Fejér Megyei Hírlap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-01 / 179. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP • 1982. AUGUSZTUS 1 Köszöntő helyett Vajon ki állíthatná biztonsággal, hogy Borovszky Ambrus, a vasasszakszervezet elnöke, a Dunai Vasmű nyugalmazott (nyugalmazott?) első — és negyedszázadon át volt — vezérigazgatója azért tölthet be ma is fontos társadalmi funkciót, mert remekül érzi kondícióját, vagy éppenséggel azért nem tud rajta jelet ütni korának 70 éve, mer ebből ötvenhatot megszakítás nélkül becsülettel dolgozott és most sem pihen. Mindegyre feltűnik ott, ahol döntések születnek, ahol valakinél, valakiért tenni lehet (kell) valamit, vagy csak egyszerűen az utcán, hátrakulcsolt kézzel, enyhén előredőlve, zárt lobogó ballonkabátban, amint viszonozza a köszönéseket. Köszöngetnek neki innen is, onnan is. Ismerik. Tudja, vagy sem, (hát hogyne tudná), mindenki csak így nevezi: a Boró. Még az is, aki sosem szorított vele kezet. Nagy, bügykös keze van. Száraz és meleg a szorítása, öntőinasként kezdte és lelke mélyén — azt hiszem — öntőmester maradt mindörökre. Igaz, a nagy lehetőség nem kerülte el: még a kukoricasorok között nyargalt a szél a pentelei fennsíkon, amikor kinevezték a Dunai Vasmű építkezéséhez vezetőnek, majd a vállalat vezérigazgatójának. A kohászati kombinát életre keltésének, majd felvirágzásának évei, a város gyors ütemű fejlődésének lüktető időszaka, nem kevésbé személyes tulajdonságai, alapvető derűje, nagyvonalúsága, bőkezűsége, kapcsolatteremtő készsége legendát szőtt köré. S ma — ha lehet így mondani — élő klasszikusa egy vitatott, de eredményekben vitathatatlanul bővelkedő korszaknak. Élő és továbbmunkáló alakja a mának is. Tettereje, aktivitása, örök érdeklődése, túláradó életszeretete ma is a régi. Ma is, hetvenedik születésnapján. J. B. Fotó: Bárándy István _fc „ TM , , , ,, , EMLÉKEZŐK A minap eltemettük Fekete Istvánt. Kilencvenegy éves volt. Szép kor, nem mindenki éli meg. Harcos ember volt, élete a munkásmozgalom. Illetékesek feldolgozták, megőrizték tetteit az utókornak. Az újságokban mind gyakrabban olvasni a fájó híreket, lassan elmennek közülünk. Járjuk a V-i tanácselnökkel a falut. Vajon ki tud az egykori falusi tanítóról, akinek a szerepe 1919-ben meghatározó volt? Bizony alig tudnak róla. Még a neve sem csendül ismerősen. Csak az egyik tanítványa, a ma 83 esztendős idős asszony emlékszik még a „tanító úrra”. Hogy jó volt, szigorú volt, s hogy 19 után jöttek a fehérek és elvitték őt is, másokat is. Bizony, mind nehezebb feltenni a kérdéseket és mind nehezebb választ is kapni rá, mert egyre kevesebben lesznek és vannak az emlékezők. Pedig jó lett volna megőrizni és feljegyezni minden cselekedetet, minden eseményt a múltból, mert annak ismerete visz közelebb bennünket a mai események megértéséhez és formálásához is. Félbehagyott jegyzetlapokat találtam az íróasztalom fiókjában. Anyám életének epizódjait jegyeztem fel ezeken. Micsoda élete volt anyámnak! Gyerekmunka a grófi földeken, és részletek a cselédlányok világából, a nagygazdák zsugoriságából! Félbemaradt a beszélgetés. Most már örökre. Elment ő is, és én elmulasztottam valamit. Mert az ő élete, tapasztalata csak egy volt a sokakéból, akik oly meghatározó korban voltak gyerekek, fiatalok. Hányszor és hányszor próbálták elmesélni, elmondani nekünk, utódoknak életüket, de mi hallgattuk is, nem is. Olykor unottan legyintettünk, már megint a „bezzeg a mi időnkben” következik.. Apám is mennyit tudna mesélni. Végigkubikolta az országot. Ismeri a mesterség minden fortélyát. Bandákba szövetkezve vágtak neki gyalogosan száz és száz kilométereknek. S még örültek, ha akadt munka, ő még a régi alföldi kubikosok keserves, de büszke életét élte... Kérdeztem? Még most megtehetném. Mennyi érdekes és tanulságos részletről tudna mesélni. És az ő sorsát ezrek és ezrek élték lent a Viharsarokban. Olvastam, hogy rövidesen közreadja valamelyik kiadó azt a naplót, amelyet egy szorgalmas háziasszony vezetett Budapest ostroma idején. Mi mindenről vallhat ez a napló! Pedig „csak” egy háziasszony tollából való, de oly történelmi szakaszt ölel fel, melynek részleteit megőrizni és közreadni igen tanulságos. Figyelünk-e eléggé az előttünk járó nemzedék szavára? Van-e rá időnk? Amit