Fejér Megyei Hírlap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

«■ OLDAL A szerkesztőség postájából Irány az egyetem Nem mindennapi eset az Ikarus móri gyárában, hogy a fiatalok lehetőséget kap­nak a nappali tagozatos to­vábbtanulásra. A gyár 1978- ban három dolgozó tovább­tanulására kapott lehetősé­get. A jelentkezők közül egy nem felelt meg a követelmé­nyeknek, így 1978 szeptem­berében Csere Béla és Aschenbrenner Tibor kezdte meg vállalati hozzájárulással az előkészítő tanfolyamokat. Ez azt jelentette, hogy feb­ruárig két hét munka után két hét tanulás következett. A havonkénti zárthelyi dolgozatok eredményeit de­cemberben összegezték elő­ször, s ezzel egyidőben a lét­szám is csökkent. A februá­ri összesítő alkalmával „meg­feleltek” kerültek az intenzív előkészítőre, ami május 19-ig tartott. Ezt követte az írás­beli, majd a szóbeli felvételi vizsga. Ma már mindkét dol­gozó tudja, hogy megfelel­tek a követelményeknek, fel­vették őket a főiskolára, il­letve az egyetemre. Aschenbrenner Tibor két gyermeke mellett kezdte meg a tanulást. 1971 óta dolgozik a gyárban fizikai munkakör­ben. Csere Béla szintén „régi Ikarusos” 1972 óta dolgozik a gyárban. Volt már gépke­zelő, de csúcsvezetőségi KISZ-titkár is. Szántó Sándor CIKKÜNK NYOMÁN Leszerelik a kazánokat Az 1979. augusztus 28-i számunkban megjelent „Ott­felejtett kazánok” című cik­künkre az alábbi tájékozta­tást adta a székesfehérvári Ingatlankezelő Vállalat: „A Münnich lakótelepi „A” jelű épületek alagsorában lé­vő, használaton kívüli kazá­nok és melegvíz-bojlerek le­szerelését vállalatunk meg­kezdte, de a fűtési szezon vé­geztével, a karbantartási munkák miatt, a munkákat félbe kellett szakítani. A karbantartási munkák napo­kon belül befejeződnek, így lehetőség nyílik arra, hogy a leszerelési munkákat befe­jezzük. Építőipari kapacitásunk függvényében a tél folyamán­ a helyiségeket építészetileg átalakítjuk, így megszűnnek az aknák az épületek mel­lett, valamint a padlószint felemelésével az épületen be­lüli vizesedés is. Addig a lakók szíves türel­mét kérjük. Lőrinszky György termelési igazgatóhelyettes VÁLASZOL AZ ILLETÉKES A gázcseretelep működik A seregélyesi gázcseretelep korszerű, az előírásoknak megfelelő, üzembe helyezése óta folyamatosan működik. A régi eladóhelyeket ezért megszüntettük. Az útviszo­nyok jól, a műutat vizes ma­kadámút köti össze a telep­pel, amely kedvezőtlen idő­járási viszonyok között is ki­tűnően megközelíthető. Így az észrevételezés valótlan. A valóságról bármikor, bárki meggyőződhet. Bozai Lajos, tanácselnök Seregélyes Udvarias vendéglősök Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat dolgozóinak gyer­mekei nyaranként Siófokon üdülnek, mintegy négyszá­zan. Az egyes turnusokban nyaraló lányokat és fiúkat saját autóbuszain viszi (illet­ve hozza) a vállalat. A gyerekek és az őket kí­sérő nevelők immár harma­dik éve tartanak pihenőt a szabadbattyáni Gorsium Ét­teremben, ahol a szakszerve­zeti bizottság egy-egy kólá­val vendégeli meg őket. Cso­portjainkat nemcsak a tet­szetős, hangulatos épület „csábítja” a 15—20 perces megállásra, sokkal inkább a benne dolgozók lelkiismere­tes munkája! Eddig minden alkalommal előzékenyen, ud­variasan és gyorsan szolgál­ták ki a 60—65 főből álló gyermekcsoportot. Ezúton