Fejér Megyei Hírlap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

ÚJABB FORDULÓ DUNA-KIÁLLÍTÁS VÁCON FELADATOK — RANGSOROLVA SZERDÁN SZÓRAKOZZUNK FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Péntek, 1980. február 1. XXXVI. évfolyam, 26. szám Ára: 1,20 forint Könyv­hónap Talán túlságosan is ma­gától értetődő, azért nem gondolunk vele, amit a ma Mezőfalván megnyíló hu­­szonharmadik mezőgazdasági könyvhónap egyik kiadványa hirdet: a szakkönyv mun­kaeszköz. Az idei mezőgazdasági könyvhónap sajtótájékoztató­ján hangzott el egy külön figyelemre méltó megjegy­zés: a szakkönyvre, mint munkaeszközre, a benne megtalálható ismeretre, szaktudásra a következő években mint beruházást pótló tényezőre is számítsa­nak a mezőgazdasági üze­mek. A mezőgazdasági ter­melésben a hetvenes évek alatt végbement korszerűsö­dés szinte egyértelműen a fejlett (néhol a legfejlettebb) technika és technológia szé­les körű alkalmazásával füg­gött össze; magyarán a több, a jobb gép, eszköz, a ha­tékonyabb műtrágya, vegy­szer felhasználásával, nagy­arányú, néhol látványos építkezésekkel , az anyagi gyarapodással kapcsolódott. A szakirodalom ajánlásának is legfőbb érve volt, hogy a korszerű technika alkalma­zásához elkerülhetetlen a korszerű ismeret. Az anyagi gazdagodás csatornái azóta számottevően beszűkültek. Minden mező­­gazdasági nagyüzem értő vezetői tudják, hogy a kö­vetkező években csökken a fejlesztésre fordítható pénz. A feladat viszont nem ki­­sebbedik, a mezőgazdaságtól a hozamok jelentős növelését várja a népgazdaság, a mi­nőség és a hatékonyság ja­vításával párhuzamosan. A feltárandó (és feltárható) tartalékok egyik legjelentő­sebbike a tudományos ku­tatás által feltárt, illetve az élenjáró gyakorlat által fel­mutatott eredmények elter­jesztése, minden üzemben való meghonosítása. Le­egyszerűsítve a dolgot: ke­vesebb lesz a termelésbe befektethető anyagi eszköz, több szükség lesz az észre, a szaktudásra, az emberi le­leményességre, a megszer­zett ismeretek kamatoztatá­sára. „Több szakkönyv, na­gyobb szaktudás, jobb meg­élhetés” — hirdeti a könyv­hónap egy másik kiadványa. Ez a figyelmeztetés nem­csak a nagyüzemeknek szól, hanem azoknak a százez­reknek is, akik részben kedv­telésből, részben jövedelem­kiegészítésként foglalkoznak kisárutermeléssel. Munká­jukra, és a termékre, amit előállítanak, továbbra is (hosszú távra is) szüksége van a népgazdaságnak, a belső fogyasztás biztonsága és az exportalapok bővítése céljából egyaránt. Az ál­lam ehhez sokoldalú segít­séget nyújt. Például a szak­lapok, a szakkönyvek útján is, amelyeket ma már a leg­fontosabb munkaeszközök közé számít" a legtöbb kis­termelő. A mezőgazdasági könyv­hónap rendezvényeinek alapvető célja, hogy segítse a termelő, gazdálkodó em­ber és egyre inkább nélkü­lözhetetlen munkaeszköze, a szakirodalom találkozását, a tudomány, a szakismeret gyakorlattá teremtését. F. F. TUDÓSÍTÁS AZ ÉV ELSŐ ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL Nehéz évben­­ kiugró eredmények Fejér megyében az első zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést a kápolnásnyéki Vörösmarty Tsz tagsága tar­totta tegnap a helyi művelő­dési ház nagytermében. A tagságnak több mint a két­harmada