elmondanak, vagy elmondanának, sokszor érdekesebb a legizgalmasabb kriminél. Van időnk meghallgatni őket? Mert bezárulnak lassan a lelkek kapui, és az emlékezet sem oly tiszta már. Kegyetlen dolog az idő. Minden perccel távolodik a múlt. Amit megértek anyáink, nagyapáink, így lett már a történelem. Megkérdezzük őket ? Menynyi kérdésre tudnának választ adni még. Balázs Katalin Örspusztán Halastó-rekonstrukció A Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát örspusztai halastórendszerének teljes felújítása négy éve kezdődött. A hét tó közül öt már elkészült, jelenleg kettőn dolgoznak a Földgép Vállalat székesfehérvári főépítésvezetőségének brigádjai. Az összesen 65 millió forint értékű munkát a tervek szerint decemberben fejezik be. Gazdaság- és társadalompolitika Vita a cecei dinnyeföldeken Pénzüket követelő részes művelők Bozontos szőrű, korcs kutyák acsarkodnak a cecei dinnyeföldek szélén a szokatlanul nagy létszámú látogatókra. Hevenyészett kunyhókból kerülnek elő a gazdák, azaz a tsz-tagok, akik részes művelésben termesztik (a Béke Tsz-szel szerződve) a görögdinnyét. Tizenkét csoport művelt összesen hatvanhárom hektárt, ebből huszonhatot síkfóliás módszerrel. Kissé felháborodott, borostás, kalapos ember fakad ki az egyik kunyhó előtt. Idősebb Kacz Sándor mondja a magáét: — Évek óta nekem volt a legszebb dinnyém, Pesten is megcsodálták. Az idén? Nem tudom milyen szemét magot adtak el nekünk, de néhány dinnye, amit szigetcsépinek vártunk, valamiféle torz tökre hasonlít, nem kell a kutyának se. Ilyen még nem volt, hogy negyven mázsából alig több mint a fele lett csak első osztályú az egyik tételnél. A dinnyés öccse, Racz József is csatlakozik a vitához. Csendesen csak annyit mond: „megunatják a dinnyézést így a tagokkal; jövőre lehet, hogy nem is csinálom.” Amiért a furcsa „delegáció” tagjai a randevút adtak a cecei dinnyeföldeken egymásnak, azt a tsz vezetői kérték. Jelen van Eördögh Péter főmezőgazdász, Brumbauer János növénytermesztési főágazatvezető, s Pordán László, az ellenőrző bizottság elnöke. Amint panaszolják, az idén is Szigetcsépi 51, F-1-es fajtát kértek, s vásároltak ezúttal a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat orosházi területi központjától, de a mag negyven százalékából teljesen heterogén, helyenként jellegtelen gyümölcs fejlődött, emellett jóval későbben, mint ahogy várták. Ezt mutatták be a napokban dr. Varga Tibornak, a vetőmagosok helyi területi központja főmérnökének, dr. Brózik Sándornak, a Kertészeti Egyetem tudományos munkatársának, Szíjártó Antalnak, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet munkatársának, s Bátki László ZÖLDKER osztályvezető-helyettesének. A jelenlegi helyzet kedvezőbb mint az érés elején volt, mert eladtuk már a korábban élő Sugarbaby fajtát, de ennek sem szabadott volna a szigetcsépi vetőmagtételből származnia — mutat körbe a főmezőgazdász. Még a hozzá nem értő is ki tudná választani a szép formájú és színű szigetcsépi dinnyét az elnyújtott, hatalmas uborkára vagy tökre emlékeztető förmedvények közül, melyeket valóban nehéz lenne bármelyik dinnyésstandon a vevőre rábeszélni. A dinnye várt árbevétele a tsz-ben hárommillió forint felett van, s a későbbi érés, valamint a rosszabb minőség miatt elképzelhető hatszázezer forint körüli árbevételkiesés is. — A tagok tőlünk kérnek kártérítést, mi a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattól muszáj, hogy ugyanezt kérjük — magyarázza Pordán László. A szomorú az lesz, ha netán három évig „eljogászkodunk” ezzel az üggyel — jegyzi meg csendesen a főmezőgazdász. Dr. Varga Tibor nem ennyire pesszimista. Bár a negyven százalék idegen magot sokallja, szerinte kevesebb, ő is elismeri, hogy a vállalatnál valamiféle mulasztás, figyelmetlenség történt. Hacsak nem kevertek a dinnyések saját tavalyi termésükből vetőmagot az új tételhez, s egy év után nem érvényesül már a hibridhatás, nagyobb a hasadás valószínűsége — tételezi fel. Szíjártó Antal szerint az a szomorú a dologban, hogy egy jó fajtát, mint a szigetcsépi, lejáratnak egy ilyen trehánysággal, a termelő bizalma megrendül a nemesítőkben, fajtafenntartókban, s ez sem elhanyagolandó erkölcsi kár az anyagiak mellett. Azt, hogy az ügy hogyan végződik, nem tudjuk. Vagy fizet a vállalat a