Fejér Megyei Hírlap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

F£J£R M€GYEI HÍRLAP­­ 1980. MÁJUS 1. Miként bánunk az energiával? Takarékosan, gazdaságosan Drága az energia. Miként bánunk vele? Pazarlóan? Takaré­kosan? Az energiával való gazdálkodásunk helyzetéről tárt fel hű képet egy alapos, körültekintő NER-vizsgálat. A vizs­gálat, a megyében összesen harmincegy egységre terjedt ki. A szakemberek munkáját segítették a párt- és társadalmi szervek is, mintegy jelezve, milyen széles társadalmi bázisa van, lehet a takarékossági intézkedések végrehajtásának és a lehetőségek feltárásának. Kettős cél vezette a vizs­gálatot: feltárni, mennyiben tesznek eleget a határozatok­ban előírt energiagazdálkodás és takarékossági követelmé­nyeknek. Másrészt, cél volt összegyűjteni a szélesebb körben is alkalmazható jó módszereket, tapasztalatokat.­­ A vizsgálat elsősorban a szilárd tüzelőanyagok, a fű­tő- és tüzelőolaj, gáz, illetve az ezekből átalakított gőz, melegvíz energiahordozók, valamint a villamos energia felhasználásával foglalkozott és az 1978—80-as évek során megtett takarékossági intéz­kedések értékelésére irá­nyult. A szemléletet is alakítani kell! E vizsgálatnak a tények feltárása mellett tudatosító, szemléletformáló jelentősége is van. Ne csak számokban gondolkodjunk, a takarékos­ság gondolata nyilvánuljon meg az élet és a gyakorlat minden területén, otthonunk­ban és munkahelyünkön egy­aránt. A vizsgált­ ipari vállala­toknál, 1976 és 1979 adatait összehasonlítva az energia felhasználása a termelés növekedésével összhangban nőtt, s az energiafelhasználás növekedési üteme alacso­nyabb a termelés növekedési üteménél. Pontosan kifejezi ezt a tényt a nettó termelési értékre vetített fajlagos ener­giaköltség csökkenő alakulá­sa. A kommunális szolgáltatás növekedése elsősorban a me­gye két városában a szolgál­tató és kereskedelmi válla­latoknál indokolta az ener­giafelhasználás növekedési ütemét. Vannak azonban a szolgál­tató és kereskedelmi vállala­tok sorában és a termelésü­ket nem növelő ipari üze­mek között is, melyek 1976- hoz viszonyítva csökkentet­ték energiafelhasználásukat. Például a székesfehérvári Patyolat Vállalat 1976—79 között, szolgáltató tevékeny­ségének 22 százalékos növelé­se mellett energiafelhaszná­lását 4 százalékkal csökken­tette. Az Alba Regia és a du­naújvárosi Arany Csillag szállodák 26 százalékkal csök­kentették energiafelhaszná­lásukat, ugyanakkor a nettó termelési érték több mint 13 százalékkal emelkedett. A legtöbb vállalatnál az 1979. évi energiafelhasználás nem haladta meg az 1978. évit. Azoknál a vállalatok­nál, ahol tavaly az energia­felhasználás mértéke túllépte az előző évit, indokolta a ter­melés növekedése. A több­letfelhasználás csökkenő energia­faj­lagosok mellett következett be. Az a kedvező változás, amely az energiafelhasználás mennyiségi alakulását — ezen belül a villamos energia fejlődési irányát — jellemzi, továbbá a fajlagos energia­felhasználás mutatói, meg­felelnek az energiapolitikai célkitűzéseknek. Az energia felhasználásá­nak jelenlegi alakulását nagy mértékben befolyásolta a földgázra való áttérés. Ez azt eredményezte, hogy a fejlesz­tések nagyrészt földgázra vagy fűtőolaj energiabázisra épülve valósultak meg az el­múlt évek során. A földgáz alapvetően szenet, részben pedig tüzelőolajat váltott ki. Egy jellemző példa: még a móri szénbányák közelében létesült móri fűtőművet is fűtőolaj felhasználására je­lölték ki. Példák az együttműködésre Jó lehetőségek kínálkoz­nak a kooperációra, illetve a közös területi fejlesztésekre. Jó példa erre