megjelent az ünne­pi fórumon és valójában zsú­folásig megtöltötték a helyi­séget. A meghívott vendégek dr. Dobrónaki Gyula, az MSZMP KB tagja, nyugal­mazott államtitkár, a megyei pártbizottság képviseletében Fáncsik Zoltán, a székesfe­hérvári járási hivatal nevé­ben Senkár István elnök, va­lamint dr. Dudar István TE­­SZÖV-titkár előtt Lázár De­zső elnök ismertette a veze­tőség beszámolóját. A kápolnásnyéki Vörös­marty Tsz tagsága — a nö­vénytermesztési ágazat és egyéb költségnemek kedve­zőtlen eredményalakulása el­lenére — az 1979-es évet is jól zárta. Ezt a tényt a zárszám­adó közgyűlést megelőzően munkahelyi fórumokon is megtárgyalták. Az aszály el­lenére , a Kápolnásnyékkel egyesült sukorói, nadapi és pettendi közösségek negyven­mázsás búzaátlagot értek el, ami három mázsával fölötte van a megyei átlagnak. A ku­koricaátlaguk elérte a 68 má­zsát. Alaposan megvizsgálták az egyes fajtákat, a termesz­téstechnológiát és a közgyű­lésen már arról beszélnek, hogyan lehet a főnövények­ből tovább gyarapítani a ho­zamokat. Értékes fejlődésnek tudják az állattenyésztési ágazat eredményét, különös figye­lemmel a tejhozam növeke­­­­désére, a kedvező költségala­kulásra. Emlékeztettek arra is, hogy ebben a tsz-ben egy­kor a legnagyobb gondot ez az ágazat okozta, ma — mi­lyen jó előrelátás! — alig ad kevesebbet, mint a növény­­termesztés, sőt egyes költség­nemekben máris példaadóak. A 4000 literes fajlagos terme­lés, az értékesített összes tej mennyisége (1,6 millió liter) fölötte van jóval a tervezett­nek. Egy liter tej termelésé­hez 35 deka abrakot használ­tak fel, a marhahizlaldában az országos norma körül, 4 kilót számoltak el egy kiló húsra. Kedvezően alakult a juhászok programja is, bár valamelyest lemaradtak az árbevételi tervüktől. Ezzel szemben kiugró árbevételt ért el a tsz húsüzeme, a Ve­lencei-tó körül működő bel­kereskedelmi üzlethálózata, valamint a műanyagüzem. Ezekben az ágazatokban dol­gozó szövetkezeti tagoknak és alkalmazottaknak a tagság nevében külön is köszönetet mondott az elnök. Elfogadta és megszavazta a közgyűlés az 1980. évi gaz­dálkodási és pénzügyi tervet is. A számok szerint a Vö­rösmarty Tsz tagsága előtt újabb nehéz esztendő áll, ha tovább kívánják gyarapítani a hozamokat, növelni a gaz­dálkodás eredményét. A ha­tározati javaslatban azt rög­zítették, hogy a tsz 1980-ban a növénytermesztésből 44, az állattenyésztésből 42 millió forint árbevételt ér el. A mel­léküzemágak árbevételi és nyereségtervét is elfogadták, hasonló árbevételi összeggel, mint 1979-ben. A vezetőség beszámolójá­nak vitájában számosan hoz­zászóltak, köztük szocialista brigádvezetők, ágazatvezetők, akik arról beszéltek, hogyan akarják teljesíteni a párt­­kongresszusra tett vállalásai­kat, a termelési tervekben rögzített feladataikat. Peresztegi T. Ferenc Munkásgyűlés a húsiparban Ismét nyereséges a vállalat Munkásgyűlésen ismertette tegnap a Fejér megyei Állat­­forgalmi és Húsipari Válla­lat az 1979. évi gazdálkodás eredményeit, valamint az 1980. évi termelési tervet. A munkások előtt Pálinger Ká­roly igazgató részletezte és értékelte a teljesítményeket. A Fejér megyei cég — még nem végleges adatok alap­ján — az 1979. évi termelés után 12 millió forint nyeresé­get realizál, a vállalat eddigi veszteséges évei után ez igen komoly eredménynek számít. A munkásgyűlés megismer­te az 1980. évi termelési prog­ramját is. Az új év a válla­latnál is az ötödik ötéves terv utolsó szakasza. Elké­szült a cselekvési program, amelyet a későbbiekben majd részletesen megvitatnak a munkahelyi közösségekkel, a szocialista brigádokkal. A fontosabb tervfeladataik a következők. 