Fejér Megyei Hírlap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

I - TELEX Szovjet—amerikai hadászati tárgyalások A hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkenté­séről folyó tárgyalások je­lenlegi fordulójának befeje­ző plenáris ülését tartotta meg csütörtökön Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége. Megállapodtak, hogy a tárgyalásokat június 8-tól folytatják. Várkonyi Péter fogadta Najef Havatmeht Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön fogadta Najef Havatmeht, a De­mokratikus Front Palesztina Felszabadításáért Szervezet főtitkárát, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű talál­kozón véleményt cseréltek a nemzetközi politika aktuális kérdéseiről, különös tekin­tettel a közel-keleti helyzet legutóbbi eseményeire. Az MSZMP képviselője megerő­sítette a magyar nép szolida­ritását a Palesztinai arab nép igazságos harcával, ame­lyet a PFSZ vezetésével folytat. Szíria bátran helytáll Damaszkuszban megelé­gedéssel és megnyugvással fogadták a szovjet kormány szerdai nyilatkozatát, amely elítélte a Szíria megtámadá­sára szőtt izraeli terveket. A damaszkuszi sajtó veze­tő helyen közölte és vezér­cikkekben üdvözölte a hatá­rozott szovjet állásfoglalást. ..Minden jel arra vall, hogy Izrael nagyméretű agresszi­ót készít elő Szíria ellen — állapítja meg a Tisrin című lap. — A szovjet kormány most figyelmeztetést tett közzé ezekkel az előkészüle­tekkel kapcsolatban, utalva rá, hogy Szíria az izraeli ter­jeszkedési tervek útjában áll. Izrael és protektorai na­gyon jól tudják azonban, hogy Szíriának erős bará­tai vannak, akik ellátják őt az agresszió visszaveréséhez szükséges minden eszköz­zel”. Az Al-Baath szintén azt emeli ki, hogy Szíria bátor helytállásával kiérdemelte a békeszerető erők, mindenek­előtt a Szovjetunió, a szoci­alista országok támogatását. KGST együttműködési ülés Csütörtökön hazaérkezett Moszkvából Soltész István ipari miniszterhelyettes, aki delegáció élén részt vett a KGST együttműködéssel Kubában Las Camariocas­­ban létesülő nikkel-kobalt­mű beruházási munkáit ko­ordináló bizottság VIII. ülés­szakán. Az ülésen egyeztet­ték a létesítmények megva­lósításával kapcsolatos konk­rét feladatokat. Nemzetközi élet Munkástanácskozás Varsóban Varsóban szerda éjszaka befejeződött az országos munkásaktíva-értekezlet. Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Minisz­tertanács elnöke zárszavá­ban elmondotta: a tanács­kozáson építő szándékú ja­vaslatok és megállapítások egész sora hangzott el. A pártot és a néphatalmat az az elv vezérli, hogy a nép­gazdaság számára alapvető, létfontosságú törekvéseket széles körben ismertessék, országos megvitatásra bo­csássák. A néphatalom egymagá­ban nem küzdheti le a ne­hézségeket, ezt csak az egész nép, mindenekelőtt az or­szág elsőszámú gazdája, a munkásosztály teheti meg — mondotta Wojciech Jaruzels­ki. A tanácskozással kapcso­latban a LEMP KB első tit­kára hangsúlyozta: az ülé­sen elhangzott javaslatokat és hozzászólásokat közvetle­nül az érintett minisztériu­mok és intézmények vezeté­séhez juttatják el. A párttal, a néphatalommal, az állami vezetéssel kapcsolatos ja­vaslatokat, megjegyzéseket a párt központi bizottsága gazdasági és szervezési cso­portjának szakértői elemzik majd, s valamennyi hozzá­szóló érdemi választ kap. Nicaragua vissza­utasítja a rágalmakat Mintegy 200 somozista el­lenforradalmár van még Matagalpa nicaraguai tarto­mányban — jelentették be szerdán Managuában. Az el­lenforradalmárokat a sandi­nista hadsereg alakulatai körülzárták, a lakosság vé­delme érdekében több tele­pülést katonailag megerő­sítettek. Sergio Ramirez Mercado, a nicaraguai kormányzó ta­nács tagja ugyanakkor szer­dán cáfolta azokat a híre­ket, hogy jelentősebb kato­nai összecsapások lettek vol­na az ország északi részén. A nicaraguai ellenforradal­márok hondurasi területen működő rádióadója közölte, hogy „a felkelők elfoglaltak két települést és jelentős veszteségeket okoztak a san­dinista hadseregnek”. A nicaraguai politikus újságírók kérdésére vála­szolva elmondta azt is, hogy Nicaragua nem szándéko­zik az ellene elkövetett hon­durasi—amerikai agresszió miatt felfüggeszteni adós­ságainak törlesztését. Az or­szág folytatni kívánja adós­ságainak visszafizetését, de „ehhez szüksége van a nem­zetközi pénzügyi szervezetek segítőkészségére is” — tette hozzá. Honduras szerdán tiltako­­kozó jegyzéket juttatott el Nicaraguának a sandinista hadsereg alakulatainak hon­durasi területre történt állí­tólagos betörése miatt. Ni­caragua hondurasi ügyvivő­je az ANN nicaraguai hír­­ügynökségnek adott nyilat­kozatában visszautasította a hondurasi vádat és kijelen­tette: „Nicaragua semmi­lyen ellenséges lépést nem tesz Honduras ellen, legke­vésbé katonai téren”. Gőzön István Tokió remél és fél A hivatalos Tokió üdvö­zölte, míg a japán polgári lapok szkeptikusan fogadták az európai közepes hatótá­volságú nukleáris rakéták csökkentésére vonatkozó Reagan-javaslatot. Abe Sintaro, japán kül­ügyminiszter csütörtöki, hi­vatalos nyilatkozatában tá­mogatásáról biztosította a Reagan-féle javaslatot. Ki­jelentette, a japán kormány reméli, hogy az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió meg­állapodásra jut az európai nukleáris leszerelési tár­gyalásokon, anélkül, hogy „kockáztatnák Japán és más ázsiai országok biztonságát”. Abe elégedettségének adott hangot afölött, hogy az ame­rikai elnök szerdai nyilatko­zatában a „globális Alapon” megfogalmazást használta. A japán lapok első kom­mentárjai szerint a reagani „kompromisszumot” az ame­rikai rakétatelepítéstől való nyugat-európai félelem, ille­tőleg a nyugat-európai — valamint az amerikai — köz­vélemény fokozódó tiltako­zása diktálta. Egyes lapok úgy vélik, hogy Reagan ja­vaslata mögött valójában az a szándék áll, hogy Wa­shington „kedvezőbb lég­kört” teremtsen a rakéták telepítéséhez. Szinte minden újság felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai el­nök ezúttal sem beszélt a brit és a francia rakétaerő­ről. Az Aszahi Simbun fel­teszi a kérdést: miért nem lehet a tervezett telepítést rögtön feladni, s úgy tár­gyalni a fegyverzetcsökken­tésről. Az angliai Greenham Common légibázisnál ismét tüntetés volt a tervezett rakétatelepítés ellen Kitüntetések Hazánk felszabadulásá­nak közelgő évfordulója al­kalmából csütörtökön ki­tüntetéseket adtak át Moszkvában a magyar nagykövetségen. Az MSZBT aranykoszo­rús jelvényét Vladlen Puntusznak, az SZKP KB titkára tanácsadójának, Alekszandr Szorokinnak, az SZKP KB alosztályve­zetőjének, Igor Szavolszkij­­nak, az SZKP KB munka­társának és Ivan Aboimov­­nak, a külügyminisztérium alosztályvezető-helyettesé­nek Rajnai Sándor, ha­zánk moszkvai nagykövete nyújtotta át. Hollai Imre üzenete New Yorkban, az ENSZ apartheid-ellenes különbi­zottsága fennállásának 20. évfordulója alkalmából tar­tott rendkívüli üléshez üze­netet intézett Hollai Imre, a világszervezet közgyűlése 37. ülésszakának elnöke. A különbizottság elnöke által ismertetett üzenetben Hollai Imre elítélte a Dél- Afrikában uralkodó faj­üldöző rendszert és hang­súlyozta, hogy az aparthei­det a nemzetközi közösség az emberiség elleni bűntett­nek nyilvánította. Rámuta­tott arra, hogy a dél-afrikai rezsimet támogatják ebben azok a külső erők, amelyek haszonélvezői az ország ős­lakossága kizsákmányolásá­nak. Hollai Imre hangoztatta: az, hogy az apartheid-elle­nes különbizottság 20. év­fordulójáról emlékezik meg, aggodalommal kell, hogy eltöltsön mindenkit, mivel ez azt mutatja, hogy az ENSZ alapokmányával és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával gyökeresen ellentétes dél-afrikai elnyo­mó rendszer továbbra is fennáll. Az évforduló alkal­mat nyújt arra, hogy ismé­telten elkötelezzük ma­gunkat az apartheid elmé­lete és gyakorlata elleni harc ügye