Dunaújváros, ahol a vállalatok csaknem mindegyike a Dunai Vasmű­ből nyeri a hőellátását és a város teljes hőigényének ki­elégítése is a vasműből tör­ténik. Ezen túl még jelentős mennyiségű városi gázt szol­gáltat Budapest ellátására is. A megyeszékhelyen a város belső területén elhelyezkedő vállalatok és intézmények hőenergia ellátásukat az erő­műből nyerik. Helyi kazá­nokból való hőellátás csak az Ingatlankezelő Vállalat tömbkazánjaiból történik. Ez évben vagy jövőre azonban már a székesfehérvári erőmű látja el ezeket is hőenergiá­val. Van rossz példa is: a Fejér megyei Víz- és Csatornamű 1978-ban közvetlenül az erő­mű mellett létesített kazán­házat. Ezt azzal indokolta, hogy a kazánház építése ke­vesebbe került, mint a hőel­látórendszer építéséhez való fejlesztési hozzájárulás. Mit jelent a vállalati gaz­dálkodásban az energiagaz­dálkodás? Ez a téma az utób­bi időben mind nagyobb súlyt kapott. És egyáltalán: miért marad el a központi irányelvekben támasztott követelményektől? Ennek oka — állapították meg a vizsgálat során — abban ke­resendő, hogy a vállalatok nem érdekeltek az energia­­gazdálkodás javításában. Többségüknél az energiakölt­ség a nettó termelési érték­nek csupán 0,1—3 százalé­kát teszi ki. Ezzel függ össze az a tény is, hogy a vállalatok többsé­génél nem hozták létre az előírás szerinti energetikus szervezeteket sem. Hogyan biztosítható így a megalapo­zott energiagazdálkodás ter­vezése, szervezése és a vesz­teségforrások feltárása? Kiemelkedő jó példák is vannak azonban: a Dunai Vasmű, a PIV Dunaújvárosi Gyára, a fehérvári IKV, ahol a fejlesztési döntéseknél a korábbinál sokkal nagyobb mértékben érvényesülnek az energiagazdálkodási szem­pontok. Kis költséggel — takarékosan Megalapozott energiaracio­nalizálási, fejlesztési tevé­kenység a jól szervezett energiagazdálkodást folytató és legjelentősebb energiafel­használó vállalatoknál fo­lyik. A fejlesztések állami támogatásának pályázati rendszerét csak kevés válla­lat ismeri, így nem is élnek a lehetőséggel. A Dunai Vasmű és még néhány válla­lat, úgyszólván kivételnek számít. A vasmű az ötödik ötéves tervben hat energia­racionalizálási beruházás megvalósítását tervezte, melyből négy megvalósult, és ez évi 233 ezer gigakalória energiamegtakarítást ered­ményez. Az energiaracionalizálás azért is nagyon időszerű, mert kisebb befektetéssel, ke­vesebb költséggel, a hőfo­gyasztó berendezés vagy technológia, illetve az ener­giafajta megváltoztatásával lehet jelentős megtakarítást elérni. A NER által vizsgált üze­mek közül a vasműn kívül csupán a Pamuttextil Művek székesfehérvári Kikészítő Gyára nyújtott be energia­racionalizálási pályázatot. (Nem valósult meg.) Az Ercsi Cukorgyár vállalatának köz­pontjához eljuttatott javas­latra válasz sem érkezett, így azt saját alapja terhére vitelezi ki. A Hazai Fésűs­fonó Bodajki Gyára már évek óta próbálkozik a ka­zánpark rekonstrukcióval. A hatodik ötéves tervidő­szakra a Dunai Vasmű, a PIV Dunaújvárosi Gyára és az Ercsi Cukorgyár tervez je­lentősebb energiaracionalizá­lási beruházást. Számítsanak a brigádokra Lehetséges-e anyagilag is érdekeltté tenni a dolgozó­kat, hogy takarékoskodja­nak az energiával? Igen! Ám a tapasztalatok azt mutatták, hogy 23 vállalat közül mind­össze hat felelt meg a fel­sőbb szintű irányelvek kö­vetelményeinek. E vállalatok­nál mind a vezetők, mind a fizikai dolgozók érdekeltek abban, hogy végrehajtsák az energiatakarékossági intézke­déseket. Nyolc vállalatnál általá­ban csak a vezetőket érinti az anyagi ösztönzés, így ha­tározták meg a feladatokat. Rengeteg lehetőség­ rejlik a szocialista brigádokban. Ők azok akik igazán tudják, hol és hogyan lehetne még job­ban takarékoskodni. Azt is, hogy ehhez milyen beruhá­zásra, eszközökre lenne szük­ség. Jó lenne, ha jobban figyelembe vennék a vállala­tok vezetői a jelzéseiket. Ugyancsak nagyobb lehetősé­gek rejlenek a szocialista munkaverseny-mozgalomban is, de sokat tehet a szakszer­vezet, a KISZ is saját eszkö­zeivel. Feltárni a veszteségeket Ha egy vállalatnál komo­lyan és megfontoltan gondol­nak a takarékoskodásra, mindenekelőtt tudniok kell, mivel és hogyan tehetik. Vagyis: fel kell tárniuk mindazokat a veszteségforrá­sokat, amelyek megszünteté­sével csökkenthető a pazar­lás. Ilyen veszteségfeltáró vizsgálat lehet az alapja az eredményes energiaracionali­zálási és energiatakarékos­sági terveknek. Ilyen csak néhány vállalatnál ké­szült, színvonalban jelentős különbségekkel. A helyszíni vizsgálatok is sokrétű veszteségforrást észleltek. Ilyen például hogy a világítást nappalra sem kapcsolták ki, sok helyen ta­láltak a népi ellenőrök nem működő műszereket, jelentős kondenzvíz veszteségeket. Nyitott ajtókon áramlott ki a fűtés. A gőz, a melegvíz, a sűrített levegő és a vízrend­szerek rossz tömítése, a szi­getelések rossz állapota is rengeteg veszteség forrása. Mindezt a vállalatok kellő gondossággal és rendszeres karbantartással, ellenőrzéssel megszüntethetnék. Az energiával való takaré­kos gazdálkodás már a terve­zésnél kezdődik. Ugyanakkor megállapították, hogy a szi­gorú építkezési szabványok­ból szinte teljesen hiányoz­nak az energiatakarékossági előírások. Az utólagos sza­bályozások pedig ugyancsak megdrágítják az amúgy sem olcsó építkezést. Ezért is len­ne szükség a tervezés elő­írásainak energiatakaréko­sabb szemléletére. Javaslatok, következtetések E vizsgálat jó alkalom volt a tapasztalatszerzésre, sőt ta­pasztalatcserére is. És jó né­hány vállalat élt is a lehető­séggel. Több mint kétszáz intézkedést vettek máris tervbe, és 32 esetben menet közben változtattak, javítot­tak. Olyan intézkedések, vál­toztatások voltak ezek, ame­lyeknél nem volt szükség nagyobb beruházásra. A takarékosságnál fő szem­pont: ne legyintsünk a kis veszteségekre. Minden meg­takarítható energiát takarít­sunk meg. Olyan közszellem kialakítását kell szorgalmaz­ni, amelyben érvényesül e gondolat. Balázs Katalin Új otthonok Megháromszorozódik a la­kásépítés Ulánbátorban az új házgyár üzembe állításával. A korszerű építési módok el­terjesztéséhez nagy segítséget nyújtanak mongol kollégáik­nak a szovjet szakemberek. Mint a „Hírek Mongóliá­ból” című folyóirat közli, Ulánbátor északnyugati ré­szén két új mikrokörzet ala­kul ki a következő években. Az új negyedekben házgyári elemekből szerelik össze a lakásokat, amelyek e két új lakótelepen ötvenezer ember­nek teremtenek kényelmes, korszerű otthont. Szélmalmok A Német Demokratikus Köztársaság területén ötven szélmalom található. Egyi­küket sem használják már eredeti rendeltetésének meg­felelően. Ezek a szélmalmok a kö­zépkor jellegzetes építmé­nyei. Legtöbbjük Cottbus és Potsdam megyében műkö­dött. A hagyományok sze­rint jó szélnél 24 óra alatt két tonna gabonát tudott egy-egy ilyen malom meg­őrölni. A malom kezelésé­hez egy molnár is elegendő volt. Terepjárók A romániai Cimpulung városban lévő autóipari üzemben — amelynek alap­jait a Szovjetunió közvetlen technikai segítségével rak­ták le — nemrég került le a futószalagról az első „ARO” márkájú, kiváló te­repjáró képességű, új típusú gépkocsi. A gyár jelenleg ennek tízféle változatát ál­lítja elő. A gépkocsi órán­kénti sebessége eléri