1980-ban a kis­üzemekből 112, a nagyüze­mekből 100 ezer hízót vásá­rolnak fel. Az 1980. évi ki­sebb felvásárlási volumen az­zal magyarázható, hogy a megyéből a hízóanyag jelen­tős részét a Veszprém megyei vállalat vásárolja fel az ex­porttermeléséhez szükséges alapanyagként. Vágómarhából 1980-ban a kisüzemekből 3500-at, a nagy­üzemekből 15 ezret vásárol­nak fel. A tervezett vágómar­haexport mennyisége 3000 kö­rül lesz. Birkából 15 ezret szállítanak külföldre. A cég összes ipari tevékenysége — a jelenlegi kapacitást figye­lembe véve — 115 ezer ser­tés- és 8000 marhavágásra szorítkozik. A készítményeik mennyisége 4300 tonna lesz. A kincsesbányai feldolgozó­­üzemük 36 millió méter belet készít, amely elegendőnek látszik a késztermékek gyár­tásához, illetve a kiskereske­delmi igények kielégítéséhez. A munkásgyűlésen mind­annyian egyetértettek abban, hogy az új­­esztendőben to­vább ésszerűsítik a munkát, takarékoskodnak az energiá­val, de ezzel együtt javítják a minőséget. Meggyőződésük, hogy az új gazdasági köve­telményeknek megfelelnek és 1980-ban is kedvező ered­ménnyel gazdálkodnak. (Pdf) Magasabb követel­mények a szakszervezeti munkában Tegnap délelőtt Pálfalvi András elnökletével kibőví­tett ülést tartott a Szakszer­vezetek Fejér megyei Taná­csa. Részt vett a testület ülé­sén és felszólalt Nagy Tibor, az MSZMP megyei bizottsá­gának osztályvezető-helyette­se. Első témaként az SZMT 1979. évi cselekvési program­jának végrehajtását és az idei cselekvési programból adódó feladatokat vették számba. Elfogadta a testület az SZMT 1980. évi munka­­programját, valamint az el­nökség és a titkárság első fél­évi üléstervét. Ezután jóvá­hagyta a tanács a feladatter­vet a szakszervezeti vezető szervek újraválasztására. A testület ülése a két ülésszak között végzett munkáról szó­ló tájékoztatóval ért véget. * * * Az SZMT elnöksége meg­felelő alapossággal elemezte az 1979. évi cselekvési prog­ram végrehajtását, a szak­­szervezetek termelést, gaz­dálkodást elősegítő szerepét. Ennek alapján készült el az átfogó, idei feladatokra moz­gósító cselekvési­ program. Miként Csehkis Imréné, az SZMT vezető titkára hangsú­lyozta: az elmúlt év gazda­ságpolitikai tennivalói a ko­rábbinál magasabb követel­ményeket állítottak a válla­latok, s egyben a megye szakszervezeti mozgalma elé. Ez változtatást igényelt a szakszervezeti testületek munkastílusában, valamint az érdekképviseleti és érdek­­védelmi tevékenységben is. Elismeréssel szólt az érté­kelés a kongresszusi és fel­­szabadulási, a szocialista munkaversenyben részt vevő brigádokról, a munkahelyi közösségek kezdeményező­készségéről. Ám mint ahogy Nagy Tibor mondotta: sok még a lehetőség a munkaver­­seny-mozgalomban is a gaz­dasági hatékonyság növelésé­re. Ez ma alapvető fontossá­gú feladat és jelentős ténye­zője