Fejér Megyei Hírlap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

Évbúcsúztató számvetés a dunaújvárosi járásban Egészségház Mezőfalván, törpevízmű Perkátán A dunaújvárosi járás majd 50 ezer lakójával illeszkedik megyénk egészébe. Nagy Je­nő a járási hivatal elnökhe­lyettese hamarjában nem is tudja, melyek azok az ered­mények, amelyek érdemesek az említésre. Szerény ered­mények, mégis van köztük egy sor igen fontos, és nem kevésbé hasznos intézmény, amelyek megvalósulása a já­rás és az érintett község lakói­nak életére is­­ hatással van.­­ A legnagyobb beruhá­zás a mezőfalvi egészségház volt. Tizennégy milliós érték­kel orvosi rendelőket, tanács­adót, lakásokat, gyógyszertá­rat építettek meg. Perkátán folyik a víz, átadták a törpe­­vízműt. Mondanom sem kell, ez a beruházás mekkora je­lentőségű. Ercsiben befejez­ték az iskola tatarozását, Ráckeresztúron az év elején átadták 100 kisgyermeknek helyet adó óvodát. Erre az in­tézményre nagy szükség volt a községben. Pusztaszabol­­cson épül a 18 lakásos társas­­­ház, amelyből 12 lakást MÁV dolgozók kapnak, a többit a tanács utalja majd ki. Jelen­tős még a szennyvízderítő­rendszer felújítása, melynek értéke megközelíti a 3 millió forintot. A nagyközségben megkezdődött az új tornate­rem építése is. A felsorolás csak a járás legkiemelkedőbb létesítmé­nyeivel, intézményeivel is­mertetett meg bennünket. Mind a 13 községben voltak kisebb nagyobb fejlesztések, átalakítások, amelyek ha nem is képviselnek nagy értéket, mégis jelentősek a települé­sek életében. A járásban az idén 35 mil­lió forint értéket hoztak létre a beruházásokkal, a fejlesz­tésekkel.­­ Szólnom kell még a járás lakóinak szorgalmáról is. Eb­ben az évben a várha­tó tár­sadalmi munkaérték — az előrejelzések alapján — 25,3 millió forint. Ha sorrendet akarnék felállítani, elsőként kellene említenem a puszta­szabolcsiakat, az ercsieket, akik 3,5—3,5 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek lakóhelyükért, de di­cséretes az adonyiak 3 milli­ós munkája is. Ezzel a teljesí­téssel biztosítottnak látszik a járásban az ötéves terv ide­jére tervezettt társadalmi munka összérték. Talán le­hettünk volna egy kicsit bát­rabbak a tervezésnél — mondja az elnökhelyettes. A dunaújvárosi járásban is megnövekedett a magánerős építkezési kedv. Az idén 176 családi házra adtak ki építé­si engedélyt, a házak közül körülbelül 100—120 elkészült, beköltözhettek a boldog la­kók. A legtöbb otthon Ercsi­ben — 27 —, Rácalmáson pe­dig 25 épült. Szerény és mégis eredmé­nyes esztendőt tudnak maguk mögött a dunaújvárosi járás lakói. Okos tervezéssel, jó munkaszervezéssel, ebben az esztendőben is gyarapították járásukat, gazdagították köz­ségeiket. H­ K. 18 családnak ad majd új otthont az épülő pusztaszabolcsi társasház Fotó: Neményi Ágnes Három kontinens I­I országából Intercomputo ’82 Karácsony és újév között rendezi meg a Neumann Já­nos Számítógéptudományi Társaság az UNESCO és a Nemzetközi Számítástechni­kai Szövetség által támoga­tott Intercomputo ’82 elneve­zésű számítástudományi szim­­poziont.