Fejér Megyei Hírlap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-02 / 127. szám

INDULÁS ZENESZÓVAL IFJÚ GÁRDA-SZEMLE A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 35 ÉVES AZ ÚTTÖRŐMOZGALOM FEJÉR MEGYEII -Kedd, 1981. június 2. XXXVII. évfolyam, M ifi 127. szám ■ HH • rnynFi'ifmía}\ji.iu uLJ tj rfi i1 M^'nrnTUJi í rni Ara: 1-40 Ft Hetedszer kiválók A megyei növényvédők elismerése Fennállása óta hetedszer vehette át a Fejér megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás kollektívája a MÉM és a MEDOSZ által adományozott Kiváló Intéz­mény­­ cím viselésére jogosító oklevelet tegnap délután, az állomás velencei központjá­ban. Ezt a kitüntetést Vád­­asa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter adta át Major Géza nyugállo­mányba vonult igazgatónak. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt he­lyet Záródni László, a me­gyei pártbizottság titkára; Fogarasi Tibor, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se; Lovrek Károlyné, az SZMT titkára és Lantay Gyu­la, az MSZMP Székesfehér­vári járási Bizottságának első­­ titkára. A rendezvényen Vojtkó­ István, az intézmény párt­­titkára elnökölt, majd a résztvevők meghallgatták Baranyai Ferencnek a jelen­legi igazgatónak beszámoló­ját. Beszélt a növényvédelem és az okszerű agrokémia fon­tosságáról, s Fejér megyei kiváló mezőgazdasági ter­méseredményekben betöltött szerepéről. Elmondta, hogy amíg 1975-ben 158 millió forintot használtak fel nö­vényvédelmi célokra a gaz­daságok, addig tavaly 350 millió forintos volt ez a költ­ség. Az állomás dolgozói figye­lemmel kísérik a háztáji és kisegítő gazdaságok, kert­barát körök és szakcsoportok termelésének elősegítését, s ezt szolgálja az az 1500 ta­lajmintavétel és -vizsgálat, melyet az új tápanyagvizs­gáló laboratórium elkészítése óta oldottak meg. Az igazgató elmondta, hogy a laboratórium országos ha­táskörrel ellenőrzi és irányít­ja a vírusmentes szaporító­anyag előállításra irányuló munkákat. Tavaly ilyen irá­nyú tevékenységet összesen 35 ezer 274 esetben végeztek, mindezt 191 ezer 544 hektár területen. A műtrágya- és növényvé­­dőszer-minősítő laborató­rium regionális jelleggel öt megye területén végzi a mű­trágya és növényvédő szer vizsgálatát a gyártó, forgal­mazó és a tárolást végző üzemeinél egyaránt. A beszámoló után Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a kol­lektívának a Kiváló Intéz­mény okevelet, Major Gézá­nak, a volt igazgatónak az Elnöki Tanács által adomá­nyozott Munka Érdemrend arany fokozatát, s Erős Ist­ván raktárosnak a miniszté­riumi Kiváló Dolgozó kitün­tetést adta át. A volt igazgatónak dr. Nagy Bálint, a MÉM-NAK főigazgatója tárgyjutalmat adott át. G. G. A SZOT Elnökségének felhívása Legyen mozgalom az anyag- és energiatakarékosság Az energiagazdálkodás kor­szerűsítésével, valamint a hulladékok és másodnyers­anyagok hasznosításával a mostani ötéves tervidőszak­ban 26—28 milliárd forinttal növelhető a nemzeti jövede­lem, ezért fontos társadalmi feladat e törekvések elősegí­tése — hangoztatta a hétfői ülésén a SZOT Elnöksége. Ezért felhívta valamennyi szakszervezeti szervet, hogy segítse az energiatakarékos­ságot, a hulladékok és másod­­nyersanyagok hasznosítását. A vállalatok már tettek lépéseket a gazdálkodás ja­vítására, eddig azonban leg­feljebb az energiapazarlás megszüntetéséig jutottak el. Viszonylag kevés konkrét kezdeményezés, intézkedés született még az energiagaz­dálkodás