Fejér Megyei Hírlap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

TAKARÉKOSAN, GAZDASÁGOSAN­­ EZREK KÖZÖS ÉLMÉNYE A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL­­ ’ GYORSLISTA Májusi hit Most minden égtájon és minden délkörön zászlókat lenget a szél — május elsejét ünnepeli a világ. Ezen a ta­vasz hozta ünnepen a munkát köszöntjük, a munkát, ami emberségünk, és­­tisztessé­günk forrása, a munkát, ami megújulást, győzelmet hoz. Ilyenkor — életkortól, nem­zetiségtől függetlenül — együtt vannak a megújító idők és eszmék hívei. A hymarketi vérengzés, a nyolcórás munkanapokat követelők felvonulása, a me­zítlábas, kakastollasoktól kísért májusi menet, aztán az első szabad május elsejék — a mai harmincasoknak mindez csak történelem. Emlékként legfeljebb azo­kat a gyerekkori májusokat őrizhetjük, amikor a trakto­­ros-táblás-zászlós fölvonulás után kimentünk a felnőttek­kel a zöldbe. Az Epreskert­be, ahol főtt a bográcsokban a birkahús, szólt a zene, a körtáncban pillanatok alatt megtalálta mindenki a társa vállát, összefonódtak a karok — és akkor úgy tűnt, hogy mindenki ott volt, hogy senki sem hiányzott... Én úgy láttam, hogy együtt vannak a felnőttek mind­annyian, úgy éreztem, tud­tam, hogy kevés szóból is megértik egymást — szeretik egymást, hiszen egyformán ünnepelnek, együtt vannak, talán hasonlóan is gondol­kodnak. Az emlékezet még könnyű­szerrel visszafut három évti­zedet. Azok a május elsejék számomra valahogy igazán, maradéktalanul azért voltak ünnepek, mert együtt voltunk mindannyian. Valahogy mások most a májusok? Mintha hűvöseb­bek lennének? Talán mert hiányoznak valakik a májusi menetből. Mintha szokványos „szabadidős elfoglaltságaink” fontosabbak lennének mint május első napjának ünnepe, mintha akadna valami, ami fontosabb mint a májusi menetben elérhető felisme­rés, az ilyenkor megújítható hit, hogy ember az embernek barátja, testvére lehet. A májusi menet sehol és semmivel nem pótolható, az együvé tartozás érzése, hite itt születik újjá, s ez a hit megtart minket a következő májusokig. Hit abban, hogy terjen­gős beszédeink helyett, egy­szerű, emberi szóból is értjük meg egymást. Hit abban, hogy a végső érv mégis csak a munka, a tisztesség lehet, hit abban, hogy gyermeke­inknek egy még jobb világot építünk, ahol az igazság min­dig legyőzi az álnokságot, a hamisságot. Hit abban, hogy — mint Marx írta — a szocializmus nem kenyérkérdés, hanem emberi méltóság ügye, s hogy ezért a méltóságért képesek vagyunk ha kell mindennap harcba szállni, és ebben a harcban újra és mindig együtt vagyunk. Ez a tavasz is mintha szi­gorúbb volna hozzánk. Meg­márt bennünket hidegbe­­melegbe mintha hozzá akar­na edzeni valamihez­­ ed­zeni, úgy, ahogyan az acélt szokták. B. P. FEJÉR MEGYEI [= ; ' Csütörtök, • i|| TM = Wf IP 1980. május 1- " jjj^A I» XXXVI. évfolyam, \ Bt’’"■ 5 101. szám ■ lj t rti f i|i | |73TT7W71l/|li7TB'?yi 11JJII J^TTfTrnrfT"TTB Ára: forint Ülést tartott a megyei tanács vb A környezetvédelem, önmagunk védelme Ülést tartott tegnap délelőtt Székesfehérváron Fejér megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A testület ülésén Závodi Imre tanácselnök elnökölt. A végrehajtó bizottság lejárt ha­táridejű határozatainak végrehajtásáról adott jelentést dr. Töttő János vb-titkár, majd a környezetvédelem Fejér me­gyei tapasztalatairól és feladatairól terjesztett elő jelentést Breznyánszky Gyula, környezet- és természetvédelmi titkár. A napirendi pont vitájában részt vett dr. Gonda György ál­lamtitkár, a Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke. Az ismeretterjesztés helyzetéről, a TIT Fejér megyei Szerve­zetének tevékenységéről készült az a jelentés, amelyet Pap László, a TIT megyei titkára terjesztett a vb elé. Dr. Janai Sándor és dr. Bajzák Tamás, a vb