Fejér Megyei Hírlap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-10 / 212. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1900. SZEPTEMBER 10. A rádió és televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.54: Beszélni nehéz. 9.06: Er­nest Ansermet Haydn-műveket vezényel a Suisse Homande Ze­nekar élén. 9.42: Kis magyar néprajz. 9.41: Tarka mese, kis mese.. 10.05: Litera­tura. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Zongoramuzsika. 11.48: A Bolgár Kultúra Napja. 12.35: Há­zunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.16: A Bolgár Kultúra Napja. 14.36: Kó­ruspódium. 15.10: Mozart: D-dúr „Párizsi” szimfónia. 15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Bemutatjuk új felvételein­ket. 17.07: Fókuszban a készle­tek. Riport. 17.32: Nótacsokor. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Gondolat. 20.00: A Bolgár Kultú­ra Napja.­­20.35: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A dzsessz világa. 23.26: Szabó Fe­renc-művek. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RADIO 8.05: A Váci Vox Humana ének­kar énekel. 8.20: Tíz perc külpo­litika. 8.33: Idősebbek hullám­hosszán. 9.28: Népzenekedvelők­nek. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó család. 12.00: A Ma­gyar Rádió népi zenekara játszik Kozák Gábor József vezetésével. Madaras Gábor népdalokat éne­kel. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Káros ügyeskedés. Tóth Benedek írása. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig... A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.00: Fórum , a gimnáziumi fa­kultációról I. rész. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Friderika. Részletek Lehár Ferenc—Szenes Andor operettjéből. 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Egy rádiós nap­lójából. 19.25: Tallózás a világ­sajtóban Chiléről. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Ifjúsági kul­turális körkép. 21.25: A XVI. Arany Orfeusz Nemzetközi Dal­­fesztivál. 22.10: Rodgers zenés játékaiból. 23.15: Szimfonikus könnyűzene. III. MŰSOR 9.00: Katedra. 9.30: Kósa György —Pilinszky János: Látomások. 9.43: Világhírű karmesterek le­mezeiből. 10.50: Sinka István ver­sel. 11.05: A Windsor! víg nők. Részletek Nicolai operájából. 12.15: Romantikus kamarazene. 14.00: zenekari muzsika. 15.10: Magyar Irodalmi Arcképcsarnok. 15.30: Operafinálék. 16.32: Mag­nósok figyelem! 17.17: öt föld­rész zenéje. 17.25: Kapcsoljuk a J-es stúdiót. A Ganevi zongora­­kettős hangversenye. Közben: kb. 18.05: Dr. Bándi Gábor ré­gésszel Forgács Sándor beszél­get. A győri körzeti stúdió mű­sora. Kb. 18.20:­­A hangverseny­­közvetítés folytatása. 19.05: Ka­tedra. 19.35: Magyar előadómű­vészek Liszt felvételeiből. 20.35: A Karthago és a p. Mobil együt­tes felvételeiből. 21.05: A Gachin­­gi kamarakórus Bach-motettákat énekel. 21.38: Vonós kamara­muzsika. BUDAPEST TV I 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna (Ism.) (Sz) 8.05: Óvo­dások filmműsora. Muki, a bű­vész. NDK rajzfilm. (Ism.) 8.25: Csata fekete-fehérben. Sakkmű­­sor gyerekeknek. A gyalogok minősége (Ism.) 8.45: Delta. Tu­dományos híradó. (Ism.) 9.05: Tetthely. Magyarul beszélő NSZK bűnügyi filmsorozat. Aki az ördöggel cimborál (Ism.) (Sz) 10.30: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. (Ism.) 16.20: Hí­rek. 16.25:­­ Magyarország—Cseh­szlovákia női, férfi atlétikai ver­seny. Közvetítés a Népstadion­ból. (Sz) 18.15: Reklám. 