Fejér Megyei Hírlap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-02 / 153. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. JÚLIUS 2. A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.25: Fűtől a fáig. 8.54: Beszélni nehéz. 9.06: Decsényi János műveiből. 9.44: Kis magyar néprajz. 10.05: Kököjszi és Bobojsza. Török Sándor meseregénye, rádióra alkalmazva. 10.22: Fecskék és fruskák. Arthur Ransome regénye folytatásokban. 10.38: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.53: Grieg g-moll vonósnégyes. 11.30: Boross Lajos népi zenekara játszik. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Örökzöld dzsesszmelódiák. 13.50: Az utolsó nyár. Konsztantyin Szimonov regénye, rádióra alkalmazva. I. rész. 15.10: Nemzetiségeink zenéjéből. 15.22: Hilde Güden és Ludovic Spiess operettfelvételeiből. 16.09: Kritikusok fóruma. 16.19: Zenekari muzsika. 17.07: Csak lenne több rongyom! Riport. 17.32: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 19.15: Cseréptörés. Lengyel Péter regénye, rádióra alkalmazva. 20.20: Régi filmslágerek. 20.35: Harcmodor a békeidőben. 21.15: Puccini, Tosca. Háromfelvonásos opera. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az operaközvetítés folytatása. 23.41: Lantos Rezső Bárdos Lajos kórusműveiből vezényel. 0.10: Gállai Péter táncdalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Szalmás Piroska kórusműveiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Nóták. 10.00: Zenedélelőtt. 11. 30: A Szabó család. 12.00: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Szigor és humánum. Jegyzet. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig ... 16.00: Fordulók a líra történetében. 16.40: Korda György énekel. 17.10: Külföldről érkezett... 18.35: Bemutatjuk új felvételünket. 19.25: Kempingsátor és luxushotel. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Családi album. 21.23: Színesszínpad. 22.30: Könnyűzene Ránki György szerzeményeiből. 23.15: A dzsessz a 70-es években. III. MŰSOR 9.00: Halló, itt Vadsegélyező! Dalok, játékok oroszul. 9.15: Dzsesszfelvételekből. 9.45: Híres előadóművészek kamarazenefelvételeiből. 10.45: Farkas Ferenc —Raics István ford.: Dunavölgyi koszorú. 11.05: Jan Smidra csodálatos kalandjai. III. rész. 11.53: Mozart muzsikájából. 13.44: Romantikus kamaramuzsika. 14.40: A századforduló operáiból. 15.30: Zenekari muzsika. 16.15: Reneszánsz kórusmuzsika. 16.46: Öt földrész zenéje. 17.00: Zenekritikusok hanglemezekről. 17.36: Pierre Fournier gordonkázik, Wilhelm Backhaus zongorázik. 18.20: Fritz Wunderlich operaáriákat énekel. 19.05: Csajkovszkij: IV. szimfónia. 19.54: Helmut Walda Bach műveket orgonál. 20.52: Magnóról — magnóra. 21.37: Nagy siker volt! A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye Ligeti György műveiből. BUDAPEST TV 1 9.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-téma. (Ism.) (Sz) 9.05: Delta. Tudományos híradó. (Ism.) (Sz) 9.45: Óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás. 1. Kaland az őserdőben. Lengyel rajzfilm. (Ism.) 2. Kutya, macska és a mosógép. Lengyel rajzfilm. (Sz) (Ism.) 10.10: Idesüss! Ajánlóműsor gyerekeknek. (Ism.) 10.35: Nyitott boríték. (Ism.) 11.05: Anna Karenina. Magyarul beszélő, angol tv-filmsorozat. X/9. rész. (Ism.) (Sz) 12.00: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. 16.15: Hírek. 16.20: Stop! Közlekedj okosan! A menetirány megváltoztatása. II. rész. (Sz) 16.30: Nemzetközi teniszverseny. Közvetítés Wimbledonból. (Sz) 18.00: Reklám. 