tsz-nek kártérítést, vagy perre megy a dolog, a dinnyések ugyanis követelik a be nem folyt pénzüket. Akárhogy is egyeznek meg az illetékesek, valahol meg kellene keresni a vétkeseket, a nemtörődöm módon dolgukat végző embereket. Dr. Varga Tibor szerint erre van lehetőség, viszsza lehet keresni, hogy egyegy tétel vetőmagot melyik gazdaságban állították elő, s hogy hol csomagolták. Ez könnyebben megoldható, mint az esetleg elveszített termelői kedv „visszahozása”. Gabnai Gábor Munkában a dinnyeszedők Ez a tökhöz hasonló förmedvény is a „szigetcsépi” vetőmagból nőtt (Fotó: Gregority Antal) Új szolgáltatás A diákcentrum gyorsmérlege Tart a vakáció és a hátralevő időben is lesz tennivalója a diákcentrum információs irodájának. Csütörtök délután nyitás előtt a Fehérvár Áruház előtti irodában, dekorációs eszközökkel a kezében, dolgozott egy fiatal lány. Elbert Máriának nagyon sokat köszönhetnek a megye és a város fiataljai, elsősorban azonban a diákcentrum szervezői, ő ugyanis egész nyáron szorgalmasan készítette a plakátokat, amelyek városszerte hirdették a DC programjait. A bicskei áfészhoz köti a szerződése, de ezen a nyáron itt gyakorolt, nem is keveset. Közben kinyitott az iroda és megérkeztek az első érdeklődők is. Egy fiatalember a P. Mobil koncertre kért jegyet, és örült, hogy nem 50, hanem 35 forint a jegy ára. Nem mindegy a diákpénztárcának ! Két, most érettségizett lány, akiket felvettek az egyetemre, dolgozni szeretne. Jó lenne egy kis indulótőke a tanévkezdéshez. — Még tudunk munkát ajánlani a diákoknak — mondta Hollósi Sarolta, aki a Videotonban adminisztrátor, de szívesen áldozzaa hét három délutánját a diákcentrumra, a diákok, a fiatalok tájékoztatására. — A zöldség-gyümölcsfeldolgozáshoz most is keresnek munkaerőket, azonban ez nem mindig megfelelő a diákoknak. Nem a munka miatt, hanem azért, mert ezekre a munkahelyekre egészségügyi könyv szükséges, az meg 8 nap alatt készül el. Sok az olyan diák, aki csupán pár napig szeretne dolgozni. A vállalatokkal sikerült kapcsolatot találnia a diákcentrumnak, így több munkahelyet tudtak ajánlani az érdeklődőknek. Jó lett volna azonban, ha a munkahelyekről visszajön a hír: hány diákot, milyen munkára tudtak foglalkoztatni. Erről sajnos csak véletlenül van információnk — hangzott Laci véleménye. — Szerintem az információs iroda eddig teljesítette feladatát. A városban és a megyében zajló kulturális eseményekről tudtunk tájékoztatást adni, volt jegyünk is. A beszélgetés közben fogynak a koncertjegyek. Fehérvári térképet, útikalauzt keres egy család. A sok-sok prospektusból kerül számukra még műsorfüzet és rejtvény is a városról. — Most új szolgáltatást szeretnénk indítani. Az ötlet tulajdonképpen a diákoktól származik. Többen érdeklődtek már tőlünk albérlet iránt. Arra kérjük a városban lakókat, akik szeretnék kiadni lakásuk egy részét középiskolás, főiskolás diákoknak, jöjjenek el hozzánk. Irodánk — térítésmentesen — összegyűjti az információkat és továbbítja azokat a diákokhoz. Az ötlettel szeretnék megkönnyíteni a bérbeadók és az albérletkeresők gondját, hiszen az információs irodában a hét három nyitva tartási napján általában 30—40 fiatal fordul meg, programajánlást kér, jegyet vesz. Ahogy közeledik a tanévkezdés, egyre többen lesznek azok, akik — ezek mellett a szolgáltatások mellett — albérletet keresnek. — esik . 3. OLDAL Ifjú gépkocsivezetők versenye A KISZ Fejér megyei Bizottsága, a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát Vályi Péter KISZ-bizottsága és az MHSZ dunaújvárosi járási vezetősége a, megye mezőgazdasági üzemeiben dolgozó ifjú gépkocsivezetőket hívta versenyre. A fiatalok már megkapták a versenyfelhívást, a jelentkezések július 30-án lezárultak. Az augusztus 14-én megrendezendő verseny színhelye a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát sismándi központja lesz. Gazdaságonként két gépkocsivezető versenyezhet. A vetélkedőn nem csupán a közlekedéssel kapcsolatos kérdésekre kell választ adniuk a versenyzőknek, hanem a KISZ X. kongresszusáról, valamint gazdasági és aktuális politikai témakörökről is szólnak majd a feladatok. A gyakorlati verseny az erre az alkalomra kiépített pályán zajlik, ahol ügyességi feladatokat hajtanak végre a járművezetők, egy IFA W 50- es típusú teherautóval.