Fejér Megyei Hírlap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

ZSÍROS ÜGY AZ ÖTÖDIK KERÉK A DIVAT TÖRTÉNETE, KULTÚRÁJA JUBILEUM! JUTALOM A városi párt-végrehajtó bizottság megtárgyalta • Tömegközlekedés Dunaújvárosban Hogyan elégítik ki a tömegközlekedési vállalatok Duna­újváros területén és vonzáskörzetében a személyszállítás igé­nyeit? Ezt vizsgálta a dunaújvárosi Népi Ellenőrzési Bizott­ság a témában leginkább érdekelt Volán 14-es Vállalat helyi üzemegységében, a MÁV állomás- és vontatásfőnökségén, a MAHART városi ügynökségénél, valamint a Víz-, és Csator­naművek kezelésében lévő kompszállításnál. Ennek alapján tárgyalta a témát tegnap délután a városi párt-végrehajtó­bizottság. Nyolc fontos munkahelyen — többek között a Dunai Vasműben, a papírgyárban, az óragyárban, a 26-os ÁÉV- nél — tudakolták: milyen a személyszállítás helyzete a részleges felsőfokú szervezé­sű, jelentős ipari településen? A mostani felmérés utóvizs­gálatnak fogható fel, mivel 1­974-ben hasonló jellegű, széles körű elemzés volt e té­makörben. A vizsgálódó cso­portok tapasztalatokat gyűj­töttek a helyközi járatokon, a közlekedési vállalatoknál és az üzemekben. Megállapításaik egyike: mind a helyi, mind a helyközi közlekedésben a személyfor­galom túlnyomó részét bo­nyolító Volán 14-es Vállalat helyi üzemegységének autó­busz-menetrendjei megfelelő­ek. Többnyire figyelembe ve­szik "ezek kialakításánál a vállalatok igényeit, észrevé­teleit. Bár a Dunai Vasmű­ben kifogásolták, hogy az új menetrendek összeállításáról későn kapnak tájékoztatást, emiatt alig marad idő a kon­zultációra, az igények ponto­sabb megismerésére. Azt is tapasztalták az el­lenőrzésbe bevontak, hogy a napközbeni közlekedésben a járművek kihasználása 50— 60 százalékra tehető. Egyes járatok kimaradásán kívül jelentősebb kifogások nem adódtak. A műszakkezdések előtti csúcsidőszakokban vi­szont zsúfoltak a járművek. Hat vállalat által megadott és ellenőrzött adatok szerint a dolgozóknak egynegyede­­egyötöde helyközi járatokkal jut el munkahelyére, illetve onnan lakóhelyére. A Volán autóbuszai szállítják az uta­sok négyötödét. Panaszaik túlnyomó részben a csúcsfor­galmi (6, 14, 22 óra) idősza­kokban tapasztalható túlzsú­foltságot sérelmezték. Gondok adódnak a menetrendek be nem tartásából, a járatkésé­sekből s ezekről a Volán vál­lalat üzemében nincs meg­bízható nyilvántartás. A MOM gyárában tavaly első negyedévben például száz­negyven dolgozó 279 munka­órát veszített el autóbuszjá­rat-kimaradás vagy késés miatt. A járatkimaradás, a késés, illetve csúcsidőben a túlzsú­foltság idegesíti az utasokat, ez pedig kihat munkájukra. A Dunai Vasmű szakszervezeti bizottsága hangulatjelentései­ben — fél évre visszamenően — minden esetben szerepel a dolgozók közlekedéssel kap­csolatos panasza. Általános panasz például, hogy a helyközi járatok uta­sai csak átszálásokkal érhe­tik el munkahelyüket. A csat­lakozó helyi járatok pedig többször késnek, kimaradnak vagy zsúfoltak. Nincs ilyen sérelmük a Dunaföldvár irá­nyából érkezőknek vagy arra­­ indulóknak, mert a járatok útvonalán vannak a munka­helyek. A helyi forgalomban, első­sorban a műszakos járatokkal kapcsolatban vannak pana­szok. Sérelmezték, hogy nincs megjelölve az útvonal, a megállókból hiányoznak a menetrendek (ez nem csupán dunaújvárosi tapasztalat, szerk.). Az utastájékoztatás sem megfelelő. Távolsági forgalomban (Du­naújváros—Budapest) járatok sűrítését kezdeményezték. Számos panasz jutott el az illetékesekhez a lakosságtól. Ezekben az 1977 második felében megvalósított útlezá­rások, illetve kisegítő útvona­lak kijelölése ellen emeltek szót. Sérelmezték az ablak­üveg nélküli váróhelyek el­hanyagoltságát, kopottságát. Hiányzik