Fejér Megyei Hírlap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
ÚJABB FORDULÓ DUNA-KIÁLLÍTÁS VÁCON FELADATOK — RANGSOROLVA SZERDÁN SZÓRAKOZZUNK FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Péntek, 1980. február 1. XXXVI. évfolyam, 26. szám Ára: 1,20 forint Könyvhónap Talán túlságosan is magától értetődő, azért nem gondolunk vele, amit a ma Mezőfalván megnyíló huszonharmadik mezőgazdasági könyvhónap egyik kiadványa hirdet: a szakkönyv munkaeszköz. Az idei mezőgazdasági könyvhónap sajtótájékoztatóján hangzott el egy külön figyelemre méltó megjegyzés: a szakkönyvre, mint munkaeszközre, a benne megtalálható ismeretre, szaktudásra a következő években mint beruházást pótló tényezőre is számítsanak a mezőgazdasági üzemek. A mezőgazdasági termelésben a hetvenes évek alatt végbement korszerűsödés szinte egyértelműen a fejlett (néhol a legfejlettebb) technika és technológia széles körű alkalmazásával függött össze; magyarán a több, a jobb gép, eszköz, a hatékonyabb műtrágya, vegyszer felhasználásával, nagyarányú, néhol látványos építkezésekkel , az anyagi gyarapodással kapcsolódott. A szakirodalom ajánlásának is legfőbb érve volt, hogy a korszerű technika alkalmazásához elkerülhetetlen a korszerű ismeret. Az anyagi gazdagodás csatornái azóta számottevően beszűkültek. Minden mezőgazdasági nagyüzem értő vezetői tudják, hogy a következő években csökken a fejlesztésre fordítható pénz. A feladat viszont nem kisebbedik, a mezőgazdaságtól a hozamok jelentős növelését várja a népgazdaság, a minőség és a hatékonyság javításával párhuzamosan. A feltárandó (és feltárható) tartalékok egyik legjelentősebbike a tudományos kutatás által feltárt, illetve az élenjáró gyakorlat által felmutatott eredmények elterjesztése, minden üzemben való meghonosítása. Leegyszerűsítve a dolgot: kevesebb lesz a termelésbe befektethető anyagi eszköz, több szükség lesz az észre, a szaktudásra, az emberi leleményességre, a megszerzett ismeretek kamatoztatására. „Több szakkönyv, nagyobb szaktudás, jobb megélhetés” — hirdeti a könyvhónap egy másik kiadványa. Ez a figyelmeztetés nemcsak a nagyüzemeknek szól, hanem azoknak a százezreknek is, akik részben kedvtelésből, részben jövedelemkiegészítésként foglalkoznak kisárutermeléssel. Munkájukra, és a termékre, amit előállítanak, továbbra is (hosszú távra is) szüksége van a népgazdaságnak, a belső fogyasztás biztonsága és az exportalapok bővítése céljából egyaránt. Az állam ehhez sokoldalú segítséget nyújt. Például a szaklapok, a szakkönyvek útján is, amelyeket ma már a legfontosabb munkaeszközök közé számít" a legtöbb kistermelő. A mezőgazdasági könyvhónap rendezvényeinek alapvető célja, hogy segítse a termelő, gazdálkodó ember és egyre inkább nélkülözhetetlen munkaeszköze, a szakirodalom találkozását, a tudomány, a szakismeret gyakorlattá teremtését. F. F. TUDÓSÍTÁS AZ ÉV ELSŐ ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL Nehéz évben kiugró eredmények Fejér megyében az első zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést a kápolnásnyéki Vörösmarty Tsz tagsága tartotta tegnap a helyi művelődési ház nagytermében. A tagságnak több mint a kétharmada megjelent az ünnepi fórumon és valójában zsúfolásig megtöltötték a helyiséget. A meghívott vendégek dr. Dobrónaki Gyula, az MSZMP KB tagja, nyugalmazott államtitkár, a megyei pártbizottság képviseletében Fáncsik Zoltán, a székesfehérvári járási hivatal nevében Senkár István elnök, valamint dr. Dudar István TESZÖV-titkár előtt Lázár Dezső elnök ismertette a vezetőség beszámolóját. A kápolnásnyéki Vörösmarty Tsz tagsága — a növénytermesztési ágazat és egyéb költségnemek kedvezőtlen eredményalakulása ellenére — az 1979-es évet is jól zárta. Ezt a tényt a zárszámadó közgyűlést megelőzően munkahelyi fórumokon is megtárgyalták. Az aszály ellenére , a Kápolnásnyékkel egyesült sukorói, nadapi és pettendi közösségek negyvenmázsás búzaátlagot értek el, ami három mázsával fölötte van a megyei átlagnak. A kukoricaátlaguk elérte a 68 mázsát. Alaposan megvizsgálták az egyes fajtákat, a termesztéstechnológiát és a közgyűlésen már arról beszélnek, hogyan lehet a főnövényekből tovább gyarapítani a hozamokat. Értékes fejlődésnek tudják az állattenyésztési