Fejér Megyei Hírlap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. JANUÁR 28. PÉNTEK Kecskeméten a Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum országos pályázatot hirdetett Petőfi Sándor születésének 160. évfor­dulója alkalmából,­­ a költő verseinek és életének egyes mozzanataihoz kapcsolódó rajzok, játékok készítésére. A beérkezett 3200 alkotás közül a legszebb 330-ból kiállítást rendeztek, s a legsikeresebb 36 mű szerzőjét egyéni díjakkal jutalmazták. A kiállítást március 15-től Kiskőrösön is bemutatják amti Fotó: Karáth Imre felv. a­ks. Egészségvédelem az iskolákban Javítják a feltételeket Az iskolai tanulók egészségügyi ellátásának továbbfejlesztését tervezi az Egészségügyi és a Művelődési Minisztérium. Mi­ként dr. Pintér Attila, az Egészségügyi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese elmondta, a kormány határozatára az utóbbi 8 évben kialakították az óvodások és az iskolai tanulók egészségvédelmének rendszerét. Csaknem 2000 körzeti általá­nos orvos, és 1100 körzeti gyermekgyógyász iskolaorvosi fel­adatokat is teljesít, 4000 védőnő segítségével. A serdülő ko­rúakat több mint 300 orvos gondozza, fő-, illetve mellékál­lásban. A hatodik ötéves terv időszakában ötvennel gyara­pítják az ifjúsági orvosi állások számát, az ezer tanulónál na­gyobb létszámú iskolákat ellátó körzetekben főfoglalkozású iskola-védőnői állásokat szerv­eznek. Az orvosok és a pedagógu­sok véleményét figyelembe véve, tovább jobbítják a ta­nulók egészségvédelmének szervezettségét és iskolai fel­tételeit. Tanulmányozzák an­nak lehetőségét, hogy a hat­éves gyermekek iskolaérett­ségét nem tavasszal, hanem ősszel vizsgálják majd, hi­szen a gyermekek 5—6 hó­nap alatt is sokat fejlődhet­nek, így az orvosok a tanév kezdete előtt mondanának véleményt arról, hogy iskolá­ba léphet-e a gyerek, vagy sem, viszont kísérleteket foly­tatnak azért, hogy négy­ és fél, ötéves korban ellenőriz­zék a gyermekek testi, szel­lemi fejlettségét, s az elma­radottakat orvosi vagy gyógy­pedagógiai gondozásban ré­szesítsék. Az Országos Cse­csemő- és Gyermekegészség­ügyi Intézet — több évi kí­sérletének eredményeként — meghatározta azt a szintet, amelyhez az ötévesek fejlett­ségét viszonyítják majd a kö­vetkező években. Ez ideig az iskolaérettségi vizsgálatokon „szűrték ki” az óvodás korú­ak elmaradottságát. Tapaszta­lataik szerint évente mintegy ötezer gyermek, a korosztály két-három százaléka volt is­kolaéretlen. Ezek zömét kor­rekciós osztályokban helyez­ték el, 250—300 gyermeket mentettek fel a tankötele­zettség alól, képezhetetlensé­­gük miatt. Mintegy 1500 gyer­mek testi vagy szellemi fo­gyatékossága pedig csupán az iskolakorban nyilvánult meg. A két tárca együttes intéz­kedése lehetővé teszi, hogy jóval az iskoláskor előtt de­rítsék fel és gyógykezeljék a fejlődési rendellenességeket, elmaradottságot. Az előírások szerint az iskolai egészség­­gondozás alapja a rendszeres osztályvizsgálat. Az általános iskolák I., V. és VII. osztályo­sait, a középfokú oktatási in­tézmények I. és III. osztályo­sait meghatározott részletes­séggel vizsgálják. Azokat a gyerekeket, akiknél rendelle­nességet vagy betegség tüne­tét észlelik, szakorvoshoz irá­nyítják és figyelemmel kísé­rik egészségi állapotuk ala­kulását. Ugyancsak fontos feladat­ként irányozták elő a gyer­mekek hallás- és szemészeti szűrővizsgálatát, amely előse­gíti az érzékszervi fogyaté­kosságok korai gyógykezelé­sét. Tervezik azt is, hogy módszereket dolgoznak ki az értelmi fejlődés zavarainak korai felismerésére, tanulmá­nyozzák, laboratóriumi mű­szerekkel mérik a környezet hatását a gyermekek, az if­jak testi, szellemi fejlődésére. Kidolgozzák a serdülők pszi­chológiai gondozásának rend­szerét, és javaslatokat készí­tenek a fiatalok endokrin problémáinak, fejlődési zava­rainak megoldására. Az iskolai fogászati rend­szer is kialakult — szögezték le az intézkedési