Fejér Megyei Hírlap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

Több szén, kevesebb kohászati termék Erőfeszítések a külpiaci nehézségek leküzdésére • Vállalatok háromnegyedévi gyorsmérlege A vállalatok előzetes ösz­­szegzései arra utalnak, hogy az első háromnegyed évben általában szerény mértékben nőtt az ipari termelés, ami részben összefügg azzal, hogy sok üzem mérsékelte a nem eléggé gazdaságos termékek gyártását, de azt is jelzi, hogy a struktúraváltás még mindig nem eléggé gyors, viszonylag kevés az olyan versenyképes, jó áron értékesíthető cikk, amellyel bővíthetik piacukat, lendületesebben növelhetik termelésüket. Főként azokban az ágaza­tokban, vállalatoknál növe­kedtek nagyobb mértékben az eredmények, ahol a hagyomá­nyos cikkek iránt is megnőtt az igény. Közismerten nagy szükség van energiahordozók­ra, ezért a szénbányászok er­re az évre 300 ezer tonna szén kitermelését vállalták terven felül, s ebből a háromnegyed évben 250 ezer tonnát telje­sítettek. Különösen a Thorez külfejtés, az oroszlányi bá­nyák, a mecseki és a nógrádi üzemek dolgozói érték el a tervezettnél jóval nagyobb eredményt. A széntöbblet még nagyobb lenne, ha a Borsod megyei feketevölgyi akna­üzem és a várpalotai bányák geológiai akadályok miatt nem maradtak volna adósak. A lakosság számára jó hír, hogy a brikettgyárak az egész évre felajánlott 110 ezer ton­nából 100 ezer tonnát már át­adtak terven felül, fokozottan segítve a téli tüzelőellátást. Figyelemreméltó, hogy a bányászok a csökkentett mun­kaidő részleges bevezetése el­lenére érték el jó eredményü­ket. A nyolc bányavállalat közül hatnak legalább egy­két üzemében már az év kö­zepén áttértek a 40, illetve a 42 órás munkahétre, s ez se­hol sem okozott visszaesést a termelésben. A tapasztalato­kat most sokrétűen elemzik, mielőtt általánosan kiterjesz­tik a bányászatban a csökken­tett munkaidőt. A kohászatban távolról sem ilyen kielégítő a helyzet, ezt fejezik ki a diósgyőri Lenin Kohászati Művek nehézségei is. Nagymértékben csökkent az acél világpiaci ára, viszont drágult a koksz és a többi energiahordozó, így kénytele­nek voltak csökkenteni az ex­portot, fő termékeikből mér­sékelni a termelést. A kedve­zőtlen hatások ellensúlyozásá­ra a hengerdékben dolgozók­nak egy részét a kovácsüzem­be, a húzóüzembe és a csa­vargyárba csoportosították át, hogy ezekből az értékesebb termékekből gyárthassanak többet. Veszteségüket azzal is mérséklik, hogy a hazai üze­mek számára a háromnegyed év alatt több mint 15 ezer tonna olyan tovább feldolgo­zott félkészterméket gyártot­tak, amit azelőtt csak külföld­ről szerezhettek be. Új vállal­kozásként a meglévő műhe­lyekből egyedi gépgyárat lé­tesítettek, ahol nagy mennyi­ségű gépet és acélszerkezetet állítottak elő az LKM új acél­műve részére, sokkal olcsób­ban, mintha ezeket máshon­nan szerezték volna be. A Fűzfői Nitrokémia a pia­ci igényeknek megfelelően hat új, gyomirtószer gyártását kezdte meg, amely rendkívül kelendő, s csupán ezzel a vál­lalkozással több mint félmil­­liárd forint bevételhez jut az idén. A zavartalan átállásra ösztönzőbb bérrendszert ve­zettek be, amely körülbelül ezer embert érint. A növény­­védőszer-gyártásban kiemel­kedő eredményeket elérő üzemrészek, munkacsoportok, más területeken pedig­ a taka­rékosságban jeleskedők között a megtakarított