Fejér Megyei Hírlap, 1980. február (36. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
4. OLDAL A MÉSZÖV ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Szilárdult az elszámolási fegyelem Kibővített elnökségi ülésen vitatták meg tegnap a Fogyasztási Szövetkezetek Fejér megyei Szövetségének székházában, Székesfehérváron az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. Kovács György, a MÉSZÖV elnöke tartott vitaindítót. A fórumon részt vett, s a vitában felszólalt Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára és Tóth Károly, a Fejér megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője. Második napirendi pontként Tóth Lajos általános szövetségi titkár ismertette a MÉSZÖV elnökségének első félévi munkatervét. Az ellenőrzési iroda tavalyi munkájáról, s a vizsgálatok megállapításairól Kozma Lajos, a MÉSZÖV revizori irodájának vezetője tájékoztatta az elnökség tagjait. Elmondta, hogy a tavalyi évről általánosságban az a tapasztalat, hogy az áfészeknél szilárdult az elszámolási fegyelem. Két, korábban e téren gondokkal küszködő szövetkezetben történt jelentős előbbre lépés, a Székesfehérvár és Vidéke Áfésznél, valamint a Dunaújvárosi Járási Áfésznél. Jól hasznosították a megbízható számviteli adatokat, s az ezekre épülő elemzéseket a Bicskei Járási Egyesült Áfésznél. Ugyancsak általános megállapítása a MÉSZÖV ellenőrzési irodája vezetőjének, hogy •javult az áfészek egységeiben a vagyonvédelmi felszerelések, eszközök alkalmazása, e téren ismét a Gorsium Áfész emelhető ki pozitív példaként. Az ellenőrzési iroda tavaly folytatott vizsgálatai eredményeképpen a megye takarékszövetkezeteinél visszaélést nem tártak fel. Néhány pénzintézetnél az ügyrendi előírásokban találtak kisebb szabálytalanságokat az ellenőrök, mint például mezőgazdasági kölcsönöknél a termékértékesítési szerződés hiánya. A lakásszövetkezetek gazdálkodása, vagyonvédelme differenciált. Egyeseknél a gazdálkodás jól irányított, kiegyensúlyozott, a nyilvántártók vezetése megbízható, a bizonylati rend- és okmányfegyelem jól szolgálja a vagyonvédelmet, másoknál viszont kisebb hiányosságok fordulnak elő. Kozma Lajos felhívta a figyelmet a jövőben a munkafolyamatokba épített ellenőrzések fontosságára, s az ellenőrzések megyei koordinálására. G. G. Az áru minősége A termék minősége, gazdaságossága nemcsak a gyártáson, azon is múlik, hogy amíg a felhasználóhoz, a vásárlóhoz jut, milyen bánásmódban részesül. Ma még sajnos a termelői igyekezet gyakorta a szállítás-raktározás zátonyain kap léket — ezt állapították meg vizsgálódásuk során több megyében is a népi ellenőrök. A tárolás, a csomagolás és a kereslethez igazodó kiszállítás sokhelyütt nehezen megoldható feladat elé állítja a kis- és nagykereskedelmi vállalatokat, főként azért, mert a raktárépítkezések tempója nem zárkózott föl az ipari fejlődéshez, a szükségletekhez, nem egyszer pénz hiányában nem épültek meg a raktárak, máskor a kellő építőipari kapacitás hiányzott. Az új raktárépületek pedig már üzembe helyezésüket követően szűknek bizonyultak, sok vállalat a lakosság ellátását csak nagyobb költséggel tudja megoldani, mind nagyobb távolságokról szállítva az árut. A helyzet feszültségét fokozza, hogy a fejlesztési forrásokból a vállalatok elsősorban a központi bázisok kiépítését szorgalmazzák, lerakataik modernizálása késik, ami az e helyeken dolgozók túlzott megterhelését vonja maga után. Erre mutat rá a Vas megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata. Helyzetfeltárásukból kitűnik: a lerakatok korszerűtlensége annyira szembeötlő, hogy az már a szűkös fejlesztési lehetőségekkel sem indokolható; túl van azon a racionális határon, amit a gazdasági körülmények ismeretében még el lehet fogadni. Különösen kedvezőtlenek — és az egész megye ellátásának színvonalát