osztályvezetői voltak az előterjesztői annak az anyagnak, amely Fejér megye Taná­csainak 1979. évi költségvetési és fejlesztési zárszámadását tartalmazta. (A jelentés később a tanácsülés elé kerül.) Végül bejelentéseket tárgyalt és fogadott el a végrehajtó bizottság. Mértéktartó, őszinte képet tárt a testület elé a környe­zetvédelem Fejér megyei ta­pasztalatairól és feladatairól készített jelentés, külön is részletezve a termőföld, a vi­zek, a levegő, az élővilág, a táj, valamint a település­­környezet védek­ö­ének ten­nivalóit. Szóbeli kiegészítő­jében Breznyánszky Gyula hangsúlyozta, hogy Fejér megye ma még az ország kö­zepesen szennyezett területei közé tartozik, de a további szennyeződés megakadályo­zása nagy feladatokat ad. Mivel a környezetvédelem az ember önvédelme az ön­pusztítással szemben, első­rendű társadalmi-politikai feladataink közé tartozik megóvni környezetünket, a természet értékeit. A többi között megemlí­tette a jelentés, hogy a me­gye gazdasági és társadalmi fejlődésének növekvő üteme fokozza a vízkészletek igény­­bevételét. A természetes víz­folyásokba visszavezetett vi­zek — a megfelelő tisztító­­berendezések hiányában — erősen rontják a vízfolyások természetes tisztuló képessé­gét, szennyezik a vízkészle­teket. Az utóbbi években gyors ütemben nőtt a közcsa­tornákon elvezetett szennyvíz mennyisége. A tisztítóberen­dezések azonban túlterheltek, hatásfokuk rossz, sőt a Szé­kesfehérváron jelenleg folyó bővítés is elégtelennek lát­szik. A megye több nagy­községében folyamatban van új szennyvíztisztítók építése, a régiek bővítése. Az ered­mények között nagyon jelen­tős, hogy a Velencei-tó víz­minősége egyre jobban meg­felel az üdülés, a sportolás és a halgazdálkodás céljaira. A vitában is többen szóvátet­­ték: a jövőben elengedhetet­len, hogy a vezetékes ivóvíz­­hálózat bővítésével párhuza­mosan a szennyvíz elvezető, tisztító­ berendezéseket is meg kell építeni. Környezeti légszennyezett­ség-mérést 1969 óta végez a KÖJÁL. Országos minősítés szerint Dunaújváros a szeny­­nyezett levegőjű, Székesfe­hérvár az időszakonként szennyezett levegőjű telepü­lések közé tartozik. A lég­­szennyezést okozó vállalatok évente 30—33 millió forint bírságot fizetnek, amiből az állam a tisztító­berendezések építését támogatja. (A Dunai Vasmű például 100 millió fo­rintos támogatást kapott.) Az élővilág védelme kiter­jed a növény- és állatvilág­ra. A legutóbbi években ke­rültek védelem alá a megye jelentős kastélyparkjai (7 park 323 hektáron), értékes tájkörzetek, bizonyos fák, fa­sorok, facsoportok. Az erdő­­állomány fejlesztése környe­zetvédelmi célokat is szol­gál; az ötödik ötéves tervre előirányzott 1000 hektár er­dőtelepítésből 793 hektár megvalósult. A településkörnyezet vé­delmében nagyok a különb­ségek az egyes községek, vá­rosok között. A háztartási és kommunális hulladék elszál­lítása a városokban, a na­gyobb községekben és a Ve­­lencei-tó környékén szerve­zett formában, intézménye­sen megoldott. Ennek ellené­re megyeszerte sok a kör­nyezetet szennyező, a termé­szetet romboló, a látványt rontó szemét; megszaporo­dott az illegális szemétlera­kóhelyek száma. A városok­ban — elsősorban Székesfe­hérváron — kevés a zöldte­rület, a park. Késik az új la­kókörzetek parkosítása, csök­ken a virággal beültetett te­rület. Mindez annak ellenére történik, hogy a megye la­kossága elismerésre méltó társadalmi munkát végzett és végez a lakóhelyek rendjé­nek, tisztaságának megóvása, a közterületek fásítása, gon­dozása céljából. Nyomatékkal került szóba a vitában, hogy a környezet­­védelem összetett feladat. Sudár Iván, a megyei párt­­bizottság titkára hangsúlyoz­ta: a környezetvédelmi mun­ka feltételeinek megteremté­se, e tevékenység szigorú szabályozottsága, az embe­rek szemléletének megvál­toztatása, felelősségének