szeretnénk ezért a megye nyilvánossága előtt köszöne­tet mondani az Augusztus 20 Szocialista Brigád valameny­­nyi tagjának. Kívánjuk, hogy munkájukat továbbra is ha­sonló odaadással végezzék és az aranykoszorú, valamint a Vállalat Kiváló Brigádja cím mellé még magasabb elisme­rést is kapjanak. Bükki József tanár, táborvezető Nyílt levél Tisztelt M­ 63—35-ös autó­­tulajdonos! Augusztus 22-én 15 óra 37 perckor találkoztam önnel Székesfehérváron, a Velence Szálló sarkánál lévő zebrán. Bár azt hiszem, maga nem vett engem észre, és valószí­nű nem vette észre még azt a négy-öt embert sem, akik mellettem haladtak. Nem is beszélve arról a fiatal anyá­ról, aki két apró gyermekét volt kénytelen visszarántani, s így biztosítani önnek a sza­bad utat. 40—50 méterre, az egyébként is pirosat jelző villanyrendőrig. Többen, ilyenkor szokásos megjegyzéseket tettek. Bizo­­nyára­ sietett, sürgős volt az útja, nem úgy, mint két má­sik autóstársának, akik áll­dogáltak a zebra szélén és türelmesen vártak. Nem tudom, van-e Önnek családja, felesége, gyermeke? De ha igen, legközelebb gon­doljon rájuk is, ha „átsöpör” a zebrán. Lengyel László, Szív. Münnich ltp. VÁLASZOL az illetékes számú levélben arról értesí­tette szövetkezetünket, hogy az „M” jelű épület tv-anten­­na hibáját szerintünk 1979. augusztus 2-án kijavította. A II. program működési zava­rát a központi erősítő beren­dezések hibája okozta. Fen­tiekből megállapítható az is, hogy a hiba kijavítása az írás megjelenése előtt két nappal megtörtént. Mivel más jelzés szövetkezetünk felé nem ér­kezett, tudomásunk szerint a tv I—II. programjának véte­le egyelőre biztosított. Meg­jegyezzük, hogy a tv anten­narendszert szövetkezetünk nem kezeli. Ami pedig az antenna használati díját illeti, az em­lített 12 forintot ott kell fi­zetni, ahol a külföldi adások vétele is lehetséges. Ez a közgyűlés határozata. A havi 8 forint antennahasználati díj szövetkezeti­­tagjaink ré­szére a Magyar Televízió műsorainak vételére nyújt lehetőséget. Kecskeméti József elnök Meddig lesz hibás az antenna? A f­ejér megyei Hírlap 1979. augusztus 4-i számában „A szerkesztőség postájából” című rovatunkban Lajkó Fe­renc, az Élmunkás út 61. sz. ház bizalmija tollából meg­jelent azon írása, hogy „Med­dig lesz hibás az anten­nánk?” a következő választ adja a Kun Béla Lakásfenn­tartó Szövetkezet. A tv-antennák ügye állan­dóan napirenden van. Szé­kesfehérváron, a tv II. prog­ramja, valamint a külföldi adások vétele köztudottan nem zavartalan. Legjobb tu­domásunk szerint 1980 végé­re, az antennarendszerek végleges kiépítésekor lénye­ges javulás várható. Addig magunk is csak to­vábbítani tudjuk a szövetke­zeti tagok reklamációját. Az ügyben, már az 1978. június 1-én­­ tartott megbe­szélésen elhatározták az ille­tékes szervek, hogy a meglé­vő ideiglenes erősítőket kor­szerűbbre cserélik ki. A ga­ranciális hibák javítását a Gelka vállalta. A bejelentés­re a jelzés hiányában, a fent hivatkozott írás olvasása után távbeszélőn ismét kér­tük a Gelkát a hiba elhárítá­sára. A szerviz vezetője és művezetője 1979. augusztus 6-án kelt 0700/1066—K/1979. Országjáró kirándulás Augusztus 25-én és 26-án kétnapos országjáró kirándu­láson vettek részt a Kápol­­násnyék, a Mezőfalva és Vi­déke Takarékszövetkezet