Fejér Megyei Hírlap, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

2 SzMT. KÖZPONTI KÖNYVTÁR SZckukrtHcfiVÁR­­-sa­rku. ÍTÉLETIDŐ 11 MEGYÉBEN Zavarok az áram­szolgáltatásban Orkánszerű hevességgel érte el az új év első napján hazánkat az a hideg hullám, amely Székesfehérváron, il­letve a megyében számos helyen megrongálta a lakó­épületeket, a telefonláhóza­­tot, a villamosenergia-rend­­szert. Legelőször az ÉDÁSZ fehérvári ügyeletére futottak be azok a hírek, amelyek vi­harkárokról szóltak. Váratla­nul érte a rendkívüli vihar a különféle szolgáltató ágaza­tokat. Ezt megelőzően Székesfe­hérváron, az év utolsó három napjában, a középhőmérsék­let évszázados­­rekordot dön­tött meg, a napi maximum meghaladta a 10 Celsiust, sőt a hajnali legalacsonyabb hő­mérséklet 2—7 Celsius fok között ingadozott. Január elsején reggel még amolyan március eleji hő­mérsékletnek megfelelő idő­járás volt. Ez olyan­ hőinga­dozás, amihez fogható na­gyon ritkán akad az időjárás­ban. Sopronba — a mérések szerint — 144 kilométeres se­bességgel „robbant” be a sarkvidéki hideg légtömeg. Az ellentétes irányú légtö­megek összecsapása a leghe­vesebb volt a pécsi meden­cében. Pécsett, a rendkívüli zivatar és havazás következ­tében, megbénult a városi közlekedés, súlyos zavarok keletkeztek az áramszolgál­tatásban. A pécsi medencé­ben lezajlott időjárás érde­kessége, hogy a hóvihart vil­lámcsapások kísérték és nyá­rias égzengés hallatszott. Székesfehérvár, illetve Fe­jér megye fölött a pécsinél lényegesen „nyugodtabban” zajlott le a tavasz-tél váltás. Munkatársaink sorra felke­resték az illetékes intézmé­nyeket, vállalatokat. A kö­vetkezőkben arról számo­lunk be, milyen károkat oko­zott a vihar, milyen erőfe­szítésekre van szükség a helyreállításhoz. Teljes „mozgósítás" az ÉDÁSZ-nál Az Észak-dunántúli Áram­­szolgáltató Vállalat székes­­fehérvári üzemigazgatója, Lechner László arról tájé­koztatta szerkesztőségünket, hogy a vihar okozta károk­ról az első jelentést 12.25 órakor kapták. Inota felől ér­kező 20 kilovoltos — Csór— Iszkaszentgyörgy, Sárkeresz­tes, Moha térségében — ve­zetékben történt zavar.­­Két órával később, pontosabban 16.34 órakor a szabadbattyá­­ni transzformátorállomásban keletkezett hiba. Ez érintette Székesfehérvár nyugati vá­rosrészét. Üzemzavar kelet­kezett a Velencei-tó északi településein is. Pákozd, Pát­­ka, Sukoró községek marad­tak villany nélkül. Tíz perc­cel később a szabadbattyáni transzformátorállomásról a Siófok felé haladó 20 kilovol­tos vezeték rendszere vált zárlatossá. Ez nyolc községet borított sötétségbe. Egy ré­szét ennek — az első riasz­tásban részt vevő szerelők — 24 óráig metsző hidegben ki­javították. Ahogyan a vihar fokozódott és az egész me­gyét átfogóan tombolt, sza­porodtak a bejelentések. Délután 18.45 órakor a Sza­­badbattyán—Seregélyes ve­zeték is megsérült. Mór tér­ségében egy nagyobb transz­formátorállomás mondta fel a szolgálatot. Áram nélkül maradt Mór nagyközség egy része, az Elektróda-gyár, Pusztavám és Nagyveleg. A szerelőknek csak részlegesen­ sikerült ezen a vidéken hely­reállítaniuk az áramszolgál­tatást. Az éjszakai órákban súlyo­san megsérült a második, a baracskai transzformátor is, amely ugyancsak jelentős te­rületeken lá­tja el árammal a lakosságot.. A komolyabb esemény 23.07 órakor történt, amikor az Inota—Duna men­ti erőműrendszer sérült meg. Tovább növelte az ÉDÁSZ hibaelhárító munkáját az Inota—Dunaújváros 120 ki­lovoltos vezeték sérülése.