Fejér Megyei Hírlap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

A vasmű támogatásával Átadták a 2000. lakást Dunaújváros, Béke városrész, Április 4. liget 4. szám, péntek délelőtt 10 óra. A ház éppen csak elkészült, erről a környéken látható elszórt építési hulladék tanúskodik. A rendezetlen terep azonban nem zavarja a zömmel ünneplőbe öltözött kis csoportot, amely némi ünnepélyességgel gyülekezik a máso­dik emeleti lakásnál. Nem akármilyen lakás ez. A Dunai Vasmű támogatásával épült társasházas lakások sorában im­már kereken a kétezredik. Tóth Kálmán, a vállalat kohászati karbantartó rész­legének mindössze 24 esz­tendős lakatosa megillető­­dötten veszi tudomásul, hogy őt érte a tisztesség: a 2000. lakás tulajdonosa lehet. A kulcsokat a kohászati kom­binát gazdasági, politikai és társadalmi vezetői jelenlété­ben veszi át, de eljöttek a munkából rövid időre men­tesített munkatársak is. És — hogy öröme még nagyobb legyen — Bús Gyula, a Du­nai Vasmű szakszervezeti bizottságának titkára a vál­lalat nevében egy televízió­­készülékkel ajándékozza meg az újdonsült lakástulajdo­nost. A Dunai Vasmű 1969 óta támogatja dolgozóinak gyors lakáshoz-juttatását társasház építéssel. A vállalati támo­gatással 1980 végéig épült 2000 lakásra a kohászati­ kombinát 151 millió forintot fordított. Mindemellett je­lentős anyagi támogatást él­veznek azok a dolgozók is, akik önerőből építkeznek. Részükre a vállalat az utób­bi öt évben több, mint 15 millió forint hosszú lejáratú kamatmentes kölcsönt biz­tosított. A tegnap átadottal együtt, összesen kétezer, a Dunai Vasmű támogatással épült lakás 85 százalékában a vál­lalat fizikai dolgozói lak­nak. A kollektív szerződésben rögzített feltételek értelmé­ben ők az elosztásnál előnyt élveznek. Tegnap délelőtt a 2000. la­kás ünnepélyes átadásával teljesült az V. ötéves szo­ciálpolitikai terv lakásépí­tésre vonatkozó része. Idén több lakást már nem adnak át. A Dunai Vasmű a kö­vetkező középtávú terv­időszakban tovább folytatja a társasház építések támo­gatását, szorgalmazását. A pontos tervszámok azonban egyelőre még nem alakultak ki. JOBB TIMFÖLD A kincsesbányai bauxitot is feldolgozó Almásfüzitői Timföldgyár dolgozói terven felül 1600 tonna timföldet gyártottak. A többtermelés gazdaságilag előnyös, hiszen a timföld jó exportcikk, minden piacon gazdaságosan értékesíthető termék. A termelés növelésével együtt sokat tettek a takarékosság­ért is. Az idén eddig 9 millió forinttal csökkentették a termelési költségeket. Kü­lönféle ésszerűsítésekkel, újításokkal és a technológia tökéletesítésével elsősorban a gőzfogyasztást és az import­ból származó marónátron felhasználást csökkentették. Javítottak a timföld mi­nőségén is. Ezt egy szovjet gyártmányú autokláv-sor felszerelésével és az úgy­nevezett adalékos feltárási technológiával érték el. (MTI) Ajánlások a fejlesztéshez Tegnap délelőtt Székesfe­hérváron, a Technika Házá­ban folytatta munkáját az építőipari árrendszer tovább­fejlesztésének megvitatására összehívott konferencia. Az elhangzott előadások a szak­területekre bontva vizsgálták az árképzés területeit, a ter­vezői és kivitelezői munka­­megosztásban. Elemezték a korszerű építőipari technoló­giák árkialakítási kérdéseit a házgyári és könnyűszerkezetes építési módoknál. A hozzá­szólások és a kialakult vita jól tükrözték a szakemberek­nek az építőipari árrendszer továbbfejlesztésével kapcsola­tos elképzeléseit. A kétnapos tanácskozás be­fejezéseként elhangzott aján­lások remélhetően eredmé­nyesen járulnak hozzá az építőipari árrendszer fejlesz­téséhez. Jobb cipők, kevesebb reklamáció Mit tett, tesz az ipar, a kereskedelem, hogy jó minőségű, szép formájú cipők nagyobb választékát találja a vásárló a bol­tokban — erről tájékoztatta a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottságot Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár és Laut­­hán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes a testület pénteken — Szakali József elnökletével tartott — ülésén. A KNEB három esztendő­vel ezelőtt vizsgálta a cipőel­látást — a felmérést kor­mányhatározat követte —, s a népi ellenőrök azóta is figye­lemmel kísérték, hol szorít a cipő. A KNEB megítélése szerint a két tárca illetékes vezetői — az 1977. évi kormányhatá­rozat