az életszínvonal-politika megvalósításának is. Noha megyénk gazdaságában van­nak eredmények, de kedvező adottságainkhoz, magunkhoz mérten viszonylag lassú az előrelépés a hatékonyság ele­meinek jó irányú változásá­ban. Így például a takarékos­ság vonatkozásában rengeteg feladat adódik, amire a szak­­szervezeti szervek is ráhan­golhatják a dolgozókat. Sok a még ki nem használt lehe­tőség az energia-, az anyag-, a költségek csökkentésében, a másod- és melléktermékek hasznosításában. A hatékony­ságot növelheti a megfelelő munkaerő-gazdálkodás is. Nem az ágazatonkénti átlag­hoz, hanem a saját körülmé­nyekhez és feladatokhoz kell meghatározni a foglalkozta­tottak számát. Elhangzott az is, hogy a vállalaton belül szükséges munkaerő-átcso­portosításokat saját eszkö­zeivel segítse elő a szakszer­vezet, legyen jelen és szor­galmazza igény szerint a dol­gozók képzését, átképzését. Adott esetben legyen partner akkor is, amikor a munka­erő-gazdálkodás megkívánja a vállalati keretből való ki­lépést. Számos intézkedés szüle­tett már a feladatok minél jobb megoldására. Az SZMT minden olyan kezdeménye­zés, az ésszerű kockázatot vállaló vezetői magatartás felkarolására szólította a szakszervezeti szerveket, ak­tívákat, amelyek gazdasági fejlődésünket szolgálják. Bí­rálatként hangzott el, hogy a szakszervezeti bizottságok egy része a gondok megelő­zésére nem fordít kellő fi­­­gyelmet, s az előrehaladást gátló körülmények, a belső mulasztások okait — több esetben a gazdasági vezetés­sel együtt — külső feltételek­re vezeti vissza. Az ilyen ma­gatartás fékezi a belső szer­vezetlenség felszámolását, a mulasztók felelősségre voná­sát. Az álhumánus szakszer­vezeti érdekképviselet és ér­dekvédelem nem segíti adott helyen a rend, a fegyelem, a szervezett munka megterem­tését. Felhívta a testület a fi­gyelmet az anyagi érdekelt­ségi rendszerek minőségi munkára ösztönző szerepé­nek hasznosítására, a munka szerinti differenciálásra. Az üzemi demokrácia fórumait fel kell arra használni, hogy széles körben megismertessék a feladatokat s népszerűsít­sék a kezdeményezőket, a példamutatóan dolgozókat. A programban szerepel a szociálpolitikai és területpo­litikai tervek egységének gyakorlati megvalósítása. To­vábbra is figyelemmel kísé­rik a táppénzes helyzetet és a rehabilitációs tevékenysé­get. A munkavédelmi munka elsősorban a január elsejétől érvényben lévő új rendeletek megvalósítását segíti. A szakszervezetek nevelő, agitációs és propagandamun­kájában a fő feladat az idei gazdaságpolitikai tervek vég­rehajtására történő mozgósí­tás. Az SZMT idei feladat­terve, az elnökség és a tit­kárság ülésterve is kapcsoló­dik a cselekvési program megvalósításához. N. E. Bérgazdálkodási ankét Tegnap Kincsesbányán­ gazdasági szakemberek ta­nácskoztak a különféle bér­rendszerek hatékonyságáról, a termelékenység ösztönzé­sére kialakítható teljesít­ménybéres elosztási for­mákról. Megyénk gazdálkodó egy­ségei közül a Fejér megyei Bauxitbányáknál alkalmazott pályázati rendszerű bérfej­lesztésről tartott előadást Örvényesi Ferenc tervcso­portvezető, Fehér Béla, a Dunai Vasmű normatechno­lógiai osztályvezetője pedig a karbantartás anyagi ér­dekeltségi rendszerét ismer­tette.

Next