mellett. Kambodzsai tiltakozás A Phnom Penh-i külügy­minisztérium közlemény­ben ítélte el Kínát amiatt, hogy Peking fegyvert szál­lít a vörös khmereknek, s a thai-kambodzsai határ­térségben kínai tanácsadók képzik ki a reakciós khmer fegyvereseket. A közle­mény utal a Far Eastern Economic Review című he­tilap információjára, amely szerint tavaly december­ben két, fegyverekkel meg­rakott kínai hajó futott be thaiföldi kikötőbe. A jegyzék részletesen elemzi Peking Kambodzsa­­ellenes tevékenységét. Kö­veteli, hogy a pekingi ve­zető körök hagyjanak föl Kambodzsa ellenes akna­munkájuk minden formá­jával és szüntessék meg a fegyverszállítást. A „közbülső megoldás” Szovjet reagálás Az európai nukleáris fegy­verzetek korlátozására vo­natkozó legújabb amerikai javaslat figyelmen kívül hagyja a felek egyenlő biz­tonságának elvét, mivel — az úgynevezett nulla-válto­zathoz hasonlóan — kizáró­lag a szárazföldi telepítésű rakétákról szól — állapítja meg a Reagan elnök által előterjesztett „közbülső megoldás”-sal foglalkozó el­ső szovjet állásfoglalás, a moszkvai rádió angol nyelvű adásának kommentárja. Az amerikai javaslat em­lítést sem tesz a tengeri és légi indítású középhatótá­volságú fegyverekről, s vál­tozatlanul nem veszi tekin­tetbe az angol és francia nukleáris fegyvereket, ame­lyek képesek elérni a Szov­jetunió területét. A kommentár hangsú­lyozza: a Szovjetunió elő­ítéletek nélkül fogad min­den új fegyverzetkorlátozási javaslatot, s ezeknek azon­ban az egyenlőség és egyen­lő biztonság elveiből kell ki­­indulniuk. Ezzel kapcsolat­ban idézi a kommentár Ju­­rij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának kijelenté­sét, hogy a szocialista or­szágoknak joguk van ugyan­olyan biztonságra, mint ami­lyenre a nyugati államok igényt tartanak. Hiábavaló az Egyesült Államoknak a katonai fölény megszerzé­sére vonatkozó törekvése, mert a Szovjetunió soha nem fogja ezt megengedni. Végezetül a kommentár megállapítja: a rakéták csökkentésével egyidőben megállapodást kell elérni az egyéb közepes hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök azonos szinten történő csök­kentéséről. KOMMENTÁR Nullából mennyi? A Reagan-kormány lépéskényszere­i kommentálják a sakk nyelvét kölcsönvéve az amerikai elnök szerdai beszédét. Reagan, miután a múlt héten nagy vihart kavart az űrbe te­lepítendő rakétavédelmi rendszerek rémének felidézésével, most új húrokat fogott az amerikai politika hangszerén. S, hogy ez mennyire a kényszer eredménye, azt az első sajtó­­visszhangok egyebek között abban látták, hogy az új bejelen­tés Washingtonban merőben szokatlan időben, a délutáni órákban történt. Az időeltolódásra figyelve a Fehér Házban nyilván döntőnek tartották, hogy a hír az esti tévéhíradók és -hírek csatornáin rögtön szétfusson Európán. Tehát az „euró­­rakéták új kompromisszuma”, amit Amerika a jó egy évig makacsul tartott nullaváltozat helyett most ajánl, nyilvánva­lóan mindenekelőtt Európának szánt megnyugtatás. Nos, ennek fényében természetes, hogy a legelső kérdés az új ajánlat kapcsán csak egy lehet: miben jelent változást az eddigiekhez képest az, amit Reagan javasolt? Mivel az el­nök csak annyit mondott, hogy kormánya hajlandó lényege­sen csökkenteni az Európába telepítendő Pershingek és cir­kálórakéták számát, s elhallgatta, hogy vajon mennyire is gondol, kétféle következtetés is logikusnak látszik. Egyrészt lehet, hogy ez valóban rugalmasabb tárgyalási hajlamot ta­kar, másrészt viszont, elképzelhető, hogy a valódi szándéko­kat szándékosan ködösítette az elnöki bejelentés. Az eddigi reagani politikát ismerve ez utóbbi tűnik valószínűbbnek. Ettől függetlenül azonban mindenképpen fontos, hogy Washington végre hajlandó volt, legalábbis szavakban, sza­kítani a nullaváltozattal. Hogy mekkora lépés lehet ebből a mozdulatból, az később derül ki. Az azonban már most nyil­vánvaló, hogy az amerikai ajánlat az „eurótelepítés” csök­kentését és nem elhagyását fogalmazta meg. Ez is kényszer­kompromisszum, biztosra vehető: újabb engedményt Washing­ton aligha tesz. Amiből következik, hogy az amerikai rakéták egy részét telepíteni fogják Európában. S mivel ez stratégiai fenyegetés a Szovjetunió számára, nyilvánvalóan befolyásolja a két nagyhatalom fegyverzeteiről folytatott más tárgyalá­sokat is. Avar Károly ÁLDÁS VAGY CSAPÁS? Alig több mint két évtizeddel ezelőtt a Per­zsa-öböl arab partjai mentén fekvő hét kis sejkség gazdaságának alapja a datolya, a ha­jóépítés, a halászati és a kereskedelem volt. Hét éve a kétszázötvenezer beduin egyharmada még nomád életmódot folytatott a végelátha­tatlan, tikkasztó sivatagban. Húsz év alatt — azóta, hogy az olajkutak önteni kezdték a „fekete aranyat” — gyöke­resen megváltozott az élet az Egyesült Arab Emírségek néven ismert hét sejkségben. Azo­kat a körzeteket, amelyeket néhány esztendő­vel ezelőtt csak terepjárókkal lehetett meg­közelíteni, most a sivatagon keresztül, a ba­rázdált gránithegyek között futó négysávos utak kötik össze. A beduinok többsége ma már ultramodern házakban él. Szállodák, hi­vatali épületek, felhőkarcolók, kórházak, is­kolák, repülőterek mindenütt — na és az olajkutakat jelző égő gázcsóvák. A hét sejk­ségből álló államszövetség a külföldi befekte­tők és munkások mekkája lett. A 18—20 milliárd dolláros olajjövedelem ál­dása tagadhatatlan, ám a gyors technikai fej­lődéssel járó életmódváltozás aggodalmat vált ki, különösen az uralkodó rétegekben. A kül­földiek beáramlása, az idegen életstílus, a nyugati eszmék behatolása megfosztja a benn­szülötteket kultúrájuktól, egyszersmind rob­banással fenyegeti az iszlám feudális hagyo­mányokra épülő államrendet. Hivatalos törekvéssé vált ezért a benn­szülöttek elszigetelése a külföldiektől, s első­sorban politikai szempontok irányítják a ha­gyományok megőrzésére irányuló törekvése­ket. A gazdagabb rétegek nyomatékosan ra­gaszkodnak a solymászat és a teveversenyek tradíciójához. Abu Dhabi sejkség uralkodója, az Egyesült Arab Emírségek államfője elren­delte a nemzedékek óta dinasztiája tulajdo­nában levő erőd helyreállítását: a fellegvár egyike annak a néhány régi épületnek, amely még megmaradt Abu Dhabi-szigetén. Szó van arról is, hogy Dubaiban restaurálják az öreg, málladozó széltornyokat, ezeket a kupolaszerű, érdekes épületeket, amelyek egykoron a lakó­házakba „vezették be” a szél húsét a 45—50 fokos nyári hőség enyhítésére. (Ma már szin­te minden épület, még a mecsetek is légkon­dicionáltak.) A hagyományok legfőbb őre az iszlám bí­róság A legfőbb bünetés még ma is a nyil­vános kivégzés. Az alkoholfogyasztás iszlám tilalmat megsértő hívőket ugyancsak nyilvá­nosan megkorbácsolják. A sivatagi emírségek gazdasága virágzik az olajpénz még jócskán megtörni a kasszákat. „Nézem ezeket a csodálatos városokat, és azt kérdezem, mi történik majd, ha már mindent felépítettek, amit csak tudtak? Mi lesz, ha egyszer kiszáradnak a kutak?” — kérdezi egy nyugati látogató. A nyerészkedő külföldi üz­letemberek és az egymásra még mindig fél­­tékenykedő emírségek uralkodói értelmetlen, ám rendkívül költséges presztízsberuházások­ba is belevágnak. Az öböl partján négy szu­permodern légikötőt építettek fel, kettő ezek közül napi két-három járatot bonyolít csak le. Most készül az ötödik repülőtér. Dubai szárazdokkját 1979-ben adták át, de csak nem­régiben találtak hozzá üzemeltetőt. A száraz dokk egymillió tonnás tankhajó kiszolgálásá­ra is alkalmas, csakhogy ilyen hajó még nem létezik. Az olajárak esése máris kihat az emírségek bevételeire, de szakértők szerint pánikra nincs ok. Vannak, akik egyenesen áldásnak tekin­tik a gazdasági növekedés lelassulását, mond­ván, hogy a megtorpanás a gyorsan szerzett gazdagság hátrányaira figyelmezteti majd a kormányokat, s meggondoltabb, az olaj nélküli jövőbe tekintő tervezésre készteti őket. |

Next