18.20: „Izzó” Barátság. A Horizont Szerkesztőség műsora. (Sz) 18.45: Staféta. Tíz perc ifjúság. 18.55: A Közönségszolgálat tá­jékoztatója. 19.00: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-tor­­na. (Sz) 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Kellér Andor: Bal négyes páholy. Ze­nés játék két részben. A Thália Színház előadása, felvételről. (14 éven felülieknek!) 22.40: t­v­­híradó. 3. (Sz) BUDAPEST TV II 18.40: Autó-motorsport. A Tele­sport technikai magazinja. (Sz) 19.00: Kertünk, udvarunk. Ri­portműsor. (Ism.) 19.30: Tv-hír­­adó. (Sz) 20.00: A harcra fel kell készülni. Portré Fekete András­ról. A pécsi körzeti stúdió mű­sora. 20.35: A mi házunk. Ki­ránduló ház. 21.20: Tv-híradó 2. (Sz) 21.40: Washington zárt ajtók mögött. Magyarul beszélő ame­rikai tv-filmsorozat. VI/2. rész. (Ism.) (Sz) OSZTRÁK TV 1 9.30: Ország és emberek. 10.00: Iskola­ tv. 10.30: Kár, hogy nem vagy rendes lány! Filmvígjáték. (Ism.) 17.00: A lusta Gabriel. Bábjáték. 17.30: Bácsikám a Marsról. Filmsorozat. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Flam­­badzs. Filmsorozat. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv­­híradó. 20.15: Film. 22.00: Hírek. OSZTRÁK TV II 18.00: Iskola-tv. 18.30: Szájkosár nélkül. Ifjúsági magazin. 20.15: Centrál kávéház. 22.20: Malizia. Filmkomédia. 23.50: Hírek. BELGRÁD TV I 17.40: Magyar nyelvű tv-napló. 18.05: Tv-naptár. 18.15: Szézám utca — gyermekműsor. 18.45: Szórakoztató időköz. 19.15: Rajz­film. 19.27: Ma este. 20.00: Ri­port a városról. 20.05: Játékok határ nélkül — döntő. 21.35: Ak­tuális szerda. BELGRÁD TV II 18.00: Dokumentumfilmek. 18.25: A gruntovecsek — drámasorozat. (Ism.) 19.55: Ma este. 20.00: BITEF (Belgrádi színházművé­szeti fesztivál). Mindig zöld. 21.15: Huszonnégy óra. 21.15: Tegnap, ma, holnap. (Zg.) 21.35: Válogatás az iskolatelevízió mű­sorából. 21.35: Utazás Keletre — útirajzriport. (Zg). 22.05: Hang­verseny műsoron kívül: a zágrá­bi szólisták hangversenye. SZLOVÁK TV I 8.55: Hírek. 9.00: Iskola televí­zió. 9.20: A hét könyvei. 9.25: Szabó Gábor dzsesszműsora. 10.10: Mérnöki odisszea. Tv-film­sorozat 2. rész. (Ism.) 10.55: Is­­kola-tv. 11.25: Ismeretterjesztő műsor. 12.05: Hírek. 15.05: Hírek. 15.55: Iskola-tv. 16.30: Barangolás a világban. 17.15: Nyugat-szlo­vákiai magazin. 17.45: Szakmun­kástanulók műsora. 18.10: A Televízió tanácsadó szolgálata. 18.30: Esti mese. 18.40: Tv-Fó­­rum. 19.20: Időjárásjelentés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Hazám. Tv-sorozat: Osztrava. Dokumen­tumműsor. 20.25: Ünnepi hang­verseny. Közvetítés Osztravából. 21.30: Ha lenne egy lány, akit őrizhetnek. Vidám tv-j­elenet. 22.00: Tv-híradó. 22.30: Mérnö­kök. Koreai film. 0.00: Hírek. SZLOVÁK TV II 16.15: Hírek. 16.30: Magyaror­szág—Csehszlovákia atlétikai verseny. 19.00: Parabola Dubnik. 19.30: Angol nyelvtanfolyam 24. lecke. (Ism.) 20.00: Szomszédok. Lengyel film 2. rész. 21.15: Ber­lini barokk mesterek. NSZK do­kumentumfilm. 22.20: Luigi Boccherini: B-dúr gondonka­verseny. 