Fejér Megyei Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
• ■ - ' I .97FkC''·rrur/-.,1 Eredményes, boldog SzMT ia›zr' 1Ti . c r'U i‚ T| ›- J KONYVTÁR ‘ 1 FEJÉR MEGYEN " új esztendőt kívánunk I^TI I * I minden kedves I ■ I |W A V A XXXVII. évfolyam, olvasónknak mm ■ ■ fi rj p»ywy in i■ ,11 i iiij ij iJJ'lTTTTTTTTTTTLTLtTTTTTi Ára: 1,80 forint xw * A népgazdasági célokkal összhangban Beszélgetés Takács Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával Új esztendő köszöntött ránk. A most kezdődő év egy új tervidőszak kezdete, új gazdasági és társadalompolitikai feladatokkal. Történelmünkből tudjuk, hogy a fejlődésben végigjárt útszakaszoktól függően változtak a közvetlen célok és feladatok, de ami nem változott, az a megújulás, az elért szintek meghaladásának igénye. Azesztendőben és az elmúlt öt évben számos nagy munkasikernek, eredménynek örülhettünk, s ahogy az természetes, gondjaink is akadtak. Azzal a jóleső érzéssel kezdhetünk új feladatainkhoz, folytathatjuk a munkát az új évben és a következő öt esztendőben, hogy kezünk nyomát őrzi az idő, hogy jó, biztos alapokat raktunk a fejlődésnek, a következő, a hatodik ötéves tervnek. Takács Imrét, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkárát kértük arra, hogy értékelje az ötödik ötéves tervidőszakban Fejér megyében végzett munkát, szóljon a következő öt esztendő feladatairól. — Takács elvtárs, hogyan valósultak meg céljaink az elmúlt öt évben, a gazdaság, az itt élő emberek hogyan feleltek meg a többször megfogalmazott magasabb követelményeknek? — Megyénk az elmúlt időszakban alapvetően a XI. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak megfelelően fejlődött. A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatai, irányelvei, a cselekvési programok jól szolgálták céljaink elérését, megyénk fejlődését. A mi gazdaságunk részese azoknak az eredményeknek, amelyet a népgazdaság elért, osztozunk a gondokban is. A tervek megvalósításában területi, üzemi, párt-, társadalmi szervezeteink és gazdasági egységeink eredményes tevékenységet végeztek. A nyílt politika, az őszinte helyzetfeltárás, a célok és feladatok egyértelműbb megfogalmazása, a végzett szervező, mozgósító munka hatására egységesebbé vált a szemlélet és a cselekvőkészség, nőtt az aktivitás. Ezt bizonyítják a termelési mozgalmak eredményei, s különösen a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és pártunk XII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny során tett felajánlások és elért munkasikerek is. Ezek eredményeként megyénkben az ötödik ötéves terv során, de különösen az utóbbi két évben, döntő részben a népgazdasági célokkal összhangban levő folyamatok érvényesültek. Fejér megye ipara fiatal, korszerű termelőberendezésekkel dolgozik, így valamivel kevesebb gond adódott, mint egyéb területeken. Iparunk termékszerkezete jól illeszkedik a magyar népgazdaság szerkezetébe, sok tekintetben élenjáró és meghatározó. Gondoljunk itt a kohászatra, a híradástechnikára, az autóbuszgyártásra és az alumíniumiparra. Az elmúlt öt évben tovább fejlődtek a termelőerőik, gyarapodott a politikai, műszaki, kulturális képzettség. Jelentősen nőtt a"közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel, a szakmunkásképesítéssel és ezen belül a kettő vagy több szakmával rendelkezők aránya. Emelkedett az irányító, a szervező és a szervező munka színvonala, tervszerűbbé vált a gazdaságfejlesztő, termelő és forgalmazó tevékenység. Folytatódott a koncentráció, nőttek a vállalkozási és termelési nagyságrendek. Megyénk szocialista szektorában