ágazat eredményét, különös figyelemmel a tejhozam növekedésére, a kedvező költségalakulásra. Emlékeztettek arra is, hogy ebben a tsz-ben egykor a legnagyobb gondot ez az ágazat okozta, ma — milyen jó előrelátás! — alig ad kevesebbet, mint a növénytermesztés, sőt egyes költségnemekben máris példaadóak. A 4000 literes fajlagos termelés, az értékesített összes tej mennyisége (1,6 millió liter) fölötte van jóval a tervezettnek. Egy liter tej termeléséhez 35 deka abrakot használtak fel, a marhahizlaldában az országos norma körül, 4 kilót számoltak el egy kiló húsra. Kedvezően alakult a juhászok programja is, bár valamelyest lemaradtak az árbevételi tervüktől. Ezzel szemben kiugró árbevételt ért el a tsz húsüzeme, a Velencei-tó körül működő belkereskedelmi üzlethálózata, valamint a műanyagüzem. Ezekben az ágazatokban dolgozó szövetkezeti tagoknak és alkalmazottaknak a tagság nevében külön is köszönetet mondott az elnök. Elfogadta és megszavazta a közgyűlés az 1980. évi gazdálkodási és pénzügyi tervet is. A számok szerint a Vörösmarty Tsz tagsága előtt újabb nehéz esztendő áll, ha tovább kívánják gyarapítani a hozamokat, növelni a gazdálkodás eredményét. A határozati javaslatban azt rögzítették, hogy a tsz 1980-ban a növénytermesztésből 44, az állattenyésztésből 42 millió forint árbevételt ér el. A melléküzemágak árbevételi és nyereségtervét is elfogadták, hasonló árbevételi összeggel, mint 1979-ben. A vezetőség beszámolójának vitájában számosan hozzászóltak, köztük szocialista brigádvezetők, ágazatvezetők, akik arról beszéltek, hogyan akarják teljesíteni a pártkongresszusra tett vállalásaikat, a termelési tervekben rögzített feladataikat. Peresztegi T. Ferenc Munkásgyűlés a húsiparban Ismét nyereséges a vállalat Munkásgyűlésen ismertette tegnap a Fejér megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat az 1979. évi gazdálkodás eredményeit, valamint az 1980. évi termelési tervet. A munkások előtt Pálinger Károly igazgató részletezte és értékelte a teljesítményeket. A Fejér megyei cég — még nem végleges adatok alapján — az 1979. évi termelés után 12 millió forint nyereséget realizál, a vállalat eddigi veszteséges évei után ez igen komoly eredménynek számít. A munkásgyűlés megismerte az 1980. évi termelési programját is. Az új év a vállalatnál is az ötödik ötéves terv utolsó szakasza. Elkészült a cselekvési program, amelyet a későbbiekben majd részletesen megvitatnak a munkahelyi közösségekkel, a szocialista brigádokkal. A fontosabb tervfeladataik a következők. 1980-ban a kisüzemekből 112, a nagyüzemekből 100 ezer hízót vásárolnak fel. Az 1980. évi kisebb felvásárlási volumen azzal magyarázható, hogy a megyéből a hízóanyag jelentős részét a Veszprém megyei vállalat vásárolja fel az exporttermeléséhez szükséges alapanyagként. Vágómarhából 1980-ban a kisüzemekből 3500-at, a nagyüzemekből 15 ezret vásárolnak fel. A tervezett vágómarhaexport mennyisége 3000 körül lesz. Birkából 15 ezret szállítanak külföldre. A cég összes ipari tevékenysége — a jelenlegi kapacitást figyelembe véve — 115 ezer sertés- és 8000 marhavágásra szorítkozik. A készítményeik mennyisége 4300 tonna lesz. A kincsesbányai feldolgozóüzemük 36 millió méter belet készít, amely elegendőnek látszik a késztermékek gyártásához, illetve a kiskereskedelmi igények kielégítéséhez. A munkásgyűlésen mindannyian egyetértettek abban, hogy az újesztendőben tovább ésszerűsítik a munkát, takarékoskodnak az energiával, de ezzel együtt javítják a minőséget. Meggyőződésük, hogy az új gazdasági követelményeknek megfelelnek és 1980-ban is kedvező eredménnyel gazdálkodnak. (Pdf) Magasabb követelmények a szakszervezeti munkában Tegnap délelőtt Pálfalvi András elnökletével kibővített ülést tartott a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa. Részt vett a testület ülésén és felszólalt Nagy Tibor, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető-helyettese. Első témaként az SZMT 1979. évi cselekvési programjának végrehajtását és az idei cselekvési programból adódó feladatokat vették számba. Elfogadta a testület az SZMT 1980. évi munkaprogramját, valamint az elnökség és a titkárság első félévi üléstervét. Ezután jóváhagyta a tanács a feladattervet a szakszervezeti