Fejér Megyei Hírlap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

A REPI FEKETE ÉS A FEKETE REPI ERCSI GONDOK A SZERZŐDÉSEKKEL HOGYAN DOLGOZIK AZ ÚTINFORM? A MEGYEI PEDAGÓGUS TÁRSADALOM FÓRUMA Könyvvel a kertben Újdonsült kiskerttulajdonos ismerősömet látogattam meg nemrégiben. A gyümölcsfák között találtam. Egyik kezé­ben metszőolló, a másikban könyv. Mi tagadás, kinevet­tem, mondván neki, egysze­rűbb, ha szakembert hív, vagy megkér egy hozzáértő szomszédot, hogy metssze meg a fákat. Ő azonban határozottan ál­lította, hogy márpedig azért is megcsinálja, szakkönyv­ből meg lehet ezt tanulni, s majd csodálkozni fogok, ha meglátom, milyen termése lesz. Nem nagyon hittem ne­ki. Most, a mezőgazdasági könyvhónap megyei program­ját lapozgatva ismét eszembe jutott ez az elszánt városi ember, aki egy egész kicsi „természetet” vásárolt ma­gának és fejébe vette, hogy ott termelni fog. S ebben az elhatározásában nem is szá­mít más segítségre, mint a könyv, a szaklap. Nagyon egyedül van. És mégsincs egyedül. Hosszú év­tizedek mezőgazdasági tapasz­talata helyett ott van mögöt­te egy könyvtárnyi felhalmo­zott ismeret, kutatások ered­ményei, új eljárásokat nép­szerűsítő kiadványok. S ezek száma egyre nő, mind több témában, szakterületen ad­nak segítséget. Így van ez e télután is, amikor több mint félmillió példányban jelen­nek meg a könyvhónapra mezőgazdasági kötetek. Nincs egyedül azért sem, mert még nagyon sokan kez­denek hozzá hasonlóan, szin­te előképzettség nélkül mező­­gazdasági vállalkozásba. Elég, ha arra gondolunk, hogy a kiskertmozgalom a ház kö­rüli állattenyésztés milyen szerepet játszik a népgazda­ságban. Természetesen a mezőgaz­dasági munkák kiadásakor, a hónap rendezvényeinek ter­vezésekor, nem tévesztik szem elől az agrárszakembe­rek igényeit, az állami gaz­daságok dolgozóinak, a ter­melőszövetkezeti tagságnak érdeklődését sem, hiszen az ő ismereteik a nagyüzemi gaz­dálkodás hatékonyságát ga­rantálják. A mezőgazdasági könyv azonban a társadalom széle­sebb rétegei felé is egyengeti a szaktudás útját, hozzásegít­­ a természettudományos isme-­­ retek nagyobb körben való el-­ terjedéséhez és alkalmazá­sához. A mezőgazdasági könyv­hónap megyei megnyitóján, Sárszentmihályon február 4-én bizonyára az agrárszak­emberek sokasága vesz majd részt. Ám a következő hetek több mint húsz előadásán — amelyeket Székesfehérváron és a községekben könyvtárak-­­ ban, művelődési házakban,­­ klubokban rendeznek — már többségben lesznek, akik­­ alig várják, hogy szaktaná­csot kapjanak házkörüli kis­­­kertjük, gyümölcsösük, fólia alatti zöldségük, kisállataik gondozásához. Mert napjaink tavaszvárói-­­ nak nem elég az eget kém-­­ lelni és ismerni a földet, fog- | ni a szerszámot, és beleadni a munkába fizikai erejét. Aki el akar igazodni a fajták, vegyszerek, tápok, technoló-­­ giák között, annak néha le is­­ kell ülni. Szakkönyvvel a tj kézben. Hiszen aki napjainkban­­ művelésbe kezd, művelődés-­­ hez is fog. M. L. I FEJÉR MEGYEI HÍRLAP ■ ■_________ ■_________________________■___ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Kedd, 1983. február 1. XXXIX. évfolyam, 26. szám Ára: 1,40 Ft Ötnapos munkahét­szervezéssel pótolták a kieső munkaidőt A megyei pártbizottság épületében Boór Ferenc­nek, a megyei pártbizottság titkárának elnökle­tével munkaegyeztető megbeszélést tartottak teg­nap a megye párt-, állami és társadalmi szerve­zeteinek vezetői. Ezen Lovrek Károlyné, a Szak­­szervezetek Fejér megyei Tanácsának titkára tar­tott tájékoztatót az ötnapos munkahétre való fo­lyamatos átállás tapasztalatairól. Jelenleg a megye­ munka­­vállalóinak 88 százaléka dol­gozik ötnapos munkahéten, ami 180 ezer dolgozót érint. Az ipari üzemek dolgozói rendben áttértek az új mun­karendre; a kereskedelem, közlekedés, egészségügy és a társadalmi szolgáltatás más területein némi munkaerő­­mozgást okozott az átállás, hiszen ezeken a területeken nem biztosítható, hogy a csa­lád a hétvégeken mindig együtt lehessen. Az iskolákban is megtör­tént az átállás, aminek hatá­sára kissé megnőtt a neve­lők és tanulók