22.45, Tv-híradó. Nemzetközi zenei verseny Szeptember 13-án zeneaka­démiai díszhangversennyel kezdődik a 18. budapesti nemzetközi zenei verseny rendezvénysorozata — jelen­tették be kedden, a Vörös­marty téri kulturális köz­pontban tartott sajtótájékoz­tatón. A nyitókoncerten az utóbbi évek nagy nemzetközi zenei versenyeinek legsikere­sebb magyar előadóművészei lépnek fel, s köszöntik a ver­seny résztvevőit. Ugyanezen a napon a világ 21­ országá­ból érkezett 90 fuvolamű­vész kezdi meg programját; a fuvolások szeptember 21-ig versenyeznek. A budapesti nemzetközi zenei versenyek történetében először rendezik meg a kür­tösök versenyét; ebben a ka­tegóriában 14 ország 40 fia­tal előadóművésze mutatja be produkcióját. Ezúttal ke­rül sor az immár hagyomá­nyos Pablo Casals nemzetkö­zi gordonkaversenyre is, ame­lyen 18 ország 63 csellistája méri össze tudását. "A ver­seny október 1-én — a zenei világnapon — gálaesttel feje­ződik be. (MTI) Diákok Bodakajtoron A Kandó Kálmán Műszaki Főiskola székesfehérvári számí­­tógéptechnikai intézetének nappali tagozatos hallgatói a jövő héten a Bodakajtori Állami Gazdaság területén lesznek, hogy segítséget nyújtsanak az őszi mezőgazdasági munkák elvég­zésében. A termelőmunka mellett a diákoknak alkalmuk lesz a kikapcsolódásra is, kulturális és sportrendezvényeken pi­henhetik ki a tanév első hetének fáradalmait. Székesfehérvár Tizenkétezren egy műszakban tanulnak Hosszú előkészítő szakasz után, négy új általános is­kola átadásával, többnek bővítésével az 1980/81-es tanévben Székesfehérváron csak délelőtt tanul több mint tizenkétezer általános iskolás. A művelődési osz­tály gyors statisztikája sze­rint 12 663 általános iskolás van ma Székesfehérváron az egyelőre váltakozva ta­nító kisegítő iskolával együtt­ a tavalyi 11 ezer 388 tanulóval szemben. Az elő­zetes felmérések alapján 1600 első osztályosra szá­mítottak, de a pótbeíratá­­sok után 1939 elsős­ül az iskolapadokban. A legmaga­sabb osztálylétszámokat a Velinszky, a Vorosilovgrádi, a Ligetsori, a Május 1. Ál­talános Iskolából jelentet­ték. A művelődési osztály köszöni a szülőknek,­ hogy megértették, a gyerekek, a tanulás érdekében kellett a negyvenes osztálylétszám fölötti, iskolákból átirányí­tani a tanulókat azokba az iskolákba, ahová kevesebb gyerek jár. Az iskolákat előkészítet­ték a délelőtti tanításra. A fejlesztésekkel, felújítások­kal ebben a tanévben 352 oktatás céljára is alkalmas helyiség van a városban, amely mellé még 18 szük­ségtantermet kellett kiala­kítani. A Kossuth Lajos Általános Iskolában a ta­nári szoba, az öreghegyi Művelődési Ház három he­lyiségének átalakításával négy szükségtantermet nyertek. A Velinszky és a Vorosilovgrádi iskolában a könyvtárban, az úttörőszo­bában, a Május 1. iskolá­ban a szolgálati lakásból alakítottak ki termet, de a Schönherzben az úttörőszo­bát, az Úttörő iskola nap­közis termeit is használják oktatás céljára, így a ko­rábbi szükségtantermekkel együtt 370 teremben helye­zik el a 360 tanulócsopor­tot. A gyerekek iskolák kö­zötti átcsoportosításáról az elmúlt hónapokban már értesítettük olvasóinkat. Az egyműszakos oktatás meg­valósításával lehetőség nyí­lik arra, hogy délutánon­ként helyet kapjon a nap­közi, a több szakkör, a könyvtár, az úttörőfoglal­kozás, az ifjúsági klubren­dezvény, az előkészítők, a tehetséggondozás. A tanter­meket tehát délután is hasz­nálni fogják, nagyobb teret nyer a tanórán kívüli fog­lalkoztatás, az iskolák — a közművelődési intézmé­nyekkel közösen — elejét vehetik a gyerekek d­él­­utánonkénti céltalan csel­lengésének. A délutáni kul­turális lehetőségek irányí­tott választékával az új ne­velési céloknak megfelelően formálhatják a gyerekeket. Ahol lehetett napköziben helyezték el az alsó tagoza­tos gyerekeket, de leg­alább az első, második