Fejér Megyei Hírlap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-30 / 177. szám
I n fejér megyei EGYMILLIÓT ÉRŐ MÁSODVETÉS I W La It I V I Lm I Lm I _________________________ SZAKEMBEREKRE SZÜKSÉG VAN | fi | | J V --------------------- . Péntek, A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL w^ii 30/ XXXVIII. évfolyam, • 177. szám NEMZETI HAGYOMÁNYAINK • UiHIiHliiULinaiili liilllbtJi'HjiÉHi iiiiti Ára: 1,40 Ft — Honunk ismerete Ahogyan a csepp várja a követ, nem erővel, hanem gyakori eséssel... A tizedik országos honismereti akadémián elevenítette fel valaki ezt a latin mondást, utalva arra, hogy bízik a honismereti mozgalomban: bízik abban, hogy az önismeret „cseppjei” az igazi hazafiságot mélyítik el a társadalomban. „öntudatos a nép... ha ismeri a múltat, vállalja a jelent és a jövőt”. Ezt a legutóbbi népfrontkongresszuson elhangzott gondolatot választotta jelmondatául a tanácskozás, amely ezúttal a magyar falusi társadalom helyzetének vizsgálatára, ennek előzményeire és jelenére irányította a fő figyelmet. A hetvenes évektől kezdve ugyanis a magyar falu rendkívül gyors ütemben változott, gyorsult a társadalmi átrétegződés, ami ma is tart. Márpedig a mai magyar falu holnapi élete nyilvánvalóan attól is függ, hogy a falusi rétegek érdemi önismerete milyen mértékben lesz része a mai tudatnak. Hogy milyen módon járulhat hozzá a leghatásosabban ehhez az érdemi önismerethez a honismereti mozgalom, ez a kérdés volt a leginkább vitatott ezen az akadémián, s az e kérdésre adott válaszában különbözött a leginkább mindattól, amit folytatni volt hivatott. És ez a válasz a honismereti mozgalom egészére is vonatkozik: ma már nem elég helytörténeti adatokat gyűjteni (noha ez is fontos), s végképp nem elegendő sikernek könyvelni el, hogy évről évre több honismereti dolgozat készül, hanem magukat a kutatásokat kell szociológiai, szociográfiai megközelítésmóddal felvértezni. Van ennekhagyománya nálunk, voltaképpen e hagyomány felelevenítését is szorgalmazták a tanácskozáson elhangzott előadások. Kétségtelen, hogy a szociológiai megközelítés a honismereti kutatásokban nem csupán lelkesedést, szorgalmat és szakértelmet követel. Könynyebb és hálásabb például egy-egy tájegység lakodalmi szokásait vagy éppen boszorkány-hiedelmeit összegyűjteni, nehezebb és valamivel tán kockázatosabb azt vizsgálni, hogy kik hisznek ma is boszorkányokban és miért. A szociológia segítségével idejében kell tudnunk tisztázni mindazt, ami hátráltat, s ami serkent, korábban mint hogy a kutatások eredményeit már csak a tudomány legyen képes hasznosítani. A krónikaírás, az üzemtörténetírás hasznosságához nem férhet kétség, ám célravezetőbb azt is kutatni, hogy a krónika sze- replői miért élnek úgy, aho- gyan élnek. Meglehet, hogy ez a mód- J szer prózaibb és esetenként kevésbé felemelő eredménye- S két produkál, de a honisme- rethez — honunk érdemi isme- r rétéhez — az effajta önvizsgá- lat is hozzá tartozik. Ezen is gondolkodtak, tanácskoztak a J tizedik országos honismereti akadémián, amely hozzájárul ahhoz, hogy a kezdetektől a f jelenig vezető történelmünket s tovább faggatva „sorskérdé- seinkre” jövőnket építő tét- szekkel válaszoljunk. . Aczél Gábor ! A Dunai Vasmű pártbizottságának ülése Módosított pálya, régi rögökkel Csütörtökön reggel 8 órakor ült tanácskozóasztalhoz a Dunai Vasmű párt végrehajtóbizottsága, de még a déli harangszó is ott találta a testületet, noha kora délutánra ki volt tűzve a vállalati pártbizottság kibővített ülése is. Mind a párt-végrehajtó bizottság, mind a pártbizottság a Dunai Vasmű első félévi munkájáról, pontosabban az év első felében tapasztalt termelési és gazdálkodási sikertelenség — elsősorban belső — okairól tárgyalt, nem elhallgatva azt sem, hogy néhány „külsőnek” minősített tényező hatásán kellő figyelemmel és kezdeményezőkészséggel talán enyhíthetett volna a vállalat. A pártbizottság tegnap délutáni ülésén részt vett és a napirend vitájában felszólalt Boór Ferenc, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára, míg Gadanecz György, a dunaújvárosi pártbizottság első titkára már délelőtt bekapcsolódott a testület munkájába. A Dunai