a 120 kilométer. Az iszem termé­keinek 90 százalékát a világ 52 országába expotálják. Víztisztítás A vízi moszatfajták a nit­rogén- és foszforvegyületek kilencven százalékát, vala­mint a cinket, kobaltot és mangánt is eltávolítják a szennyvizekből. Az olyan ártalmas vegyületeket, mint például a poliklóros difenyl, kilencvenöt százalékban számolják fel a moszatok. A csehszlovák szakemberek magyar és lengyel kollégá­ikkal együttműködve kere­sik az olyan módszert, melynek segítségével a gya­korlatban is fel lehetne használni a moszatok e tisz­tító képességét a szennyvi­zek tisztításában. 1. OLDAL EZREK KÖZÖS ÉLMÉNYE Lezárult az országgyűlési képviselői és tanácstagi vá­lasztásokat előkészítendő egyik legmozgalmasabb sza­kasz, befejeződtek a jelölő gyűlések. Magam is jó né­hány esetben tanúja voltam, hogy a néphatalom e fontos fórumai, mennyire eredmé­nyesen szolgálták az országos politika, nagy nemzeti prog­ramunk, s ezen belül a me­gyei és a közvetlen választó­­kerületi kérdések megbeszé­lését. Ugyanakkor azt is ta­pasztaltam, hogy nagy fele­lősséggel vitatták meg a je­löltek személyét, személyisé­gi jegyeit, közéleti magatar­tását, a fontos tisztség ellá­tásához szükséges készséget, rátermettséget. Szűkebb pátriánkban, Fe­jér megyében ezrek és ezrek közös élménye volt az ese­ménysorozat, aminek előké­szítéséből, szervezéséből és kivitelezéséből sok száz köz­életi ember, népfrontaktivis­ta vállalt hathatós részt. És különösen a községek egy­­egy választókerületében kri­tikusan néztek körül maguk a választók is a jelölő gyű­lés megkezdése előtt: van-e minden családi házból jelen­lévő? Bakonycsernyén, Kin­csesbányán, Lajoskomárom­­ban, Száron és még több he­lyen egy-egy választókerület eseményét addig nem kezd­ték, amíg „hiányzott” valaki. Voltak olyanok is szép számmal a jelölő gyűléseken, akik idén először gyakorol­ják választói jogaikat, köte­lességeiket. Ők az ifjú vál­­asztók. Ugyanakkor azt hi­szem ritka olyan eset fordult elő, mint amilyenre Székes­­fehérvár 86-os kerületében adódott példa.­­ Itt a köztisz­teletben álló 90 esztendős Rajki István feladatot kért, mivel hogy a felszabadulás óta minden választáskor tisztséget látott el. Szép, kö­vetendő megnyilatkozása ez az önzetlen közéleti munká­nak. Jó volt hallani, miként mi­nősítik az állampolgárok az előadói beszédekben elhang­zottakat. Mi tagadás, volt miről szólni, volt mit cso­korba kötni, hiszen annyi minden történt akárcsak az utóbbi fél évtizedben is. Is­mét felépült megyénkben egy városnyi lakás. Ma már a lakosságnak több mint 60 százaléka a felszabadulás után épült összkomfortos ott­honokban lakik, villanyvilá­gítással, propán-bután gázos szolgáltatással. Az is igaz, hogy sok még az igénylő, a lakásra várományos. Ám, ez­zel együtt is nincs egyetlen olyan településünk, amely ne viselné magán a gyarapodás sokféle tényét. „Igaz szavak” — ismerték el a választópol­gárok az előadásokban hal­lottakat, mert maguk is nyo­mon követhetik a terveket valósággá érlelő befektetése­ket. Hol van már az az idő, amikor Mezőszilasról csak vásári ünnepeken mentek lo­vas fogattal Enyingre, amit egyik ismerősöm, éppen a je­lölő gyűlések hangulatát ele­mezve, fölidézett. Mert az idősebb nemzedék még em­lékezik a korábbi évek él­ményeire is. Ma már arról ment a szó, hogy javítani, bővíteni kellene tovább köz­ségeinkben is a szolgáltatáso­kat. Jogos igény. Milyen jó azt tudni, hogy minden fejlesztés értünk való. Tisztességgel végzett munkánk adta ehhez az ala­pot. Benne van az összegezett eredményekben az a 620 millió forint értékű köz­hasznú munka