Fejér Megyei Hírlap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

v || ixi, |P1 A f'S--\. f ^/|^á^yj fj*s- x- ■■•~. |^f ;-^^^SNS­KÖZGYŰLÉS A SZABAD ÉLET TSZ-BEN A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL MEGKEZDŐDTEK A FŐISKOLÁS NAPOK ÜLÉST TARTOTT AZ*ELNÖKI TANÁCS FEJÉR MEGYEI --------------------------------------------------------------------------------——————— HIRLAP I AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA És fj MEGYEI TANÁCS lAPJfl 1 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Szombat, 1980. március 22. XXXVI. évfolyam, 69. szám Ára: 1,20 forint Ifjúsági nagygyűlés Székesfehérváron A dicsőséges Tanácsköztár­saság kikiáltásának 61. évfor­dulója, városunk felszabadu­lásának 35. évfordulója alkal­mából ifjúsági nagygyűlést tar­tottak tegnap Székesfehérvá­ron, az építők sportcsarnoká­ban. A nagygyűlés résztvevőit, tanulókat, ifjúmunkásokat Seres József, a városi tanács elnöke köszöntötte. Üdvözölte a jelenlévők között Takács Imrét, az MSZMP Fejér me­gyei Bizottságának első titká­rát; Závodi Imrét, a megyei tanács elnökét; Tóth Tiha­­mért, a KISZ Fejér megyei Bizottságának első titkárát. Üdvözölte a Székesfehérvár lengyel testvérvárosából, Opo­­léból érkezett vendégeinket, akik részt vettek a nagygyűlé­sen. Horváth András, az MSZMP városi bizottságának titkára ünnepi beszédében emlékez­tetett arra, hogy történelmünk nagy évfordulói a tavasz első napjaira esnek. Városunk fel­­szabadulásának évfordulóját is ilyenkor ünnepeljük. — A három tavaszi ünnep — mondotta Horváth András — egyetlen nagy történelmi folyamat megvalósulásának útját eleveníti fel minden esz­tendőben. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség másfél év­tizedes kezdeményezése, a forradalmi ifjúsági napok megszervezése, ezért is volt helyes kezdeményezés és vált méltó, immár hagyományos keretévé tavaszi nemzeti ün­nepeinknek. Tavaszi ünnepeink az ifjú­ság ünnepei is. És méltókép­pen fejezi ki ezt 1957 tavasza, amikor a párt ifjúsági szerve­zete zászlót bontott, folytatva a márciusi ifjak, 1919 ifjú­munkásai, Sallai és Schönherz elvtársak által megkezdett magasztos munkát, immár véglegesen magasra emelve azt a zászlót, amelyet a reakció és terror korábban kivett a forradalmár fiatalok kezéből. . Az 1919. március 21-én ki­kiáltott Magyar Tanácsköz­társaság minden intézkedése azt célozta, hogy legyen vége a föld e kis részén a burzsoá és földbirtokosok hatalmának, legyen vége a többség szen­vedésének, váljék egyre telje­sebbé a munkásember akara­ta, a testvéri összefogás és a szolidaritás törvénye ebben az országban. Horváth András emlékezte­tett arra, hogy a város felsza­badításáért vívott harcokban több ezer szovjet katona ál­dozta vérét, életét. " Mi ezt az áldozatot nem felejtjük, és ifjúságunkat is arra tanítjuk, neveljük, hogy sajátjaként őrizze és ápolja a hősök emlékét. — Ezekben az ünnepi na­pokban évről évre azt kell vé­giggondolnunk, hogyan vált és válik valósággá népünk szabadsága, jóléte, hogyan vá­lik teljesebbé egész társadal­munk, minden egyes ember élete. Az emlékezés segít ben­nünket a forradalmi múlt ha­gyományainak megbecsülésé­ben, de arra is megtanít, hogy feladatainkat tisztán lás­suk, s teendőinket a jövőre tekintve fogalmazzuk meg. Az ünnepi beszédben Hor­váth András szólt felada­tainkról, munkánkról, politi­kai életünk legnagyobb ese­ményéről, a közelgő XII. pártkongresszusról. — Mi, akik ezen az ünnep­ségen részt veszünk, úgy kö­szönthetjük leghasznosabban a kongresszust, ha munkánk­kal, vállalásainkkal kifejez­zük egyetértésünket — mon­dotta­­ befejezésül Horváth András. Az ünnepi nagygyűlés kul­túrműsorral ért véget. Ma kommunista műszakok Elmarad a lakóterületi társadalmi munka Megyénk valamennyi termelő egységében szocialista brigá­dok, munkahelyi közösségek csatlakoztak a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának felhívásához. Az MSZMP XII. kongresszusát, hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját köszöntő kommunista műszakokat tartanak­ ma a vállalatok, gyárak, gyáregységek, mezőgazdasági nagyüze­mek dolgozói. A 12x35 perces műszakok munkája után járó bért, települések szerint gyermekintézmények fejlesztésére ajánlották fel. Az ugyancsak mára tervezett lakóhelyrende­zési, település- és területszépítési társadalmi munka, a ked­vezőtlen időjárás miatt elmarad. A lakóterületi társadalmi munka időpontja későbbre halasztódik. Szikratávíró emlékművet avattak Csepelen A csepeli Kossuth Lajos utca—Korvin Ottó utca ta­lálkozása március 21-től tör­ténelmi emlékhely: itt avat­ták fel pénteken több mint ezer kerületi dolgozó, diák- és