­­Az üzemigazgató elmon­dotta, hogy mind a három főtranszformátor állomásuk megsérült, amire talán három évenként akad példa. Tegnap reggelre már az egész szere­lő állomány hibaelhárításnál dolgozott. A szerelőosztályt is ide mozgósították, amely egyébként kizárólag új veze­tékek építésével foglalkozik. Tegnap reggel 7 órakor gyors segítséget ajánlott fel az ÉDÁSZ-nak a székesfe­hérvári vízmű igazgatója, Bánki János. Ezt igénybe is vették. Az ötvenöt-hatvan tagú szerelő­brigád szállítá­sában a vízműves gépkocsik is részt vesznek. Tegnap es­tig — a viharos erejű szél­ben — számos helyen helyre­állítottták az áramszolgálta­tást. Felkészültek­­ az éjsza­kai műszakra is. Ebben a munkában a tűzoltóság ma­a­gas létrái is segítenek: a vi­har által a vezetékekre zu­hant galyákat ezekkel távo­lították el. A viharkár több mint 80 ezer fogyasztót érin­tett újév napján. Épületkároknál a tűzoltók A tűzoltókra is nagy szük­ség volt új év első napján. Öt esetben kellett kivonulni­uk kémény-, illetve anten­nadőléshez. Székesfehérvá­ron, a Dráva utcában rá­dőlt a kémény a tetőbe és be­szakította. A vihar a kilyu­kadt tetőt tovább bontotta, az épület veszélyessé vált. Puskás János tűzoltó zászlós az ügyeletről azt is jelentette, hogy a szárazréti Galya utca 21. számú ház tetejéről a vi­har leszakította az antennát. Ide is kivonultak és segítet­tek a tetőszerkezet megmen­tésében. Tegnap délután a Palotai út 121. sz. házhoz hívták ki a tűzoltókat. Itt egy fa dőlt a házra és igen érzékeny kárt okozott az épületben. Hasonló „meghí­vást” kaptak a tűzoltók a nap folyamán a Fiskális útra és a Máriavölgybe is. Kárszolgálat az Állami Biztosítónál Az új év első „ügylete” is kárbejelentés volt az Állami Biztosító székesfehérvári igazgatóságán. Szloboda Jenő osztályvezető azt jelentette, hogy a Sárszentmihályi Ál­lami Gazdaság inotai üveg­­házaiban és a gazdaság más kerületeiben összesen 20 millió forint kárt okozott a vihar. Hasonló bejelentéssel élt a­ Csékvári Állami Gaz­daság és Mezőfalvi Mezőgaz­dasági Kombinát is. A Bú­toripari Vállalatnál — ismét­lődően — a Graboplex-rak­­tárat vitte el a vihar. Érzé­keny károkat okozott az új­évi orkán a Videoton veszpré­mi üzemegységében, az Agro­­kernál, az ÁFOR-nál és a MAVAD-nál is. Csak Székes­­fehérváról száz lakóház tu­lajdonos jelentett be tegnap kárigényt. Az Állami Bizto­sító kárszolgálata a kárbeje­lentők kérésének megfelelően gyorssegélyt utal ki. Széttépett telefonvezetékek A viharos szél valósággal szétszaggatta a telefon lég­vezetékeit, oszlopok, oszlop­sorok dőltek ki Csákvár kör­nyékén. Csákvár és Bicske között a kicsavart fák tépték le a vezetékeket, Mórról, Sár­­bogárdról, Csór körzetéből szintén vezetékszakadásról értesítették Járosi Istvánt, a Fejér megyei Távközlési Üzem vezetőjét. — A kárt ma még lehetet­len felbecsülni, de, két-há­­romszázezer