Fejér Megyei Hírlap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
I A tsz-szövetség termelési bizottsága tárgyalta Hosszú távú meliorációs terv készült Kihelyezett ülést tartott tegnap délelőtt Perkátán, a Magyar—Kínai Barátság Termelőszövetkezetben a megyei tsz-szövetség termelési bizottsága. A fórumon Kiss Ferenc, a bizottság elnöke vezetésével első napirendként a meliorációs munkák helyzetét és feladatait tárgyalták meg a megye termelőszövetkezeteiben. Az előre kiadott írásos beszámolóhoz Kleer Ferenc, a szövetség titkárhelyettese fűzött szóbeli kiegészítőt. Elmondta, hogy a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának tervszerűbb fejlesztése érdekében 1980-ban hosszú távú meliorációs koncepcióterv készült. A terv alapvető célja, hogy a meliorációs beavatkozásokat térben és időben összehangoltan, tervszerűen lehessen végezni, figyelembe véve a rendelkezésre álló anyagi eszközöket. Az eredeti elképzelés azonban azóta módosult, mert a MÉM és az Országos Vízügyi Hivatal egy éve együttes vezetői értekezleten a VIB elnökségének képviselőivel megvitatta a Velencei-tó hosszú távú vízi környezetvédelmi tervét és meghatározta a két főhatóságra háruló feladatokat. Ezek ismeretében a Velencei-tó vízgyűjtő területére az Agrober Fejér megyei kirendeltségének munkája alapján elkészült a társasági meliorációs tanulmányterv, s ennek a kivitelezése elsőbbséget élvez. A tanulmányterv szerint f1l ezer 500 hektáron 071 millió forint tervezett költséggel kell számolni, mely a végrehajtandó összes feladatokat magába foglalja. Az érintett mezőgazdasági nagyüzemek száma a térségben tizenöt. A koncepcióval az érdekelt mezőgazdasági üzemek, vízügyi és mezőgazdasági szakigazgatási szervek, intézmények egyetértettek. A meliorációs jogszabály által engedélyezett 10—50 százalékos állami támogatáson kívül — saját erő hiányában — forráskiegészítést is adnak 90 százalékig, ami kamatmentes, és a melioráció befejezését követő öt éven belül kell visszafizetni. Az első ütemben először a pázmándi és a kápolnásnyéki tsz-ekben kezdődik majd meg a munka, Pázmándon még az idén. Az 1983 márciusában megtartott miniszteri értekezleten állásfoglalást adtak ki, mely tartalmazza, hogy a Velencei-tó vízminőségromlását meg kell akadályozni. Ez fontos népgazdasági érdek, aminek megvalósításában jelentős feladat hárul a mezőgazdasági tárcára és a Fejér megyei Tanácsra egyaránt. A feladatok kivitelezésére valamelyik megyei vízi társulás, vagy pedig a Sárszentmihályi Talajjavító Vállalat kap majd megbízást. A termelési bizottság tagjai közül hozzászólt a témához Ember István, a bicskei Búzakalász Tsz elnöke, aki sürgette a Velencei-tó környékén kívül eső gazdaságokban is a melioráció szükségességét. Szabó Dezső lovasberényi tszelnök azt mondta el, hogy ők már túl vannak a melioráció nagy részén elsősorban azon az ütemen, mely az üzemi érdeket szolgálta. A további munkákhoz még 4 millió forint körüli összeggel kell hozzájárulniuk. Magyar Lajos perkátai tsz-elnök is egy befejezett melioráció tapasztalatairól, s az elkövetett hibákról szólt, főleg a fák kivágásának hátrányait, s a túlzott nagytáblásítás hátrányait ecsetelte. Dr. Zimmermann István, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője a hozamok növelésének fontos részeként értelmezte a meliorációt, s az újrafásításokat és a fenntartás fontosságát hangsúlyozta. Szabó László, a megyei pártbizottság munkatársa egy nemrég Dalmandon és Mezőhegyesen megtartott meliorációs tapasztalatcseréről szólt. G. G. Önálló vállalatok A Minisztertanács márciusi határozata alapján július 1-től megszűnik a Csepel Vas- és Fémművek Tröszt, az egyes csepeli vállalatok önállóan, illetve egy részük közös vállalatként indítja a második féévet. Tari Antal miniszteri biztos az MTI munkatársának elmondta: három hónapot vett igénybe a szervezeti átalakulás előkészítése. Külön bizottság foglalkozott a személyi kérdésekkel, az egyes csepeli vállalatok közötti pénzügyi problémák rendezésével, tehát