is rontják — a Győr—Vas megyei Élelmiszeripari Nagykereskedelmi Vállalat, továbbá a FIÉRT egyes raktáraiban dolgozók munkahelyi körülményei. A raktári célokra felhasznált termek, pajták, színek egymástól távol esnek, kezdetleges a gépesítés, szinte képtelenség megteremteni a korszerű anyagmozgatás technológiáját. Gazdaság- és társadalompolitika A MÁV idei tervei A pártkongresszus irányelvei a közlekedésen belül kiemelik a vasút szerepét a nagy távolságú személy- és árufuvarozásban. Ezt tükrözik már a MÁV idei tervei is, a mennyiségben nagyobb feladatokat, amelyeket a minőségi színvonal javításával együtt kell teljesíteni. Mindez minőségi változást követel a szakszervezeti munkában is — szögezte le a Vasutasok Szakszervezetének Központi Vezetősége csütörtöki ülésén kialakított állásfoglalásában. A központi vezetőség az idei tervek teljesítésével kapcsolatos szakszervezeti tennivalók közül kiemelte: a szervezési intézkedések végrehajtását segítsék elő a dolgozók cselekvési készségének kibontakoztatásával, a rend és a fegyelem megszilárdításával, a jogok és a kötelességek együttes érvényesítésével. A szakszervezeti bizottságok ösztönözzék a dolgozókat és a műszakiakat az üzemvitel tartalékainak fokozottabb feltárására, a munkát ésszerűsítő javaslatok kidolgozására. A bizalmiak közreműködésével segítsék a gazdasági vezetőket a kellően ki nem használt munkakörök összevonásához, a szolgálat egyszerűsítéséhez. (MTI) Mit mond a jogszabály? Tsz-tagok szabadsága A termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó 1967. évi II. törvény 62. §-a értelmében a termelőszövetkezeteknek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. A termelőszövetkezet az alapszabályban meghatározott feltételekkel és mértékben más tagok részére is biztosíthat fizetett szabadságot. A minisztertanácsi rendelet 78. §-ának előírása szerint a fizetett szabadság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak kell tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben túlmunka nélkül 2300 munkaórát teljesített. Az említett törvény 62. § (2) bekezdése alapján nem adható fizetett szabadság annak a tagnak, aki évi 1500, nők esetében 1000 munkaórát nem dolgozott. Évi 1000, 1500, illetőleg 2300 munkaóra teljesítmény határai közötti munkavégzéskor a fizetett szabadság mértékét a végzett munkaidővel arányosan kell megállapítani. A jogszabály előírásai szerint a fizetett szabadság alap- és pótszabadságból áll. Ennek nagyságát a munkaviszonyban álló dolgozók fizetett szabadságára vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Duna-kiállítás Vácon Bár az ország fő folyója a megyét keleten csak rövid szakaszon határolja, mégis fontos volt a korábbi időszakban a lakosság életében, sőt jelentősége megyénk számára ma is felmérhetetlen. Ezért kísérjük figyelemmel azt a munkát, amelyet a Pest megyei Levéltár és az Országos Vízügyi Levéltár a Vác, Géza király tér 10. számú épületben a közelmúltban kezdeményezett, az érdekelt levéltárak bevonásával állandó Dunakiállítást létesítettek. Első alkalommal a bemutatón — amelyen a Fejér megyei Levéltár is képviseltette magát — a téma a Duna szabályozása volt. A XVIII. században emelt műemlék épület, helyreállított formájában impozáns levéltári kiállításnak adott otthont. A bemutatott iratokból, tervekből megismerhetjük a Duna és környéke szabályozás előtti állapotát: az ártéri erdőkkel, vízjárta szigetekkel, ingoványos partokkal. Láthatjuk a szabályozás különféle módszereit, a gereblyékkel történő mederkotrást, a folyómederbe épített rőzsepokrócokat és kosárhengereket, a kubikusok töltésépítő munkáját, végül a robbantással végrehajtott mederszabályozásokat. A kiállítás bemutatja a Dunaszabályozás vezető egyéniségeinek — Huszár Mátyásnak, Vásárhelyi Pálnak, Beszédes Józsefnek, Bodoky