Fejér Megyei Hírlap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
Több szén, kevesebb kohászati termék Erőfeszítések a külpiaci nehézségek leküzdésére • Vállalatok háromnegyedévi gyorsmérlege A vállalatok előzetes öszszegzései arra utalnak, hogy az első háromnegyed évben általában szerény mértékben nőtt az ipari termelés, ami részben összefügg azzal, hogy sok üzem mérsékelte a nem eléggé gazdaságos termékek gyártását, de azt is jelzi, hogy a struktúraváltás még mindig nem eléggé gyors, viszonylag kevés az olyan versenyképes, jó áron értékesíthető cikk, amellyel bővíthetik piacukat, lendületesebben növelhetik termelésüket. Főként azokban az ágazatokban, vállalatoknál növekedtek nagyobb mértékben az eredmények, ahol a hagyományos cikkek iránt is megnőtt az igény. Közismerten nagy szükség van energiahordozókra, ezért a szénbányászok erre az évre 300 ezer tonna szén kitermelését vállalták terven felül, s ebből a háromnegyed évben 250 ezer tonnát teljesítettek. Különösen a Thorez külfejtés, az oroszlányi bányák, a mecseki és a nógrádi üzemek dolgozói érték el a tervezettnél jóval nagyobb eredményt. A széntöbblet még nagyobb lenne, ha a Borsod megyei feketevölgyi aknaüzem és a várpalotai bányák geológiai akadályok miatt nem maradtak volna adósak. A lakosság számára jó hír, hogy a brikettgyárak az egész évre felajánlott 110 ezer tonnából 100 ezer tonnát már átadtak terven felül, fokozottan segítve a téli tüzelőellátást. Figyelemreméltó, hogy a bányászok a csökkentett munkaidő részleges bevezetése ellenére érték el jó eredményüket. A nyolc bányavállalat közül hatnak legalább egykét üzemében már az év közepén áttértek a 40, illetve a 42 órás munkahétre, s ez sehol sem okozott visszaesést a termelésben. A tapasztalatokat most sokrétűen elemzik, mielőtt általánosan kiterjesztik a bányászatban a csökkentett munkaidőt. A kohászatban távolról sem ilyen kielégítő a helyzet, ezt fejezik ki a diósgyőri Lenin Kohászati Művek nehézségei is. Nagymértékben csökkent az acél világpiaci ára, viszont drágult a koksz és a többi energiahordozó, így kénytelenek voltak csökkenteni az exportot, fő termékeikből mérsékelni a termelést. A kedvezőtlen hatások ellensúlyozására a hengerdékben dolgozóknak egy részét a kovácsüzembe, a húzóüzembe és a csavargyárba csoportosították át, hogy ezekből az értékesebb termékekből gyárthassanak többet. Veszteségüket azzal is mérséklik, hogy a hazai üzemek számára a háromnegyed év alatt több mint 15 ezer tonna olyan tovább feldolgozott félkészterméket gyártottak, amit azelőtt csak külföldről szerezhettek be. Új vállalkozásként a meglévő műhelyekből egyedi gépgyárat létesítettek, ahol nagy mennyiségű gépet és acélszerkezetet állítottak elő az LKM új acélműve részére, sokkal olcsóbban, mintha ezeket máshonnan szerezték volna be. A Fűzfői Nitrokémia a piaci igényeknek megfelelően hat új, gyomirtószer gyártását kezdte meg, amely rendkívül kelendő, s csupán ezzel a vállalkozással több mint félmilliárd forint bevételhez jut az idén. A zavartalan átállásra ösztönzőbb bérrendszert vezettek be, amely körülbelül ezer embert érint. A növényvédőszer-gyártásban kiemelkedő eredményeket elérő üzemrészek, munkacsoportok, más területeken pedig a takarékosságban jeleskedők között a megtakarított béralap 40 százalékát osztják ki. A Ganz-Mávag háromnegyed évi termelési eredményei csak megközelítik, de nem érik el a tavalyi szintet, aminek elősorban az az oka, hogy elhúzódott az Új-Zéland számára készülő motorvonatok gyártása. A vállalattól kapott tájékoztatás szerint a kooperációs partnereknek egy része csak késve tudta szállítani az új követelményeknek megfelelő alkatrészeket, kábeleket, égésbiztos burkolatokat, e termékek kifejlesztése a tervezettnél hoszabb időt vett igénybe. A Ganz-Mávag más területeken viszont igyekezett meggyorsítani munkáját, hogy összességében mérséklődjék a kiesés. Előnyre tettek szert az Árpád-híd építésénél: most szereltek be újabb két hídelemet az eddigi 12 mellé a Pest—Margitsziget közötti szakaszon, így ott már csak a záróhídelem építése van hátra. A napokban megkezdték a Margitsziget— Buda közötti hídszakasz elemeinek gyártását is. A Szolnoki Mezőgép Vállalat még nem birkózott meg a külpiaci nehézségekkel, exportja csökkent, viszont élénkült a hazai piac, ahol 25 százalékkal több gépet értékesítettek a tervezettnél. A zöld