terv alkotói. A fővárosban 112 főfoglalko­zású gyermek- és fogorvos látja el a 14 éven aluliakat. Fluktuációjuk az utóbbi évek­ben jelentősen csökkent, ez elősegíti mind a gyógyító, mind a megelőző területi munka színvonalának emelé­sét. Reális cél, hogy e szolgá­latok kapacitásának minimá­lis bővítésével megszervezzék a 14—18 évesek fogászati gon­dozását is. Az ország más ré­szein csak 70 főállású gyer­mekfogorvos dolgozik, jóval kevesebb, mint amennyi a ta­nulók ellátásához szükséges, ezért az Egészségügyi Minisz­térium szorgalmazza, hogy vi­déken a jelenleginél több fogorvos vegyen részt az is­kolafogászati munkában. A községi fogorvosok betegfor­galma lehetővé teszi, hogy he­tente egy napon csak gyerme­keket kezeljenek. A Központi Stomatológiai Intézet fejlesz­tési elképzelései szerint el kell érni, hogy minden 14 éven aluli gyermek évente legalább egyszer fogászati vizsgálatban, s ha szükséges, kezelésben részesüljön. Ha a településen nincs fogászati­­rendelő, az ott élő tanulókat a legközelebbi fogászati ren­delésre kell elvinni, az évti­zed végéig pedig gyermekfo­gászati rendelőket kell létesí­teni a megyei székhelyeken kívül minden városban, ahol 30 ezernél több lakos él. A közös programban rá­mutattak arra, hogy az okta­tási intézmények higiéniás helyzetét az állami közegész­ségügyi-járványügyi szolgá­lat ellenőrzi, de az iskolaor­vosok feladata is, hogy időn­ként szemlét tartsanak az is­kolákban. Megfogalmazták azt a jogos igényt, hogy az iskolák lehetőségeikhez mér­ten teremtsék meg a tanulók egészségügyi vizsgálatának jó feltételeit, szorgalmazzák, hogy a tantermekben megfe­lelő, legyen a világítás, s a gyermekek testméreteit fi­gyelembe véve szerezzenek be bútorokat. A megyei ta­nácsok jobb gazdálkodással, anyagi erőik átcsoportosításá­val igyekezzenek megszüntet­ni az óvoda- és iskolaépüle­tek, azok felszereléseinek hiá­nyosságait. Az iskolaügy fejlesztésére irányuló erőfeszítéseink azon­ban csak akkor lehetnek eredményesek, ha más szer­vek és az ifjúsági mozgalom is segítik — hangsúlyozta dr. Pintér Attila. (MTI) SZABADEGYHÁZI SZESZIPARI VÁLLALAT 2432­4 A Szabadegyházi Szeszipari Vállalat FELVESZ Szállítási osztályára: 2 műszakos, 5+2-es munkarendbe — dízelmozdony-szerelőt, — autóvillamossági szerelőt, — autószerelőt. Energia osztályára: folytonos, 6+2-es munkarendbe — elektrikusokat. Fenntartási osztályára: folytonos, 6+2-es munkarendbe — műszerészt, — villanyszerelőt, — lakatost, — gépészeket, — karbantartó csoportvezetőt. Minőségellenőrzési osztályára: folytonos, 6+2-es munkarendbe — laboránsokat. Izocukor- és szeszgyárába: folytonos, 6+2-es munkarendbe­n gépkezelői munkakörbe betanított munkásokat. Bérezés és egyéb juttatások a kollektív szerződés szerint. Kedvezményes munkásszállítás: Perkátáról, Seregélyesről, Dunaújvárosból, Pusztaszabolcsról, Sárosáról, Hantosról, Nagylakról, Székesfehérvárról. Szükség esetén munkás­­szállást biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. 552 Művelődéspolitika Az ALBA REGIA _ Állami Építőipari Vállalat UK gyakorlattal rendelkező ■ gyors- és gépírókat ALBA REGY F­E­L VESZ. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a vállalat személyzeti- és oktatási osztályán. SZÉKESFEHÉRVÁR, Ady Endre u. 9—15. 431 Dunaújváros KAMARAZENE Az ember még akarata el­lenére is lokálpatriotizmussal fertőzött, szándékosan takaré­koskodom tehát a dicsérő jel­zőkkel az elmúlt hétfői duna­újvárosi kamarakoncertről ír­va — e koncert anyagának fele ugyanis a dunaújvárosi születésű fiatal zongoramű­vész, Székely István keze alól, a szó szoros értelmében véve keze alól került ki, míg má­sik fele az ugyancsak fiatal Tomkins énekegyüttest dicsé­ri. Szívem egyik része most azt íratná, hogy ez a hang­verseny hibátlan volt. S hi­bátlan is volt, mind a zongo­raművek, mind a madri­gálok és motetták előadása szempontjából, ám sajnálatos műsorszerkesztési