18.05: Előszó helyett ... Ella Kazan-sorozat. (Sz) 18.20: Életet az éveknek. Nyugdíjasok műsora. 18.50: Staféta. Tíz perc ifjúság. (Sz) 19.00: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.05: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-téma. (Sz) 19.15: Esti mese. 19.30: Tvhíradó. 20.00: Hat év történelem. Szovjet—amerikai dokumentumfilmsorozat. XX/19. rész: Az utolsó ütközet. (Sz) 20.45: Önök kérték, mi teljesítjük. A Televízió kívánságműsora a nézők levelei alapján. 21.55: Pályakorrekció. Dokumentumfilm. 22.35: Tv-híradó. 3. (Sz) BUDAPEST TV II 19.05: Nas Ekran — A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió műsora. 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Berlioz: Fantasztikus szimfónia. (Sz) 20.55: Tv-híradó . (Sz) 21.15: Nemzetközi teniszverseny. Közvetítés Wimbledonból, felvételről. (Sz) OSZTRÁK TV 1 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Bácsikám a Marsról. Filmsorozat. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Flambards. Filmsorozat. 18.30: MI 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: A sirály. Film Csehov művéből. OSZTRÁK TV II 19.30: Tv-híradó. 20.15: Centrál kávéház. 21.00: Gazdaságpolitikai riportműsor. 22.20: Szőke lány, kék szemmel. Filmvígja-BELGRAD TV I 17.40: Magyar nyelvű Tv-napló. 18.15: Tarka világ. 18.45: Látogatóban. 19.00: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemutatjuk. 20.00: Válogatás szerdán. 21.30: Tito neve ragyog akár a szabadság. BELGRAD TV II 16.30: Petar Ljubojev gyűjtemé nyes kiállítása 16.55: Jugoszláv kézilabda-trófea. Jugoszlávia— Svájc. 18.25: A névsorból töröltek visszatérése — drámasorozat. (Ism.) 20.00: Szerbia színházaink Tv-fesztiválja. 21.15: Huszonnégy óra. 21.25: A világ költészete. 21.55: Zenei műterem. SZLOVÁK TV I 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kalifornia. Szovjet dokumentumfilm. 21.00: A bratislavai Lyra műsorából. 21.20: Ezzel törődni kell. 22.30: Hazatérés. Jugoszláv Tvfilm. 23.30: Hírek. SZLOVÁK TV II 20.00: Homokvár. Japán bűnügyi film. 22.20: Dalok. 22.50: Tv-híradó. Kedvező tapasztalatok Speciális tanfolyam Bicskén Az 1978—79-es iskolai évben az MSZMP bicskei Járási Bizottsága kihelyezett speciális tanfolyamot szervezett. A megye járási székhelyei közül, pedagógusok, közművelődési dolgozók, Bicskén vállalták először, hogy két éven át rendszeresen foglalkoznak „a szocialista kultúra és közművelődéssel. A járás területéről 23 érdeklődő, önkéntes és szervezett jelentkező kezdett az elméleti munkához. Kéthetenként tartottak foglalkozásokat, s a kollegális, baráti közösség egyre jobban, őszintébben és egészséges politikai meggyőződéssel értékelte a művelődés elméleti kérdéseit. Közkedvelt téma lett a szocialista műveltség szerkezete, a közoktatási és közművelődési politikánk határozatainak megvalósítása. A most befejeződött bicskei speciális tanfolyam elérte kitűzött politikai célját. A hallgatók szinte észrevétlenül, közös ügyet szolgáló, azonos feladatokat megvalósító osztálytársak, barátok, elvtársak lettek. A társadalom egészére jellemző, nagy területeket és kategóriákat átfogó meghatározásokat, általánosított követelményeket, központi intézkedések megvalósításának eredményeit vagy nehézségeit le tudták szűkíteni, definiálni a járás, illetve a lakóhely területére. Politikai, kulturális és