­­ A nemzetközi tudományos ülésszak ideje alatt a hazai és külföldi számítástechnikai társaságok, vállalatok, intéz­mények kiállításon mutatják be termékeiket. A kiállítást — a SZÁMALK budapesti székházában — tegnap dél­előtt nyitotta meg Vámos Ti­bor akadémikus, a konferen­cia elnöke. Újdonság a BOSCOOP olcsó hobby szá­mítógépe, a Vertikum kis­szövetkezet kártyaolvasó ter­minálcsaládja, s újdonságnak könyvelhetjük el azt is, hogy első ízben állítottak ki a szá­mítástechnikai kisvállalko­zók, köztük két fehérvári gaz­dasági munkaközösség is. A számítástudományi szim­­pozionon kilencven előadás hangzik el, három kontinens tizenegy országából érkeztek az előadók. Az előadások két­harmada a számítástechnika alkalmazásával foglalkozik. A konferencia anyaga temati­kus kötetekben jelenik meg; a Videotorr felajánlása nyo­mán számítógépen végzik a kötetek szerkesztését. A konferencián képviselteti magát a Nemzetközi Távköz­lési Unió főtitkára, a kom­munikációs­­ világév főkoor­dinátora. A könnyebb kom­munikációt szolgálja az is, hogy a konferencia és a kiál­lított transzparensek, ismer­tetők nyelve az eszperantó. A konferencia idején bo­nyolítják le a középiskolá­sok számára szervezett prog­ramozási verseny döntőjét is. Az egyéni díjak mellett a leg­eredményesebb iskola jutal­mul megkapja a BOSCOOP által kiállított hobby kompu­tert. Az NJSZT ezzel a nagysza­bású eseménnyel zárja az idei — minden eddiginél mozgal­masabb — évet, s ezt az ak­tivitást Vámos Tibor akadé­mikus a kiállítási megnyitó­ban azzal magyarázta, hogy az 1982-es esztendő áttörésnek számít a számítástechnika minden frontján. M L L . I 1— LJ n fl L |"\/ L I VILÁG PROLETÁRJAI, FÉLMILLIÁRDOS VETŐMAGFORGALOM | LW L I­ | V I L T L_ I egyesüljetek! KÖZÉPPONTBAN A FELÚJÍTÁS * _________________ Kedd, 1982. december 28. JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR XXXVIII. évfolyam, ------------------------- ? 303. szám ÉPÍTÉSI TANÁCSOK • B­IB I! JTl'nH JJMjl­lL/11 i JyTTyyTfT­LTTnmTrTT!WTTTT^ Ára: 1,40 Ft Mérlegelőzetes a megye mezőgazdaságáról 17 milliárdos termelési érték A Fejér megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya év végi mérlegelőzetest készített a megye mezőgazdaságáról. Dr. Zimmermann István osz­tályvezető-helyettes arról tá­jékoztatta szerkesztőségün­ket, hogy a termelőszövet­kezetek, az állami mezőgaz­dasági nagyüzemek, a kis­termelők és a háztájik egy­formán jó évet járnak. Az 1982. évről 61 tsz. két közös vállalat, (a TÉVÁL és a SERKÖV) valamint 1 halá­szati szövetkezet és tíz álla­,­mi gazdaság, illetve mező­­gazdasági kombinát és cél­­­gazdaság készít mérleget. Az előzetes adatok szerint a ter­melési érték összege eléri a 17 milliárdot, ami 6,3 száza­lékkal haladja meg az előző évit. Az összes üzemi terme­­­­lési értékből a kistermelők részaránya az idén több mint 16 százalék lesz.• A termelési érték összegé­nek 75 százaléka az alapte­vékenységből származik, 25 százaléka a melléküzemágak­ból. Fejér megyében — a nö­vekedő melléküzemági te­vékenység ellenére — a „mel­lékes” azonos szinten marad. Az üzemekben zajló ágazati fejlesztések, próbálkozások és szerződések arra mutat­nak, hogy jövőre ez az arány növekedhet. Fejér megyében is a nö­vénytermesztési ágazat mu­tatja a nagyobb stabilitást. Számok szerint ez a követ­kezőképpen alakult: a me­gye mezőgazdasága a szántó­terület 66 százalékán termelt gabonát. Az idén a búza ve­tésterülete 5,4 százalékkal nőtt, a kukoricáé viszont 6 százalékkal csökkent. Vi­szont tovább növekedett a napraforgó vetésterülete, mintegy 1200 hektárral. En­nek oka elsősorban az, hogy az őszi árpa területek egy ré­szén a tavasszal — legelőnyö­sebb megoldásképpen — napraforgót vetettek. A mérlegelőzetesből az is megállapítható, hogy a főbb növények termésátlaga 8,2 százalékkal magasabb, mint 1981-ben volt. Kukoricából például az eddigi legmaga­sabb termést érték el a gaz­daságok. Hasonlóan rekord­­termést takarítottak be