dolgozói. Az „Ismerjük meg hazánkat” mozgalom jegyé­ben szervezett kirándulás so­rán ellátogattak Eger, Mis­kolc, Miskolctapolca és Agg­telek környékére. A takarékszövetkezet dol­gozói megismerkedtek a táj földrajzi, történelmi és mű­emléki nevezetességeivel. Programjukban miskolcta­polcai fürdőzés is szerepelt a híres barlangfürdőben. A Cooptourist Szövetkezeti Utazási Iroda a kirándulás megszervezéséhez segítséget nyújtott, és gondoskodott a szakképzett idegenvezetőről is. A takarékszövetkezet anyagi hozzájárulással segí­tette a kikapcsolódást. Mohai János Lövedék a szántóföldön Munkahelyemre rendszere­sen autóbusszal utazom. Au­gusztus 21-én arra lettem fi­gyelmes, amit a 63-as számú főútvonalról Sárszentágota felé befordultunk, hogy a be­vezető úttal szemben, a szé­kesfehérvári vasútvonal mel­letti szántóföldön jól látható­an kör alakban több karót vertek a földbe. A kör köze­pén egy körülbelül 20—30 centiméter átmérőjű lövedék található, amely szántáskor került a föld felszínére. Va­lószínűleg még a II. világ­háború idején került oda. Jó lenne, ha a lőszert, még ha jelenlegi helyén veszély­telennek is tűnik, mielőbb elszállítanák az illetékesek. Aniszin József Nagy lók Parkrongálók a Béke téren A székesfehérvári Béke té­ri parkban augusztus 30-án, csütörtökön arra lettem fi­gyelmes, hogy 10—14 év kö­rüli gyermekek egy csapata feszegeti a parkban lévő pa­dok ülőrészét. A csavart ki­szakították a fából és ledob­ták az ülést a földre. Amikor rájuk szóltam, ha­marosan elfutottak. Nekem is el kellett mennem a park­ból, és így nem vagyok biz­tos abban, hogy a gyerekek nem osontak vissza, folytat­ni a szerintük gyermekes csínytevést. Jó volna, ha a parkban pihenők és a járó­kelők közösen megakadá­lyoznák az ehhez hasonló rongálást. Sárkány Dániel Művelt ifjúságért IV.­­ Művészet és ifjúság A Művelt ifjúságért korsze­rű műveltségért mozgalom ta­lán legszerteágazóbb akciója a Művészet és ifjúság címet viselő tevékenységi forma. Az akció célja, hogy az alkotó te­hetséggel rendelkező fiatalok alkotásainak, képességeinek, a forradalmi ifjúsági napok keretében adjon bemutatko­zási lehetőséget és segítse a művészeti ismeretszerzést is. Az akció az 1980-as forra­dalmi ifjúsági napok idején nyújt fellépési lehetőséget a fiatal amatőr művészeknek. Előzetesként érdemes meg­említeni a főbb műfajokat: énekkarok, énekegyüttesek és szólisták hangszeres kisegyüt­tesek és szólisták, vers- és prózamondók, irodalmi szín­padok, színjátszó együttesek, néptáncosok, néptáncegyütte­sek és amatőrfilmesek bemu­tatóit láthatjuk majd. A Művészeti- és ifjúságak­cióban jól megfér a Velencei nyár rendezvénysorozat egy­­egy élménye, a gorsiumi nyá­ri játékok bemutatói, az amatőr filmklub filmjeiből készült összeállítások. Az akció keretében, remél­jük, az eddigieknél nagyobb közönsége lesz a zenei világ­nap rendezvényeinek, ame­lyeket szeptember 30-án a Vörösmarty Színház műsora, október 1-én pedig a duna­újvárosi Bartók Béla Műve­lődési Központ összeállítása köszönt. A képzőművészeti világhé­ten, szeptember 15-e és 20-a között is számítanak a rende­zők a fiatalok egyre széle­sebb érdeklődésére. A művé­szetekkel való ismerkedésre lehetőség nyílik majd októ­berben a gyermekszínházi napok, a múzeumi és műem­léki hónap