öt év alatt az előző tervidőszakénál 80 százalékkal több, mintegy 50 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Ezt vizsgálva, fejlődésünk dinamizmusa meghaladja az országos átlagot, az egy főre jutó beruházási összeg Fejér megyében egyharmaddal magasabb volt, mint az ország átlagában. A termelés fejlesztésére fordított összeg nagyobb része a központi döntésű beruházások és a minden piacon értékesíthető árualapok növelését célzó létesítmények megvalósítása érdekében került felhasználásra. Befejeződött a hullámvertikum, a móri elektródagyár építése, a Könnyűfémmű présművének bővítése, az új hűtőház építése, kiépült a Clasp-rendszer. Jelentős rekonstrukciók történtek a Videotonban és az Ikarusban. Számos olyan nagy beruházás munkáin dolgoznak, amelyek a hatodik ötéves tervben lépnek üzembe. Ilyenek a rövidesen termelésbe álló Szabadegyházi Kukoricacukor- és Szeszgyár, a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a márkushegyi és a nagyegyházi bányák, a Bitó II. bánya és a Könnyűfémmű új üzemrészei. A termelés — a tervezettnek megfelelően — öt év alatt közel 40 százalékkal emelkedett, értéke meghaladta a 310 milliárd forintot. Ennél is dinamikusabban fejlődött az export, megyénkből az elmúlt évben több mint 20 milliárd forint értékű áru került exportra. A több irányú fejlesztés, a jobb üzem- és munkaszervezés eredményeként ötéves átlagban a termelésnövekedés több mint 90 százaléka a ■termelékenység emelkedéséből származott. A mezőgazdaságban tovább folytatódott a területi és szervezeti koncentráció. Az állami nagyüzemek átlagos földterülete 6270 hektárról 7400 hektárra, a szövetkezeti gazdaságoké 3400 hektárról 4100 hektárra nőtt. Számottevően javult a földhasznosítás. Mezőgazdasági nagyüzemeinkben öt év alatt mintegy 6 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Ennek hatására a mezőgazdasági terület mintegy egyötödén elvégzett meliorációs munkák, valamint az öntöző kapacitás több mint 1000 hektárnyi fejlesztése eredményeképpen emelkedett a termőképesség. Erőteljesebbé vált a termelő ágazatok komplex gépesítése, s jelentősen nőtt a nagy teljesítményű gépek és berendezések aránya. Több mint 17 ezer új szarvasmarha-, 35 ezer sertés-, 20 ezer juh- és 50 ezer baromfiférőhely létesült. Továbbá mintegy 170 ezer tonna befogadását biztosító terménytároló épült. Folytatódott a szakosodás és a termelési rendszerek térhódítása, s a tudomány eredményeinek hasznosítása. Több új, nagyobb hozamú növény és állatfajta termelésbevételére került sor. A nagyüzemek együttes — folyó áron számított — bruttó termelési értéke az 1975. évihez képest több mint 32 százalékkal emelkedett, ezen belül az alaptevékenység termelése, az 1976. és 1979. évi igen kedvezőtlen időjárás ellenére, több mint 29 százalékkal nőtt, mely teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A főbb növényféleségek közül — ötéves átlagtermések alapján — a búza hektáronkénti hozama közel 22 százalékkal, a kukoricáé 15 százalékkal, a napraforgóé több mint 46 százalékkal nőtt. A szántóterületünk közel 80 százalékán termelt három növényünk közül a búza 4,6 tonnnás, a kukorica 5,5 tonnás és a napraforgó 2,2 tonnás középtávú tervidőszak alatt elért hektáronkénti termésátlagával tovább erősítettük a világ élvonalában elfoglalt helyünket. Kiegyensúlyozottabbá vált a zöldség-, a burgonya- és a cukorrépa-termelés. A tervezettet meghaladóan nőtt az állatállomány, ezzel egyidejűleg a vágóállat, illetve hústermelés több mint 20 százalékkal emelkedett, s mennyisége 1980-ban megközelítette a 100 ezer tonnát. Ez közel