osztályosokat. Az előző évek 36, illetve 32 százalé­kával szemben idén az ál­talános iskolások 43,4 szá­zaléka napközis, tíz száza­lékuk menzás, az iskolások­nak több mint a fele kap életkorának megfelelő ételt, illetve egész napi gondos­kodást, tanítást, nevelést, így is gond van a napközis igények kielégítésével a Li­getsori, a Sziget utcai, a Vorosilovgrádi lakótelepi általános iskolában. Ezek is megoldódnak majd belső átcsoportosítással (a keve­sebb igényt bejelentő isko­láktól a többet indokoltan kérőhöz teszik a keretszá­mot), illetve ésszerű fejlesz­téssel. F. E. Simeontól a fiatal költészetig (I.) Más léthelyzet a Balkán Immár negyedszer jártam Bulgáriában. Igaz, hogy ed­dig csak a tengerparton for­dultam meg, s ma már úgy tűnik, hogy ez a vidék csak az ország kirakata. Ahogy nálunk sem hasonlít a Bala­ton nyáron a Nyírséghez, az Őrséghez, vagy éppen Fejér megye falvaihoz, városaihoz. Nem hasonlít a mindennapi létezéshez sem, s ellenkező előjelű az emberek gondjai­val. Zalán Tibor költővel, a Magyar Írók Szövetségének küldötteként és a bolgár Kommitét­ia kultúra vendé­geként két hetet töltöttünk Bulgária legszebb tájain és a bolgár költészet közelében. Bulgáriában nincs Kulturális Minisztérium, ezt a funkciót a Kulturális Bizottság látja el. Első fogadásunk itt tör­tént. Megkérdezték, hogy mit akarunk látni, kikkel aka­runk találkozni. Többnyire minden kívánságunkat telje­sítették. Az első meglepetés az egyik folyóirat szerkesztősé­gében ért. Lubomir B. Pav­­lovval találkoztunk, aki örömmel újságolta, hogy lá­nya éppen most jött meg Ma­gyarországról. Sabina Pavlo­va a magyar nyelv óbolgár maradványait kutatja. Szinte jelképpé is vált számomra ez a mozzanat, nincsenek szétszakított kultúrák. A nép­­vándorlás idején az onogur bolgárok szomszédságában élő félnomád magyar törzse­ket az onogur bolgárokkal azonosították. Később nyil­vánvalóvá vált, hogy a ma­gyar külön nép, de az ono­­gurból képzett ungar, hungar elnevezés továbbra is meg­maradt. Ugyanígy a monda­beli Hunor—Magyar testvér­pár Hunorjának a neve sem a hunokkal való rokonságra — mint azt az iskolában hely­telenül tanították — hanem az onogur etimológia alapján magyarázható. Bizonyításul csak néhány türk eredetű, mezőgazdaság­gal összefüggő jövevényszó álljon itt: búza, eke, sarló, szérű, tarló. De a bolgár és magyar tör­ténelemnek több összefüggé­se is van. Simeon alatt érte el az első bolgár birodalom a csúcspontját, s ez időben a Tisza—Maros szögétől (Szla­vóniát és Erdélyt is beleért­ve) délnyugaton az Adriáig, délen a görögországi Epiru­­szig, délkeleten pedig Driná­­polyig terjedt. Az Etelközben letelepült magyar törzseket — a bolgár veszély miatt — Bizánc a bolgárok megtáma­dására bíztatja. A magyarok rajtacsapnak a birodalom északkeleti részén, s azokat feldúlva lefékezik Simeon bi­zánci hadműveleteit. Ez vi­szont a besenyőkkel szövet­ségben megtámadja a ma­gyarság etelközi szállásterü­leteit, s arra kényszeríti őket, hogy a Duna mentén való előretörésükkel felhagyva, a Kárpátokon átkelve keresse­nek maguknak biztonságos területeket. Így lesz Simeon cár közvet­ve a magyar honfoglalás irá­nyítója. De sorolhatnánk még a közös történelmi gyökerű eseményeket a várnai csatá­tól a mai napig. A kis történelmi kitérő után kezdjük Szófiában, ahol először Ivan Canev költőt hívtuk fel telefonon. Az ő ne­ve jelenség a bolgár költé­szetben. Az 1976-ban megje­lent