Fejér Megyei Hírlap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
Házi feladat Tanévkezdés. Évről évre visszatérő eseménye ez az iskolának, a benne tanító pedagógusnak és a tanulónak, ám eseménye ez a szülői háznak is. Mert bármennyire életünkhöz tartozó, szokásosan ismétlődő program ez, az új tanév — miként az megjelölésében van — mindig hoz valami újdonságot. Hiszen az oktatásnevelés folyamata magában hordozza az állandóságot, a folytonos megújulás igényét is. És ebben a folyamatban a szülőkre, a szülői munkaközösségekre, a választmányokra is jelentős feladat hárul. Elegendő arra utalni, hogy az oktatáspolitikai feladatok között van a család és az iskola kapcsolatának erősítése. Jóllehet nem újkeletű a feladat, de a mostani tanévben a korábbinál hangsúlyozottabb követelményként jelentkezik. Megfogalmazódott ez a Hazafias Népfront szülői munkaközösségekhez szóló mostani ajánlásában, amit a mozgalom megyei elnöksége kiegészített és hasznosításra továbbított. Nyilvánvalóan receptszerűen ez nem alkalmazható, de arra alkalmas, hogy a helyi sajátosságok, lehetőségek ismeretében felhasználják, kiolvassák belőle a legfontosabb tudnivalókat. Ami mindenütt egységesen értendő, nem egyéb, mint , gyermekeink megfelelő neve- ■ lésével segítsük elő a nevelői iskola megvalósítását. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a szülők és a nevelők jó együttműködése. Ennek már van- nak jól bevált keretei, formái. Most, a tanév elején például szülői értekezleten tájékoztatást kapnak a szülők a megváltozott munkarend következményeiről. A szülői munkaközösségek vállalkozhatnak a szülők szemléletének formálására, segítőkészségük hasznosítására. Vállalkozhatnak arra, hogy elősegítsék az ötnapos tanítási hétre való áttérést. Ez ugyanis nemcsak az iskola dolga. Az új tanítási rendben megnövekszik a szabad idő. Ez a nevelés, a család összetartozásának, a családi szeretet erősítésének, az otthoni munkamegosztásnak nagyszerű lehetősége. Ugyanakkor lehetősége a tanulás iránti felelősségérzet ébren tartásának is. Házi feladatot kapnak a szülők. Nehezebbet, mint tavaly. Mert miközben megnő a pihenésre, szórakoásra fordítható idő, megnő a követelmény is. Házi feladatot kapnak az iskolától a tanulók, készülniük kell a hétvégeken a hétfőkre. Mondom: hétvégeken. Ebbe nem értendő a péntek, ami teljes értékű munkanap, amire még nem tervezhető víkendezés, kirándulás. Akárhogy nézzük, életformaváltásról van szó. E témát is meg lehetne vitatni a szülők fórumán. Ebben a tanévben készülnek a szülői munkaközösségek, az iskolai választmányok a tavaszi nevelési értekezletekre, amelyeken a család és az iskola, illetve a család és az óvoda kapcsolatát beszélik meg. A felelős értékelés alapját minden intézményben az együttműködés tapasztalatainak reális összegzése adja majd. Ami pedig az év minden napján kölcsönös feladat: legyenek a szülők beavatottjai az iskolai életnek, igényeljék azt és tegyenek azért, hogy így legyen. Németh Erzsébet Pártbizottsági ülés az Ikarusban Tartós, gazdaságos kapcsolatok Az Ikarus székesfehérvári gyárának pártbizottsága tegnap délután ülést tartott. A testület a többi között a külkereskedelmi egyensúly javítása céljából megtett és tervezett intézkedésekről tárgyalt. Az írásos beszámolóhoz Gángó László műszaki főmérnök adott szóbeli kiegészítést. A fehérvári autóbuszgyár termelési értéke ebben az évben több mint 20 százalékkal növekszik 1981-hez képest. A növekvő termelés alapvetően meghatározta az éves tennivalókat, amelyek elsősorban a veszteségek feltárására és a munka jobb szervezésére irányultak. A legnagyobb nehézséget a háttéripar anyagellátásának romlása okozta. A partnerek a tőkés importanyagok hiánya miatt nem tudták vállalt kötelezettségeiket teljesíteni. Az Ikarus az autóbusz-szereléshez használt tőkés import alapanyagokat és szerelvényeket már évek óta következetes feltáró munkával csökkenti. Részarányuk a járművekben csak 1-2 százalékos, így azok további csökkentése a minőség romlásával járhat. Az Ikarus gyártmányai iránt ebben az évben megnőtt a kereslet. A magas rendelésállomány miatt létszám-átcsoportosításra, illetve a gyártó- és fényezősoron a második műszak átmeneti bevezetésére volt szükség. A gyár tőkés export-kötelezettségeinek teljesítése megvalósítható lesz az év végéig, sőt az árbevétel