és techni­kai tények sorvasztották a művek teljes értékű élvezé­sét. Először is ezekről. A du­naújvárosi kamarasorozat lé­nyegi célja az, hogy a mi szá­zadunk kevéssé ismert zené­jét közelebb hozza a hallga­tósághoz. Ezért szerepel min­den hangverseny műsorában tekintélyes mennyiségű „mo­dern” zene, a századvégtől napjainkig. Bizonyos ésszerű szerkesztési elvek persze le­hetővé teszik, hogy „régi” zenét újjal párosítva várják a közönséget (például Gesu­­aldo modern hangzású vo­kális művei, Bach tonalitást feszegető néhány zongoramű­ve után nyugodtan jöhetné­nek az új bécsi iskola szer­zői), de reneszánsz zenét szá­zadfordulós zenével keverni nem szabad. Különösen úgy nem, hogy Liszt és Schönberg után jöjjön egy adag madri­gál, majd szünet, s Debussy és Ravel után megint csak motetták és madrigálok. Mint két szép és jó, de más­más divatot követő ruhából összetákolt jelmez — olyan volt a műsor szerkezete. A másik sorvasztó tényező a hangszer volt (illetve, saj­nos, van), amely elé Székely odakényszerült. Először is minden recsegett-ropogott, nyikorgott, kezdve a széken, végezve a pedálon, arról nem is beszélve, hogy ez már nem hangszer, hanem egy kiérde­mesült láda — sit venia ver­bot szemétláda. Dunaújváros koncertélete hamarosan oda­jut, hogy nem lesz valamire való zongoraművész, aki itt fellépést vállal. De beszéljünk a szépről is. Leírtam már ezt a szót: „hibátlan”. Székely István műsorára is áll ez, Tomkin­­sékéra is. Ám tudjuk, hogy művészetben ez nem elég. Kell ahhoz átlelkesültség, azo­nosulás, s ennek következté­ben a közönség átlelkesítése is. Ami Székely Istvánt, ezt a nagyon tehetséges fiatal mű­vészt, a Kocsist és Ránkit kö­vető korosztálynak talán leg­jobb képviselőjét illeti, ezt az átlelkesültséget elsősorban a Liszt-műnél és a ráadásul játszott Chopin-noktürnnél éreztem. Következik ez, azt gondolom, abból, hogy ő alapvetően lírai alkat, s szí­ve a romantikus életérzés fe­lé húzza. Változhatik ez per­sze még, hiszen mindössze huszonkét éves, de érzésem szerint évek múlva is a zené­nek ez a szegmense fog a legközelebb állni hozzá, s az említett szerzők mellett in­kább Schuberttal, Schuman­­nal, Brahmssal fog valódi si­kereket aratni, semmint Bachhal vagy az e századiak­kal. Persze lehet, hogy téve­dek, s végül is jósolni nin­csen sem jogom, sem hozzá­értésem. A műsor vokális része — úgy érzem — akkor volt ma­gával ragadó, amikor a név­adó Thomas Tomkins száza­dában maradt az együttes. Hat csodálatosan tisztán in­­tonáló női, s négy nem ke­vésbé kitűnő férfihang va­rázslatosan idézte fel a rene­szánsz levegőjét, lett légyen szó egyházi vagy világi ze­néről. Ízlésüket dicséri, hogy — a szerző nemzetisége sze­rint — angolul, franciául, németül, olaszul énekeltek (s csak, ha jó magyar fordítás­ra leltek, énekelték el ugyan­azt magyarul is), mert hiszen a dalnál a szöveg zenéje épp­oly fontos, a megteremtendő levegőhöz éppúgy hozzátar­tozik, mint maga a zene. In­díttatásuk jellegét érezni le­hetett egy kissé a ráadásul előadott Esti dalon: az ő madrigálstílusuk nem a leg­illőbb Kodály zenéjéhez, s pusztán azért, mert ez ma­gyar zene, nem feltétlenül szükséges repertoárba venni (ennek indokolásául csak annyit, hogy szerény néze­tem szerint, túlságosan sok volt a dallamot vivő szoprán alatt az alt-tenor-basszus kí­séret; Kodálynál nem „egyen­rangúak” a szólamok, mint a korai polifóniában gondolko­zó reneszánsz zenében). Ám mindezek ellenére, őszinte taps mind Székely Istvánnak, mind a Tomkins együttesnek. (kemény) 5. OLDAL A Péti Nitrogénművek felvételre keres K­ARB­ANTARTÁSIRÁN­YÍTÁSI MUNKÁRA GÉPÉSZMÉRNÖKÖKET, GÉPÉSZTECHNIKUSOKAT, ERŐSÁRAMÚ VILLAMOSMÉRNÖKÖKET, ERŐSÁRAMÚ VILLAMOSTECHNIKUSOKAT. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés írásban vagy személyesen a vállalat személyzeti főosztályán. Levélcím: ,Péti Nitrogénművek, Várpalota, Pf. 50. 8105 11 127

Next