a vagyonmegosztással. A csepeli vállalatok között azonban továbbra is vannak közös érdekek, s a megalakult igazgató tanács valamint a CSM ipari központ ezeket hivatott koordinálni. Ezentúl önálló vállalatként működik a Vas és Acélöntöde, Vasmű, a Fémmű, a Szerszámgépgyár, az Egyedi Gépgyár, a Transzformátorgyár, a Kerékpár- és Konfekcióipari Gépgyár, a Tervező Vállalat és a Számítástechnikai Vállalat. A Fémmű székesfehérvári és móri gyáregysége is leválik az anyavállalattól. Kisvállalatként dolgozik az Anyagvizsgáló és Gépipari Minőségellenőrző Intézet és az Oktatási Vállalat. A Hőerőmű és a Szolgáltató Vállalat 1984. január 1-től valamennyi csepeli üzem, a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat pedig négy üzem közös vállalata lesz. Hasonlóan közös vállalat a Szociális- és Munkásellátási Intézet is. A csepeli vállalatoknak, különösen a következő hónapokban nagyon sok gondot kell még megoldaniuk. Minden egyes vállalatnál intézkedéseket dolgoznak ki a költségek csökkentésére, a gyártmányok átfutási idejének rövidítésére, a készletek mérséklésére. Fontos feladat továbbá a szervezett termelés biztosítása és a kapacitások jobb kihasználása. Az önállóság most teljesen új módszereket is kíván vezezetőktől, alkalmazottaktól egyaránt. Vállalkozóbb, kezdeményezőbb szellemre van szükség. A feltételek egy része adott, hiszen a technológiai színvonal sok területen korszerű, a szakembergárda jól képzett. Az önálló gazdálkodással megteremtődött a feltétele a jövedelmező termelésnek és értékesítésnek, a szabályozó rendszer minden egyes eleme ezentúl közvetlenül érinti valamennyi csepeli gyár munkáját külön-külön is, s ezáltal a jobb munkára ösztönöz — mondotta Tari Antal. Párolgáscsökkentő A párolgás csökkentésével száraz időjárás esetén is megvédi a kiszáradástól az érzékeny növényzetet a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézetnél kifejlesztett újdonság, a Phytovax. A paradicsom, a paprika és a dohány hozama e petrolkémiai anyagokból készült parafin-viasz emulzió hatására 8—10 százalékkal nőtt. A kísérletek tanulsága szerint jelentősen meghosszabbítható vele a vágott növények frissessége, sőt azt is lehetővé teszi, hogy a szobanövények gazdájuk 1—2 hetes szabadságát locsolgatás nélkül és károsodás nélkül vészeljék át. A Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet kísérleti üzeme mintegy 50 tonnát készített a nyári szezonra az újdonságból. A kistermelők részére spréformában és 13 dekás csomagban is árusítják a növények levélzetére permetezendő anyagot. A forgalmazásra a Pannónia műszaki-fejlesztő agrár innovációs közös vállalattal kötött szerződést a kutatóintézet. Gazdaság- és társadalompolitika A közélet hírei A Magyar Úttörők Szövetségének Fejér megyei Elnöksége tegnapi ülésén érdemei elismerése mellett felmentette testületi tagságából és elnöki tisztségéből Nagy Ilonát, aki a továbbiakban a megyei pártbizottság politikai munkatársaként dolgozik. Az elnökség ezután kooptálta tagjai sorába Tóth Zsuzsannát, a KISZ velencei iskolájának igazgatóját és megválasztotta megyei úttörőelnöknek. Könnyítés a gyermekes családok terhein Aki a KSH egyik kiadványának, a Statisztikai Havi Közleményeknek a legfrissebb számába belelapoz, jószerivel naprakész ismereteket szerezhet Magyarország teljes demográfiai helyzetéről. A számok mögé pillantó olvasónak sokatmondó és igen elgondolkoztató az alábbi adatok együttese. Hogyan alakul a népesség száma? Hazánkban 1980-ban a népesség száma 10 millió 713 ezer, a házasságkötések száma 80 331, az élveszületéseké — az 1979. évi 160,364-es magas szám után — még mindig a 148 ezret meghaladó. A természetes szaporodás azonban — ismét csak összevetve az 1979. évi több mint 23 ezres lélekszám növekedésével, — már csak mintegy háromezer. Ennyivel születtek tehát többen, mint ahányan meghaltak. A tavalyi adatok, ugyanebben a régióban: összlakosság 10 millió 700 ezer; 75 557 házasság köttetett, 133 579 élveszületés történt — a lakosság