korszerűsítésére. Az érdemi lépések többsége az előkészületeknél tart. A racionálisabb energia­gazdálkodási program célja, hogy az 1979—80-ban meg­kezdődött takarékossági fo­lyamatok folytatódjanak, s mérséklődjék az egységnyi termeléshez szükséges ener­giafogyasztás. Nagyrészt az ágazati javaslatok megvalósí­tásával öt év alatt 1,5—1,7 millió tonna kőolajnak meg­felelő energiamegtakarítás ér­hető el, ami a jelenlegi ára­kon számítva 400—500 millió dollárnak felel meg. Reális számítások alapján elérhető, hogy a népgazdaság energia­­szükségletének növekedése öt év alatt ne haladja meg a 10 százalékot. A jobb hatásfokú ipari és háztartási villamos készülékek gyártását és a je­lentősebb energiaracionalizá­lási fejlesztéseket állami tá­mogatás is segíti és ösztönzi. Az elnökség rámutat, hogy a fejlett ipari országokban a termelés minden egyszázalé­kos növelése háromnegyed­annyi többletenergiát igényel, mint nálunk, s jobban hasz­nosítják a másodnyersanya­gokat is. Sok tartalék rejlik a helyesebb energiagazdálko­dásban, de jelentős értékek menthetők meg a hulladékok és másodnyersanyagok hasz­nosításával is, mert ezeknek hazánkban mindössze 2 száza­lékát értékesítik. Némileg ez is közrejátszik abban, hogy az ipari termelés költségei­nek csaknem 70 százaléka anyagköltség. Nyersanyag­importunk gyorsabban nőtt évekig, mint az ipari terme­lés. A kormányzat csaknem 10 milliárd forintot költ a hulla­dékok és másodnyersanyagok begyűjtő hálózatának fejlesz­tésére, tárolására, rakodásá­nak gépesítésére, az ipari elő­készítő kapacitás bővítésére. A SZOT Elnöksége felhívja a dolgozókat, hogy segítsék e fontos program végrehajtá­sát, bővüljön társadalmi moz­galommá mind a munkahe­lyeken, mind pedig a lakóte­rületeken az anyag- és ener­giatakarékosság, a hulladék- és a másodnyersanyagok hasznosítása. Az elnökség megvitatta a szakszervezetek elméleti ku­tatóintézetének 1976—80. években végzett munkájáról szóló jelentést és az intézet következő ötéves feladatait. Az intézet új ötéves prog­ramjának célja, hogy megha­tározza azokat a főbb kutatá­si irányokat, amelyekkel se­gítheti a szakszervezeti moz­galom egészét érintő döntések előkészítését. Az intézet hoz­zájárul a távlati gazdasági, szociálpolitikai tervek elké­szítéséhez, a kiemelt — első­sorban szakszervezeti vonat­kozású — társadalomtudomá­nyi témák kidolgozásához. További napirendi pontként az elnökség megvitatta a vál­lalati jóléti és kulturális ellá­tás pénzügyi szabályainak módosítására vonatkozó szak­­szervezeti javaslatokat. Befejezte munkáját a KISZ X. kongresszusa Vasárnap reggel Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Szék­házában megkezdte záró tanácskozási napját a KISZ X. kong­resszusa. Az elnökségben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Óvári Miklós a Központi Bizottság titkára, a Poli­tikai Bizottság tagjai. Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, a tanácskozás soros el­nöke bejelentette, hogy a MAFILM munkatársai a kongresszus tiszteletére tár­sadalmi munkával elkészítet­­ték a „Szomszédok” című fil­met a magyar fiatalok életé­ről, a KISZ eredményeiről és gondjairól, aktív részvételé­ről a szocialista építésben. A kongresszus küldötteinek ne­vében köszönettel vette át a széles körű bemutatásra szánt film eredeti példányát a tanácskozás elnöksége, majd bejelentette, hogy szá­mos külföldi ifjúsági testvér­szervezettől üdvözlő távirat érkezett a KISZ X. kongresz­­szusához. A