vezető szervek újraválasztására. A testület ülése a két ülésszak között végzett munkáról szóló tájékoztatóval ért véget. * * * Az SZMT elnöksége megfelelő alapossággal elemezte az 1979. évi cselekvési program végrehajtását, a szakszervezetek termelést, gazdálkodást elősegítő szerepét. Ennek alapján készült el az átfogó, idei feladatokra mozgósító cselekvési program. Miként Csehkis Imréné, az SZMT vezető titkára hangsúlyozta: az elmúlt év gazdaságpolitikai tennivalói a korábbinál magasabb követelményeket állítottak a vállalatok, s egyben a megye szakszervezeti mozgalma elé. Ez változtatást igényelt a szakszervezeti testületek munkastílusában, valamint az érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységben is. Elismeréssel szólt az értékelés a kongresszusi és felszabadulási, a szocialista munkaversenyben részt vevő brigádokról, a munkahelyi közösségek kezdeményezőkészségéről. Ám mint ahogy Nagy Tibor mondotta: sok még a lehetőség a munkaverseny-mozgalomban is a gazdasági hatékonyság növelésére. Ez ma alapvető fontosságú feladat és jelentős tényezője az életszínvonal-politika megvalósításának is. Noha megyénk gazdaságában vannak eredmények, de kedvező adottságainkhoz, magunkhoz mérten viszonylag lassú az előrelépés a hatékonyság elemeinek jó irányú változásában. Így például a takarékosság vonatkozásában rengeteg feladat adódik, amire a szakszervezeti szervek is ráhangolhatják a dolgozókat. Sok a még ki nem használt lehetőség az energia-, az anyag-, a költségek csökkentésében, a másod- és melléktermékek hasznosításában. A hatékonyságot növelheti a megfelelő munkaerő-gazdálkodás is. Nem az ágazatonkénti átlaghoz, hanem a saját körülményekhez és feladatokhoz kell meghatározni a foglalkoztatottak számát. Elhangzott az is, hogy a vállalaton belül szükséges munkaerő-átcsoportosításokat saját eszközeivel segítse elő a szakszervezet, legyen jelen és szorgalmazza igény szerint a dolgozók képzését, átképzését. Adott esetben legyen partner akkor is, amikor a munkaerő-gazdálkodás megkívánja a vállalati keretből való kilépést. Számos intézkedés született már a feladatok minél jobb megoldására. Az SZMT minden olyan kezdeményezés, az ésszerű kockázatot vállaló vezetői magatartás felkarolására szólította a szakszervezeti szerveket, aktívákat, amelyek gazdasági fejlődésünket szolgálják. Bírálatként hangzott el, hogy a szakszervezeti bizottságok egy része a gondok megelőzésére nem fordít kellő figyelmet, s az előrehaladást gátló körülmények, a belső mulasztások okait — több esetben a gazdasági vezetéssel együtt — külső feltételekre vezeti vissza. Az ilyen magatartás fékezi a belső szervezetlenség felszámolását, a mulasztók felelősségre vonását. Az álhumánus szakszervezeti érdekképviselet és érdekvédelem nem segíti adott helyen a rend, a fegyelem, a szervezett munka megteremtését. Felhívta a testület a figyelmet az anyagi érdekeltségi rendszerek minőségi munkára ösztönző szerepének hasznosítására, a munka szerinti differenciálásra. Az üzemi demokrácia fórumait fel kell arra használni, hogy széles körben megismertessék a feladatokat s népszerűsítsék a kezdeményezőket, a példamutatóan dolgozókat. A programban szerepel a szociálpolitikai és területpolitikai tervek egységének gyakorlati megvalósítása. Továbbra is figyelemmel kísérik a táppénzes helyzetet és a rehabilitációs tevékenységet. A munkavédelmi munka elsősorban a január elsejétől érvényben lévő új rendeletek megvalósítását segíti. A szakszervezetek nevelő, agitációs és propagandamunkájában a fő feladat az idei gazdaságpolitikai tervek végrehajtására történő mozgósítás. Az SZMT idei feladatterve, az elnökség és a titkárság ülésterve is kapcsolódik a cselekvési program megvalósításához. N. E. Bérgazdálkodási ankét Tegnap Kincsesbányán gazdasági szakemberek tanácskoztak a különféle bérrendszerek hatékonyságáról, a termelékenység ösztönzésére kialakítható teljesítménybéres elosztási formákról. Megyénk gazdálkodó egységei közül a Fejér megyei Bauxitbányáknál alkalmazott pályázati rendszerű bérfejlesztésről tartott előadást Örvényesi Ferenc tervcsoportvezető, Fehér Béla, a Dunai Vasmű normatechnológiai osztályvezetője pedig a karbantartás anyagi érdekeltségi rendszerét ismertette.