Vasmű idei tervének nem tudta teljesíteni a felét, a rendelkezésre álló első hat hónap alatt. Alapvető termékei, a nyersvas 47 ezer tonnával maradt el a tervezett 438 ezer tonnától, a 700 ezer tonnás acéltermelési terv pedig 28 ezer tonna híján valósult meg. Az alapvető féltermékek hiánya a feldolgozás következő fázisában is lemaradást idézett elő, amit tovább növelt az ott tapasztalható rendellenességek sora. A termelés lemaradása, a fajlagos többletfelhasználás, valamint más — elsősorban pénzügyi jellegű — többletköltség következtében a Dunai Vasmű veszteséggel zárta az első félévet. Fél év távlatából visszapillantva, úgy tetszik, hogy az 1982-re elhatározott terv eleve túlfeszített volt, néhány körülmény indokolatlan optimizmussal kezelt, bár az is igaz, hogy azon pontjai sem valósultak meg hiánytalanul, amelyek — adott feltételek következtében — elvárhatók lettek volna. A mindkét testületi ülésen rendkívüli részletességgel kibontakozó elemző igényű tanácskozásban refrénszerűen tért vissza a vezetés, irányítás, szervezés krónikus gyengélkedése. Mind a munkásokból, mind a vezetőkből hiányzik az a tűz, ami a megújuláshoz szükséges volna — mondotta az egyik felszólaló. A párt-végrehajtó bizottság, majd a pártbizottság is az egyéb meghozandó intézkedések mellett a Dunai Vasmű idei tervének módosítását javasolta. A tervmódosítás nem egyéb, mint az első félévben keletkezett lemaradással csökkentett eredeti terv. Következésképpen a következő félév feladatai pontosan olyan feszítettek, mint eredetileg is lettek volna. A termelés körülményeinek változása sem várható. De éppen ebben rejlik a Dunai Vasmű kollektívájának javítási esélye. A diagnózist itt ismerik a legjobban, a gyárkapun belül. Kívülről legfeljebb „vitaminokkal” segíthetjük a vállalat felépülését, pedig ahhoz komolyabb orvosságok szükségesek. Ismerik a diagnózist, nyílt, őszinte párbeszédben keressék meg hozzá a terápiát is — mondta a végrehajtó bizottság vitájában felszólaló Gadanecz György. A súlyponti feladatokat egyértelműen jelölte ki a gazdasági vezetés, a gyáregységek azt bontsák le a mindennapos végrehajtás szintjére és a továbbiakban — mint azt Boór Ferenc is hangsúlyozta felszólalásában — a már kiépült szervezetet változatlanul hagyva, de a korábbiaknál hatékonyabban működtetve, minden területen szervezze meg a számonkérés, az ellenőrzés mostaninál hatásosabb rendszerét. A Dunai Vasmű pártbizottsága tegnap délutáni ülésén, érdemei elismerése mellett felmentette megbízatásából Verbó Istvánt, a vállalati pártbizottság titkárát, aki meggyengült egészsége miatt maga kérte felmentését. A testület egyben a Dunai Vasmű pártbizottságának titkárává Kocsa Lászlót, a vállalat korábbi gazdasági igazgatóhelyettesét választotta meg. J. B. Ganz motorvonatok Új-Zélandba Elhagyta az országot a Ganz-Mávag új-zélandi megrendelésre készített 44., egyben utolsó motorvonata. Az összesen több mint egymilliárd forint értékű szerződésnek, határidőre, két és fél év alatt eleget tettek. Mivel a motorvonatok az itthoni hagyományoktól eltérően keskeny nyomtávú sínpályára készültek, a szerelvényeket úgynevezett vendégvázon Rijekába vontatták, ahonnan az utolsó szállítmányt néhány nap múlva behajózzák. A speciális fuvarra egy japán társaság vállalkozott. A vonatok több hetes út után érkeznek meg a megrendelő országba, ahol átszerelik azokat, majd megkezdődik bejáratásuk. A Magyarországon készült szerelvények közül már 11 üzemel Új-Zélandban, elővárosi vonatként. Ezek a járatok a mi HÉV-szerelvényeinkhez hasonló szerepet töltenek be. A Ganz-Mávag ajánlatával 1979-ben nyert versenytárgyalást e vonatok szállítására. A Ganz-Mávag ritkán jut hasonló nagy megrendeléshez. Nemrég kötöttek szerződést 38 mozdony bangladesi és 20 mozdony tunéziai exportjára. Új-Zéland továbbra is jó piacnak ígérkezik, s máris tárgyalásokat kezdtek újabb szerződéskötésről. A MÉSZÖV elnökség tárgyalta Minden anyag hasznosuljon Rendkívül időszerű témát tárgyalt csütörtökön délelőtt a Fogyasztási Szövetkezetek Fejér megyei Szövetségének elöksége, Kovács György elnökletével. A testület azt vizsgálta, milyen intézkedéseket tehetnek az áfészek a melléktermékek