béralap 40 százalékát osztják ki. A Ganz-Mávag háromne­gyed évi termelési eredmé­nyei csak megközelítik, de nem érik el a tavalyi szintet, aminek elősorban az az oka, hogy elhúzódott az Új-Zéland számára készülő motorvona­tok gyártása. A vállalattól ka­pott tájékoztatás szerint a koo­perációs partnereknek egy része csak késve tudta szállí­tani az új követelményeknek megfelelő alkatrészeket, ká­beleket, égésbiztos burkolato­kat, e termékek kifejlesztése a tervezettnél hoszabb időt vett igénybe. A Ganz-Mávag más területeken viszont igye­kezett meggyorsítani munká­ját, hogy összességében mér­séklődjék a kiesés. Előnyre tettek szert az Árpád-híd épí­tésénél: most szereltek be újabb két hídelemet az eddi­gi 12 mellé a Pest—Margitszi­get közötti szakaszon, így ott már csak a záróhídelem épí­tése van hátra. A napokban megkezdték a Margitsziget— Buda közötti hídszakasz ele­meinek gyártását is. A Szolnoki Mezőgép Válla­lat még nem birkózott meg a külpiaci nehézségekkel, ex­portja csökkent, viszont élén­kült a hazai piac, ahol 25 szá­zalékkal több gépet értékesí­tettek a tervezettnél. A zöld takarmány betakarításának időszakában 200-at adtak el a hazai gazdaságoknak az ame­rikai Hesston céggel kooperá­cióban gyártott óriás körbá­lázóból, s szájhottevő mennyi­séget értékesítettek az NSZK- beli Claas cég licence szerint készülő kaszálógépből. Az el­maradt valutabevételnek egy részét a vállalat azzal ellen­súlyozta, hogy a korábban tő­kés országokból importált al­katrészeknek egy részét ha­zaival helyettesítette. A válla­lat háromnegyed évi mérlege összességében kedvező, s erő­feszítéseket tesz, hogy az or­szág külkereskedelmi mérle­gének javításához is hozzájá­ruljon. Az NSZK-ban keres­kedelmi képviseletet létesített a vállalat, hogy termékeinek újabb piacot szerezzen. (MTI) A bánya segíti a községet Új középülettel gazdago­dik Pusztavám, takarékszö­vetkezet épül a falu központ­jában. A kivitelező az Orosz­lányi Szénbányák Vállalat építészeti üzeme, amely hosz­­szú évek óta gazdagítja a települést színvonalas munká­jával. A tanácsnak alig van­nak építőipari gondjai, mert a bányának ez a kis közös­sége a lakosság szolgálatába szegődött. Őket dicséri a 100 személyes, korszerű, esztéti­kailag is remekül megkom­ponált óvoda, őket dicséri a posta új épülete, a nyolc szolgálati lakás és az or­vosi rendelő. A közművelő­dés és az oktatás tárgyi fel­tételeinek megteremtéséért is sokat tettek. Munkájuk nemcsak anyagi gyarapodást jelent a telepü­lésnek, példát és mintát ad arról, hogyan lehetne, kel­lene mindenütt, egymást se­gítve, az erőket összeadva együttműködni a közös fel­adatokban, a jó ügyekben. Licit az üzletért A szeptember 11-i versenytár­gyaláson elkelt üzletekkel együtt a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat már 38 szerződéses vállalkozásban üzemeltetett egységgel rendelke­zik. Ezekből 23 osztályos, nyílt kereskedelmi vendéglátó üzlet, 12 munkahelyi büfé és 1 vegyesbolt. Ma kezdődnek a bábolnai napok Mozgó kiállítás a földeken Több száz érdeklődőt várnak Fejérből Ma kezdődnek és október 3-án fejeződnek be a bábol­nai napok, a mezőgazdasági kombinát három napra ter­vezett szakmai programjai. A sorrendben az ötödik bá­bolnai napokon bemutatják, mit tesznek a gabona- és a húsprogram teljesítéséért. A látogatók megismerkedhet­nek a