takarmány betakarításának időszakában 200-at adtak el a hazai gazdaságoknak az amerikai Hesston céggel kooperációban gyártott óriás körbálázóból, s szájhottevő mennyiséget értékesítettek az NSZK- beli Claas cég licence szerint készülő kaszálógépből. Az elmaradt valutabevételnek egy részét a vállalat azzal ellensúlyozta, hogy a korábban tőkés országokból importált alkatrészeknek egy részét hazaival helyettesítette. A vállalat háromnegyed évi mérlege összességében kedvező, s erőfeszítéseket tesz, hogy az ország külkereskedelmi mérlegének javításához is hozzájáruljon. Az NSZK-ban kereskedelmi képviseletet létesített a vállalat, hogy termékeinek újabb piacot szerezzen. (MTI) A bánya segíti a községet Új középülettel gazdagodik Pusztavám, takarékszövetkezet épül a falu központjában. A kivitelező az Oroszlányi Szénbányák Vállalat építészeti üzeme, amely hoszszú évek óta gazdagítja a települést színvonalas munkájával. A tanácsnak alig vannak építőipari gondjai, mert a bányának ez a kis közössége a lakosság szolgálatába szegődött. Őket dicséri a 100 személyes, korszerű, esztétikailag is remekül megkomponált óvoda, őket dicséri a posta új épülete, a nyolc szolgálati lakás és az orvosi rendelő. A közművelődés és az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtéséért is sokat tettek. Munkájuk nemcsak anyagi gyarapodást jelent a településnek, példát és mintát ad arról, hogyan lehetne, kellene mindenütt, egymást segítve, az erőket összeadva együttműködni a közös feladatokban, a jó ügyekben. Licit az üzletért A szeptember 11-i versenytárgyaláson elkelt üzletekkel együtt a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat már 38 szerződéses vállalkozásban üzemeltetett egységgel rendelkezik. Ezekből 23 osztályos, nyílt kereskedelmi vendéglátó üzlet, 12 munkahelyi büfé és 1 vegyesbolt. Ma kezdődnek a bábolnai napok Mozgó kiállítás a földeken Több száz érdeklődőt várnak Fejérből Ma kezdődnek és október 3-án fejeződnek be a bábolnai napok, a mezőgazdasági kombinát három napra tervezett szakmai programjai. A sorrendben az ötödik bábolnai napokon bemutatják, mit tesznek a gabona- és a húsprogram teljesítéséért. A látogatók megismerkedhetnek a legújabb kutatási eredményekkel, a rendszereikben már alkalmazott és bevált új biológiai, technológiai, technikai elemekkel, továbbá a jövőt jelentő tudományos eredményekkel. Bepillantást engednek a széles körű hazai és nemzetközi kapcsolataikba, amelyek — hangoztatják a bábolnaiak — munkájuk állandó megújulásához nélkülözhetetlenek. Rendezvényeiket külföldi szakkörökben a legnagyobb európai „mozgó” mezőgazdasági kiállítástként tartják nyilván. Az új gépeket, az új technológiákat ugyanis kint a szántóföldön, üzem közben vehetik szemügyre az érdeklődők. Tavaly huszonötezren tekintették meg a mezei bemutatókat. „A napokat az idén is olyan közép-európai agronómiai és műszaki találkozónak szánják, ahol a hazai és a külföldi szakemberek egyaránt lemérhetik, milyen újdonságok várhatók itthon, valamint a nagyvilágban. Világszerte ugyanis olyan fejlődési szakaszába érkezett a biológiai tudomány és gyakorlat, hogy új távlatok nyílnak mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. Az új utak pedig megkövetelik a magasabb értékű vetőmagot, az új gépeket és vegyszereket, valamint a biológiai anyagok alkalmazását. A bábolnai rendezvények teljes programját megkapták a Fejér megyei mezőgazdasági nagyüzemek is. A megyei szervezők szerint idén is több százan vesznek részt a nagy hírű kombinát különböző szakmai bemutatóin és konzultációin. (pdf) Több melléktermék-etetés • Jövedelmezőbb tejtermelés Országos bemutató Enyingen A melléktermék betakarításáról, silózásáról és tartósításáról tartottak tegnap országos tanácskozást Enyingen, a községi művelődési házban. Megnyitójában Bálint János, az enyingi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet elnöke az állattenyésztési főágazaton belül részletesebben ismertette a szarvasmarhaágazat, főleg a tejelő tehenészet eredményeit, s a szövetkezetben a melléktermék-etetés kedvező tapasztalatait. Elmondta, hogy a szarvasmarha ágazat tavaly több mint 10 millió forintos nyereséget „hozott” a közösségnek, ebben benne van a tejnél az állami árkiegészítés és a tejprémium is. Míg 1976-ban 3976 liter volt a fajlagos tejtermelés, tavaly már elérte a 4700 litert, s az időarányos