Vasárnapi, földrengés cí­mű kötete valóságos robba­násként hatott, új irányzatot teremtett a bolgár lírában. Eltávolodik a publicisztikai költészettől, minduntalan az emberi lényeget keresi. Fon­tosabbak számára a rezdülé­sek, mint a külső látszat Me­taforái pontosak és érzékle­tesek: „Világtalan vak lyuk már a pupilla”. Canev úgy kapcsolódik a legmodernebb költészethez, hogy a bolgár hagyományoknak is folytató­ja. Elődjeként Atanasz Dal­­csevet emlegetik. Azért idéztem ennyit Ca­­nevnél, mert nélküle érthe­tetlenek a bolgár költészet új törekvései. Akárkivel beszél­tünk, mindenki a canevi is­kolát emlegette­. Magyarországon Fénykerék címmel jelent meg a fiatal, bolgár költők antológiája. Úgy látszik, hogy a bolgárok­nál is fiatalok még a negy­venéves költők, hiszen az an­tológiában lefordítottak közül a legfiatalabb 1943-ban szüle­tett. Ez a felfogás hasonlít a magyaréhoz. Az írószövetségben, amely­nek üvegablakai előtt egy Pe­gazus szobor áll, először Nyi­­kolaj Kancsevvel találkoz­tunk. Ritka bohémalkat. Fel­hívta figyelmünket, hogy ő nárcisztikus jellem, s­őt ne fordítsuk, mert ha bolgár költőket keresünk, ő már nem oda tartozik. Ő már vi­lágirodalom. Szófiába többször vissza­tértünk, így szinte minden nevezetességét meg tudtuk nézni. Az ikonmúzeumot a Nevszki templomban, az Egyháztörténeti Múzeumot, az Orosz templomot, a Szófia templomot, a dzsámikat, a Vitosát, a Nemzeti Galériát, s láttuk a Dimitrov-mauzó­­leumot is. Különösen érdekes volt a Néprajzi Múzeum. Visszatéréseink alkalmával találkoztunk Ivan Canevvel, Vladimir Popovval, Marin Georgievvel, Petr Belevvel, de rajtuk kívül kritikusok­kal, szerkesztőkkel is. Úgy éreztük, hogy társadalmi gondjaik közt sok a hasonló­ság a mienkkel, de a szak­mai, író, költői helyzet sem különbözik nagyban. Ugyan­olyanok a megjelenési gon­dok, ott is kiéleződtek az iro­dalomban a nemzedéki ellen­tétek, ahogy ezt nálunk az Élet és Irodalom-beli vita mutatja. Persze az árnyala­tok mások, amiről ezen a he­lyen csak érintőlegesen lehet beszámolni. Beszélgetéseink során a Balkán titkát igyekeztünk megfejteni. A balkáni múlt, a sorshelyzetek, s a mai em­ber viszonyát. Hogy ez meny­nyire összetett kérdés, idéz­zük Dragomir Petrov egy verssorát: „Balkán: legenda és bölcs szófukarság”. Vladimir Popov meghívott bennünket a Pulsz szerkesz­tőségébe is. A magyar pul­zust jelentő hetilapcím a fia­tal irodalmat akarja jelké­pezni, s végső soron hasonló újság a mi Mozgó Világunk­hoz. Popov és a folyóirat szerkesztői rögtön kértek ver­seket is tőlünk, lefordították, s azóta meg is jelentek. Ez a tény is példázza hallatlan fi­gyelmességüket, segítőkész­ségüket és vendégszeretetü­ket. Érdekes módon Szófia, Plovdiv, Blagoevgrád, Veliko Tirnovo utcái mások, s mások az emberek is. Szófiában a főtéren, a Lenin téren a Balkán Szállóban laktunk, s minduntalan hallatszott a „balkáni zaj”. Kiabálás, izgatott veszekedé­sek, melyeket a legtöbb eset­ben legyintés követ. Arabok keverednek a négerekkel, svédek vietnamiakkal — kü­lönleges világvárosi hangulat ez. Cigányképű asszonyok és gyerekek árulják a rágógu­mit, leülnek a főtér egyik sarkában és esznek, beszél­getnek. Ki a padon, ki a föl­dön, az aszfalton. Nyitott könyvek az utcák is, de igen nehéz olvasni bennük. Más vérmérséklet, más erkölcsi­­ség, más léthelyzet a Balkán. Vaderna József (Folytatjuk) Balkáni hangulat ... és egy új szálloda Plov­­divban J. OlDAp

Next