keretében, az őszi megyei könyvhetek alkalmá­ból is. Novemberben a me­gyei ifjúsági klubtalálkozón tapasztalatcserére nyílik al­kalom. Elmondhatják egy­másnak az ifjúsági klubtagok a többi között azt is, hogy mi­lyen módon vesznek részt a Művelt ifjúságért korszerű műveltségért akcióban. A KISZ KB által meghir­detett akció nemcsak egy át­fogó, az ifjúság közművelő­dését segítő vetélkedő és programrendszer, hanem olyan keret is, amely tág te­ret nyit a fiatalok alkotó­készsége, öntevékenysége előtt. A KISZ KB kiírásai, a KISZ Fejér megyei Bizottsá­ga módszertani útmutatói és ajánlásai, a hirdetett pályá­zatok, a megrendezésre kerü­lő vetélkedők mindmegannyi ötlet, útmutatás, hogy ho­gyan, milyen eszközökkel és módszerekkel szervezhetik if­júsági közösségeink szabad­idős programjaikat. Ez az ak­ció akkor lesz sikeres, ha té­magazdagságával hozzájárul a folyamatos közművelődési tevékenység gyakorlatához és segít szakítani az előző idő­szakok rendezvénycentrikus gondolkodásmódjában. A négy akció szorosan kap­csolódik egymáshoz, s egya­ránt szól a KISZ-tagoknak és a KISZ-en kívüli fiataloknak. Jó volna, ha az ifjúsági kö­zösségek egyidőben vennének részt a Hazai tájakon, A könyv és az ifjúság, a Bará­taink és a Művészet és ifjú­ság vetélkedőin, rendezvé­nyein. Az akció sikeres vég­rehajtásával hozzájárulha­tunk a fiatalok korszerű mű­veltségének kialakításához, elősegíthetjük az MSZMP KB közművelődés-politikai ha­tározatainak végrehajtását. • •Üzem­egészségügyi társaság Több mint tíz éve önálló szervezet a Lengyel Üzem­egészségügyi Társaság. Köz­pontja Lódzban van, elnöke dr. Med. Habil, Janusz In­­dulski professzor, a lódzi Munkaegészségügyi Intézet igazgatója. A társaság célul tűzte ki a munkaegészségügy terü­letén végzendő kutatások előmozdítását, s az üzem­­egészségügyben tevékeny­kedő orvosok és ápolónők szakképze­ttségértek növelé­sét. Rendszeresen szervez­nek tanfolyamokat, konfe­renciákat, ahol a munka­­egészségügy legújabb ered­ményeit teszik közkinccsé. A társaság ma 8000 or­vost, 3000 fogorvost és 9000 üzemi ápolónőt számol tag­jai között. Hozzájuk csat­lakozott számos biológus, biokémikus, gyógyszerész és laboráns is, akik a mun­kahigiéniai osztályokon, a járványügyi állomásokon és a munkaegészségügyi inté­zetekben foglalkoznak az üzemegészségüggyel. Lengyelország húsz váro­sában van a társaságnak helyi csoportja és számos érdekes szakágazata, így többek között a fogászat, a munkafiziológia, az ergonó­mia, a toxikológia, az üzem­­egészségügy történet, a trópusi egészségügy, a ten­geri egészségügy, az álta­lános munkaegészségügy és a foglalkozási betegségek témakörében. A kutatások mellett a mindennapi élet feladatai­ban is elismerésre méltó eredményekről számolhat be a társaság. Az üzem­egészségügyi szolgálat je­lenleg 7 millió üzemi mun­kásra terjed ki. A hálózat szélesítésével 1990-ig már 10 millióan részesülhetnek üzemorvosi ellátásban. Olajfinomítók A jugoszláv olajfinomítók jövőre 25 millió tonna olajat dolgoznak fel, 1981-ben pe­dig, a tervek szerint, már 30 milliót. Az ország jelen­legi olajfeldolgozó kapaci­tása 24 millió tonna, ami­­vel 19 milliónyi a hazai igény. ­ Ki tud többet a Szovjetunióról? Politikai vetélkedősorozat Az Oktatási Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyó­irat