Fejér Megyei Hírlap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

_ _______________Nemzetközi élet_______________________________ Munka, béke, szocializmus Az alábbiakban ismertetjük Csehák Juditnak, a SZOT titká­rának május elsejét köszöntő beszédét, amely a rádióban pén­teken 18 óra 55 perckor, a tv-ben pedig 19 óra 15 perckor hangzott el. Tisztelt rádióhallgatók! Tisztelt televíziónézők! Május elsejének, a terem­tő munka, az alkotó ember és a munkásösszefogás nem­zetközi­ ünnepének előestéjén a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szakszerveze­­­tek Ors­zágos Tanácsa nevé­ben tisztelettel köszöntöm önöket — szocialista hazánk minden dolgozóját, egész la­kosságát. Évtizedek óta az egész világon a dolgozó tömegek nagyszerű seregszemléje ez a nap. Zászlóink, transzpa­renseink hirdetik a munka és a béke elválaszthatatlan jelszavát: a munkát dicsér­jük és a béke védelmében szólunk. Hazánkban egy biztonságos úton haladó, alkotó kedvvel teli nép köszönti május else­jét. Emelt fővel ünnepelhetünk. Nemzeti összefogással, kitar­tó, áldozatos munkával gya­rapítottuk ezt az országot. Eredményeinket elismerik a világban. Évtizedek tapasztalata bi­zonyság arra, hogy az őszin­te, a reális politika megér­tésre, támogatásra talál szorgalmas, tehetséges né­pünk körében. Jövőnket, terveinket erre a politikára,­ erre a megértésre, támoga­tásra alapozzuk. Kedves elvtársnők, elvtár­sak! Keményebb időket élünk, mint korábban. Eredménye­ink gyarapítása nagyobb ál­dozatokat kíván. Tapasztal­juk, ezt valamennyien. De a nehezebb körülmények kö­zött is arra törekszünk, hogy megőrizzük társadalmunk értékeit, életkörülményeink biztonságát és erőt gyűjtsünk egy gyorsabb ütemű fejlő­déshez. Népünk előtt egyre érthe­tőbbé válik, hogy csak akkor tudjuk megvédeni életkörül­ményeinket, valóra váltani terveinket, ha a lehetősége­ink, adottságaink szerint mindenütt jobban, eredmé­nyesebben dolgozunk. Csak kitartó munkával lehet szeb­bé tenni az életet, gazdagab­bá a hazát, a társadalmat, s vele az ember hétköznapjait és ünnepeit. Ezen az úton javíthatunk a ma még nehe­zebb körülmények között élők anyagi helyzetén is. Mil­liók értik meg és vállalják ezt a programot. Életünk soha nem volt mentes megoldást kívánó gondoktól. Most sem az. A meglévő feszültségek, ellent­mondások feloldhatók az egyén becsületes, odaadó munkájával, pártunk és né­pünk összefogásával, a de­mokratizmus kiteljesítésével. Ez társadalmunk erejének kiapadhatatlan, éltető forrá­sa. A fejlődő szocialista de­mokrácia kedvező légkört teremt az emberi érték és te­hetség kivirágzásához, az al­kotó, újat teremtő munká­hoz, a Szükséges és folyama­tos megújuláshoz. Demokratikus gyakorla­tunkat erősítve érhetjük el, hogy életünk minden terüle­tén még nagyobb tisztelet, övezze a dolgozó embert, hogy mindenütt rangja sze­rint kezeljék a jól végzett becsületes munkát. Ezt a szándékot fejezik ki a kor­mány intézkedései, és a szak­­szervezetek törekvései is ezt szolgálják. Az értéket teremtő ember­­munkája jogán mond véle­ményt közös dolgainkról. Csak a tisztességesen elvég­zett munka adhat felhatal­mazást erre, és a kezdemé­nyezés, a szorgalom teremt­het egyéni és társadalmi biz­tonságot. Társadalmunkban ezek a vonások a meghatározóak. Ezért lehetünk bizakodóak, hogy elérjük céljainkat. Ha­zánk boldogulása, demokrati­kus viszonyaink fejlődése nemcsak a mi érdekünk. Ha­ladásunk szolgálata igazi ha­zafias és internacionalista tett. Ezzel érvet, hitet, pél­dát adhatunk azoknak, akik jövőjüket a szocializmusban látják. Kedves, elvtársnők, elvtár­sak! Minden május elsejére napsütést, jó időt remélünk. Holnapunk egéről mégsem tűnik el minden felhő. A vi­lágra figyelő ember nyugta­lan, mert hallja, látja, hogy újra felerősödött a háború híveinek hangja. Az imperia­lizmus szélsőséges vezető körei elszántan fegyverkez­nek, katonai fölényük meg­teremtésére törekszenek. Megkísérlik