fogyása 10 533. És — még egy ízben búvárkodva ezekben a számokban — a jelen év első 4 hónapjában további 12 ezerrel csökkent a népesség száma, ami annyit jelent, hogy az 54 ezer halálozással szemben az élveszületések száma csupán 42 ezer volt. Távol álljon a szándék, mintha valamiféle nemzets hatást szándékoznánk végezni. A fejlettebb gazdasággal rendelkező európai országok nagy részében évek óta regisztrálható folyamat a népességszám lassú csökkenése és minden statisztikai számvetés arra mutat, hogy — fejlődésünk és demográfiai helyzetünk egyenlőtlenségei folytán — magunk is ebbe a kategóriába jutottunk. Többféle — konkrét adatokon, illetve előrelátható társadalmi-egyéni szándékok elemzésén alapuló előrejelzés szerint az ezredfordulóig akár a kétszázezres számot is meghaladhatja ez a fogyatkozás. A demográfiai hullámhegy a továbbiakban, feltehetően, ismét bizonyos mértékű születésszám-emelkedést eredményez majd, a népességszám stagnálása azonban feltétlenül hosszabb folyamatnak ígérkezik. Július 1-től Ezek a folyamatok részben befolyásolhatók, kedvezőbb irányba terelhetők, bármenynyire is világjelenségről van szó. A befolyásolás eszközei — nem szólva most a tudati elemekről — tekintélyes részben feltétlenül anyagi természetűek. Égető családpolitikai gondjaink oldásáról, enyhítésükről a napokban az országgyűlésen is szó esett. Lázár Györgynek, a parlament nyári ülésszakán elmondott beszédéből elevenítek fel elöljáróban néhány mondatot. „A társadalmi juttatások reálértéke az utóbbi két évben is a nemzeti jövedelemnél nagyobb mértékben, összesen 6 százalékkal emelkedett. Azonban így is csak szerény előrelépésre volt mód. Most... július 1-i hatállyal 490 forintról 600 forintra növeljük a kétgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Az egygyermekes családok a jelenlegi 130 forintos jövedelemkiegészítés helyett pedig havi 300 forintos családi pótlékot kapnak, a gyermekek 6 éves koráig". Köztudott, az egy- és több gyermekes családok életszínvonala, életmódja és anyagi boldogulása nehezebb és szerényebb manapság, mint a gyerekteleneké, vagy azoké, akiknek már keresők a fiaik, leányaik. Napjaink gyermeknevelése sokféle pótolhatatlan öröme mellett is jelentős anyagi áldozatvállalás, bármennyire is szívesen tesszük gyermekeinkért. S a családi pótlék reálértéke, minek is szépítenénk, megkopott, csökkent a legutóbbi korrekciója óta. Feltétlenül segítség — és nem is lebecsülendő nagyságú — a megemelt családi pótlék a családokban. Több mint 70 éves ez a sajátos segítési, pénzügyi forma, amelynek jogosultsági körét 1946-tól lehet erőteljesen társadalmi méretűnek tekinteni (ekkor vált jogosulttá családi pótlékra a kötelező társadalombiztosítás hatálya alá tartozó összes dolgozó, s a korhatár a gyermek 16. életévére emelkedett.) 1966-ban már a kétgyermekes tsz-családok is kaphatták. 1968-tól a gyermekeket egyedül nevelő apák jogán is jár, 1972 januárjától pedig — s ez a szám jelenleg is egyre nő — az olyan, egy gyermeket nevelő családok is részesévé váltak ennek a családsegítő juttatásnak, amelyekben az idősebb gyermek már betöltötte a korhatárt. 1981-ben 2,1 millió gyermek után fizettek hazánkban családi pótlékot! A jogszabály is családokra kedvezően módosult. Ma már a kisiparosok és kiskereskedők gyermekei is részesednek e támogatásban, amely gyakorlatilag teljesen a kiterjedt és azt a 16—19 éves fiatalt is megilleti, aki alsó vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Megközelíti a 20 milliárd forintot Hogy mit jelent konkrétan ez az anyagi segítség, arra elég néhány utalás. A számítások szerint eddig a gyermekek havi eltartásából átlagosan 18—19 százalékot vállalt át az állam, ám az árviszonyok változtatása miatt ez az arány az utóbbi években csökkent. A mostani emelés, várhatóan ennek az aránynak a szinten tartását hoszszabb távon is biztosítja, illetve egy keveset emeli is. Az államkasszából már az 1981- es adatok szerint is több mint 14 milliárd jutott családi pótlék formájában a