forintnál nem lesz kevesebb. Kilenc brigá­dunk hajnal óta dolgozik a vezetékek ideiglenes cseré­jén, borított vezetékkel vált­juk fel a légvezetéket, mert a fagyos földbe gödröt ásni, betonoszlopokat állítani majdnem lehetetlen. Minden út járható Az utak síkosságát vizsgáló járőrkocsik jelentettek elő­ször károkat a KPM éjsza­kai ügyeletén. Az utak mel­lett levő, elemekből összeál­lított nagyméretű jelzőtáblá­kat földre fektette az orkán, könnyedén meghajlítva az alumínium csővázakat, szét­szaggatva a táblákat, nem kímérve a KRESZ-táblákat , sem. A 8-as úton a nagymé­retű járműveket kitiltó táb­lákat tette tönkre, a 71-esen a zöld táblákat rongyolta el, a Seréd­bicskei úton légve­zeték-tartó oszlopokat, fákat csavart ki a viharos szél, de kidöntött fák szegélyezik a megye majdnem minden út­ját. A hófogó rácsokat sem kímélte a 120—­130 kilométe­res óránkénti sebességgel száguldó szél. — Minden erőnket a vi­harkárok helyreállítására összpontosítjuk — mondta Balsay István, a területi mű­szaki osztály helyettes veze­tője.­­ Székesfehérváron például négy nagy értékű jelzőlámpa-rendszert tett tönkre a vihar, többek kö­zött a néhány hete átadott Élmunkás út—Vörös Hadse­reg útja—Seregélyesi út cso­mópontnál levő berendezést. A megyében jelenleg minden út járható, a szél felszárítot­ta a burkolatot, a nagy hi­degben páralecsapódás sincs. A megye déli részéről, Duna­újváros körzetéből azonban havazást jelentettek, ami — ha megerősödik és átterjed északra is — megnehezíti a m­­unkánkat. Megkérdeztük a dunaújvá­rosi 3. számú útmesterséget. Körzetükben csak kisebb KRESZ-táblák rongálódtak meg, amelyeket máris rend­­behoztak a szakemberek. A­­ hószállingózás jelentéktelen, a főutak, mellékutak forgalmát nem zavarja. Bedőlt kémények, kitört ablakok Az IKV vezetői nem vár­tak a károk bejelentésére, autók járták a várost, fel­mérni a várható munkát. Városszerte rengeteg kémény dőlt le, beszakítva a tetőhé­jat; fészerek, régi, magaste­tős épületek cserepeit sodor­ta el a szél, ablakok törtek be majdnem minden házban. A vállalat szakmunkás­gár­dája megkezdte a hibák kija­vítását, amelyet a hideg és a korai sötétedés hátráltat. Drámai helyzet Móron — Az áramkimaradás volt az egyik okozója hétfőn a la­kások átmeneti lehűlésének — tájékoztatott bennünket Paulay Ernő, a megyei táv­fűtési főüzem vezetője. — A fűtővizet a lakásokba juttató szivattyúk ugyanis villany­árammal működnek, és ha az áramkimaradás huzamosabb ideig tart, a vezetékben levő víz nem cserélődik, alaposan lehűlhet. Ez azonban Székes­­fehérváron csupán a lakások 8—10 százalékában okozott komolyabb hideget, a lakások hőmérséklete itt sem süly­­lyedt 18—1 f­ fék alá.­­• Móron annál izgalma­sabb volt a helyzet. Délután háromnegyed hatkor teljesen megszűnt az áramszolgálta­tás. Éjfél fél 12-kor már a ve­zeték víztelenítésére gondol­tunk, (hiszen óriási kár kelet­kezne, ha elfogyna a rend­szer), amikor háromnegyed 12-re az ÉDÁSZ helyreállítot­ta a magasfeszültségű vezeté­ket, a fűtést is megkezdhet­tük. Éjszaka három órára már 20—21 fokot mérhettek Mó­ron is.