teljesítésből következtetve az idén már 5300 liter tejet fognak fejni egy tehéntől, 520 állat átlagában. Ugyancsak jól alakult a tejtermelés jövedelmezősége. Amíg öt évvel ezelőtt egy liter szűkített önköltsége 6 forint 96 fillér volt, tavaly már csak 5 forint 25 fillér, s az egy liter tejre fordított takarmányozási költség 3,24 forintról 2,81 forintra csökkent. A szarvasmarha-állomány etetésében a hagyományos silón kívül eredményesen etetnek évek óta kukoricaszárat, másodvetésű napraforgót, nyers répaszeletet, valamint ammóniával feltárt borsó- és árpaszalmát. Tavaly 1600 tonna répakarajt takarítottak be egy csehszlovák gyártmányú, háromsoros karajozógéppel, az idén pedig még nagyobb mennyiségű leveles cukorrépafejet etetnek majd meg a kérődzőkkel. Ezután dr. Dormán Miklós, az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség osztályvezetője beszélt a leveles cukorrépafej szerepéről a kérődzők takarmányozásában. Elmondta, hogy a leveles cukorrépafej keményítő koncentrációja azonos egy közepes minőségű kukoricaszilázséval, s a Silaferm S—5 nevű, a tejsavas erjedést gyorsító tömegtakarmány tartósító készítmény alkalmazásával a répafej, a szopósborjak kivételével, minden korcsoporttal etethető. * Hazánkban évente kétmillió tonna leveles répafej képződik, s ennek egyre nagyobb arányú takarmányozásával jelentős szántóföldi takarmánytermőterületet lehetne felszabadítani árunövénytermelés számára. Bodri Gyula, az enyingi tsz főmezőgazdásza a melléktermék-hasznosítás üzemi tapasztalatait ismertette, különös tekintettel a kukoricaszár és a répafej etetésére. Nagy Lajos, a rábapatonai Új Élet Tsz elnöke a Lilaferm S 5-tel tartósított leveles cukorrépafej és kukoricaszilázs etetési tapasztalatait, majd dr. Nemeskéri Tibor, a Monori Állami Gazdaság irodavezetője a svéd licenc alapján készített Silaferm takarmánytartósító anyagot ismertette. Az esős idő miatt a betakarítási és silózási bemutató helyett csak a répafej és akukoricaszár betakarítására alkalmas gépeket tekinthették meg a gyakorlati bemutatón a résztvevők. A gépek működéséről Lengyel Jenő, az enyingi tsz központi agronómusa adott tájékoztatást. G. G. Idei gondok, jövő évi tervek Bővül a székesfehérvári AFIT Két esztendeje kezdődött és várhatóan ez év végére befejeződik Székesfehérváron az AFIT autójavító üzemének bővítése. A szociális létesítmények kialakítása és a jelenlegi műhelyek korszerűsítése után vette kezdetét a 26 állásos szerelőállásra tervezett nagy csarnok építése. A 20 milliós költség felét a megyei tanács költségvetéséből fedezték. A jelenlegi 120 ezer órás javítási kapacitást az új szerelőcsarnok 200 ezerre növeli majd. Ez igen nagy előrelépést jelent a megyeszékhely és környékének ellátásában. Az új csarnokban minden második kocsiállás korszerű emelővel lesz felszerelve. A világítás, a műszerezettség és általában a munkakörülmények tekintetében vállalati szinten is élen járó lesz az új szerelőcsarnokkal bővülő fehérvári AFIT-szerviz. Az idei évben, pontosan a nyári autósszezonra, amikor legtöbb a javítás, a befejező részéhez jutott a külső építkezés. Ez okozta a legnagyobb gondot, zökkenőket a nyári, de általában az idei szolgáltatásban. A területek egy részét át kellett adni az építkezésnek, egyes részlegeket pedig egyszerűen — átmenetileg — meg kellett szüntetni. Az új beruházással jelentősen javul a jövőben a raktározás. A raktárak területe a jelenlegi 45 négyzetméterről 200-ra nő, még a raktári készlet — gazdálkodási okok miatt — csak egynegyeddel nő. A fehérvári szerviz éves bevétele 22—25 millió forint között változik. Ebből a munkadíj összege két-három millióval elmarad az alkatrészárak mögött. Ez a forgalom egy esztendőben átlagosan 30 ezer ügyfelet jelent. Ennyit tud fogadni a szerviz. Az igények ma jóval magasabbak, így a jelentkező ügyfelek 30—40 százalékát el kell küldeni. Mindebből következik a jövő feladata: a következő évtől, ha rendezettek lesznek a körülmények és befejeződnek az építések, szeretnének eljutni oda, hogy minden jelentkező igényt kielégíthessenek, ne kelljen egy ügyfelet sem elküldeni. Az új beruházás új munkaerők felvételét is jelenti. Erről már előre gondoskodtak: húsz szakközépiskolát végzett fiatalt vettek fel. Ők már most ismerkednek a körülményekkel, a munkahellyel s természetesen az autók „betegségeivel”. B. L. (Fotó: Grefority Antal)