdán a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt meghívására San Joséba utazott. Az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai tüntetéseknél tiltakoztak a fasiszta erőszak ellen. Vlim ismeretes, a dél-olaszországi Bariban fasiszta suhancok meggyilkoltak egy kommunista fiatalt, egy másikat pedig súlyosan megsebesítettek HÍRLAP Harc a spanyol alkotmány körül A spanyol parlament a júniusi választások után azt kapta legfőbb feladatául, hogy dolgozza ki az ország új alkotmányát. A politikai jövő szempontjából az alkotmánynak óriási jelentősége van. A végrehajtott demokratizálási intézkedések ellenére Spanyolország átmeneti korszakban él. Ezt az átmeneti korszakot az jellemzi, hogy a demokratikus átalakulást a Franco-tól örökölt politikai keretek között kell végrehajtani. A madridi kormány erőteljes baloldali ellenzéke (a szavazatok több mint 29 százalékát a szocialisták és több mint 9 százalékát a kommunisták kapták) arra törekszik, hogy minél határozottabban törjék szét ezeket az örökölt kereteket. Suarez miniszterelnök hevenyében összetákolt pártja a Demokratikus Centrum Unió — a szavazatok 34 százalékához jutott — sokkal enyhébb és korlátozottabb változásokat szeretne. Az összecsapás kockázatai? Ezért az alkotmány e megfogalmazásával kapcsolatban Spanyolországban heves politikai harc várható. E politikai harc olyan háttér előtt folyik, amelyet súlyos gazdasági válság, infláció és fokozódó munkanélküliség jelenez. A közvetlen gazdasági gondok megoldására a kormány és az ellenzék pártjai létrehoztak egy pártközi egyezményt. A baloldal a maga részéről azért tartotta szükségesnek az egyezmény aláírását, mert gyengének ítéli a spanyol demokrácia szerkezetét. Úgy véli: mind a gazdasági nehézségek orvoslását, mind pedig az alkotmány létrehozását politikai összecsapás, konfrontáció nélkül kell megoldani. Csak így lehet elkerülni, hogy a nagy politikai váltás időszakában a Franco-tól örökölt hadsereg és az erőszakszervezetek egyes éles politikai összecsapást kihasználva feladják tartózkodásukat és beavatkozzanak az események menetébe! Ezért a baloldal nagy pártjai és mindenekelőtt a kommunisták élesen elítélték a Cuademos Para el Diagolo című spanyol hetilap lépését. A lap november vége felé nyilvánosságra hozta az új alkotmány első tervezetének mintegy harmadrészét. Az alkotmány kidolgozását végző parlamenti bizottság vitái természetesen titkosak. A lap eljárása azért is zavaró volt, mert szerkesztősége meglehetősen szoros kapcsolatban áll a spanyol szocialista és baloldali kereszténydemokrata értelmiség vezető köreivel. Az első fogalmazvány Nyílt kérdés, hogy ez a botrány miképpen befolyásolja az alkotmányozó bizottság további munkáját. A lap közlése mindamellett lehetőséget nyújt arra, hogy felmérjük: milyen politikai határok között mozog az előkészítő munka. A részben nyilvánosságra hozott első fogalmazványból kiderül, hogy a várható kompromisszum szerint a monarchia megmarad, de hatalmát a jelenlegihez képest erőteljesen korlátozzák. I. A miniszterelnököt a tervezet szerint nem a király nevezné ki, hanem a képviselőház, a törvényhozás alsóháza választaná. 2. A miniszterelnök és kormánya nem az uralkodónak, hanem a parlamentnek lenne felelős. 3. Ennek következtében a kormányt az alsóház bizalmatlansági szavazással megbuktathatja, amennyiben egyidejűleg a parlament meg tud állapodni egy új miniszterelnök személyében. 4. Megszűnnék az uralkodó mellett működő koronatanács, amelynek még mindig igen komoly tanácsadó szerepe van, s amely a Francokorszak maradványa. 5. Az uralkodó elveszti azt a jogát, hogy kinevezze a szenátus, a felsőház 40 tagját. Ezzel megszűnnék a konzervatívok előnye, amely eltorzítja a felsőházban a választások eredményeit. 6. Az új alkotmány megnövelné az alsóház hatalmát a szenátussal szemben. A választói korhatárt egyben 21 évről 18-ra szállítaná le, ami egyértelműen a baloldali erőknek kedvez. Ez természetesen csak a születő spanyol alkotmány első tervezete — és annak is mindössze nem hivatalosan nyilvánosságra került harmadrésze. Mégis: a fejlődés irányát meglehetős világossággal mutatja. Korlátaival együtt várhatóan olyan alkotmány születik Spanyolországban, amely megerősíti az állam demokratikus szerkezetét, szűkíti a régi rezsimtől örökölt előjogokat és szélesebb működési lehetőségeket biztosít a demokratikus erők számára. Mindebből következik, hogy a haladás legszélesebb értelemben vett erőinek Spanyolországban elemi érdeke a nagy politikai összecsapások elkerülése az alkotmány születésének időszakában. Az, hogy ezt feszült gazdasági helyzetben meg lehet-e valósítani — a spanyol politikai élet talán legnagyobb kérdőjele és egyben próbatétele. — i. — e. Csütörtök, 1977. december 1 Worster voksol Nehéz már önmagában a kommentár első mondatát is megfogalmazni. Témánk: a Dél-afrikai Köztársaságban szerdán lezajlott választások. Azt azonban jó szívvel mégsem írhatjuk, hogy Dél-Afrikában választásokat rendeztek. Egyszerűen arról kell beszélni, hogy Afrikának ebben a jelentős államában ismét urnák elé szólítják a fehér bőrű felnőtt lakosságot, amely minden bizonnyal megújítja bizalmát Balthazar Johannes Vorster miniszterelnök és pártja, az 1949 óta megszakítás nélkül hatalmon lévő Nemzeti Párt iránt. Csakhogy Dél-Afrikát nemcsak fehérek lakják. Pontosabban : számarányuk lényeges mértékben alulmarad az őslakosságéval szemben. Több mint 17 millió színes bőrű mellett 4,5 millió fehér telepes lakja a hazánk területénél tizen- hzárom szórta nagyobb országot. A színes bőrűek tetemes többsége szülőföldjének vallja — kivéve az ázsiai bevándorlók leszármazottjait —, míg a fehérek részben holland származásu afrikanderek (búrok), részben angolok ivadékai. Kétségtelen, hogy az etnikai okok önmagukban is alkalmat adnak az érdekellentétekre. Dél-Afrikában azonban többről van szó. Az ország fehér telepes kisebbségi kormánya a legelemibb emberi jogokat sem biztosítja a színes bőrű lakosság számára: a nyilvános szórakozóhelyekről, az iskolákból, de még a villamosokról és az autóbuszokról is kitiltották a négereket, s minden rendelkezésre álló eszközzel igyekeznek állandó létbizonytalanságban tartani őket. Míg a fehérek számára 7—16 éves korban a törvény tankötelezettséget ír elő, a színes bőrű lakosság 80 százaléka analfabéta. Az európai származásúak 21, a négerek 18 éves koruktól adókötelesek. Az egy főre jutó nemzeti jövedelemben is világosan kifejezésre jut a faji megkülönböztetés: a fehéreké több mint tízszerese a négerekének. Vorster rendszerét ízig-vérig az apartheid, a faji megkülönböztetés vezérli. Évente egymilliónál több ítéletet hoznak a színes bőrű lakossággal szemben az embertelen jogi törvények megszegéséért. S a négerek jól emlékeznek a 89 halottal és 186 sebesülttel zárult Sharpeville-i sortűzre, amelyet a brutalitások ellen tiltakozó tömegre adtak le. Nem felejtik Lowetót, az ott elkövetett tömeggyilkosságot, s ismerik Steve Biko polgárjogi harcos halálának körülményeit, amelyeket maguk a kínvallatásban részt vett rendőrök tanúsítottak. A környező afrikai államokat atombombával és népirtással fenyegető Vorster-rezsim szerdai választási komédiája tehát voltaképpen nem az eredményét, inkább körülményeit tekintve érdemel szót. Az urnákba ugyanis jobbára a Vorstert támogató voksok kerülnek, miután az egyik fő ellenzéki párt, az Egyesült Párt megszűnt, s utóda, a Haladó Szövetségi Párt csupán a választókerületek felében lép fel. Az őslakosságot viszont kirekesztették a választásokból. Számukra még a demokrácia látszatát sem teremtették meg. GYAPAY DÉNES Kína újságcikk a törvénysértésekről A Zisenmin Zsipao újabb leleplező cikket közölt a kulturális forradalom éveinek törvénysértéseiről. • A cikk, amelyet a közbiztonsági minisztérium elméleti kérdésekkel foglalkozó csoportja írt, beismeri, hogy a kínai közbiztonsági minisztériumban a „négyek bandája” diktálta a politikát hosszú éveken át, visszájára fordítva a nép és az ellenség közti ellentmondást és súlyos torzulásokat idézve elő a minisztérium tevékenységében. A cikk nyíltan kimondja, hogy a „négyek” és követőik ..barbár módon meghurcolták a becsületes embereket és különféle atrocitásokat követtek el”. Egy egész történelmi időszakon keresztül úgy irányították a közbiztonsági minisztérium elnyomó tevékenységét, hogy az nem az osztályellenséget, hanem a szocializmus eszméihez hűséges kádereket sújtotta, a párton belül és a párton kívül egyaránt. A „négyek” uralkodása idején került felszínre az a jelszó, miszerint „meg kell nyitni a börtönök kapuit, hogy előkerüljenek az igazi baloldali elemek, az új erők képviselői, akik alkalmasak arra, hogy szembeszegüljenek az árral”. És miközben százával és ezrével tartóztatták le az ártatlan embereket, rászabadították a kínai társadalomra a közönséges bűnözőket. A cikkből csupán sejteni lehet, hogy milyen sors várt a letartóztatottakra. Erre utalnak a cikkírók, amikor közlik, hogy Mao Ce-tung 1972-ben utasítást adott a „fasiszta vallatási módszerek”, a kínzások és a verések leállítására, azonnali beszüntetésére. Ez a Csou En-laj által közvetített utasítás azonban süket fülekre talált a közbiztonsági minisztériumban, amelynek börtöneiben a cikkírók szerint halálra kínoztak ártatlan embereket.