gyermekes családokhoz. Ez az összeg, a mostani emelést figyelembe véve, meg fogja közelíteni a 20 milliárd forintot. Egyértelmű, szép és nemes a cél: a gyermekvállalás ösztönzése biztatás és garancia arra, hogy az állam, a társadalom keresi a módot a segítésre és anyagi eszközeink arányában megpróbált könynyíteni a gyermeknevelés családi terhein. Nem csekélyek a gyermekesek anyagi terhei havonta, egy-egy gyermekre 1600—2000 forintot költenek a szülők a családi jövedelemből. A mostani korrekció körülbelül a családok kétharmadát érinti. Ha mostanság a családpolitikánkról hallunk, statisztikai adatokat olvasunk, adjuk hozzá a számsorokhoz ezeket a kedvezményeket is ... Várkonyi Margit Vasútforgalom: személy- és áruszállítás Helyt állni mindennap A MÁV székesfehérvári Körzeti Üzemfőnökségének első félévi teljesítményei a terveknek megfelelően alakultak. Sőt az áru- és a személyszállításban fennálló nehézségek ellenére 2 százalékkal sikerült is árutonna-kilométer tervüket túlteljesíteni. Az eredmények eléréséért azonban rendkívüli erőfeszítéseket kellett tenniük, mint ahogy Pajor István műszaki üzemfőnök-helyettes elmondta. A változó gazdasági helyzetben őket is sújtotta az árufuvarozás iránti csökkenő igény. A személyszállításban is módosult a helyzet, a díjtétel emelése óta körülbelül 5,6 százalékkal csökkent az utazók száma. A MÁV az 1983-as évet a személyiszállítás évének tekinti. A csökkenő utasszám mellett az üzemfőnökségen is a járatok számának növelésére és az utazás feltételeinek kulturáltságának javítására törekszenek. A fehérvári üzemfőnökség körzete Dunaújváros kivételével csaknem az egész megye vasútvonalaira kiterjed. Az üzemfőnökség, a tevékenységnek megfelelően három területre oszlik: a forgalmi, a kereskedelmi és a vontatási üzemegységre. Szorosan kapcsolódik munkájukhoz a pályafenntartási főnökség, valamint a biztosító berendezések karbantartásával és javításával foglalkozó szervezet. A forgalmi üzemegység feladata a személy- és áruszállítások szervezése, lebonyolítása, a kocsik kiállítása, a szerelvények rendezése, az iparvágány-vonalaik kiszolgálása, a konténeres szállítások szervezése. Az üzemfőnökségen csak úgy mondják: a vasútforgalom lebonyolítása. A kereskedelmi üzemegységen dolgozók tartják a kapcsolatot a fuvaroztató vállalatokkal. Szervezik a szállítást, az áruk rakodását, intézik az elszámolást. A mozdonyok üzemeltetését és javítását a vontatási szolgálat látja el. Hozzájuk tartoznak a mozdonyvezetők is. A mozdonyokat a futási idő szerint, megfelelő ütemezéssel javítják. Ezenkívül az üzemegységnél a vasúti személy- és teherkocsik napi javítását is elvégzik. Létszámhiánnyal küzdenek, az ipari nagyüzemek munkaerő-elszívó hatása náluk is érződik. A létszámhiány különösen a forgalmi végrehajtó szolgálatot sújtja. A vontatási területen az ipari tanulókkal és a szakközépiskolásokkal biztosítottnak, látszik az utánpótlás. Az üzemfőnökségen dolgozóknak mindennap helyt kell állniuk. Mozdonyvezetők és forgalomirányítók, kocsirendezők és pénztárosok, kalauzok és mozdonyjavítók, vonatfékezők és váltókezelők — mindannyian tudják ezt. Mert hiszen a vonatnak menni kell! V. V. Ülést tartott a VIB-elnökség Tegnap délután Agárdon, a VITUKI Velencei-tavi kutatóállomásán a tó vízminőségének kérdéseiről és az ezzel kapcsolatos feladatokról tanácskozott a Velencei-tavi Intéző Bizottság elnöksége. Az ülésen, ahol részt vett Drecin József miniszterhelyettes, Závodi Imre megyei tanácselnök, Knizse Gyula, a megyei pártbizottság titkára, valamint Teubel György, a megyei tanács általános elnökhelyettese is, dr. Dabrónaki Gyula távollétében Marjanák József VIB-főtitkár elnökletével folyt a tanácskozás. A vízminőséggel kapcsolatos napirendi témát dr. Stelczer Károly, a VITUKI főigazgató-helyettese terjesztette a testület elé. Az elnökségi ülés napirendjén szerepelt az idegenforgalmi fejlesztési alap felhasználásának, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózat összhangjának témája is. I