várhatóan meghaladja a programban előírt 17,3 millió dollárt. A tervek szerint 1983-ban nagyobb darabszámban tudnak sok, valamint KD autóbuszokat gyártani tőkés exportra. A fehérvári gyár piaci munkáját és így a tőkés értékesítést is nehezítik a háttériparral kapcsolatos gondok. A pártbizottság állásfoglalásában kiemelte, hogy minden egyes üzleti kapcsolatot tételesen elemezni kell, és el kell érni, hogy az üzletek tartósak és gazdaságosak legyenek. A gyárban folyamatosan kell dolgozni, azon, hogy a minőség további javításával és a vevők igényeihez való jobb alkalmazkodással egyenlítsék ki a nyugati cégek velük szemben élvezett előnyeit. A pártbizottság jónak értékelte az importanyag-gazdálkodásban elért eddigi eredményeket, és meghatározta az importhányad további ésszerű csökkentésének feladatait is. V. V. rfl| Húszéves a Barátság-kőolajvezeték Húsz esztendeje annak, hogy a Barátság-kőolajvezetéken megindult a rendszeres kőolajszállítás Magyarországra. Ebből az alkalomból tanácskozás kezdődött kedden Hajdúszoboszlón a vezeték építésében és üzemeltetésben részt vevő országok — Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — szakembereinek részvételével. A megnyitó plenáris ülésen elmondták, hogy a Barátság-kőolajvezetékrendszer az európai szocialista országok közötti integrációs folyamat egyik előhírnökeként épült meg. A vezetékrendszer északi ágán Lengyelországnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak, déli ágán pedig Csehszlovákiának és Magyarországnak szállít a Szovjetunió kőolajat a Volga-menti mezőkről. 1962-től ez év szeptemberéig 100 millió tonna kőolaj érkezett Magyarországra a Barátság-kőolajvezetékrendszeren, a felhasználó négy országba együttvéve pedig több mint 700 millió tonna. A Barátság-vezetéken érkező olaj nélkül elképzelhetetlen lett volna a korszerű magyar kőolajfeldolgozó és petrolkémiai ipar megteremtése. M mmm mmm ■ ■■■ m mm tmmm M ■ — I |% #1 m ^ L I VILÁG PROLETÁRJAI, A SZÍNVONALAS ELLÁTÁSÉRT | LJ EL M EL T CL I eoyesoljeteki A VÁSÁRVÁROS KÉSZÜL A BM-RE I B| . p _________________ v Szerda, I H m gBm ^ 1982. szeptember 1. KÜZDELEM A SOKFELD SÁRKÁNNYAL É g | lg I XXXVIII. évfolyam, ------------------------- wl 204. szám VÁLSÁGVALLATÁS H . • ■ HUAITI IvmTJI TW W JO'lV'J'll I JlVJ J1J Hl fj J| I 1f Ara: 1.40 Ft Nyolc hónap a takarékszövetkezetekben 1,3 milliárdos forgalom A Fogyasztási Szövetkezetek Fejér megyei Szövetsége Takarékszövetkezeti titkársága tegnap elkészítette nyolc hónap pénzforgalmáról összeállított információs jelentését. Ács Miklós, a titkárság vezetője megállapította : a takarékszövetkezetek ebben az időszakban is jól dolgoztak, szinte kifogástalanul szolgálják a tagságot és a lakosságot. Nyolc hónap alatt a megye takarékszövetkezetei több 1,3 milliárd forint pénzforgalmat bonyolítottak. A betétállomány is tervszerűen alakult az említett időszakban, ami azt jelenti, hogy tovább erősödött a kapcsolat és a bizalom a működési területen. Az összes betétösszeg elérte az 1 milliárd 60 millió forintot. A növekedés üteme ugyan elmarad a múlt év hasonló időszakától, de a tervezettnél kedvezőbben alakult. Január 1-től augusztus 31-ig ötvennégymillióval növekedett a betét, valamivel magasabb mértékben, mint az országos átlag. Az év végére várhatóan a növekedés összege 115 millió forint körül alakul, tízmillióval lesz több a tervezettnél. Kiemelhető ebben az időszakban az ercsiek munkája, ahol a betét a megyei átlagnál 2 százalékkal volt jobb. A forgalom nagyságát tekintve azonban a móriaké az elsőség, mert 11 százalékkal növelték betétforgalmukat, ami azt jelenti, hogy a rövididejű pénztakarékosságban is jelentős eredményeket értek el. örvendetesnek tartják a takarékszövetkezeti titkárságon, hogy a betétállomány a legnagyobb mértékben a korszerű betétfajtákból növekedett legjobban. Például a takaréklevél-állomány 35, a csekkszámlák állománya 52, az átutalási betétszámlák állománya egyszerre 60 százalékkal több, mint január elsején volt. Kitűnik a jelentésből: továbbra is nagy az érdeklődés a kölcsönök iránt. A megye kölcsönállománya az év elejéhez viszonyítva több mint 22 százalékkal gyarapodott. Természetes módon több, mint 55 százalékkal nőtt a kisiparosi-kiskereskedői kölcsönök állománya, örvendetesen a szolgáltatási kölcsönök ügyszáma is. A kiemelten kezelt