napi igénybe­­vétele. A közművelődés te­rületén belső szervezéssel biztosították az egész hetes folyamatos nyitva tartást. Az ipari üzemekben nor­marendezéssel és főként szervezési intézkedésekkel oldották meg a kieső munka­idő kompenzálását. Ezt sok helyütt nagyban elősegítették azok az intézkedések is, ame­lyek a teljesítménybérek na­gyobb arányával befolyásol­ták a kiesett munkaidőalap kompenzálását a termelés­ben. A szociális ellátásban (üzemétkeztetés stb.) lénye­ges visszaesés nem történt, a gyermekintézmények új munkarendjével kapcsolat­ban problémák nem merül­tek fel. A munkarenddel és bére­zéssel kapcsolatos változá­sokat a kollektív szerződé­sekben rögzítették. A lakos­ságtól érkezett vélemények alapján az egészségügyben, a gyermekintézményekben, a közlekedésben és kereskede­lemben alapjában zavartala­nul sikerült kielégíteni az igényeket, megoldani a szol­gáltatásokat. Az ügyeletet tartó intéz­mények, kulturális és sport­szolgáltatások szombati igénybevétele az eddigi ta­pasztalatok szerint még ala­csonyabb a tervezettnél. Az átállást a mezőgazda­ság területén 1984 végére tervezik. A vízügy, illetve az erdő- és vadgazdaság terü­letén dolgozók ötnapos mun­karendje nem okoz gondot, a mezőgazdasági termelő üze­mekben kevés még a tapasz­talat, itt különösen a terme­lés szezon jellegét, illetve az állattenyésztésben dolgozók sajátos helyzetét kell figye­lembe venni, mert e termelő szférákban sem biztosítható a család állandó hétvégi együttléte. Az ötnapos munkahét — társadalmunk egyik legna­­nagyobb szociálpolitikai vív­mánya — összességében ked­vező változásokat eredmé­nyezett a lakosság életrend­jében. Sokan vigyáztak ar­ra, hogy az átállás valóban közmegelégedéssel szolgálja a közérdeket. A Volán idei fejlesztései 700 új autóbusz Viszonylag szűkös anyagi lehetőségei ellenére a Volán ebben az évben is sokat tesz a jobb utazási körülmények megterem­téséért, a személyszállítás színvonalának emeléséért. Tovább bővíti eszközparkját és korszerűsíti állomáshálózatát. Az idén csaknem­­ 700 új Ikarus autóbuszt vásárolnak, Fejér megyében a Volán 14- es számú Vállalata 23 új ko­csit állít üzembe. Valameny­­nyi autóbusz a kiselejtezet­tek pótlását szolgálja me­gyénkben, a Volán 393 kocsi­val oldja meg személyszállí­tási feladatait. Tavaly 107 millió utast szállítottak a 14- es Volán kocsiai, az elfuvaro­zott áru mennyisége pedig meghaladta a 10 millió ton­nát. A fehérvári új autóbusz­pályaudvar egyelőre az elő­­tervek stádiumában van, az országban Orosházán, Várpa­lotán, Békéscsabán és Csor­nán épül jelenleg új autó­buszállomás. Siófokon, Mar­caliban és Karcagon hamaro­san megkezdődnek a munká­latok. Az utasok kényelmének fo­kozásában, az utazási körül­mények javításában egyre in­kább előtérbe kerülnek azok a módszerek, amelyek nem annyira pénzt, mint körülte­kintőbb szervezést, lelkiisme­retesebb munkát kívánnak. A zsúfoltság csökkentésére a helyi és elővárosi közlekedés­ben egyre több helyen szá­mítógéppel határozzák meg a járatok optimális sűrűségét. A Volán illetékesei azt ígé­rik, hogy folyamatosan kor­szerűsítik a menetrendeket, felkutatják az újabb utazási igényeket és számításba ve­szik a meghosszabodott hét­végék utazási tapasztalatait. A korábbiaknál még nagyobb gondot fordítanak a vasúti és autóbusz-menetrendek egyez­tetésére, megszüntetve a pár­huzamosságokat és megte­remtve a zavartalan csatla­kozás lehetőségét. Az utazók kényelmét szol­gálja a jegykiadás gépesítése, eddig már­ csaknem 2500 helyközi járaton szerelték fel az Almex típusú jegykiadó gépet, s az idén további 500 buszon helyezik el. A helyi autóbuszokon egyre több vá­rosban vezetik be a jegylyu­­kasztásos módszert — január 1-től Pécs, Tatabánya és Szé­­kesf­ehér­vár utasai találkoz­nak az új berendezésekkel. Gáspár Sándor Lengyelországban Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével va­sárnap szakszervezeti küldöttség utazott Lengyelországba, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meg­hívására. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Timmer Jó­zsef, a SZOT titkára búcsúztatta. Jelen volt Andrzej Zabinski, Lengyelország budapesti nagykövetségének követtanácsosa. Fiatal közgazdászok konferenciája Salgótarjánban hétfőn megkezdődött a fiatal köz­gazdászok kétnapos orszá­gos konferenciája. A két­napos eszmecserét ezúttal negyedik alkalommal ren­dezte meg a Magyar Köz­­gazdasági Társaság ifjúsági bizottsága és a KISZ KB értelmiségi fiatalok tanácsa. A tanácskozás első napján Nyers Rezső, az MTA Köz­gazdaságtudományi Intéze­tének tudományos tanács­adója gazdaságpolitikánk dilemmái és céljai címmel tartott bevezető előadást. Felhívás ágazati versenyekre Gabona, hús, energia A napokban a megye minden termelőszövetkezete megkapja azt a felhívást, amit a területi tsz-szövetség elnöksége foga­dott el legutóbbi ülésén. A felhívás hangsúlyozza: a szövet­ség ezután is kiemelt figyelmet fordít a legfontosabb gazda­ságpolitikai célok elérésére ösztönző ágazati versenyek kez­deményezésére, értékelésére és elismerésére. Az idén három ágazati versenyben való részvételre szólítja fel a közös gaz­daságokat: a gabona-, illetve a hústermelési és az energia­gazdálkodási versenyre. A gabonatermelési ver­senyben külön értékelik a 2000 hektárnál kisebb és a 2000 hektárnál nagyobb ga­bona termőterülettel rendel­kező tsz-ek eredményét, ezen belül is külön a megyei átla­gos aranykorona értékűnél jobb, illetve gyengébb terü­­­leten gazdálkodók teljesít­ményét. Az értékelés alapja az előző három évben meg­termelt mennyiséghez, illet­ve a hektáronkénti hozam­szinthez elért növekedés, va­lamint az előállítás önkölt­sége. A hústermelési versenyben a közös gazdaságban megter­melt és értékesített (saját maguk által feldolgozott), il­letve a háztájiból átvett összes vágóállatot veszik fi­gyelembe. Külön értékelik a száz hektár termőterületre jutó értékesített (feldolgo­zott) mennyiséget, a terme­lés és a háztájiból átvett mennyiség növekedésének mértékét. Az energia­gazdálkodási versenyben a száz forint üze­mi mérlegeredményre, illet­ve az üzemi termelési érték­re vetített energiaköltség az értékelés alapja. Az elnökség különdíját kapja az a termelőszövetke­zet, amelyik a legkiemelke­dőbb eredményt éri el és az ágazati versenyekben a leg­több helyezést szerzi. Viszont minden ágazati versenyben kizáró tényező, ha a terme­lőszövetkezet veszteséges, alaphiányos. Rendben, fegyelmezetten Az időközi választások eredménye Január 29-én az időközi választások törvényesen, rendben megtörténtek, Bu­dapesten a 41. számú or­szággyűlési választókerület­ben 19 396-an voltak jogo­sultak az országgyűlési kép­viselő időközi választására; 82,4 százalékuk vett részt a szavazásban. Érvényesen szavazott 15 841, érvényte­lenül 136 választópolgár. Az érvényes szavazatokból a je­lölt 99,2 százalékot kapott, ellenszavazat 0,8 százalék volt. Ily módon a jelöltet, Pozsgay Imrét megválasztot­ták képviselőnek. Az 1333 helyi tanácstagi választókerületben a tanács­tagok megválasztásában 218 766 választó­jogosult ál­lampolgár közül 193 097 (88,3 százalék) vett részt. Szavazataikból érvényes 192 044 (99,5 százalék), ér­vénytelen 1053 (0,5 száza­lék). Az érvényes szavaza­tokból a tanácstag-jelöltek­re 191141-et (99,5 százalék), ellenük 903-at (0,5 százalék) adtak le. 72 tanácstagi vá­lasztókerületben két, illetve több jelölt közül választot­tak. Mind az 1333 helyi ta­nácstagi választókerületben megválasztották a tanácsta­got. (MTI) Fejér megye harminchá­rom településének hatvan­egy választókerületében volt választás. A választásra jo­gosultak negyvenhat szava­zókörben éltek választói jo­gukkal, gyakorolták ebbéli kötelezettségüket. Reggel 6 órától rendben, fegyelme­zetten zajlott a választás. A községekben, nagyközségek­ben a kora délutáni órákban befejeződött a választás, a két városban pedig az esti órákban összesítették az eredményt. A megyei választási elnök­ség Kerkay Andorné vezeté­sével a késő esti órákban fejezte be munkáját. Épül az abai nyolctantermes általános iskola. Az oktatási intézményt az eredeti tervben meghatározottnál valamivel később, ez év tavaszán adják át rendeltetésének

Next