kambodzsai ifjú­sági szövetségtől — ahonnan nem tudtak delegációt kül­deni Budapestre — a Köz­ponti Bizottság elnökének aláírásával érkezett jó mun­kát, eredményes tanácsko­zást, további sikereket kívá­nó üdvözlet a KISZ legma­gasabb fórumának küldöttei­hez. Ezután folytatódott a KISZ Központi Bizottság beszámo­lója és a dokumentumok fö­lötti vita, amelyben felszólal­tak: Gremsberger Gábor, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója; Újvári Sándor, a kiskunhalasi kórház gazdasá­gi igazgatója; Vozár Ilona, a hajdúböszörményi Bocskai gimnázium tanulója, és Sze­keres Imre, a KISZ Veszp­rém megyei Bizottságának első titkára. Ezt követően Nagy Sándor a KISZ KB titkára terjesz­tette elő a szerkesztő bizott­ság jelentését. A többi kö­zött elmondta, hogy a kong­resszustól kapott megbízatás­nak megfelelően a szerkesztő bizottság feldolgozta a plená­ris tanácskozáson és a szek­cióüléseken elhangzott, vala­mint az írásban benyújtott hozzászólásokat, javaslatokat, észrevételeket. A tanácsko­záson 132-en kaptak szót, 176 küldött pedig írásban fejtet­te ki véleményét. Ilyen for­mán a küldöttek több mint 34 százaléka kapcsolódott észrevételeivel, javaslataival a kongresszus napirendjén szereplő témákhoz. A széles körű eszmecserében szót kért és kapott 24 meghívott ven­dég is. A jelentéshez kapcsolódva további hat küldött szólalt fel. Ezek: Tassonyi Kadocsa, az Olajterv főmérnöke; Szűcs Gusztáv, budapesti általános iskolai tanár; Szerencsés Ru­dolf, Volán KISZ-bizottsági titkár; Varga B. Sándor, a Compack tervező mérnöke, Novotny Lajos, a Tatabányai Szénbányák vízügyi szak­munkása és Császár István, az Ikarus autószerelője. Nagy Sándor azután mind a hat küldöttnek személyre szólóan válaszolt, majd a kongresszus küldöttei tudo­másul vették a szerkesztő bi­zottság részéről előterjesztett jelentést és a szóbeli észre­vételekre adott választ. Ezt követően Fejti György mondott vitazárót, megvonva a két és fél napos kongresz­­szus mérlegét, majd határo­zathozatal következett. A kongresszus résztvevői — két ellenszavazattal — elfogadták a központi bizottság beszá­molóját, a központi pénzügyi ellenőrző bizottság jelentését, a KISZ X. kongresszusának határozatát, valamint a szer­vezeti szabályzat módosításá­ra tett javaslatot. Ezután a kongresszus zárt ülésen megválasztotta a 105 tagú központi bizottságot, amelyben megyénket Szarka Gizella (Videoton), Szakály József (Mezőfalvi Mezőgaz­dasági Kombinát) és Ternai János (Dunai Vasmű) képvi­selik. Ugyancsak zárt ülésen választotta meg a kongresz­­szus a 17 tagú központi pénzügyi ellenőrző bizottsá­got, amelynek Bori Katalin (Köfém) is tagja. Ezt köve­tően a KISZ Központi Bi­zottság és Központi Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság első ülésén megválasztotta a 17 tagú intéző bizottságot és a 11 tagú titkárságot. A központi bizottság első titkára — jelentették be a választást követő plenáris ülésen — ismét Fejti György. A központi bizottság titká­rai : Juhász András, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István és Varga László. Rajtuk kí­vül a titkárság tagja lett még: Barabás Miklós, Szabó János, Szűcs Istvánné és dr. Tarcsi Gyula. Az intéző bizottság tagjai: dr. Bulla Miklós, Cseh Györ­gyi, Fejti György, Juhász András, Koncz Tibor, Kovács Jenő, Köpf Lászlóné, Kis Imréné, dr. Nagy Sándor, Nyitrai István, Szabó János, Szabó Tibor, Széles Sándor, Szűcs Istvánné, dr. Tarcsi Gyula, Varga