belesodorni az emberiséget egy újabb hideg­háborúba, és Európát nukle­áris katasztrófával fenyege­tik. Minden eszközt igénybe vesznek, hogy az enyhülés­nek gátat vessenek. A békés egymás mellett élés elve és gyakorlata helyébe a politi­kai zsarolás eszközeit állít­ják. Hátrányos intézkedések­kel próbálják a szocialista országok gazdasági fejlődését lassítani. A világ haladó erői nagy aktivitással és szervezettség­gel lépnek fel a háborús lég­kör létrehozását, a feszültsé­gek fokozását célzó imperia­lista politikával szemben. A szakszervezeti világ­­kongresszus Havannában hangot adott a nemzetközi munkásosztály törekvései­nek: olyan világot akarunk, amely mentes a háborús fé­lelmektől, a háború veszé­lyeitől. Olyan világra van szükségük az embereknek, amelyben békésen lehet élni és dolgozni. Ezért fogadják a felelősen gondolkodó milliók, köztük a gyermekeik sorsáért aggódó anyák egyetértéssel a Szov­jetunió békeakaratának meg­nyilvánulásait ezért értékelik nagyra békejavaslatait. Bíz­nak abban, hogy a szocialista országok — a világ haladó erőivel együtt — képesek út­ját állni a hidegháborúnak, a fegyverkezésnek. Ez a Ma­gyar Népköztársaság törek­vése is. Népünk csak béké­ben képes megalkotni a szo­cialista jövőt. Mi optimisták vagyunk! Szilárd tagjai vagyunk a szo­cialista országok testvéri kö­zösségének és megbízható partnerei minden olyan nem­zetnek, amellyel kapcsolata­inkat a kölcsönösség elve alapján fejleszthetjük. Meg­győződésünk, hogy csökkent­hető a veszély. A háború el­kerülhető. Kedves elvtársnők, elv­társak! Jelszavunk ma is, holnap is: munka, béke, szocializ­mus. Nemzeti lobogónk és a munkásosztály vörös zászlaja alá hívjuk május elsején mindazokat, akik tenni, dol­gozni, harcolni akarnak egy békés, boldogabb világért, gyermekeink, az emberiség szebb jövőjéért. Távirat szovjet és bolgár testvérmegyénkbe Takács Imre, a Fejér megyei pártbizottság első titkára és Závodi Imre, Fejér megye Ta­nácsának elnöke május elseje alkalmából táv­iratban köszöntötte B. T. Goncsarenkót, az Ukrán Kommunista Párt Vorosilovgrád me­gyei Bizottsága első titkárát és A. Marzsenkót, a Vorosilovgrád megyei szovjet végrehajtó bi­zottságának elnökét. „Az MSZMP Fejér megyei Bizottsága, Fejér megye Tanácsa, megyénk kommunistái, dol­gozói, lakói nevében forró üdvözletünket küld­jük Önöknek, testvérmegyénk minden kommu­nistájának, dolgozójának, lakójának május el­seje, a munkásosztály nemzetközi szolidaritási ünnepe alkalmából. Kívánunk önöknek, Vorosilovgrád megye dolgozóinak új, alkotó sikereket a kommuniz­mus építésében, az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a béke meg­őrzésében.” Megyénk politikai vezetői táviratban üdvö­zölték a munkásosztály nemzetközi ünnepe al­kalmából V. Szandevet, a Bolgár Kommunista Párt Blagoevgrád megyei Bizottságának első titkárát és K. Antonovot, a blag­ovgrádi me­gyei tanács elnökét is. 100 küldött az ünnepségeken A SZOT elnökségének meg­hívására negyvenöt ország szakszervezeti központja és a Szakszervezeti Világszövetség titkárságának képviseletében összesen 100 küldött érkezett hazánkba, hogy részt vegyen a május elsejei ünnepségeken. A küldöttségek tagjai pénte­ken a SZOT központi isko­lán meghallgatták Gál Lász­lónak, a SZOT főtitkárhelyet­tesének előadását a magyar szakszervezetek gazdaságsegí­­ TELEX fő­ tevékenységéről. Részt vesznek a budapesti dolgozók május elsejei felvonulásán, ipari és mezőgazdasági üze­meket látogatnak meg, ismer­kednek hazánk idegenforgal­mi nevezetességeivel. Gyilkosság Palermóban Palermóban pénteken meg­gyilkolták­ Pio­la Torrét, az Olasz Kommunista Párt szi­cíliai tartományi pártbizottsá­gának titkárát, a KB tagját, parlamenti képviselőt. A kom­munista politikus egyben a CGIL szakszervezeti központ tartományi titkára is volt. Az 54 éves kommunista po­litikust az Olasz KP székháza előtt lőtték le Palermo köz­pontjában. A merénylők vé­geztek la