Fejér Megyei Hírlap, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

1 Tévhitekről A babonák ideje már ré­gen elmúlt, szerencsére, de azért ne higgyétek, hogy manapság nincsenek tévhi­tek. Persze, másfajták, mint amilyenek a régi babonás tévhitek voltak. Karórád, remélhetőleg, pontosan mutatja az időt: vagy két mutatójával, vagy a kis ablakban egyre nö­vekvő számsorral. Ha meg­kérdezem, milyen órád van, mondjuk ezt feleled: „kvarc­órám van”, de az emberek általában nem azért vála­szolják ezt,­­mert tudják, hogy csakugyan kvarckris­tály szabályozza az időt jel­ző számsort, hanem azért, mert azt hiszik, hogy szám­kijelzésű óra csak kvarcóra lehet, a mutatós órák pedig csak rugóra járhatnak. Márpedig ez tévhit. Vannak olyan számkijelzésű órák is, amelyeket rugó hajt, s van­nak régimódi mutatós órák is, amelyek bizony kvarc­órák. A másik tévhit egy sok­szor hallott és sokszor hasz­nált kifejezéshez fűződik: a „súlytalanság”-hoz. Sokan azt hiszik, hogy az űrhajó­sok azért lebegnek súlytala­nul az űrhajó kabinjában, mert nagyon messze vannak a Földtől, tehát ott már gyenge a Föld vonzereje. Pedig erről szó sincs. Azért „súlytalanok” az űrhajóhoz képest, mert a Föld őket is, meg az űrhajót is egyfor­mán vonzza, tehát nincs semmi ok arra, hogy lesül­lyedjenek az űrhajó padló­jára”. Gondoljatok arra, hogy a szakadékba zuhanó hegymászó vállát már nem húzza a hátizsákja, hiszen egyformán zuhannak, egy­más mellett. Márpedig az űrhajó, és benne levő űr­hajósok is zuhannak, csak nem valami szakadékba, hanem „körbezuhanják” a Földet. Ha nem hiszitek,­­kérdezzétek meg a fizikata­nárotokat! A harmadik tévhit — és­­még nagyon sok ilyen van! — egészen más természetű. Sok ember azt hiszi, hogy egy festmény akkor jó, ak­kor szép, ha a rajta látható tárgyak, állatok, emberek a megszólalásig hasonlíta­nak a valóságoshoz. Azt hiszik, hogy a festészet arra való, hogy ábrázoljon. Már­pedig ez nem igaz. A fes­tészet (és a szobrászat is) kizárólag arra való, hogy valamit kifejezzen. A fest­mény azt fejezi ki, amit a festőművész ki akart fejez­ni (mint ahogyan a vers is azt fejezi ki, amit a költő ki akart fejezni.) Volt egy nagy angol festő, William Turner, aki ezt mondta: „Én nem azt festem, ami ott van, hanem azt, amit én ott látok.” Ha a festészet egészen pontosan ábrázolná (másol­ná) a világot, ha ez lenne a feladata, akkor semmi szükség nem volna a fény­képezésre, dehát mint mondtam, a festészet dolga: kifejezni valamit. Kérdezzé­tek csak meg a rajztanáro­tokat! — kd — Hajdinaúszók Hajdinamálés községben hajdina nyílott erősen. Hősleg a násznép ha­jtanán átalúszott a hajdinán. Hazadülöngtek holdfényben, hajdina csobbant fehéren. Hajdinatáblát mint Rábát, nekivetkőzve megúszták. Parton a málék hirdették, száraz úszás a dicsőség. S messzi faluknak elzengték, hajdinaúszók hét,lettét. Cs. Nagy István Téli dal P. J. de Beranger verséből Kardos L. fordításában idé­zünk a vízsz. 1., függ. 16. és 6. sorban. Vízszintes: 1. (Zárt betűk: M, T, D, GY, H.). 