és az ennek nyomán ké­szült ágazati intézkedési ter­vek végrehajtásának eredmé­nyeit, egyszersmind az aka­dályozó tényezőket összegez­ve — tárgyilagosan mérték fel a helyzetet. A népi ellen­őri tapasztalatok is megerősí­tik, hogy a vizsgálat óta el­telt időben fejlődött az ipar technológiája, javult a cipő­ket készítő és a háttéripar együttműködése. Ezt igazolja, hogy a vásárlók feleannyi esetben kifogásolták a minő­séget. A NEB a tájékoztatást tu­domásul vette, leszögezte: változatlanul szükséges, hogy a két tárca intézkedési tervé­be foglalt feladatokat tovább­ra tervszerűen oldják meg. M CT Cm I Cm D IV/I CTOVCT I VILÁG PROLETÁRJAI BÚZAVETŐK A DUNA PARTJÁN I 1—0 L- if | V| LVJI I □ EGYESÜLETEK1 NEGYVENMILLIÓ FEHÉRVÁRI UTAS | |g | §'' IMH| |­­__________________ if ^ Szombat, I I 1980. november 1. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL I ^ XXXVI. évfolyam, 257. szám KÉPESÍTÉS VAGY KÉPESSÉG TM •­B VI MvVJ niTHfiVHIi]Will'Ll TJI|;T/0­7170­00000Tni Ára: L20 forint A KISZ megyei bizottságának ülése Tegnap ülést tartott a KISZ fejér megyei Bizott­sága, Penk Márton első tit­kár elnökletével. A testületi ülésen részt vett Tettkei György, a me­gyei tanács elnökhelyettese is, aki a napirenden szerep­lő témák közül megyénk ha­todik ötéves tervének tele­pülésfejlesztési irányelveit ismertette. A KISZ megyei bizottsága megvitatta és ja­vaslataival kiegészítette a vitára bocsátott tervezetet. A KISZ megyei bizottsága ezt követően tájékoztatót hallgatott meg a KISZ-szer­­vezetek tevékenységéről a nőpolitikai határozatok meg­valósításában a székesfehér­vári Pamuttextil Művek, a VOR, a dunaújvárosi fono­da és a MOM területén, majd megvitatta a KISZ-ve­­zetők éves felkészítésének tapasztalatait elemző jelen­tést. A politikai apparátus továbbképző tanfolyama A Fejér megyében dolgo­zó politikai apparátus tan­folyamrendszerű továbbkép­zése folytatódott tegnap a megyei pártbizottság oktatá­si igazgatóságának épületé­ben. A megjelenteket Boór Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte. Ez­után Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője a XII. kongresszus ha­tározatának alapján elő­adást tartott a párt vezető szerepének időszerű kérdé­seiről. ­ Átadták az M3-as újabb szakaszát Elkészült Gödöllő és Hatvan között is az M3-as autópálya — jelentette az építők nevében Hoós László, a Betonútépítő Vál­lalat igazgatója Pullai Árpád, közlekedés- és postaügyi mi­niszternek pénteken, a bagi völgyhíd előtt rendezett ünnep­ségen, amelyen Borbándi János, a Minisztertanács elnökhe­lyettese a kifeszített szalag átvágásával átadta a forgalom­nak az M3-as újabb, 21,4 kilométeres szakaszát. A kétszer kétsávos, a le­álló és a választósávokkal együtt 28 méter széles ér­desített homokaszfalt felü­letű pályán biztonságosabb, gyorsabb az utazás a fővá­ros és Hatvan között. A műszaki átvétel tanúsága szerint kiváló munkát vé­geztek az építők, akik az újabb szakaszon egyebek között 3,2 millió köbméter földet mozgattak meg, 390 ezer tonna aszfaltburkola­tot­ és védőréteget terítettek el az előírt minőségben. Az autópálya melletti települé­sek és a hozzájuk vezető utak, két vasúti keresztező­dés és számos vízfolyás mi­att 20 hidat, felül- és alul­járót építettek, közülük hasznosságán túlmenően lát­ványnak sem megvetendő a 256 méter hosszú bagi völgyhíd, amely a 3-as főút és egy földút, valamint a besnyői patak és a buda­­pest—miskolci vasútvonal fölött ível át. Az M3-ason Budapest— Hatvan között a 12. kilo­méternél épül a Shell-töltő­­állomás és a bisztró, ezeket később étteremmel és mo­tellel egészítik ki, és ott lesz az autóklub javítóállomása is. A 36. kilométernél újabb étterem, az 51. kilométernél Áfor-üzemanyagtöltő állo­más lesz. Magát az autó­pályát is tovább építik.­ Az M3-as autópálya épí­tése 1973-ban kezdődött. A Budapest—Gödöllő közötti 23,5 kilométeres első sza­kaszt 1978-ban adták át a forgalomnak. Hazánkban ez az első, amely egyszerre na­gyobb szakaszon, kétszer két sávval, teljes értékű autó­pályaként épül. Gyöngyös után Mezőkövesd érintésé­vel Eger, Leninváros, Mis­kolc, Kazincbarcika, Ózd és Nyíregyháza irányában is javítja majd a közlekedést, megkönnyíti a Mátra és a Bükk üdülőhelyeinek meg­közelítését Az európai út­hálózatnak is fontos vona­la, része lesz a Zágrábot Kassával összekötő E71-es Európa-útnak, a KGST köz­lekedési együttműködésben pedig Csehszlovákia és a Szovjetunió között nemzet­közi tranzitforgalmat bonyo­lít le. (MTI) Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Pjotr Gyemi­csevet, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió kulturális mi­niszterét, aki a szovjet kultú­ra napjai magyarországi ren­dezvényein vesz részt. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-he­lyettes, a Politikai Bizottság tagjai ugyancsak pénteken fogadták Pjotr Gyemicsevet és Vaszilij Lavrót, az SZKP KB kulturális osztályának ve­zetőjét. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélé­seken véleménycserére került sor a magyar—szovjet barát­ság, a tudományos és kultu­rális együttműködés fejlődé­sének tapasztalatairól és idő­szerű feladatairól. Megálla­podtak a kulturális kapcsola­­tatok elmélyítésében és sok­oldalú továbbfejlesztésében. (MTI) Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a Szocia­lista Etiópiában, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársa­ságban és a Zambiai Köztár­saságban ez év szeptemberé­ben tett hivatalos látogatásá­ról és ezen államok vezetői­vel folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoz­tató jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megálla­pította, hogy a látogatások és tárgyalások eredményesek voltak, jelentősen hozzájá­rultak a Magyar Népköztár­saság és a meglátogatott ál­lamok politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak to­vábbfejlődéséhez. Törvényerejű rendeletet fo­gadott el az Elnöki Tanács a földértékelésről. A rendelet értelmében a jelenleginél korszerűbb, a hatékony jöve­delemszabályozást jobban szolgáló, a termelést legin­kább befolyásoló természeti tényezőkön alapuló földérté­kelés kerül bevezetésre. Az új földértékelést­­, amely a mező- és erdőgazdasági mű­velést szolgáló külterületi és zártkerti, továbbá a nagy­üzemi műveléssel hasznosí­tott belterületi földekre vo­natkozik — 1981-től folyama­tosan hajtják végre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek vég­rehajtásaként az Elnöki Ta­nács módosította a bányá­szatról, valamint a villamos energiáról szóló törvényt. A jogszabály a kisajátítástól el­térő sajátos kártalanítási sza­bályokat tartalmaz azokra az esetekre, amikor a bányásza­ti tevékenység vagy az ener­gia továbbítását szolgáló be­rendezések elhelyezése a használati jogok korlátozásá­val jár. A törvényerejű ren­delet a kihirdetéssel lép ha­tályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. (MTI) Magyar-jugoszláv pártközi tárgyalások A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága meghívására októ­ber 29—31. között Alek­­szandar Grlicskov, a Ju­­goszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja látoga­tást tett hazánkban. Kísére­tében volt Dusán Lazics, a KB nemzetközi osztályának alosztályvezetője. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Alekszandar Grlicskovot. A jugoszláv vendéggel meg­beszélést folytatott Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára. Az elvtársi légkörben le­zajlott tárgyalásokon köl­csönös tájékoztatás hang­zott el pártjuk munkájának fő irányairól, a szocialista építőmunka legfontosabb időszerű kérdéseiről. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere so­rán hangsúlyozták, hogy minden haladó forradalmi és demokratikus erővel ösz­­szefogva segíteni kell a bé­kés egymás mellett élés, az enyhülés politikájában elért eredmények megőrzését és elmélyítését. A kommunista és munkáspártoknak az egyenjogúság, az önállóság, egymás álláspontjának tisz­teletben tartása alapján folytatott együttműködése és internacionalista szolidaritá­sa eredményesen szolgálja a béke és a társadalmi hala­dás ügyét. Gyermekfogászati tanácskozás A fogszuvasodás, a legel­terjedtebb népbetegség meg­előzésének gyakorlati kér­déseiről, elsősorban a gyer­mekfogászatra váró felada­tokról kezdődött, pénteken háromnapos tudományos ta­nácskozás Dobogókőn, a Nimród Szállóban. A kon­ferencia egyúttal a fogásza­ti hónap nyitánya is. A Ma­gyar Fogorvosok Egyesülete rendezvényén tíz ország szakemberei vesznek részt, s 22 előadásban számolnak be a fogbetegségek elleni küzdelemben szerzett ta­pasztalataikról.

Next