Lajosnak — életét és munkásságát. Olvashatjuk az első rendezési terveket, és topográfiai sorrendben végigkísérhetjük a munka kritikus pontjait. Az első kísérletek után a tervszerű szabályozási munka a XIX. század második felében indult meg. Előzőleg pontos vízrajzi felmérések készültek a Duna teljes hosszáról, amelyek a tervek kidolgozásához jelentettek megfelelő alapot. A szabályozást a Földművelésügyi Minisztérium szakközegei, helyi szinten pedig az illetékes folyammérnöki hivatalok irányították. A Fejér megyei Dunaszakasz a Budapesti Folyammérnöki Hivatalhoz tartozott. E hivatal egyike volt az ország legkorábbi hasonló intézményeinek. A kiállításon érdekes terveket találunk a Ráckevei-Dunaág szabályozásáról, a Duna menti községek (Ercsi, Adony, Rácalmás, Dunapentele, Kisapostag) múlt század végére kialakult árvízvédelmi helyzetéről. A folyó szabályozása Fejér megyében főként a nyári árvizek megelőzését célozta. Ezért az 1900-as évektől szinte valamennyi község határában nyári gátakat, ideiglenes védműveket építettek. A legkorábbi munkálatok az adonyi öblözetben folytak. Itt a Zichy uradalom még az 1850-es években töltést épített a Duna mentén. Ezzel egyidejűleg körcsatorna is létesült, amely a Pusztaszabolcs—Szolgaegyháza közötti vizeket vezette a Dunába. Az ország többi területéhez hasonlóan — Fejér megyében is — nagy szerepük volt a vízszabályozá, és ármentesítő társulatoknak. Ercsi és Iváncsa központtal 1896-ban alakult ilyen szervezet, amelynek feladata szintén a dunai töltésvonalak megépítése volt. Hasonló társulatok működtek Érd, Tétény, Adony környékén is, míg 1943-ban valamennyi szervezet beleolvadt a Középduna Jobbparti Ármentesítő és Belvízlevezető Társulatba. A Duna a múltban nemcsak gondot okozott árvizeivel, hanem fel is lendítette a környező települések gazdasági életét. Vízi utat jelentett a termények elszállításához, a kereskedelemhez, energiát biztosított a malmok hajtásához. A partján kialakult sűrű településhálózat vízi és szárazföldi útjaival a vidék egyik fő ütőere lett, amely a megyét nemcsak a környező területekkel, hanem az egész országgal összekapcsolja. A folyó országos és helyi jelentősége, jövőben várható nagy szerepe miatt örömmel üdvözölhetjük a kiállítást, amely a Duna és környéke múltját ismerteti meg a jelen nemzedékkel. Dóka Klára : A Fejér megyei Levéltár irataiból Falugyűlés Pázmándon Feladatok - rangsorolva Az igények mindig előre szaladnak, a lehetőségek pedig mögöttük lépdelnek. Ismerős képlet. Megoldása egyszerű. Rangsorolni kell a feladatokat, miként ezt tették és teszik Pázmándon is. A néhány nappal ezelőtti falugyűlésen Pók János tanácselnök visszautalt arra, hogy mi mindenre nyújtott be igényt a lakosság az utóbbi években és mi mindenből lett valóság vagy mi várat még magára. Találkozott a lakosság véleménye a községi tanács elképzelésével, hiszen a tanácstagok, a tanács tisztviselői is azon voltak és vannak, hogy minél több közérdekű javaslat tettekké érjen. — Az a cél vezérelt bennünket, hogy falunk fejlődését minden rendelkezésre álló eszközzel, a legmesszebbmenőkig előbbre vigyük — mondotta a tanácselnök. Ennek megfelelően nagyfontosságú feladat volt az út- és járdaépítés. A saját bányaanyagainak felhasználása lehetővé tette, hogy a Táncsics Mihály, az Arany János, a Rákóczi Ferenc, a Zalka Máté, a Szabadság, a Kossuth Lajos és a Lenin utcák szilárd burkolatot kapjanak. A kicsit hosszúra nyúló tanácsi ciklusban útépítésre 1 millió forintot fordítottak. Számottevő eredményt értek el a járdaépítésben is. Jelentős összegeket költöttek erre, de legalább ennyire jelentős az összefogás, a társadalmi munka értéke is. Mindig segítő jobbot nyújtott a tervek megvalósításához a termelőszövetkezet és a HUNGAROVIN pázmándi telepe. Csak így valósulhatott meg a javaslatok, a