munkásfiatal jelenlété­ben. a szikratávíró emlékmű­vet, amelyet a XXI. kerüle­ti, valamint a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottsága emelt a nagy múltú munkás­kerület kapujában. Hétfőn kezdődik az MSZMP XII. kongresszusa Március 24-én, hétfőn dél­előtt 10 órakor az Építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Házá­ban megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. A párt szerve­zeti szabályzatának megfele­lően az elmúlt hetekben-hó­­napokban rendben megtör­téntek az előkészületek: a kongresszusi irányelveket megvitatva tanácskoztak az alapszervezetek s lezajlottak a budapesti kerületi, a váro­si, járási és a megyei pártér­tekezletek. A kommunisták tanácskozásain megválasztot­ták a vezető testületeket és a kongresszusi küldötteket. A párt legfőbb testületének ta­nácskozásán az MSZMP , több mint 800 ezer tagjának kép­viseletében 767 küldött vesz részt. A kongresszus megvonja az 1975-ben megtartott XI. párt­­kongresszus óta végzett mun­ka mérlegét, számot ad a ha­tározatok végrehajtásáról, az elért fejlődésről. Kijelöli a következő időszak teendőit, útmutatást adva a feladatok végrehajtásához. Az MSZMP Központi Bizottsága — ko­rábbi határozatának megfele­lően — az alábbi napirendet javasolja a kongresszusnak: 1. A Központi Bizottság be­számolója, 2. A Központi Ellenőrző Bi­zottság beszámolója, 3. A fellebbviteli bizottság jelentése. A kongresszus feladata to­vábbá, hogy megválassza a párt vezető szerveit. A kongresszuson — amely nemcsak a párttagság, ha­nem egész népünk érdeklő­désére számottartó esemény — a küldötteken kívül sok meghívott is részt vesz. A párt legfőbb fórumán­­ ott lesznek a kormány tagjai, több országos főhatóság ve­zetője, a tömegszervezetek és mozgalmak vezetői. Meghív­ták a tanácskozásra a ma­gyar munkásmozgalom szá­mos­­»régi harcosát, valamint a tudományos és művészeti élet több jeles személyiségét, a szocialista építőmunkások élenjáró képviselőjét. köz­tük jó néhány pártonkívülit is. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom megtisz­telő figyelemmel kíséri majd pártunk XII. kongresszusá­nak munkáját. A hagyomá­nyokhoz híven számos test­vérpárt képviselői is részt vesznek ,a tanácskozáson. A szocialista országok testvér­pártjainak delegációin kívül Budapestre várják a többi európai ország kommunista és munkáspártjainak küldött­ségeit is. A kongresszus felelősség­­teljes, nagy munkáját figye­lemmel kísérheti egész köz­véleményünk; a sajtó, a rá­dió, a televízió naponta rész­letesen beszámol a tanácsko­zás minden jelentősebb moz­zanatáról. A rádió folyamato­san beszámol a kongresszus eseményeiről. A Kossuth­­adón hétfőn délelőtt 9.55 órá­tól egyenes adásban közvetí­tik az ünnepélyes megnyitót és az MSZMP Központi Bi­zottságának beszámolóját, amelynek Kádár János az előadója, majd naponta a dé­li krónikában, az esti maga­zinban és a 22 órás híradás­ban hangképekkel, tudósítá­sokkal, összefoglalókkal tájé­koztatják a hallgatóságot. • • Ünnepségek, megemlékezések a Tanácsköztársaság évfordulóján • Az 1919-es magyar prole­­tárforradalom eseményeire, a Tanácsköztársaság 133 dicső napjára emlékeztek pénteken szerte az országban, váro­sokban és falvakban ünnepi nagygyűléseken, koszorúzási megemlékezéseken, kulturális rendezvényeken. Budapesten a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 61. év­fordulóján koszorúzási ün­nepség volt a Dózsa György úton, a Tanácsköztársaság­emlékműnél. Pénteken reggel Salgótar­jánban országos ünnepség kezdődött az évforduló alkal­mából. Az MSZMP Nógrád megyei székházában tudomá­nyos ülést rendeztek az MSZMP KB Párttörténeti In­tézete és más tudományos in­tézmények kutatóinak részvé­telével. A nap folyamán ko­szorúzási ünnepségekre, ün­nepi KISZ-taggyűlésekre, ve­terántalálkozókra került sor. Este mintegy tízezer fiatal fáklyás menetben vonult a Tanácsköztársaság térre, ahol politikai nagygyűlésen emlé­keztek az első magyar pro­letár államra. Tegnap délután Székesfe­hérváron, a Szabadság téren a mártírok emlékművénél rendeztek koszorúzási ün­nepséget. A Tanácsköztársaság, a vá­ros felszabadulásának évfor­dulója, valamint a KISZ új­jászervezésének 23. születés­napján Khaut András, az MSZMP székesfehérvári Bi­zottságának titkára, Seres Jó­zsef, a városi tanács elnöke, Sipos Péter, a KISZ városi bizottságának titkára­ és Mo­hai Pál, a Hazafias Népfront városi alelnöke helyezte el a megemlékezés koszorúját. Ugyancsak tegnap délután a csúcsos­ hegyi tankemlék­műnél helyezte el a város la­kossága az emlékezés virágait Székesfehérvár felszabadulá­sának 35. évfordulóján. Koszorúzás a mártírok emlékművénél

Next