nö­velése, és a rendszeres, kö­vetkezetes ellenőrzés együtt segíthet csak megoldani gondjainkat, összefoglalójá­ban Závodi Imre tanácsel­nök a többi között hangsú­lyozta: a környezet szennye­zőivel szemben lejárt már a türelmi idő, mindenkinek'­ tudnia kell, hogy a környe­zetünknek ártó emberek sú­lyos vétséget követnek el. A tanácsok, a környezet védel­mével megbízott más ható­sági szervek a kiszabható legmagasabb bírsággal sújt­ják azokat, akik erre rászol­gálnak. Javasolta a végre­hajtó bizottságnak, hogy a határozatban rögzítsék: a testület elismeri a környe­zetvédelemben elért kétség­telen fejlődést, de elégedet­len az elért eredményekkel. F. F. 50 ezredik autóbusz Tegnap délelőtt nyolc órakor került gyártósor­ra az Ikarus székesfe­hérvári gyárában az öt­­venezredik autóbusz. A képen látható 260-as tí­pusú jármű is egyike azoknak a termékeknek, amelyek exportra ké­szülnek,­­ az ötvenez­­redik esetében a Szov­jetunióba (Fotó: Nádty) Hj JiIHf ■uTiilT3 Krl 31 Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatal közli: a Miniszter­­tanács szerdán ülést tartott. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köz­társaság szövetségi kancel­lárjának meghívására Auszt­riában tett nem hivatalos lá­togatásáról. A kormány a be­számolót jóváhagyólag tudo­másul vette. A belügyminiszter, vala­mint a közlekedés- és pos­taügyi miniszter jelentést tett a közúti közlekedés biz­tonságával kapcsolatos 1­172. évi kormányhatározat vég­rehajtásának tapasztalatairól. Ezek szerint az elmúlt évek­ben a közlekedés biztonsága javult, a balesetek száma — a gépjárműállomány nagy­mértékű növekedése ellené­re — nem emelkedett. A kormány a jelentést elfogad­ta és felhívta az illetékes minisztereket, hogy a hely­zet további javítására, első­sorban a halálos kimenetelű és súlyos balesetek számának csökkentésére, illetve meg­előzésére tegyenek intézke­déseket. . A Minisztertanács elfogad­ta a munkaügyi miniszter előterjesztését a munkás­­szállásokról 1976-ban hozott kormányhatározat végrehaj­tásának tapasztalatairól. Az elmúlt években a vállalatok erőfeszítéseinek eredménye­ként a munkásszállókban fo­kozatosan csökkent a zsú­foltság, nőtt a megfelelő színvonalú ellátást biztosító helyek aránya. A lakók élet­­körülményeinek javítására azonban — elsősorban a fő­városban — változatlanul nagy figyelmet kell fordíta­ni. Helyes, ha a vállalatok közös összefogással építenek és tartanak fenn munkás­­szállásokat, így nagyobb le­hetőségük van ésszerűbb fejlesztéssel magasabb szín­vonalú ellátásra. Kitüntetett vállalatok, üzem­ek Kiváló vállalat az Ikarus Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyárában ünnepi munkás­gyűlést tartottak tegnap ab­ból az alkalomból, hogy az Ikarus elnyerte a Kiváló Vállalat címet. Ebben a si­kerben oroszlánrésze volt a székesfehérvári munkásgár­dának. Az ünnepségen megjelent Sudár Iván, az MSZMP Fe­jér megyei Bizottságának titkára, dr. Töttő János, a megyei tanács vb-titkára, Tóth Tihamér, a KISZ Fejér megyei Bizottságának első titkára, dr. Etelvári Attila, a Szakszervezetek megyei Tanácsának titkára, Khaut András, a városi pártbizott­ság titkára. Balla Károly, a fehérvári gyár igazgatója ünnepi be­szédében emlékeztetett arra, hogy eredményeiket olyan körülmények között érték el, amikor szigorúbbá váltak a szabályozók, változott a vi­lágpiaci helyzet, lényegesen magasabb igényeket kellett kielégíteni. Ugrásszerűen nőtt a dollárelszámolású ex­port, a helyszínen összesze­relhető félkész autóbuszok gyártásában —, amelynek profilgazdája a fehérvári gyár — méltó vetélytársai a világ legnagyobb autóbusz­­gyárainak. Az idén már több mint 1700 félkész, elemekben szállított kocsit gyártanak. Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára kiemel­(F­oly­tatás a 2. oldalon.)

Next