­­ A lakások lehűlésének másik oka az, hogy a rosszul záródó ajtók, ablakok, ab­laktok mellett levő hasadé­­kok ellenében nem tehetünk semmit. Hogy mi lesz, ha to­vább tartja magát a­ szél? Reméljük az ÉDÁSZ kitart. A gondozásunk alatt levő 13 ezer lakás hibáit 31 emberrel javítjuk ki. Több mint 200 radiátor elfagyásáról értesül­tünk eddig. Különösen súlyos a helyzet a Petőfi Általános Iskolában, Székesfehérváron. Meghosszabbítják a téli szünetet Székesfehérváron, a Petőfi Általános Iskolára hétfőn éj­jel több csapás szakadt. Az első, szó szerinti omlás a ké­ményé volt, amelyre egy, az IKV gondozásában lévő épü­let tűzfala dőlt. A kémény beszakította a tetőt is. A szél harmincöt ablakot lökött be és tört ki, az alattuk lévő ra­diátorokat szétnyomta a ben­ne lévő megfagyott víz. A vízvezetékrendszer tönkre­ment, a kazánok nem dolgoz­nak, több alkatrészt ki kell cserélni. Az udvar fáit is megkínozta a szél. A radiá­torokat víztelenítik, de a ré­seken kispriccelő víz meg­fagy a betört ablakú folyosó­kon, termekben. Az üvege­zést, tetőfedést, kémény ra­kást, fűtést annak ellenére lehetetlen még a szünet befe­jezése előtt megcsináltatni, hogy sok gyerek, szülő segít az iskolában. Az igazgatóság a művelődési osztály engedé­lyét kéri, hogy meghosszab­bíthassa a téli szünetet. A főállomásokban nincs kár A január elsejei vihar a Gépipari Elektromos Kar­bantartó Válalatnak is sok munkát okozott. Központi antennák mentek tönkre, an­­tennafejek­, tartószerkezetek törtek le. Szinte Székesfehér­vár valamennyi lakótelepéről jelentettek be károkat. A dr Münnich Ferenc lakótelepen és a Vörös Hadsereg úton pusztított legjobban a szél. Szerencsére a főállomások nem hibásodtak meg. A ká­rok felmérése még folyik. Az antennarendszerek javításán a Gelka nyolc szakembere folyamatosan dolgozik. Tetőt sodort le a vihar Az ítéletidő súlyos károkat okozott az „Albaker” Fejér megyei Élelmiszerkereskedel­mi Vállalat néhány üzleté­ben, boltjában is. Kincsesbá­nyán az élelmiszerüzlet tető­­szerkezete rongálódott meg. Székesfehérváron az Ikarus gyár m­elletti bolt, göngyöle­gek tárolására használt alu­mínium épületét emelte föl a szél. A dr. Münnich Feren­­c lakótelepi ABC-nél­ pedig a kirakata törött be. A károk felmérése még folyamatban­­ van. "­I HÍRLAP Szerda, 1979. január 3. Fidel Castro beszéde Havannában A kubai nemzetgyűlés hét­főn Havannában ünnepi ülést tartott a kubai forra­dalom győzelmének husza­dik évfordulója­­ alkalmából. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Állam- és Minisztertanács elnöke, az ünnepi ülésen mondott beszédében kijelen­tette: az elmúlt két évtized során szerzett tapasztalatai révén a kubai nép képes az összes nehézségek legyőzésé­re, arra, hogy a jövőben is magasra emelje a forradalom zászlaját. A hallgatóság hosszan tartó tapsa közepette a szónok hangsúlyozta: „Kubában fel­számoltuk az imperializmust, a­, újgyarmatosítást, a kor­rupciós rendszert, a kizsák­mányolást, az elnyomást, az­ emberi jogok megsértését, s így ,Engels szavaival élve — területünkön véget vetettünk az emberiség első történel­mének'’. „A Szovjetunió, Lenin ha­zája, minden döntő pillanat­ban mellénk állt és ezért szívből fakadó, őszinte há­lánk illeti­ meg” — mondotta Fidel Castro, majd Kubának a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatait méltatta. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Államtanácsnak és a Minisztertanácsnak meghívá­sára Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjának vezetésével magyar párt- és állami kül­döttség tartózkodik Kubában. A küldöttség, amely részt vett a kubai forradalom győ­zelmének és a Kubai Köz­társaság megalakításának 20. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeken, elláto­gatott a Havannától mintegy 60 kilométerre lévő „Vallé de Picadura” állattenyésztő gaz­daságba. A delegáció ezután megte­kintette a fővárostól mintegy ötven kilométerre található „Caribe” műhold és távközlé­si állomást, amely a magyar­­országihoz hasonlóan, a szov­jet „Molnyija" távközlési rendszer tagjaként biztosítja a szocialista országok közötti televíziós, rádiós és telefon­összeköttetést. A küldöttség részt vett az évforduló tiszteletére nyílt fénykép- és tablókiállítás megnyitóján a havannai „Pabellon de Cuba” kiállító­­csarnokban. • A madridi döntés A legfrissebb jelentések szerint Pamplonában és Baszkföld más városaiban folytatódnak a tüntetők és a rendőrök közötti összetűzé­sek, amelyek általában töme­ges letartóztatásokkal páro­sulnak. Az ok nyilvánvaló: már most bizonyosra vehető, hogy néhány tartományi ön­kormányzat realizálása, gya­korlati bevezetése a minisz­terelnök döntése, a parla­ment feloszlatása miatt ha­lasztást szenved. A baszk főtanács ugyan ratifikálta az alkotmány ál­tal megígért autonómiaterve­zetet, de az életbeléptetéshez a parlament jóváhagyása szükséges. Márpedig minden jel arra mutat, hogy — sok más fontos javaslat mellett — ezt a tervezetet is majd csak az újonnan összeülő nemzet­­gyűlés fogadhatja el. Adolfo Suarez miniszterelnök ugyan­is rendeletben feloszlatta a jelenlegi parlamentet és ki­tűzte az új választások idő­pontját. Eszerint az új parla­menti választásokra március 3-án, a községtanácsi válasz­tásokra pedig pontosan egy hónappal­ később, április 3-án kerül sor. Megfigyelők szerint annak, hogy az általános választások megelőzik a községtanácsia­kat, fontos politikai-lélektani oka van. Suarez ugyanis nyil­vánvalóan attól tart, hogy ha — amint ez várható — a he­lyi választásokon előretör­t baloldal, „pszichológiai ha­tást” gyakorolhatna a nem­zetgyűlési választásokra, így viszont a hatás adott esetben fordított lehet... Suarez döntése nem megle­pő. A kormányfő pártja ered­ménytelenül keresett koalí­ciós partnert, a kérést a Szo­cialista Munkáspárt is meg­tagadta. A miniszterelnök ,gs attól tartott, hogy a számta­lan összetorlódott probléma megoldására képtelen lenne az ingatlan hátterű kabinet, az elhúzódó döntésképtelen­ség pedig károsan befolyásol­hatná a jobboldal és a Cent­rum esélyeit. A kormányfő tehát azt tet­te, ami várható volt: „előre menekült”. Abban a remény­ben, hogy az új választások kikristályosítják a jelenleg meglehetősen kusza fronto­kat, Harmat Endre Katonai készültség Teheránban Változatlanul teljes a katonai készültség Teheránban. A ka­tonák csőre töltött fegyverrel járnak az utcákon

Next