háromszorosa a megye fogyasztásának. A fajtaváltás, valamint a tenyésztés és tartástechnológia hatására több mint 80 százalékkal nőtt a tejtermelés. — Ezek a gazdasági eredmények lehetővé tették az életszínvonal emelkedését, az életkörülmények javítását. — A nehezebb gazdasági feltételek között is tovább javultak megyénk lakosságának élet- és munkakörülményei. A tervezettnek megfelelően gyarapodott a lakásállomány és készültek el új kommunális létesítmények. A tervidőszak során e cél mintegy 6,7 milliárd forint értékű állami eszköz és több mint 3,5 milliárd forint magánerő szolgálta. Felépült 19 ezer új lakás, 337 általános iskolai tanterem, 5590 óvodai, 260 bölcsődei és csaknem 1000 kollégiumi férőhely. Az általános iskolai tanterembővítésekkel a két városban megteremtettük az egyműszakos oktatás feltételeit. Úgy vélem, ezzel nagy lépést tettünk annak irányában, hogy — a párt programnyilatkozatával összhangban — egyenlőbb esélyeket adjunk minden gyermeknek az induláshoz, szélesebb utat biztosítsunk a tehetségek kibontakoztatásának, ötvenezer általános iskolás gyerek van megyénkben, az ő jövőjük, fejlődésük minden felnőtt szívügye. Megalapozott ismereteket, biztos tudást kell adni az általános iskolának, a családdal, az ifjúsági szervezetekkel együttműködve jó közösségeket kell kialakítani. A személyiség fejlődése, az önállóság, a kezdeményezőkészség kibontakoztatása érdekében erősíteni kell a szakköri formákat, szélesíteni az önálló tevékenység egyéb területeit. Számottevően javult az egészségügyi ellátottság, bár e téren a szükségletekhez képest még mindig jelentős az elmaradás. Az alapellátást javítani tudtuk, az úgynevezett progresszív ellátás javításához nagy segítséget nyújt majd a dunaújvárosi kórház 350 ággyal történő bővítése, valamint a székesfehérvári kórház megkezdett rekonstrukciója. — Az eredmények mellett természetesen gondok is adódtak, mint bárhol másutt ... — Adódott gond, mégpedig nem is kevés. A termelékenység, a hatékonyság, a minőség javításának problémái természetesen nálunk is jelentkeztek. Ezeken a területeken milliónyi tennivalónk van. A tervezés, a termelés, az értékesítés teljes folyamatát újra és újra át kell vizsgálni, fel kell tárni a tartalékokat. Nem elegendő az, ha a legjobbak, akik korszerű termelőeszközökkel rendelkeznek, átlagos fejlődési ütemet tűznek maguk elé. A kritikus és önkritikus vizsgálódásra mindig szükség van, ne csak a terveket, azok végrehajtását, hanem a lehetőségeiket is kérjék számon önmaguktól. E lehetőségek fényében vizsgálva a hatékonyság, a takarékosság, a jobb minőség kialakításában számtalan lehetőség mutatkozik a fejlődésre, az előrelépésre. Ennek a kritikus és önkritikus vizsgálódásnak jó példáit szolgáltatta a most véget ért esztendő. A kongresszusi irányelvek megvitatása, a beszámoló taggyűlések, a szakszervezeti és a képviselőválasztások, a falugyűlések során a hozzászólásokban ezernyi javaslat fogalmazódott meg. A megnövekedett politikai aktivitás rendkívül nagymértékben segítette a különböző testületek, irányító szervek munkáját. A beszámoló taggyűléseken, szakszervezeti, a képviselő- és tanácsválasztásokon, a falugyűléseken az elmúlt évben az összes résztvevők közül több mint ötvenezren szóltak, javasoltak, mondtak véleményt. Ezeket a javaslatokat az illetékes szervek megvizsgálták, az elhangzottakat a munkában, a tervezés során figyelembe vették. Ismétlem, ez a nagyfokú politikai aktivitás, a közös dolgokért érzett felelősség nagymértékben elősegíti a munkát, az alkotó légkör maga is termelőerő. A megnövekedett