társadalmi kérdések megbeszélésével, újabb ismeretek bővítésével mindenki Bicske, Csákvár, Etyek vagy más település pedagógusa, közművelődési dolgozója tudott maradni. A tanfolyam egyik jelentős eredménye, hogy a vezetők megtanultak beosztott szemmel látni, az irányított dolgozók közelebbről megismerték a vezetői felelősség nehézségeit. A pedagógusok jobban megismerték a sokoldalú népművelői és könyvtárosi munkát, ugyanakkor a közművelődési szakemberek is teljesen áttekintették a nevelői feladatok emberi, szakmai, elméleti és gyakorlati összetevőit. U. L. „KÉT FŰSZÁL” ELBÍR EGY SZÍNHÁZI VILÁGOT? Annak idején — legyünk pontosak: 1980. április 9-én este nyolc órakor — csak azért néztem meg a Magyar Televízió kettes csatornáján A rovarok életéből készített csehszlovák tv-játékot, hogy kivárva a megfelelő pillanatot, összehasonlítást tegyek a székesfehérvári víziszínpadi produkció és ama — meglehetősen unalmas —interpretáció között. Hogy őszinte legyek, azon az estén egy kis aggodalom is ébredt bennem, ugyanis kénytelen voltam konstatálni, hogy Josef és Karel Capek olvasásra talán szép, előadva azonban túlságosan gyermekded allegóriarendszeren keresztül fejezte ki háborúellenes érzéseit. A rovarok életéből is kiábránduló főhős a darab folyamán egyszer sem kerül drámai szituációba, a mű , bár szatírának szellemes, drámának gyenge! Hát igen, a székesfehérvári nyári színház létének második esztendejében, megint nem a legszerencsésebben választott. örülök, hogy ezt — a legnehezebb mondandómat — a televízió jóvoltából egy másik produkció kapcsán mondhattam ki, ha csak a víziszínpadi előadást nézem, zavarban lettem volna. Mert ehhez a műhöz keresve sem lehetett volna jobb környezetet találni, mint a Bányató fájdalmasan szép, tépett partfalát, ennek a gárdának (Moravetz Levente rendező, Szakácsi Sándor, Herczeg Csilla főszereplők, Fehér András zeneszerző és még jó néhányan a tavalyi csapatból) keresve sem találhattak volna a Zalka Máté utcában előadott Orpheo szerelméhez jobban hasonlító darabot (líraisága, politikuma és naivsága egyaránt arra emlékeztet leginkább) és még csak azt sem állíthatja senki, hogy a Capek fivérek agitációja ma nem ugyanolyan aktuális, mint az első világháborút követő esztendőkben volt. A mű mellett szól tehát minden, azt az egy apróságot leszámítva, amit drámai (és nem irodalmi!) színvonalnak nevezhetnénk. Ennek ellenére a székesfehérvári nyári színház stábja sokkal elevenebb produkciót hozott létre, mint amilyet a televízió mellett annak idején végigültem. A békák vízbe ugráltak, a rovarok szellemes ötletekkel színezték epizódjellegű jeleneteiket, Csányi Árpád ember utáni, és mégis humanista díszletével a cselekményhez szükséges labirintus elrendezést áttekinthetőbben, egyszerűbben oldotta meg, mint csehszlovák kollégája. A zene is jól illeszkedik a műhöz, különösen ott, ahol a szereplők ugyanúgy énekelnek, ahogyan prózai szerepüket játsszák (ilyen a békák dala, vagy a szövegében is szellemes Parazita—Csavargó kettős), helyenként azonban érthetetlen módon a színésznek ki kell pottyannia szerepéből ahhoz, hogy a dalát előadja, és néhány perces revüsztárkodás után válik csak ismét vérszomjas futrinkává vagy üldözött, megfáradt csavargóvá. A színpadi hatások közül a leglátványosabb Csáji Attila lézerkompozíciója, kár hogy ez a díszlettervtől és világítási effektusoktól függetlenül — minden bizonnyal utólag — került a