termeltetési kölcsönök összege is 24 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor volt. Az összes kölcsönforgalom az említett időszakban meghaladta a 300 milliót, ami több mint 10 százalékkal magasabb, mint 1981-ben volt. Jellemző az is, hogy a hosszabb lejáratú kölcsönök iránt is nőtt a kereslet. Nagy figyelmet fordítanak a megye takarékszövetkezetei az Állami Biztosítóval kötött szerződésekre. Ezt igazolja, hogy 20 millión felüli összegű biztosítási díjat szedtek be és majdnem tízezer biztosítást kötöttek. Ebben a munkában ismét a móriak jobbak mivel ellátják a biztosítások adminisztrációjával kapcsolatos összes feladatokat. Lényegesnek tartják a titkárságon, hogy a felvásárlási termékek ellenértékének kifizetése a takarékszövetkezeteknél közel 10 százalékkal nőtt és a nyolc hónap alatt meghaladta a 360 milliót. Ez azonban még távolról sem merítette ki a lehetőségeket, hiszen a körzetben található mezőgazdasági nagyüzemek még mindig nem találtak rá erre a gyors és biztonságos lehetőségre. A megye takarékszövetkezetei tovább folytatják a hálózatfejlesztési, korszerűsítési munkát. Jelenleg öt nagyobb beruházás zajlik a megyében, további három áll előkészítés alatt. Hat beruházást a tervidőszak végére fejeznek be. Az összes tervezett fejlesztés, korszerűsítés összege meghaladja a 20 millió forintot. Ebben az évben legjelentősebb eredménynek azt tartják a MESZÖV-ben, hogy a móri járási székhelyen is megkezdhette működését a takarékszövetkezet. Egyelőre meglehetősen mostoha viszonyok között, de a tervező asztalán van már az új központi üzletház kialakítása. (Ptf) Egy csinos takarékszövetkezeti kirendeltség Pusztavámon Fotó: Rabáczy Szilárd A KISZÖV elnöksége tárgyalta Új helyett felújítás Kedd délelőtt Székesfehérváron Antal Ferenc elnökletével ülést tartott Fejér megye ipari szövetkezeteinek elnöksége. Az ülésen részt vett és felszólalt Závodni László, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára. A testület megtárgyalta és elfogadta az ipari szövetkezetek idei első félévi gazdálkodásáról szóló jelentést, tájékoztatót hallgatott meg a Kálozi Vegyesipari Szövetkezet munkájáról, végül a megye építőipari szövetkezeteinek helyzetét elemezte és meghatározta a fejlesztési feladatokat. Mint Závodni László az első napirendi pont kapcsán megállapította, reális, jó terveket készítettek a megye ipari szövetkezetei az 1982-es esztendőre, ez tűnik ki az írásos jelentésből, mely arra utal, hogy a gazdálkodó egységek eddig teljesítették célkitűzéseiket. Felhívta azonban a figyelmet a tőkés export fokozásának, valamint a helyes készletgazdálkodás megvalósításának jelentőségére, illetve a szövetkezetek szolgáltató tevékenységében rejlő lehetőségek jobb, gazdaságosabb kihasználására, vagyis ezen ágazat nyereségesebbé tételére. Az építőipari tevékenységről szóló írásos jelentés megállapítása szerint a megyében négy szövetkezet sorolható tevékenysége alapján az építőipari kategóriába. Az építőipari szövetkezetek fenntartási, építési tevékenységének aránya 1971—75 között 40, illetve 60 százalék volt. 1980-ra ez az arány megfordult, 65, illetve 35 százalékra, vagyis az új építések aránya erősen csökkenőben van, amit az is bizonyít, hogy a korábbi időszakban évente mintegy 35 új lakást építettek a szövetkezetek a megye különböző részein. Napjainkra ez a szám legfeljebb évi egy lakásra korlátozódott. A bekövetkezett változásokat alapvetően a termelői létszám módosulása idézte elő. A jelenlegi építőipari létszám 360, ami épp a fele a tíz évvel ezelőttinek. A létszámcsökkenés okai között az állami építőipar jobb káreseti lehetőségei és a magasabb szociális ellátottság szerepelnek. A következő öt év feladatai között a szövetkezeti építőiparban elsődleges a lakossági építési, felújítási és karbantartási munkák elvégzése. Az új építkezések aránya várhatóan tovább csökken, emelkedhet viszont a fenntartási, karbantartási és felújítási tevékenység. A fenntartási munkák között fontos feladat a helyi egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint lakóépületek rendszeres karbantartása. Az épületfenntartási munkák gyorsabb és hatékonyabb elvégzésére folytatni kell a szövetkezetekben a gépesítést, mert számítani kell arra, hogy a munkavégzést az fizikai dolgozók számának további csökkenése mellett kell teljesíteni. Pintér