cu­korrépából is, összesen 7250 hektáron, ami 300 hektárral több, mint 1981-ben volt. Rögzíthető az is, hogy a me­gyében a műtrágyafelhasz­nálás nem csökkent. Talaj­vizsgálatok alapján a hektá­ronkénti felhasználás elérte a 380 kilót. Szervestrágyával 23 ezer hektárt terítettek meg az idén, ami jó kezdetnek te­kinthető, de ennél sokkal na­gyobbak a lehetőségek. A kívánatos talajerő fenntar­tása, illetve növelése érde­kében fokozni kell a szerves­­trágya-forgalmat, mivel az összes szántónak még mindig csak a 9 százalékát képesek ellátni. Az előrejelzések szerint Fejér megyében a legnagyobb gondot a gyümölcsértékesí­tés jelenti. Értékesítési ne­hézségek miatt számos gaz­daság (köztük a móri és a csákvári) kivágási engedély­hez folyamodott, illetve a tervezett telepítésekre módo­sítást kért. A szőlőgazdálko­dással — úgy tűnik — semmi baj sincs, a tervezett friss telepítéseket folyamatosan programozzák. Újszerű ebben az ágazatban a szakcsoporti fejlesztés. Csaknem kivétel nélkül va­lamennyi gazdaságban gond a géppark felújítása, első­sorban korszerű, nagy hoza­mok megtermelésére és be­takarítására alkalmas gépek beszerzése. Éppen ezért az idén is nagyobb számban ke­rültek olyan erő- és munka­gépek felújításra, amelyek­nek már lejárt az „üzem­órájuk”. Kedvező irányú fejlődést mutat­ az állattenyésztési ágazat. A tehénállomány pél­dául 1982-ben IJOO-zal növe­kedett és elérte a 40 200-at. Ennek az állománynak a 15,4 százaléka hústehén, ami a programozott marhahús­termelés növelését célozza. Tovább nőtt a megye tehe­nészeteiben a fajlagos tej­termelés, több mint 200 liter­rel, és várhatóan a megye 1982-ben eléri a 4720 literes termelést. Az értékesített tej mennyisége 9,2 százalékkal lesz több. Javultak a mutatók a sertéságazatban, mind­ a nagyüzemben, mind a kister­melőknél. A megyében az év során 45—50 ezer kocát tar­tottak és 54 ezer tonna ser­téshúst értékesítettek; a kis­üzemek 18 300 tonnát, ami az összes sertéshústermelés­nek 33 százaléka. Tovább csökken — értéke­sítési gondok miatt — a juh­­tartás, szinten marad a ba­romfitartás. A megyében ösz­­szesen 2,5 millió baromfit tartanak, aminek 50 százalé­ka a nagyüzemekben talál­ható. A megye összesen 270 millió tojást termelt 1982- ben. A számítások szerint a me­gye mezőgazdasága 1982-ben — a múlt év szintjén — 1,2 milliárd forint tiszta ered­ményt realizál. Peresztegi T. Ferenc Kétmillió szál szegfű Paradicsom az üvegházból Paradicsomot szedtek teg­nap az asszonyok, lányok a Sírszentmihályi Állami Gaz­daság inotai hajtatóházában. Az őszi paradicsomból eddig 68 tonnát szállítottak a meg­rendelőknek. Szedik még a salátát, a karalábét. Ezekből 15, illetve 20 ezer darabot vittek az üzletekbe. Az elmúlt egy esztendő, ha nem is bővelkedett kiemelke­dő eredményekben, a hajta­tóház dolgozói, vezetői szá­mára, sok primőrt, szép virá­got tettek az asztalunkra az itt dolgozó emberek. Uborká­ból leszedtek 700 tonnát, pa­radicsomból 120 tonnát, 2,2 millió darab paprikát, 1,8 millió szál aszparáguszt, va­lamint kétmillió szál szegfűt. Az idén — az eddigi ada­tok szerint — 50 millió forint értéket állítottak elő a hajta­­tóház dolgozói. A jövő évben ugyanazokat a növényféléket szeretnék termeszteni, mint az idén, de ha lehet, tíz szá­zalékkal növelik a mennyi­séget. Az energiatakarékosság je­gyében a jövő év elején — január, február hónapokban —­ nem fűtik a növényháza­kat — csupán a fagyás ellen. Majd az év negyedik hónap­jában jelentkeznek áruikkal a piacon. Fotó: Rabáczy y- s

Next