Torre sofőrjével is. A gyilkosságot eddig sem­milyen szervezet nem vállal­ta magára, s az olasz rendőr­ség arra gyanakszik, hogy la Torrét a maffia gyilkolta meg. Éhségsztrájk a rakéták ellen A szicíliai Comiso városá­ban 11 személy, olaszok és nyugatnémetek, csütörtökön éhségsztrájkot kezdtek, tilta­kozásul az amerikai középha­tótávolságú rakéták szicíliai telepítése ellen. Addig folytat­ják az éhezést — mondták —, amíg Giovanni Spadolini olasz miniszterelnök és Max­well Rabb római amerikai nagykövet nem fogadja őket, hogy kifejezhessék tiltakozá­sukat a rakétatelepítési terv ellen. A bonni látogatás Kádár János és Helmut Schmidt e héten ötödízben ta­lálkozott egymással. Tárgya­lásukra olyan időszakban ke­rült sor, amikor az Atlanti­óceán túlsó partján kereske­delmi háborúra spekulálnak és fegyverkezési versenyt erő­szakolnak, szükségtelen fe­szültséget teremtve az állam­közi és az emberi kapcsola­tokban egyaránt. A Kádár—Schmidt eszme­cserét éppen ezért nem csu­pán hazánkban és a Német Szövetségi Köztársaságban, de Európában és a kontinens ha­tárain túl is érdeklődéssel várták. Hiszen Leonyid Brezs­­nyev múlt évi novemberi bonni látogatása és a rendkí­vüli állapot lengyelországi ki­hirdetése óta ez volt az első ilyen szintű érintkezés, amely lehetőséget adott a vélemény­­cserére a kelet-nyugati kap­csolatokról, jövőjükről, a tő­kés világot és a szocialista or­szágokat egyaránt sújtó nega­tív gazdasági tendenciákról és nem utolsósorban az eltérő társadalmi, gazdasági beren­dezkedésű Magyarország és NSZK kapcsolatairól,­­ fej­lesztésük lehetőségeiről. Az MSZMP KB első titká­rának a nyugatnémet kancel­lárral két alkalommal folyta­tott, több mint nyolcórás meg­beszélése — mindkét fél megítélése szerint — hasznos volt. Noha a tárgyalás során kiderült — ezt a látogatást értékelő sajtókonferencián is megállapították­ —, hogy a nemzetközi helyzetben kelet­kezett feszültség okairól, a problémák megoldásának a módozatáról a vélemények eltérnek. Kádár János és Hel­mut Schmidt egyetértett ab­ban, hogy a fő cél az enyhü­lési politika folytatása és a béke biztosítása. Egyetértettek abban is, hogy a feszültség megoldásá­nak kulcsa elsősorban a két nagyhatalom kezében van, de a kis országok — függetlenül attól, hogy melyik védelmi, vagy gazdasági közösséghez tartoznak —, a maguk mód­ján jelentős mértékben hoz­zájárulhatnak­ a megértés szellemének kialakításához, nem utolsósorban a mostani­hoz hasonló találkozókkal és véleménycserékkel. Hangsú­lyozták: tisztában vannak az­zal, hogy e találkozók és meg­beszélések nem­ helyettesíthe­tik a Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői kö­zötti legmagasabb szintű ta­lálkozókat. Ezért üdvözölték mindkét részről egy ilyen ta­lálkozó létrehozására irányuló készség megnyilvánulását. Egybehangzóan állapították meg, hogy korunk egyik leg­súlyosabb problémája a fegy­verkezési verseny, amelyet meg kell fékezni. Kölcsönö­sen az az óhaj, hogy a lesze­relési intézkedéseknek egyen­lő biztonságot kell garantálni­­­ok valamennyi ország számá­ra, s hogy ennek az egyenlő biztonságnak a fegyverzetek jelenleginél alacsonyabb szint­jén kell létrejönnie. Ebből ki­indulva támogatják a Genf­ben folyó szovjet—amerikai fegyverzetkorlátozási tárgya­lást, s kifejezték reményüket, hogy az a mindkét felet ki­elégítő megállapodáshoz ve­zet. Magyar részről nem rej­tették véka alá, hogy mi a szovjet javaslatok alapján tartjuk elképzelhetőnek a megállapodást, úgy, hogy azt Leonyid Brezsnyev task­enti beszédében kifejtette. A szerdai sajtókonferenci­án Kádár János hangsúlyoz­ta, hogy megértésre és a kü­lönböző társadalmi rendszerű országokkal való együttműkö­désre irányuló készséget ta­pasztalt nemcsak a kancellár­ral, hanem más nyugatnémet pártok vezető politikusaival folytatott beszélgetésein is. Ezt a tényt, különösen fon­tosnak minősítette. A kancellárral, s az NSZK gazdasági és pénzügyi életé­nek