16. Tarto­zik. 17. Zsákmány. 18. Vár­maradvány. 19. Káté! 20. Rossz tojás jelzője. 21. Lebuj. 22. Zeneszerző, karmester, a forradalmi munkásénekka­rok fejlesztője, szervezője, a fasizmus áldozata (Kálmán). 23. Kicsodája. 24. Névelő. 25. Névelős női név. 26. .. .tar­tok, koplalok. 27. Egészsé­ges franciául (sain). 28. Re­pülésre indítja. 30. .. .mo­gyoró semmit sem ér. 31. Félelem (idegen eredetű szó­val). 32. Községnév. 34. Köz­ség Somogyban. 35. Gomba­fajta. 36. Kicsépelt, csomóba kötött rozsszalma. 37. Béka­­poronyi. 38. Becézett női név. 39. E napon. 40. ... carte. 41. Hullottak a könnyeim. 42. Több színű. 43. Savanykás gyümölcs. 44. ST. 45. ... Jó fel (hibáztat). 46. Megye. 47. Részben unatkozik. 48. Hiá­nyos kelengye. 49. Női név. 50. Csúcsán. 51. Írország ide­gen nyelven. 52. Mellszobor alakú ereklyetartó. 53. Ház. 54. Távirati néni. 57. Győr megyei község. 58. Hazárd kártyajáték. 60. Hajdani szántóeszköz. 61. AV. 62. An­gol sör. 63. Véradó. 64. Mész­szel fest. 65. Szülő. 66. Már­kus Emília. 67. Különlegesen értékes vagyontárgyak fel­halmozott tömege. 68. Resze­­lőt használ. 69. Ilyen állat a ló. 70. Aszódra való. 72. Haj­­danon lányok fej­díszei. 73. Költő, műfordító, irodalom­­történész (Károly, 1798— 1842.) Függőleges. 2. Halogat. 3. Táncot jár. 44. Kétjegyű mássalhangzó. 5. Érzékkel felfogja. 6. (Zárt betűk: I, A.). 7. Közteher. 8. Protak­tinium vegyjele. 9. Nagyon régi. 10. Sajnáltad. 11. Fával sűrűn borított (táj). 12. Né­met kenyér. 13. Szeszes ital. 14. Varga Mátyás. 15. „A” kijegyző. 16. (Zárt betűk: Z, S, E, Ü.). 17. Színésznő (Irén). 18. Turkál. 21. Ropo­gós, friss angolul (crisp). 22. Az apa így szólítja lánya férjét. 23. Szeleburdi. 25. Szülő névelővel. 26. A „Nem­zet csalogánya” volt (Lujza keresztnevének kezdőbetű­jével). 27. Fejfedő. 29. „E” hajdani idő. 31. Behajlított tenyere. 33. Érzelmes, színes vágy, elképzelés. 35. Tested­zés. 37. Kossuth-díjas film­operatőr (István kezdőbetű­jével, 1902—58). 38. Favágó eszköz. 39. Fordítva iszom a kellemes ízű italt. 41. „Ékte­lenül” rossz minőségű. 42. Virslihez tálalt ízesítő. 43. Költő (Zoltán, 1882—1937. 45. Német Ilona (Helene). 46. Hármas találat a régi lottón. 47. Korsó, krigli németül (krügel). 48. Vajon kreol? 49. Nyílást varrással megszünte­tés. 50. Vissza­­kopással meg­fogyatkozó. 53. Nincs mit en­nem. 55. Becézett női név többesben. 56. Arató, favágó eszközök. 58. Eseményhez, személyhez, helyhez fűződő, mesés elemeket tartalmazó szájhagyomány. 59. Hím juh. 60. Ecsettel dolgozó művész. 61. A vívók küzdőtere, név­elővel. 63. Diót eszik. 64. Bátorkodsz. 65. Vadászob. 67. KZA. 69. Zamata. 71. Szó eleje. 