is, amit elvé­geztünk. És megnyilvánult az igény a meglévő értékek vé­delméért is. Az élet által igazolt poli­tika végrehajtásáról, a foly­tatás szükségességéről szól­tak a jelölő gyűlések részt­vevői. Igaz, arról is gondos­kodtak több helyen, hogy jelöltjük ne menjen el üres kézzel, útravaló nélkül. A széles körű, társadalmi mé­retű párbeszéd arról tanús­kodik, hogy a lakosság túl­nyomó többsége józanul ítéli meg a lehetőségeket, az or­szág és a szűkebb terület gazdasági helyzetét. Amikor a jelöltek személyéről dön­töttek kritikusan, akkor kör­nyezetük fejlődését is nagy alapossággal értékelték. Nem hozakodtak elő irreális igé­nyekkel, tudván, hogy a ta­nácsoknak is igazodniuk kell a népgazdaság teherbíró ké­pességéhez. Annak is han­got adtak, hogy eddigi vív­mányaink megőrzése és elő­relépésünk csakis a munka hatékonyságának javításá­val, a termékszerkezet ezt szolgáló módosítása révél érhető el. Több helyen indít­ványozták az eddiginél kö­vetkezetesebb irányítást és összehangoltabb munkát. A jelölő gyűléseken idént jelent mintegy nyolcvankét választó közül majdnem­ ti­­zenegyezren kértek szót. Ezerszámra mondtak el jö­vőt formáló közérdekű j­a­vaslatokat és bejelentéseket. Feltűnően sok közérdekű ja­­vaslatot rögzítettek jegyző­­könyvekbe a dunaújvárosi, a sárbogárdi és a székesfe­hérvári járásban. A közér­dekű bejelentéseknek pedig majdnem fele a város kör­nyéki községekben hangzott el. Egyéni panasz viszonylag kevés volt, s ezeknek több mint egyharmadát a bicskei járásban jegyezték föl. Mind az országgyűlési képviselői, mind a tanácstagi választó­­kerületekben a közérdekű javaslatok döntő többsége a terület bölcsődei, óvodai, is­kolai, egészségügyi és szoci­ális intézményhálózatának fejlesztését szorgalmazta, ám szén számmal volt a keres­kedelmi ellátással, a szolgál­tatással, út- és járdaépítés­sel, csatornázással kapcsola­tos észrevétel is. Legtöbb helyen nemcsak javasoltak, de felajánlották az életkö­rülmények további javításá­hoz cselekvő közreműködé­süket is. Mi sem természetesebb, minthogy a választók és j­e­­löltjeik egyetértettek — ést ki is nyilatkoztatták — párt­­unk politikájával, nemze­tünk további felemelkedését szolgáló programunkkal. " Az is természetesnek tű­nik, hogy a népfront jelölt­jei között azokat látták szí­­vesen, akik már eddig is bi­zonyítottak megfelelőségből, akiknek munkás éveik, pél­dás magatartásuk egyben, ajánlás volt. Többen úgy kezdték felszólalásukat, egyetértünk a személyre szó­ló javaslattal, mert ismerjük, velünk együtt dolgozik. Tény az is, hogy a jelöltek nem mindegyike mögött állt or­szággyűlési képviselői vagy tanácstagi múlt. Legtöbb esetben a bizalmat mégis megelőlegezték. Az igényes­ség csorbítása nélkül jelöltek szép számmal fiatalokat is. A bizalmat, elsősorban fia­talok esetében előlegezték meg. Olyan esetekben, ami­kor még az életkor miatt, nem volt alkalom több éves közéleti munkásságra, te­mérdek tapasztalat össze­gyűjtésére. Volt kettős jelö­lés egy országgyűlési képvi­selői és jóval több mint száz tanácstagi választókerület­ben. Legtöbb helyen támo­gatták a Hazafias Népfront jelöltjeit, de arra is volt jó néhány példa, hogy a jelen­levők megfelelő indokolás­sal új jelöltre tettek javas­latot. Életkor, pártállás és fog­lalkozás szerint a jelöltek különböznek egymástól. Ter­mészetesen, közéleti tapasz­talatban is mások. A legfon­tosabb tulajdonságban azon­ban egyek. Vállalják a párt politikáját, tudással, szívvel dolgoznak velünk együtt nemzeti programunk meg­valósításáért. Ez pedig járt utunk folytatását jelenti. Németh Erzsébet

Next