aktivitás a szocialista munkaversenyek, a társadalmi munkaakciók is tanúsítják. Az elmúlt öt évben tovább nőtt megyénk súlya, szerepe a népgazdaságon belül. Az is ismert dolog, hogy a népgazdaság jelentős befektetései nyomán kialakult potenciálunk lényegesen meghaladja az országos átlagot, így felelősségünk is fokozott. Ezek tudomásulvételével milyen célok és feladatok állnak előttünk a hatodik ötéves tervben? — Az eddig végzett munka megfelelő alapot teremt további gazdálkodásunkhoz. A legalapvetőbb teendők a hatodik ötéves tervből a megyére háruló feladatok maradéktalan megvalósítása, ezen belül is az egyensúlyi helyzet, a nemzetközi fizetési mérleg javításának elősegítése. Céljainkat a népgazdasági tervkoncepcióból kiindulva, lehetőségeinket alaposan mérlegelve határoztuk meg. A célok elérése a gazdálkodás minőségi jegyeinek erősítését, a hatékonyság, a versenyképesség fokozását követeli. A következő öt évben is dinamikusan nő az ipari termelés. Az előrelépés alapjául szolgálnak a folyamatban lévő és az előkészítés alatt álló, kapacitásbővítő nagy beruházások. E fejlesztések határidőre történő befejezése kiemelt fontosságú feladat. A szénbányászatban a márkushegyi és a nagyegyházi bányák termelésbe állításával a jelenlegi széntermelés csaknem megötszöröződik. A vas- és acélkohászatban be kell fejezni a Dunai Vasmű konverteres acélművét és a kapcsolódó létesítményeket, ezek eredményeként acéltermelésünk több mint 40 százalékkal emelkedik. Dunai Vasműben az új kokszoló és az ércdarabosító mű építése ismét nagy beruházási feladatokat jelent. A Könnyűfémmű jelenleg folyamatban lévő beruházása 65 százalékkal erheli majd az alumínium féltermék gyártókapacitást, jelentősen növeli a minden piacon értékesíthető termékek arányát. A gépiparban, az elektronikai és járműiparban továbbra is a termékek és a termelés színvonalának javítását, a nemzetközi versenyképesség fokozását, a létét tartjuk fő feladatnak. Az élelmiszeriparban alapvető feladat a lakossági igények jobb kielégítése, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fokozása, az export jelentős növelése. A mezőgazdaságban az előző öt évhez viszonyítva mintegy 17— 19 százalékos termelésnövekedéssel számolunk. A megyei pártbizottság a területi, társadalmi, állami, irányító és érdekképviseleti szervekkel, valamint a gazdasági egységekkel együttműködve az elmúlt időszakban folyamatosan kidolgozta a különböző területek feladatterveit. Ezek természetesen továbbra is érvényben vannak, kellő részletességgel tartalmazzák a célokat és feladatokat. Figyelembe véve megyénk termelésének dinamikus növelését, a szerkezet alakulását, azzal számolhatunk, hogy a lakosság fogyasztása és reáljövedelme is ennek megfelelően fejlődik, természetesen a differenciálás fokozottabb érvényesítésével, a szocialista elosztás követelményei és a társadalmi érdekek figyelembevételével. Számottevően javulnak az életkörülmények, a személyes jövedelmet meghaladó mértékben nőnek majd a társadalmi juttatások. A lakás- és kommunális létesítményhálózat bővítésére mintegy 7 milliárd forintot tervezünk. Tovább javulnak a közoktatás feltételei és javul az egészségügyi ellátás, számottevően fejlődnek a kulturális és a sportintézmények. E tervek megvalósításában az eddiginél is nagyobb mértékben számítunk megyénk dolgozóinak összefogására. Céljaink a nehezebb feltételek ellenére reálisak, a megvalósítás kulcsa a kezünkben van. Tőlünk, a jelenünkért és a jövőnkért érzett felelősségünktől függ, hogyan valósítjuk meg szép terveinket. — Köszönjük a beszélgetést. Baranyi Pál