Fejér Megyei Hírlap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

Tarlók üzenete Valószínűtlenül hosszúra nyúlt az aratás. A szakem­berek most ennek az okait keresik. Válaszolni akarnak a következő kérdésre: jó fel­készülés, kedvező időjárás mellett mégis miért arattunk június 29-től július 24-ig? Üzemenként, gazdasági kör­zetenként, minden érdekelt szakmai fórumon is köteles­ségünk válaszolni rá, ha egyszer már azt is kimondot­ták: a késedelem ára hektá­ronként 0,2—0,3 tonna szem­veszteség. Az ókori hadvezéri bölcses­ség szerint a legtöbb tanulsá­got a vesztett csaták adják. Ha a hasonlatosság nem is felel meg mindenben a „csa­ták” példáinak, de közös bennük a veszteségek fölötti gondolkodás kényszere. Még akkor is illik a régi tanítás a mára, ha bőven rendel­kezünk objektív tényezőkkel. Mégsem ezekről kellene leg­előbb szólni, hanem arról, ami az emberen múlott. Ar­ról, hogy a legjobb felkészü­lés, a korszerűbb műszaki állapot, tapasztalat és tudás ellenére a gabonák váratla­nul gyors beérésére számítva néhány üzemet kivéve, senki sem rendelkezett esetleg „hármas számú” aratási me­netrenddel. Az őszi kalászosok — ha ,úgy tetszik — valóban a ter­­mészet menetrendje szerint értek, sőt soha ilyen korai időben, mint az idézt. Az őszi árpát már június közepén vágták Fejér megyében, és mire Péter-Pál napja elérke­zett, le is fogyott, ezért a gé­nekkel mindenütt egyszerre kezdhettek a búzában. Ekkor történt az utóbbi ötven esz­tendő aratástörténetének leg­nagyobb meglepetése, hogy a búzák szinte varázsütésre, egyik napról a másikra kasza alá értek. S ha a megyének akkor, abban az órában tíz­szer annyi ereje van aratni, az is kevésnek bizonyult vol­na, így azután, akik bekalku­lálták —■ aratóteljesítményük felmérése után — a szomszé­dok segítségét, nem számít­hattak rájuk akkor, amikor éppen szükséges volt. S most, amikor a tarlók „üzenetét” gyűjtik össze mindenütt, feltétlen hasznos lenne azt igen nagy lelkiis­meretességgel és felelősséggel gondozni. Legelőbb már csupán azért is, hogy tisztán lássuk: mire alapoztunk mi 10—14 napos aratási időt? Üzemi szinteken ez bizonyít­ható realitás volt, de nem já­rási és megyei nagyságrend­ben. Ugyanis nem a megye aratott le későn — ez is tény —, hanem az a néhány üzem, ahol okkal vagy ok nélkül érett túl a termés. Ott, ahol kései időkben is még mindig arról ment a kö­télhúzás, hozzanak-e segít­séget, mert a helyi tsz-tagnak is kell a jó aratókere­set, vagy sem amikor már régen túlértek a kalászok. Ott ahol — ki tudja miért? — nem vették észre,­ hogy egyik napról a másikra a nyakukra érlelte az összes termést az idő. Ha nincs is szó vesztes csa­táról, de a jelen majd bizo­nyítható arató tévedésétől azért — úgy tűnik — meg­kímélhettük volna magunkat. (peres­ztegi) TEKINTÉLY ÍGY SZÜLETETT A FORINT „PERSONAL” NON GRATA? BEETHOVEN-HANGVERSENY MARTONVASARON FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kedd, 1983. augusztus 2. XXXIX. évfolyam, 181. szám Áras 1,40 Ft 70 országból ötezren Eszperantó világ­­kongresszus Budapesten Vasárnap délelőtt a Buda­pest Sportcsarnokban az esz­perantó himnusz hangjaival megkezdődött a 68. eszperan­tó világkongresszus. A nagy­szabású találkozót Grégoire Maertens, az Eszperantó Vi­lágszövetség elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a 70 ország­ból összegyűlt mintegy öt­ezer eszperantistát, valamint a kongresszus elnökségében helyet foglaló vendégeket, köztük Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes el­nökét, a rendezvény fővéd­nökét és Sarlós Istvánt, a Minisztertanács elnökhe­lyettesét, a védnöki testület elnökét. A tanácskozás fő témájá­nak bevezető előadását