produkcióba, előzetes figyelembevételével Csányi Árpád bizonyára bele tudott volna komponálni a színpadképbe valami világosabb, homogén felületet, ahol az interferenciaképek jobban érvényesültek volna. Moravetz Levente az emberi élet fonákságait különböző oldalról felvillantó rovarjeleneteket — érezve ezek epizódjellegét — a megszületendő kérész és a csavargó furcsa, lírai kapcsolatára fűzi fel. Tulajdonképpen ez az egyetlen drámai mag, a féltve óvott bábból — háromévi készülődés után — tiszavirág születik. A percnyi élet megszületéséhez felsorakozott erők szállnak szembe a felelőtlen pusztítással, a háborúval. Szép ellenpont, s ha egy egész estét betöltő drámához kevés is, biztató hite, optimizmusa érdemessé teszi arra, hogy a rendező ezt exponálja csúcsjelenetként. A színészek remekül alakították emberszabásúra rovarszerepüket. A galacsinhajtó házaspár (Szigeti András és Thirring Viola) mókázva is ellenszenvessé tudta tenni a vagyonkájukon ülő gyűjtögetőket, Kelemen Csaba egyaránt nagyszerűen oldotta meg az idegen galacsinhajtó és a parazita szerepét. Szirtes Gáborról a szereposztásban meglepődve olvastam, hogy a pókot, a futrinkát és a feltalálót ugyanő alakította, anynyira különböző karaktereket tudott formálni. Nehéz is ezekből a karakterszerepekből bárkit is kiemelni, hiszen a lepkék (Hűvösvölgyi Ildikó, Dobos Katalin, Szatmári György, Rosta Sándor, Sebestyén András), a tücskök (Kassai Károly, Póka Éva), a muslincák (Forró István, Pataki Ági), a hangyák (élükön Felföldi Lászlóval és Zágoni Zsolttal), de még a békák is nagyszerűek voltak. Tulajdonképpen a leghálátlanabb szerep a főhősnek jutott , mégiscsak ember, idegenként téblából ebben a rovarvilágban, s ha felfedez valami emberit, abban igazán nincs sok öröme. Szakácsi Sándor finoman birkózott meg ezekkel a nehézségekkel, szemlélőként sohasem tolakodott az epizódisták elé, de megszólalva pontosan érzékeltette az ember (háborús időkben ez akár emberiséggé is nőhet) belső vívódásait. Herczeg Csilla kérészéletű szerepében nem mutathatta meg színészi tudását, amire szükség volt, azt nyújtotta: szép volt. És a szereplők dicséretével egy bekezdésben érdemelnek említést Harák Judit ruhaötletei, amelyek nagyban segítették az emberszabású rovarok megjelenítését. Hogy mindezek után mégsem a megérdemelt hangerővel csattan fel a taps, az nem a színrevivők hibája. A nézőben a jó játék sem volt képes pótolni a drámai ívet, a hangulat, a Bányató és a felvonultatott sok truváj nélkülözi a biztos alapot. Ami másodszor történik, azt már hajlamosak vagyunk hagyománynak tekinteni. Ha pedig ez hagyomány, akkor két esetből olyan általános következtetéseket is levonhatunk, hogy a székesfehérvári nyári színház a lírai és politikai töltésű darabokban keresi saját profilját. Nos, ebben a profilban is jegyeznek egy pár szerzőt (hogy mást ne mondjak Brechtet, Gorkijt és még vagy egy tucatot), akik meg is tudták írni azt, amit elő akartak adatni. Ha a politikum a cél, a darabválasztásnál a hagyományt érdemes lenne ebbe az irányba terelni. A többi — a jó játék, a Bányató, s ha kedvük továbbra is kitart, akkor ugyanezek az alkotók — maradhat. Vértes J. Andor A főszereplő sokszor tétlenségre kárhoztatva csak nézője az epizodisták boltokas játékának. A csavargó: Szakácsi Sándor, a pók: Szirtes Gábor (Fotó: Fiss László) A vízi színpad lehetőségeit maximálisan kihasználják, a békák megmártóznak a Bányatóban 3. OLDAL