közérdekű észrevételek többsége. Van még bőven út- és járdaépítési teendő a településen. Úgy tűnik az idén és az új középtávú tervben is tovább szorgalmazzák és végzik ezt a munkát. Nehezebb körülmények közepette. Ugyanis a saját bánya üzemeltetésére — természetvédelmi okok, illetve a külszíni fejtések megoldatlansága miatt — nincs lehetőség. Ám, a leleményesség, a helyi erők további összefogása és hasznosítása újabb eredményeket hozhat. Lekötötte a fejlesztési alap egy részét a szociális és egészségügyi ágazatban történő előrelépés. Korszerű egészségház, tanácsadó helyiség és három tanácsi bérlakás létesült Igaz, a megoldáshoz a felettes tanácsi szervek 2 millió 650 ezer forintot adtak. Vagyis a helyi akaratot anyagiakkal megtámogatták. Több célú, hasznos közművelődési feladat ellátását szolgálja a művelődési ház nagyterme. A felújításhoz 3 millió forinttal járultak hozzá a felettes szervek. Megérte a befektetést, mert ma művelődési célokat, testnevelési lehetőségeket egyaránt teljesít a nagyterem, ugyanakkor a filmszínház szerepét is betölti. A korszerű művelődési ház fenntartási költségeihez, a lakosság kulturált szórakozási és közművelődési igényeinek kielégítéséhez anyagiakkal is hozzájárul a termelőszövetkezet és a Fejér megyei Moziüzemi Vállalat. Műemlék jellegű épület az általános iskola. Ráfér a már tervezett tatarozás, felújítás. Költségbecslés készült erre. Előreláthatóan egymillió forintba kerül a csinosítás. A teljes felújítása a hatodik ötéves terv első időszakára várható, de a legszükségesebb munkálatokat még idén elvégzik. Soros igény az óvodabővítés is, mert jelenleg az igényjogosultaknak 80 százalékát tudja fogadni a gyermekintézmény. Mi tartozik még a változó falu képéhez? A KISZ-helyiség, illetve az ifjúsági klub, amelyeket társadalmi munkával tartanak fenn, összefogás eredménye a kézilabdapálya. A sportöltözőt is társadalmi munkával korszerűsítik és a fedett lőteret is így építik. A helyi vállalkozásnak bármennyire szép példái vannak, van amihez ez kevés. Ilyen az ivóvízellátás gondjainak megoldása. Vízműre lenne szükség. A VIB koordinálásával elkészült a község vízellátásának tanulmányterve, s készül már a kiviteli terv is. A vízműtársulat szervezésére helyben megvan a készség. Elkészült a település belvízrendezési terve is. A további tervszerű településfejlesztésnek alapja az általános rendezési program. Ebben kirajzolódnak a körvonalai a belterületnek, a zártkerteknek és az üdülőterületnek. Tagadhatatlan az előrelépés. Az újabb igények, többek között a kereskedelmi ellátás létesítményének javítása a későbbiek során is csak rangsorolva oldható meg. Németh Erzsébet FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. FEBRUÁR 1. Több telefon A legfontosabb feladat az idén is a lakossági és a közületi szolgáltatások mennyiségi és minőségi szintentartása, amit szervezési, takarékos anyag- és energiagazdálkodási intézkedésekkel a munkaerő hatékony foglalkoztatásával segítenek elő — hangsúlyozta Horn Dezső miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója a Postások Szakszervezetében csütörtökön délelőtt kezdődött aktív mértkezleten. A tanácskozáson részt vett Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter is. Az idei tervekről szólva a vezérigazgató egyebek között elmondotta, hogy minden eddiginél jobban fejlesztik a telefonszolgáltatást. A központok kapacitása 52 ezer állomással bővül, ebből Budapesten 30 200 új előfizető juthat telefonhoz. A központok közötti üzembiztonság, javítására bevezetik a vezeték nélküli mikrohullámú rendszert öt fővárosi központban. A moszkvai olimpia közvetítésekhez — az eddigi munkát folytatva — kiépítik a telefon, rádió és az űrtávközlési összeköttetéseket, a műsorokat nemcsak a hazai előfizetőkhöz, hanem más országokba is továbbítják. (MTI)