72. Ludolf-féle szám. 73. Sánta Ferenc. Beküldendő a fent jelzett sorok megfejtése. Határidő: febr. 18. Helyesen megfejtő­ink között könyvutalványo­kat sorsolunk ki. Jan. 29-i rejtvényünk szövege: Semmi sem akadályozza meg úgy a gyógyulást, mint a gyógysze­rek gyakori változtatása. Könyvutalványt nyertek: Csepeli György Aba, Ros­­tássy Vince Mezőszilas, dr. Horváth Zsuzsanna Csorna és Sallai Lászlóné (Radnóti tér), Szabó Ferenc (Engels F. u.), Valeta János (Benke u.) Székesfehérvár. — M — Madách Kétszavas méltatást ad­tunk január 29-i rejtvé­nyünkben a százhatvan éve született költő, író drámá­idról, Az ember tragédiá­idról. „Irodalmi remekmű” — írták megfestőink, he­lyesen, ötvenforintos könyvutalványt nyert kö­zülük Takács Mónika (Sza­­badbattyán, Neferejics u. 8.) és két székesfehérvári: Földvári Tamás (Fáy b­p. 10/b.), Rumpler Péter (Horvát I. út 5.).­ ­ M­TV Hétvégi melléklet „Lovagolok szilaj nádparipán” Országos gyermekrajz­­kiállítás Szórakaténusz. Mit takar ez a Bács-Kiskun megyé­ben már fogalommá vált szó? Egy olyan intézményt, amely — társadalmi össze­fogással — kettős cél érde­kében jött létre Kecskemé­ten. Részben játékmúzeum: az állandó kiállítás jelzés­szerű keresztmetszetet ad a Magyarországon játszott já­tékokról, az őskortól a má­sodik világháborúig. Rész­ben pedig játékműhely: re­mek alkalmat teremt a gye­rekeknek a közös alkotásra, az élményt adó játékra. Képzőművészek, kézműve­sek avatott segítségével jutnak el a játékkészítés öröméhez. A szülők, peda­gógusok hasznos tanácsokat, ötleteket kaphatnak az in­tézmény szakembereitől ar­ra, hogyan fejleszthetik a gyermekek alkotókészségét. A Szórakaténusz január­tól márciusig országos gyer­mekrajz- és játékkiállítás­nak ad otthont. Petőfi Sán­dor születésének 160. évfor­dulója alkalmából — amint erre a pályázat címe is — a költő világához, költemé­nyeihez és életének egyes mozzanataihoz kapcsolódó játékok, képzőművészeti al­kotások készítésére ösztö­nözték a gyerekeket. Az ország minden tájáról háromezerkétszáz művet küldtek be az ifjú alkotók. A festőművészekből és rajz­tanárokból álló zsűri mint­egy háromszáz munkát tar­tott érdemesnek arra, hogy a Szórakaténuszban meg­rendezett tárlaton a látoga­tók elé kerüljön. A nyer­tesek között szép számmal szerepeltek Fejér megyei, dunaújvárosi, ercsi és szé­kesfehérvári óvodások, álta­lános iskolások. A legtöbb alkotást a Já­nos vitéz és az Anyám tyúkja ihlette. Jóleső érzés­sel állapíthatják meg a lá­togatók, hogy a kiállított alkotások ötletet, gazdag fantáziavilágot tükröznek. A krétarajzok, vízfestmé­nyek, temperával és kapart technikával készült képek, kerámiák és játékszerek a Szórakaténusz gyűjteményét gyarapítják majd, de előtte még március 15-én Kiskö­rösön kiállítást rendeznek az ifjú képzőművészek al­kotásaiból. Kormos Emese ŰRHAJÓS. Írjátok be az alább felsorolt neveket az ábra víz­szintes soraiba úgy, hogy a körökkel a m megjelölt átlóba kerülő be­tűk felülről lefelé olvasva egy szovjet űrhajós nevét adják ered­ményül: adorjan, gabriel, ignác, karolin, katalin, KLÁRA, SALAMON. A megfejtést — a szovjet űrhajós nevét — levelezőlapon várjuk február 18-ig címünkön. Fejér megyei Hírlap (Zsibongó), Székesfehérvár, Pf. 5. 