és hulladékanyagok hasznosítására. Az írásos anyag, amelyet dr. Szigetvári Tibor titkárhelyettes készített, több konkrét példát ismertet, amelyekben már valósággá vált néhány áfész ilyen elgondolása. A Gorsium Áfész például a varrodai munkáknál visszamaradt hulladékanyagból munkavédelmeli kesztyűket gyárt. Ugyanitt folyamatban van az Alkotó ifjúság mozgalommal közösen, a Péti Nitrokémiai Üzemek iszapjának galvánúton való visszanyerése. A Móri Járási Áfésznél a varrodaüzemből visszamaradt anyagból ülőpárnákat készítenek. Rövidesen elkezdik a selejtezett ólomakkumulátorok felvásárlását, felújítását, majd újrahasznosítását. A SZÖVMÜ pár hónapja beindította autóbontórészlegét. A használható alkatrészeket értékesítik, a hulladék-vasanyagot a MÉH-nél értékesítik. Az elnökség ülésén felszólalók számos olyan ötletet mondtak el, amelyeknek megvalósításával az akciót ki lehet terjeszteni. Ilyenek: a vissza nem váltott üvegek összegyűjtése és a MÉH útján való értékesítése. A Gorsium Áfész egy kisiparost bízott meg a papír összegyűjtésével. Fel lehet vásárolni a száraz kenyeret, a vendéglői moslék hasznosítása is kézenfekvő feladat. A zöldségesboltok hulladékát a baromfiudvarokban lehet értékesíteni. A Dunaújvárosi Munkásszövetkezet ágyneműt készít textilmaradékokból. A SZÖVMÜ vezetői tervezik a teherautók bontott alkatrészeinek felújítását. Erre esetleg kisvállalatot hoznak létre. Az Enyingi Áfész részéről felvetették a kiselejtezett olajkályhák felújítását. A takarékszövetkezetek szóba hozták az elhasználódott fóliasátrak felvásárlásának megszervezését és továbbadásukat. A MÉSZÖV elnöksége elhatározta, hogy a hulladék- és melléktermék-hasznosítás módjait tovább keresi, erre a szövetkezeteket is buzdítja és a hasznosításhoz minden segítséget megad. B. J. Alba Cipőipari Szövetkezet • Évente félmillió pár lábbeli Értékesítési gondjaik nincsenek A székesfehérvári Alba Cipőipari Szövetkezetben, a két fél évet tekintve, alapvetően megváltozik a termékösszetétel. Az év első felében nyári cipőket és szandálokat készítenek, majd a központi karbantartást követően, megkezdik a téli termékek gyártását. A szövetkezet gyártókapacitása évente több mint félmillió pár lábbeli. A megoszlás: 300 ezer pár lányka és fiú szandál, valamint 110 ezer pár lányka és fiú csizma, illetve 120 ezer pár házicipő. A méretek a huszonhetestül a negyvenesig terjednek. Mészárovics Imre, a szövetkezet elnöke elmondta: eredményes első félévet zártak. Árbevételük 79 millió forint volt, nyereségük elérte a 15 millió forintot. A megyében működő négy telephelyen és negyven üzletben összesen ötszázan dolgoznak. Foglalkoznak az utánpótlással is. A központi üzemrészben két korszerű tanműhelyt alakítottak ki, ahol ötven fiatal ismerkedik a cipőfelsőrész-készítő és a cipőgyártó mesterséggel. Az első félévben az ipari termelés árbevétele 62,5 millió, a szolgáltatásé 4,5 millió, a kereskedelemé pedig 12 millió forint volt. Gyermekszandálokat szinte az egész országba szállítottak. A saját üzleteken keresztül, illetve az Iparcikk Kereskedelmi Vállalattal együttműködve, a megyeszékhely ellátásához is hozzájárulnak. A minőségi követelményeknek eleget tesznek: termékeik 96 százaléka első osztályú. A reklamáció nem éri el az egy százalékot, ami jóval az országos átlag alatt van. Értékesítési gondjaik nincsenek, keresettek az általuk készített lábbelik. Sőt, ha többet tudnának gyártani, az is vásárlóra találna. Már készülnek a jövő évi szerződéskötésekre. A szolgáltatásban a javítási csúcsok okozzák a legtöbb gondot. Az évszakok fordulóiban többszörösére nő a javítási igény, ami elsősorban a központi üzleteket érinti. A torlódásokon munkaerő-átcsoportosítással próbálnak segíteni. Székesfehérváron, a Széchenyi utcában augusztus közepén új cipőszalont nyitnak. A Kossuth utcából ide költözik át a mérték után készülő és az ortopéd cipők méretfelvételi részlege is. A szakma kézműves jellege már régen megszűnt, felváltotta a nagysorozatú, mechanikai cipőgyártás. A cipészmesterség maga is megváltozott. De egyvalami a régi maradt: a vevő igényeinek megfelelő, jó és divatos cipőt kell gyártani. Erre törekszenek a fehérváriak. V. V.