legújabb kutatási eredményekkel, a rendszere­ikben már alkalmazott és bevált új biológiai, technoló­giai, technikai elemekkel, továbbá a jövőt jelentő tudo­mányos eredményekkel. Be­pillantást engednek a széles körű hazai és nemzetközi kapcsolataikba, amelyek — hangoztatják a bábolnaiak — munkájuk állandó meg­újulásához nélkülözhetetle­nek. Rendezvényeiket külföldi szakkörökben a legnagyobb európai „mozgó” mezőgaz­dasági kiállítástként tartják nyilván. Az új gépeket, az új technológiákat ugyanis kint a szántóföldön, üzem közben vehetik szemügyre az érdeklődők. Tavaly hu­szonötezren tekintették meg a mezei bemutatókat. „A napokat az idén is olyan közép-európai agronó­miai és műszaki találkozó­nak szánják, ahol a hazai és a külföldi szakemberek egy­aránt lemérhetik, milyen új­donságok várhatók itthon, valamint a nagyvilágban. Vi­lágszerte ugyanis olyan fej­lődési szakaszába érkezett a biológiai tudomány és gya­korlat, hogy új távlatok nyíl­nak mind a növénytermelés­­­­ben, mind az állattenyésztés­ben. Az új utak pedig meg­követelik a magasabb értékű vetőmagot, az új gépeket és vegyszereket, valamint a bi­ológiai anyagok alkalmazá­sát. A bábolnai rendezvények teljes programját megkapták a Fejér megyei­ mezőgazda­­sági nagyüzemek is. A me­gyei­ szervezők szerint idén is több százan vesznek részt a nagy hírű kombinát kü­lönböző szakmai bemutatóin és konzultációin. (pdf) Több melléktermék-etetés • Jövedelmezőbb tejtermelés Országos bemutató Enyingen A melléktermék betakarí­tásáról, silózásáról és tartósí­tásáról tartottak tegnap or­szágos tanácskozást Enyin­gen, a községi művelődési házban. Megnyitójában Bálint Já­nos, az enyingi Vörös Haj­nal Termelőszövetkezet el­nöke az állattenyésztési fő­ágazaton belül részleteseb­ben ismertette a szarvasmar­haágazat, főleg a tejelő te­­­henészet eredményeit, s a szövetkezetben a mellékter­mék-etetés kedvező tapasz­talatait. Elmondta, hogy a szarvas­­marha ágazat tavaly több mint 10 millió forintos nye­reséget „hozott” a közösség­nek, ebben benne van a tej­nél az állami árkiegészítés és a tejprémium is. Míg 1976-ban 3976 liter volt a fajlagos tejtermelés, tavaly már elérte a 4700 litert, s az időarányos teljesítésből kö­vetkeztetve az idén már 5300 liter tejet fognak fejni egy tehéntől, 520 állat átlagában. Ugyancsak jól alakult a tejtermelés jövedelmezősége. Amíg öt évvel ezelőtt egy li­ter szűkített önköltsége 6 fo­rint 96 fillér volt, tavaly már csak 5 forint 25 fillér, s az egy liter tejre fordított ta­karmányozási költség 3,24 forintról 2,81 forintra csök­kent. A szarvasmarha-állomány etetésében a hagyományos silón kívül eredményesen etetnek évek óta kukorica­szárat, másodvetésű napra­forgót, nyers répaszeletet, valamint ammóniával feltárt borsó- és árpaszalmát. Ta­­­valy 1600 tonna répakarajt takarítottak be egy csehszlo­vák gyártmányú, háromso­ros karajozógéppel, az idén pedig még nagyobb mennyi­ségű leveles cukorrépafejet etetnek majd meg a kérőd­zőkkel. Ezután dr. Dormán Mik­lós, az Országos Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Felügyelőség osztályvezető­je beszélt a leveles cukorré­pafej szerepéről a kérődzők takarmányozásában. Elmond­ta, hogy a leveles cukorré­pafej keményítő koncentrá­ciója azonos egy közepes mi­nőségű kukoricaszilázséval, s a Silaferm S—5 nevű, a tejsavas erjedést