szerkesztősége hazánk felszabadulása és a fasizmus felett aratott győzelem 35. év­fordulója tiszteletére hirdeti meg az 1979/80-as tanévre a középfokú tanintézetek di­ákjai számára a Ki tud töb­bet a Szovjetunióról? című politikai vetélkedősorozatot. A vetélkedősorozat tartal­mát az iskolatípus Szovjet­unióra vonatkozó tananyaga, a Szovjetunió című folyóirat 1979. január 1-től 1980. már­cius 10-ig megjelenő számai, valamint az országos szervező bizottság által megküldött bibliográfiában szereplő for­rásanyagok képezik. A vetélkedő valamennyi fá­zisában a szakmunkástanulók és a középiskolások külön versenyeznek. Benevezhet — 4—4 tagú csapatokkal — va­lamennyi középfokú oktatási intézmény (gimnázium, szak­­középiskola, egészségügyi szakiskola, szakmunkáskép­ző intézet — érettségizett diá­kok nem indulhatnak —, gép- és gyorsíró iskola, önálló kol­légium), ahol osztályonként, tanulócsoportonként legalább egy-egy csapat részt vesz az iskolai házi vetélkedőn. A vetélkedő legfontosabb állo­mása az iskolai verseny, ez­ért az országos szervező bi­zottság felhívja az iskolák ve­zetőit, hogy minél több csa­pat vegyen részt az iskolai vetélkedőkön. A házi vetélkedőket az is­kolák — az illetékes felsőbb­szervek támogatásával — ma­guk szervezik az önállóan összeállított vagy központi­lag szerkesztett és kiküldött mintaforgatókönyvek alap­ján. A megyei vetélkedőket (a megyei döntőkig bezárólag) a megyei tanácsok művelődés­­ügyi osztályai és az illetékes KISZ-bizottságok önállóan rendezik az 1979. december és 1980. január 20 közötti na­pokban. A megyei döntőt 1980. február 15 és március 15 között tartják. A nyolc (3 szakmunkásta­nuló és 5 középiskolás) orszá­gos elődöntőből összesen 16 csapat jut tovább a két or­szágos döntőbe. Az elődöntők 1980. április 1—10 között lesz­nek. A két országos döntő egy­­egy (győztes) csapatával a te­levízió műsort készít. Az or­szágos döntő időpontja: 1980. április 18—19. Az országos elődöntőket és a döntőket az országos szervező bizottság rendezi. A győztes csapatok iskolái­nak díjai: Két I. díj: háromszobás tel­jesen berendezett faház há­romévi használata a balaton­­berényi Gorkij-üdülőtelepen. Két II. díj: 20 személyes kempingfelszerelés. Két III. díj: 10 személyes kempingfelszerelés és egy te­levízió. A Lapkiadó Vállalat külön­­díja: 1—1 színes televízióké­szülék a televízióban szerep­lő két csapat iskolája részére. Egyéni díjak: A két döntőben az első négy helyezést elérő (összesen nyolc) csapat és a felkészítő tanárok részére — a Szovjet­unió című folyóirat moszk­vai szerkesztősége, a Mezs­­dunarodnaja Knyiga, az Ok­tatási Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság ajándékaként — jutalom­­utazás a Szovjetunióba. Annak az iskolának az igazgatóját, amelyiknek a csa­pata az 1977/78-as tanévtől számítva, az idei tanévben harmadszor jut be az orszá­gos elődöntőbe, a mostani döntőbe, az Oktatási Minisz­térium szovjetunióbeli juta­lomutazással díjazza. Az országos szervező bizott­ság már eljuttatta minden középfokú oktatási intéz­ményhez a Tájékoztató című füzetet, amelyben a jelentke­zési lap is megtalálható. Ezt 1979. október 15-ig kell a meg­adott címre eljuttatni. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1979. SZEPTEMBER 1.

Next