2003. Ha Kecskeméten jártok, lá­togassátok meg a Szóraka­­ténuszt! Érdemes körülnéz­ni a Játékmúzeumban és a Játékműhelyben _________| L_______| _ ______________________ r o­v­iziók­ ____________________________ 1 NI 11 Ibi Énekes rigó Feketerigó Nagy Jenő felvételei Téli vendégeink A RIGÓK A nálunk fészkelő négy rigófaj közül kettőt muta­tunk be: a parkjainkból közismert feketerigót és a csak télen mutatkozó énekes rigót. Ha erősödik a hideg és a fákról, bokrokról el­fogynak a bogyók, biztosak lehettek abban, hogy a rigók felkeresik etetőiteket, ha gyümölcshulladékkal, főtt zöldségfélékkel kedvesked­tek nekik, ők is a talaj kö­zelében lévő etetőket kedve­lik, de nagy hidegben, ha más táplálékot nem talál­nak, felszállnak az erkélyek­re, ablakokba kihelyezett etetőkre is. A 25 cm nagyságú fekete­rigó hímje tiszta fekete, sár­ga csőrű. A fotón látható tojó egy­színű, sötétbarna. Az énekes rigó valamivel kisebb (22 cm), háta olaj­barna, sárgás melle sűrűn pettyezett. Röptében jól lát­ható narancssárgás szárny­bélése. Hideg teleken csatla­kozni szoktak a nagy csa­patban érkező pompás toll­­ruhájú fenyőrigókhoz és léprigókhoz. Ismered? Játszótéren, kirándulások során vagy éppen nagyobb teremben is űzhető az a já­ték, melyet sorozatunk má­sodik részében mutatunk be. Nem kell hozzá más, csak egy gumilabda, no és né­hány mozogni, versengeni, nevetni szerető gyerek. Az ismertebb változat ne­ve: KIDOBÓS Egy játékos megkapja a labdát, a többiek pedig fu­tással, elhajlással, s egyéb trükkökkel próbálják mega­kadályozni, hogy eltalálja őket. Egész addig az első játékos dobhat, amíg kísér­letei sikerrel járnak, azaz eltalál valakit. Ha hibázott átadja a labdát másnak. A végén két győztest is arat­hattak, azt, aki legtöbb tár­sát „dobta ki”, s azt, aki legtovább megússzta kido­bás nélkül. Természetesen a játékot többféleképpen módosíthat­játok. Például, akit eltalál­nak, nem esik ki rögtön, hanem egy lábon állva bár, de továbbra is elhajolhat, elfuthat, sőt ha rá kerül a sor, ki is dobhat másokat. A másik változat egy pi­cit bonyolultabb, s akkor élvezhető igazán, ha nagy területen, sokan játsszák. Úgy hívják: PÜFÖLD (KISZORÍTÓ) Ebben a remek, nagy fi­gyelmet igénylő társasjáték­ban célszerű a résztvevők számának függvényében négy egyenlő részre osztott pályát kijelölni. A Püfölő kezdetekor a csapatok a két középsőben helyezkednek el. Két csapat mérkőzik ugyais egymással, s az alapszabály megegyezik a „kidobáséval... De (legalábbis a játék ele­jén) a csapatok tagjai fel­váltva próbálnak eltalálni valakit. A kidobás elkerülé­sére a kijelölt pályarészt el­hagyni nem szabad, ugyan­akkor, akit a labdával elta­lálnak, az sem esik ki a já­tékból, hanem az ellenfél mögötti pályarészre megy, s figyel. Figyel, mert csapat­társai az ellenfél mellett vagy fölött neki adhatják a labdát. S ha elkapja, ő is kidobhat, ha nem kapja el, a labdát át kell adnia az el­lenfélnek. Az a gárda nyer, amelyik előbb ki tudja dob­ni az ellenfél valamennyi játékosát. Jó szórakozást kívánunk! (Kozsik) |

Next