gyorsító tö­megtakarmány tartósító ké­szítmény alkalmazásával a répafej, a szopósborjak ki­vételével, minden korcso­porttal etethető. * Hazánkban évente kétmil­lió tonna leveles répafej képződik, s ennek egyre na­gyobb arányú takarmányozá­sával jelentős szántóföldi takarmánytermőterületet le­hetne felszabadítani árunö­vénytermelés számára. Bodri Gyula, az enyingi tsz főmezőgazdásza a mellék­termék-hasznosítás üzemi tapasztalatait ismertette, kü­lönös tekintettel a kukorica­szár és a répafej etetésére. Nagy Lajos, a rábapatonai Új Élet Tsz elnöke a Lila­ferm S­ 5-tel tartósított le­veles cukorrépafej és kuko­­ricaszilázs etetési tapaszta­latait, majd dr. Nemeskéri Tibor, a Monori Állami Gaz­daság irodavezetője a svéd licenc alapján készített Sila­ferm takarmánytartósító anyagot ismertette. Az esős idő miatt a beta­karítási és silózási bemutató helyett csak a répafej és a­­kukoricaszár betakarítására alkalmas gépeket tekinthet­ték meg a gyakorlati be­mutatón a résztvevők. A gépek működéséről Lengyel Jenő, az enyingi tsz központi agronómusa adott tájékozta­tást. G. G. Idei gondok, jövő évi tervek Bővül a székesfehérvári AFIT Két esztendeje kezdődött és várhatóan ez év végére befejeződik Székesfehérvá­ron az AFIT autójavító üze­mének bővítése. A szociális létesítmények kialakítása és a jelenlegi műhelyek korszerűsítése után vette kezdetét a 26 állásos szerelőállásra tervezett nagy csarnok építése. A 20 milliós költség felét a megyei tanács költségvetéséből fedezték. A jelenlegi 120 ezer órás javítási kapacitást az új sze­relőcsarnok 200 ezerre növe­li majd. Ez igen nagy előre­lépést jelent a megyeszék­hely és környékének ellátá­sában. Az új csarnokban minden második kocsiállás korszerű emelővel lesz felszerelve. A világítás, a műszerezettség és általában a munkakörülmé­nyek tekintetében vállalati szinten is élen járó lesz az új szerelőcsarnokkal bővülő fe­hérvári AFIT-szerviz. Az idei évben, pontosan a nyári autósszezonra, amikor legtöbb a javítás, a befejező részéhez jutott a külső épít­kezés. Ez okozta a legna­gyobb gondot, zökkenőket a nyári, de általában az idei szolgáltatásban. A területek egy részét át kellett adni az építkezésnek, egyes részlege­ket pedig egyszerűen — át­menetileg — meg kellett szüntetni. Az új beruházással jelentő­sen javul a jövőben a raktá­rozás. A raktárak területe a jelenlegi 45 négyzetméterről 200-ra nő, még a raktári készlet — gazdálkodási okok miatt — csak egynegyeddel nő. A fehérvári szerviz éves bevétele 22—25 millió forint között változik. Ebből a mun­kadíj összege két-három mil­lióval elmarad az alkatrész­árak mögött. Ez a forgalom egy eszten­dőben átlagosan 30 ezer ügy­felet jelent. Ennyit tud fo­gadni a szerviz. Az igények ma jóval magasabbak, így a jelentkező ügyfelek 30—40 százalékát el kell küldeni. Mindebből következik a jö­vő feladata: a következő év­től, ha rendezettek lesznek a körülmények és befejeződnek az építések, szeretnének el­jutni oda, hogy minden je­lentkező igényt kielégíthesse­nek, ne kelljen egy ügyfelet sem elküldeni. Az új beruházás új munka­erők felvételét is jelenti. Er­ről már előre gondoskodtak: húsz szakközépiskolát vég­zett fiatalt vettek fel. Ők már most ismerkednek a körül­ményekkel, a munkahellyel s természetesen az autók „betegségeivel”.­­ B. L. (Fotó: Grefority Antal)

Next