László és Ve­res András. A központi bizottság tiszt­ségében megerősítette Szabó Jánost, a Magyar Ifjúság fő­­szerkesztőjét. A KISZ X. kongresszusá­nak tanácskozása a DIVSZ- induló eléneklésével, mozgal­mi dalokkal fejeződött be. * A Kommunista Ifjúsági Szövetség újonnan megvá­lasztott Központi Bizottsága és Központi Pénzügyi Ellen­őrző Bizottsága a tanácsko­zást követően a Magyar Nép­hadsereg Művelődési Házá­ban fogadást adott. Jelen volt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Maróthy László, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kára és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai. A fogadáson Fejti György, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára mondott pohárköszön­­tőt. A HATÁROZATRÓL A Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán elfogadott határozat az elkö­vetkező öt esztendőre szólóan szabja meg az ifjúsági szö­vetség teendőit azzal a céllal, hogy a KISZ jobban megfe­leljen az ifjúság igényeinek, a kor, a társadalom szükség­leteinek. A dokumentum ki­emeli: az MSZMP XII. kong­resszusa programot adott a társadalomnak, így az ifjú­ságnak és az ifjúsági szövet­ségnek is. Feladataink meg­oldása, vívmányaink megőr­zése és gyarapítása nagyobb erőfeszítéseket és alkotó gon­dolkodást kíván, amely nem nélkülözheti a fiatalok tudá­sát, kezdeményező készségét és lendületét. A határozat felhívja a fiatalokat, hogy vállaljanak továbbra is jelen­tős részt a gazdaság intenzív fejlesztéséből. A KISZ fontos feladata, hogy következete­sen képviselje és védje az ifjúság érdekeit, lépjen fel a fiatalok élet- és munkakö­rülményeinek javításáért; erősítse közösségformáló, esz­mei és politikai hatását; újít­sa meg a szövetség munka­stílusát; adjon vonzó progra­mot a KISZ-tagok, a fiatalok számára; állítson világos és reális követelményeket az alapszervezetek és a tagság elé. A mozgalmi élet legyen demokratikusabb, rugalma­sabb, ösztönözzön önállóság­ra, öntevékenységre. A KISZ legyen­ fogékony a társada­lom, az ifjúság problémái iránt, következetesen vegye figyelembe az ifjúsági réte­gek és korosztályok eltérő helyzetét, és igényeit. A kö­vetkező években mindenek­előtt a fizikai dolgozó fiata­lok a tizenévesek körében igyekezzen hatásának növe­lésére. Ugyancsak az alapve­tő célok közé sorolja a hatá­rozat, hogy a szövetség erő­sítse kapcsolatait a nemzet­közi ifjúsági mozgalom hala­dó erőivel, tevékenyen ve­gyen részt a béke megőrzésé­ért vívott világméretű küz­delemben, mivel a béke né­pünk, ifjúságunk boldogulá­sának, céljai valóra váltásá­nak alapvető feltétele. A KISZ-nek a gazdasági építőmunkában vállalt fel­adatairól szóló fejezet első­rangú követelményként fo­galmazza meg, hogy a követ­kező években kerüljön a mozgalmi munka középpont­jába a műszaki-technikai fej­lődés meggyorsítása, az ész­szerű takarékosság széles kö­rű elterjesztése, a hatéko­nyabb gazdálkodási feltételek és formák kialakításában va­ló részvétel. Szükséges, hogy a KISZ-szervezetek támogas­sák a fiatalok előremutató javaslatait, működjenek köz­re megvalósításukban, kezde­­ményezően és aktív szervező munkával vegyenek részt az újítómozgalom fejlesztésé­ben, a fiatalok újító javasla­tainak ösztönzésében és hasz­nosításában. Nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is fontos, hogy a pályakezdő fiatalokat képzettségüknek, tudásuknak megfelelő mun­kakörben alkalmazzák, és elősegítsék gyors beilleszbe­ (Folytatás a 3. oldalon)

Next