az autóbuszpályaudv­­ar és­ így az információs rendszer, az ellenőrzés is. Száztíz autóbusz van Du­naújvárosban. Ennyi bonyo­lítja a tömegközlekedést. És ha nem kilencféle típusból tevődne össze a géppark, meg ha nem lennének ezek között nullára futottak, akkor ezzel el tudnák látni a fel­adatot. Ám a fejlesztés, az új beszerzés is csak hézagpótló. És az is nehezíti a helyzetet, hogy jelenleg húsz autóbusz­­vezetővel kevesebb van, mint kellene. A MÁV-tól kérik: a mun­­kaszállításokat szolgáló sze­relvényeket is korszerűsítsék. Adódnak panaszok a közle­kedési vállalatok — vasút— közút, hajójárat—közút — együttműködésének hiánya miatt is. Sokszor nehezítik a közle­kedést az úthálózat hibái. Igen szűk a Szórád Márton út áteresztő képessége. Ez is zavarja a forgalmat. Jócskán vannak a tömegközlekedés szempontjából olyan kritikus pontok mint Vasmű—Dózsa György út kereszteződése. Nem megfelelő az autóbusz­forduló állapota Kisaposta­­gon, Előszálláson, Kisszent­­miklóson, Nagyvenyimen. Dunaújváros rövidtávú ter­vében szerepel a Vasmű út és Építők útja, a Vasmű út és Dózsa György csomópont korszerűsítése, átépítése, jel­zőlámpákkal való felszerelé­se. Ugyancsak szerepel a Ró­mai városrész — Pincesor korrekciója, a Tolsztoj utcai híd korszerűsítése, alkalmas­sá tétele az autóbuszforga­lomra. És hasonló útkorszerű­sítések vannak a közép- és hosszú távú tervekben. Mind­ezek is hozzájárulnak a tö­megközlekedés javításához. Ám ugyanúgy javíthatná ezt a lépcsőzetes munkakez­dés bevezetése. Sürgős tenni­való a kerékpárutak karban­tartása, újabb útvonalak ki­jelölése, mert a főútvonalakat ezzel is lehet tehermentesí­teni. — n. c. — r­r­I­rn luCPVCI! — «‚¡«»*.»,1 rtJtii mLUYLILTMz_J ® A J AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ArQ" 8° Pusztaszabolcs 1977-ben Kedvező változások Kibővített pártbizottsági ülést tartott az MSZMP puszta­szabolcsi nagyközségi bizottsága. A községi pártházban meg­tartott ülésen részt vett Listár Sándor, a dunaújvárosi járási pártbizottság első titkára is. Az ülés első napirendi pontja a nagyközségi pártbizottság 1977. évi cselekvési programja tel­jesítésének értékelése és az ez évi cselekvési program előter­jesztése volt. Kutas­ Ferenc, a gazdaságpolitikai munkabi­zottság elnöke számolt be erről. A Mező Imre Termelőszö­vetkezet állatállománya az V. ötéves terv első két évére meghatározottak szerint gya­rapodott. Az adonyi Március 21. Termelőszövetkezettel ki­alakított kooperáció eredmé­nyeként tenyészüsző-állomá­­nyuk a tervezettnél mintegy kétszázzal magasabb. 1977- ben az első évihez viszonyít­va, 30 százalékkal nőtt az ér­tékesített tejmennyiség. A­ ter­­melőszövetkezet vetésszerke­zetét is a cselekvési prog­ramban meghatározottak sze­rint alakították ki. A napra­forgó átlagtermés viszont több a tervezettnél. Zöldséget na­gyobb területen termeltek, így csaknem teljes mértékben ki tudják elégíteni a község igényeit, mégpedig a koráb­biaknál kedvezőbb áron. Tevékenységét a nagyköz­ségi tanács is a program je­gyében és szellemében vé­gezte. Kialakította együttmű­ködését valamennyi nem ta­nácsi szervvel, tömegszer­vezettel. A községben mű­ködő üzemek, szocialista bri­gádok — a Mező Imre Terme­lőszövetkezet, a tűzoltóegye­sület, a sportkör, a keverő­üzem — társadalmi munká­val a sürgős és gyors javítási munkákat elvégezték és anya­giakkal is támogatták a gyer­mekintézményeket. A mun­kásőr szakasz a bölcsőde víz­ellátásának megoldásában nyújtott segítséget. Elkészült a lakosság egészséges ivóvíz­zel való ellátását szolgáló, úgynevezett I. számú kút, melyet a II. és III. számú ku­tak megépítése követ. A Ve­lencei úti óvoda és fogorvosi rendelő is vizet kap majd az 1260 méterrel növekedett