tekintélyes képviselőivel létrejött találkozókon termé­szetesen szó esett a világgaz­daság negatív tendenciáiból származó problémákról, azok­ról, amelyek az NSZK-t és Magyarországot egyaránt érintik. Szó volt a kétoldalú kapcsolatokról, amelyek fej­lődését a vacsorán elhangzott pohárköszöntők elismerték. Mindkét fél kifejezte azonban azt a meggyőződését, hogy a kapcsolatok mind gazdasági és kulturális téren, mind pe­dig az élet más vonatkozásai­ban tovább fejleszthetők. A két fél kész a fejlődés előse­gítésére. A bonni látogatás, Kádár János és Helmut Schmidt megbeszélése jó példát szol­gáltatott a kelet—nyugati dia­lógus folytatására. Hozzájá­rult a népeink közötti meg­értés és az államközi kapcso­latok fejlesztéséhez, de széle­sebb nemzetközi összefüggés­ben is jótékony hatást gya­korolt a kelet—nyugati együtt­működés szellemének erősíté­sére. Kanyó András Spanyolország fegyverkezik A. Ol­art Saussol spanyol hadügyminiszter a képviselő­ház hadügyi bizottságában előterjesztette a kormány ka­tonapolitikájával és a fegy­verkezési programokkal kap­csolatos új törvényjavaslatát. A kormánynak az a szán­déka —, jelentette be a had­ügyminiszter — hogy az újabb „Milan” és „Tow” tí­pusú rakéták beszerzése és a légvédelem rovására meg­erősíti szárazföldi egységeit. 1990-ig — közölte — négy „Agosta” típusú tengeralatt­járót, nyolc korvettet­ és hét fregattot gyártanak a hadi­flotta számára. Ezenkívül „Harrier” típusú, helyből felszálló angol vadászbombá­zók beszerzésére is sor ke­rült. A hadügyminiszter azt is elmondotta, hogy a tervek szerint korszerűbb gépekkel váltják majd fel a spanyol légierő „Phantom” és az F— 5­ típusú repülőgépeit. Spanyolországnak megvan­nak a nukleáris fegyver elő­állításához szükséges „tech­nikai feltételei” — közölte Os­art, de hozzáfűzte, hogy ez nem közvetlen célja a kormány katonapolitikájá­nak. A brit csapatok partraszállása a Déli-Georgia-szigeten meg­növelte a további katonai összecsapások veszélyét. Képünkön: argentin csapatok gyakorlatoznak a Falkland-szigeteken Falkland: a blokád napja Pénteken, magyar idő sze­rint 13.00 órakor hatályba lé­pett a Falkland-(Malvin-)szi­­getek brit részről meghirde­tett légi és tengeri blokádja. A hadügyminisztérium köz­leménye szerint ellenséges­nek tekintenek és „tüzet nyithatnak”, minden olyan argentin hajóra és repülő­gépre, amely a szigeteken, il­letve a szigetek 200 tengeri mérföld sugarú körzetében tartózkodik. Hasonló elbírá­lás alá esnek azok a nem ar­gentin illetőségű légi és ten­geri járművek, amelyek „a minisztérium engedélye nél­kül tartózkodnak az említett körzetben”. A brit parlament csütörtök délutáni vitájában Michael Foot, a munkáspárti ellenzék vezére úgy vélte, hogy a kon­zervatívok közül egyesek „el­vesztették érdeklődésüket” a tárgyalások iránt. A pártve­zér a maga részéről „újabb és újabb” diplomáciai erőfe­szítéseket sürgetett — min­denekelőtt az ENSZ bevoná­sával. Vannak azonban olyan vé­lemények is, hogy a mun­káspárt kitartó erőfeszítései az ENSZ bevonására, vala­mint a Whitehall újonnan tá­madt józansága — amit alá­húzott Woodward admirális, flottaparancsnoknak az a ki­jelentése is, hogy a Falkland­­szigetek visszavétele végül is nem „ellenfél nélküli meccs” hanem „hosszú és véres had­járat” lesz — oda vezethet­nek, hogy a brit kormány igénybe veszi az ENSZ főtit­kárának közvetítő kísérletét is. New Yorkban Nicanor Cos­ta Mendez argentin külügy­miniszter bejelentette: orszá­ga ez idő szerint nem tart igényt az ENSZ főtitkárának közvetítő tevékenységére és nem is kívánja a Biztonsági Tanács összehívását a válság ügyében. Caracasban a vene­zuelai kormány pénteken be­jelentette: megszakítja keres­kedelmi kapcsolatait Nagy- Britanniával. A venezuelai elnök közölte: országa „olyan mértékben nyújt támogatást Argentínának, amilyen mér­tékben azt az argentin kor­mány kéri”. Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritása!

Next