víz­hálózatról. Kedvező a nagyközség tele­pülésfejlesztési politikája. Je­lenleg 32 lakás épül az ifjúsá­gi lakásépítő szövetkezet szer­vezésében. A lakosság községszépítő munkájában is van javulás. A társadalmi munka értéke 1,2 millió forint volt, ami megha­ladja a tervezettet. M. Á. NAPIRENDEN Az egy műszakos oktatás előkészítése Munkaértekezlet a megyei pártbizottságon Az V. ötéves terv kiemelkedő megyei szociálpolitikai és kultúrpolitikai feladata a megye két városában, Székesfehér­váron és Dunaújvárosban az egyműszakos általános iskolai oktatás feltételeinek megteremtése. A két város vezető tes­tületei 1975-ben egy kérdésre azt a választ adták, hogy az egyműszakos oktatás bevezetéséhez Székesfehérváron 80, Dunaújvárosban pedig 60 újabb általános iskolai tanterem megépítése szükséges. E két szám azóta bekerült megyénk középtávú fejlesztési tervébe. Az igényelt tantermek meg­épülnek és ezzel az egyműszakos oktatás a városi általános iskolákban — a megyei pártbizottság határozatának megfe­lelően — 1980-tól meg kell, hogy oldódjék. E fontos szociálpolitikai és pedagógiai kérdés napjainkban mind többször kerül szóba a megye politikai fórumain. A városi és járási pártbi­zottságok első titkárai teg­nap Takács Imrének, a me­gyei pártbizottság első titká­rának elnökletével munkaér­tekezletet tartottak. Az érte­kezlet témája az egyműsza­­­kos oktatás előkészítése az általános iskolákban című tá­jékoztató volt, amelyet Nagy Jenőné, a megyei tanács el­nökhelyettese terjesztett elő. Mint a tájékoztatóban el­hangzott, az általános iskolai oktató-nevelő munkához jó feltételeket teremtett az óvodai helyzet lényeges ja­vulása a megyében, amely el­sősorban nagy társadalmi összefogás, céltudatos politi­kai munka eredményeként jött létre. Ezáltal az isko­lákba lépő első osztályosok nagyjából azonos feltételek­kel kezdhetik meg iskolai ta­nulmányaikat. A korábbi években felvá­zolt távlati tervek lényegesen alacsonyabb tanulólétszám­mal számolnak az 1980- as évekre, mint a jelenlegi valóságos helyzet. Mind a természetes­­szaporodás, mind a vándorlási különbözet eredményeként Székesfehér­vár és Dunaújvár­os népes­ség-növekedése messze meg­haladja az országos átlagot már jelenleg is. 1980-bar­ a megye általános iskoláinak 41 százaléka, 1985-ben pedig már 43 százaléka lakik a két városban. Emixtfel indokolt, hogy az iskolaépítésben a fő hangsúly a két városi­a, il­letve a megye középfokú és kiemelt alsófokú települései­re koncentrálódjék. Ez a nagyarányú tanuló­­koncentr­áció teszi indokolttá, hogy a jelenleg folyó, soha nem látott nagyarányú tante­­remépítés a ké£ városra össz­pontosuljon. Az V. ötéves tervben megépítendő 232, tanteremből ugyanis 140 Szé­kesfehérváron és Dunaújvá­rosban kell, hogy megépül­jön. Természetesen itt nem­csak tantermek, hanem komplex iskolák építéséről Folytatás az 5. oldalon MEDOSZ Idei feladatok Idén az elmúlt évihez ké­pest 2—3 százalékkal nö­vekszik a mezőgazdasági termelés, s ennél is nagyobb arányban, mintegy 5—7 szá­zalékkal fokozzák teljesít­ményüket a mezőgazdasági nagyüzemek — mondotta Kovács Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter-­­helyettes a MEDOSZ Köz­ponti Vezetőségének keddi ülésén, amelyen a mezőgaz­­­daság idei feladatairól ta­nácskoztak. Rámutatott: a termelés fejlesztéséhez, a beruházá­sokhoz a gazdaságok saját­erő alapjai biztosítottak, az állami támogatás és a hitel is a gazdálkodók rendelke­zésére áll, de ezek mértéke nem növekszik olyan dina­mikusan, mint az elmúlt években. Ez azonban nem jelenti, hogy az V. ötéves terv állami támogatási és hitelelőirányzatai időará­nyosan nem valósulnak meg. 1978-ban az eredetileg ter­vezettnél még így is tíz szá­zalékkal nagyobb hitel és állami támogatás szolgálja a mezőgazdaság fejlesztését. A gazdaságokban dolgo­zók létszáma idén tovább csökken, a munkahelyi el­vándorlás mérséklésére az üzemeknek megfelelő mér­tékben növelniük kell a jö­vedelemszínvonalat. A MÉM állásfoglalása szerint ott, ahol a nyereség azt lehetővé teszi, mindenképpen indo­kolt az adómentes határig, tehát hatszázalékos ar­ány­­ban növelni a jövedelem­színvonalat, de ahol a nye­reség azt indokolja, ennél is n nagyobb bérfejlesztést hajt­hatnak végre bátran vállal­va a bérfejlesztés adóterheit. Javítani kell a mezőgazda­­sági dolgozók munkakörül­ményeit, ebben a MEDOSZ aktivistáinak idén is nagy szer­epük lesz, annál inkább, mert a mezőgazdasá­g egyes ágaiban tavaly nőtt a bal­esetek száma. Zárszámadás a SERKÖV-nél Nagyüzemi, nyereséges hústermelés Eddigi fennállása óta a legsikeresebb gazdasági évét zárta Sárbogárdon, a Sárvízi Termelőszövetkezetek Sertéstenyész­tő Közös Vállalkozása. Ezt az örömteljes tényt jelenthette tegnap a zárszámadó igazgatótanácsi ülésen Mészáros Imre, a SERKÖV igazgatója, amikor Csilléry Miklós, az igazgató­tanács elnöke felkérte, hogy ismertesse az 1977-es esztendő munkáját, eredményeit. — A közös vállalkozás kol­lektívája tavaly bizonyított — nem kevés nyereséggel zárják az évet —, de remél­jük, ez a fejlődési folyamat nem áll meg. Megyénk párt­­bizottságának és tanácsának cselekvési programja szerint az állattenyésztésben 6,7 százalékkal kell növelni a termelést, s ez nem kis fel­adatot jelent az idén. Önök két év alatt nagyot léptek előre, 16 százalékkal növelték a termelési értéküket. Igen, a közös vállalkozás anyagi helyzete kiegyensú­lyozódott, de ebben nem kis szerepük volt a taggazdasá­goknak — a sárbogárdi Kos­suth, a pusztaegresi Hunyadi, és a cecei Béke Tsz-nek —, akik az előző években meg­határozott pénzösszeggel já­rultak hozzá a közös vállal­kozás forgóalapjához. Az ala­pítás óta a legnagyobb terme­lési értéket, 39 millió forintot értek el Sárbogárdon, tervü­ket hét százalékkal teljesí­tették túl a SERKÖV dolgo­zói. A tavalyi év nyeresége 397 ezer forint. Ez a termelés volumenéhez képest ugyan nem nagy összeg, de ha fi­gyelembe vesszük, hogy ál­lategészségügyi okok miatt 1973-ban veszteséges volt a vállalkozás, akkor lemérhet­jük négy év ugrásszerű fej­lődését. Tavaly összesen 12 ezer 500 hízót értékesítettek 12 ezer 88 mázsa súlyban. Bár a ma­lacelhullás csökkentésében bőven van még tennivaló, az egy kocára jutó összes húski­bocsátás kedvezően alakult: 16,7 mázsa. Nagy fejlődést, elsősorban a hízók ellenállóképességének növekedését várják a SER­KÖV, dolgozói attól, hogy be­léptet a HUNGÁRIA Sertés­hústermelési Rendszerbe. 1978. január elsejétől tagjai a toki Egyetértés Tsz Egyszerű Gazdasági Együttműködésé­nek is, ezáltal bekapcsolód­nak Bicske—Many térségé­nek — az erőműprogramnak — húsellátásába is a sárbo­gárdiak. Mészáros Imre, a SERKÖV igazgatója az 1978-as év ter­veiről is beszélt az igazgató tanács tagjainak. Elmondta, hogy a HUNGAHIB rend­szertől­­100 tenyészfüldőt, és hibrid kanokat vásárolnak, így idén az állomány hatvan százaléka már előnyös tulaj­donságú hibrid lesz. Beszélt a 4 és fél millió forintos fej­lesztési alap sorsáról is.­­ Az igazgató tanács tagjai, az alapító tsz-ek képviselői egyetértettek a SERKÖV idei terveivel, reálisnak ítélték azt. Ezután megszavazták a résztvevők a közös vállalko­zásnak a Termelőszövetkeze­tek Fejér megyei Területi Szövetségébe való belépését. Küldöttnek a tsz-szövetségbe Mészáros Imre igazgatót, és Lang Györgyöt választották. Az alapszabálynak megfe­lelően az új esztendőre új igazgatótanácsi elnököt vá­lasztottak Tóth Gyula, a sár­bogárdi Kossuth Termelőszö­vetkezet elnöke személyé­ben. G. G.

Next