Richard E. Butler, a Nem­zetközi Távközlési Unió (ITU) főtitkára, a hírközlési világév főkoordinátora, a kongresszus díszvendége tar­totta A hírközlési világév és a kommunikáció címmel. Délután ünnepségen em­lékeztek az Eszperantó Vi­lágszövetség 75 évvel ez­előtti megalakulására. Gré­goire Maertens áttekintette az egyre erősödő mozgalom eddigi történetét, s előadá­sában nagy teret szentelt a világ eszperantistái előtt álló feladatoknak. Ezt követően a különböző országok eszperantó mozgal­mának vezetői köszöntötték a kongresszust. Az ünnepség után kezdte meg munkáját a kongresz­­szus nemzetközi egyeteme, melynek egyhetes program­jában , az orvostudomány­tól a környezetvédelemig, a legkülönfélébb témakörök­ben hangzanak el előadások. A kongresszus szervezői vasárnap egész napos ren­dezvényre invitálták a bu­dapestieket a Városligetbe. Kirakodóvásár, táncház és sok más látnivaló várta az érdeklődőket. A színes prog­ramcsokor legérdekesebbje az eszperantó fórum volt: az Eszperantó Világszövetség tekintélyes vezetői válaszol­tak a fővárosiaknak a nem­zetközi nyelvre és a hozzá kapcsolódó mozgalom céljai­ra, jelenére és jövőjére vo­natkozó kérdésekre. Este a Budapest Sport­­csarnokban a kongresszus magyar nemzeti estjének kulturális programját tekin­tették meg a küldöttek. A kongresszus tegnap szekcióülésekkel, szakmai rendezvényekkel, illetve a kongresszusi egyetem elő­adásaival folytatódott. Este nemzetközi kórusest volt bolgár, lengyel és magyar együttesek részvételével. A Pataky István Művelődési Központban Az utolsó te­kercs című Beckett-darabot adták elő eszperantó nyel­ven. Az eszperantó világkongresszus megnyitó ünnepsége 2,8 millió dolláros húsexport Székesfehérvárról Szerződések 1984-re A Fejér megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat a közelmúltban értékelte a felvásárlási, termeltetési és az értékesítési munkát, kü­lönös tekintettel az export­ra. A cég az elmúlt hét hó­nap alatt több mint félmil­­liárd forint értékű élő álla­tot vásárolt fel mezőgazda­­sági nagyüzemektől és a kis­termelőktől. Sertésből példá­ul a kisüzemek a tervhez mérten 7 százalékkal adtak többet, a tsz-ek, illetve az állami gazdaságok 6,4 száza­lékkal. Összesen 6,9 száza­lékkal volt magasabb ebben az időszakban a felvásárolt hízott sertés mennyisége, mint­ tervezték. Fejér megyében a kedve­zőbb szerződési feltételek, valamint a nagyüzemek kö­vetkezetesebb támogatása hozta meg azt a terven felüli többletet, ami kifogástalan alapnak tekinthető a hazai ellátás mellett az exportkö­telezettségek teljesítésére. A fehérvári állatforgalom fej­lődését jelzi az a tény is, hogy a tröszt 1983-ra 5,6 millió dollár értékű export­feladattal bízta meg a vál­lalatot. Vágómarhából 1232 sze­repel az export­listán, 785 tonna összsúlyban, 876 ezer dollár értékben. Vágott mar­hából, negyedes „kiszerelés­ben” 430 tonnát állítottak ki a fehérváriak, 678 ezer dollárért. Sikeresnek mond­ható a vágójuh-export is az idén: 14,634 állatot dolgoz­tak fel 339 tonna összsúly­ban, 517 ezer dollár érték­ben. A fehérváriak alig vala­mivel több mint hat hónap alatt pontosan 2 millió 861 ezer dollár értékű húst szál­lítottak külföldre, ami a vállalt 5,6 milliónak 51,1 százalékát teszi ki. A vállalat ez évi szerződé­sei ugyancsak biztatóak. A tervben rögzített 220 ezer hízott sertés felvásárlással szemben a szerződés 226 ezer 925 állatról szól. A szerző­dést azonban még nem te­kintik lezártnak, az év vé­géig bármelyik üzem vagy kistermelő jelentkezését el­fogadják a vállalatnál. Az 1984. évi szerződéseket már két hónapja kötik a terme­lőkkel: a kistermelők rövid idő alatt 5260, a nagyüze­mek 4700 hízott sertés érté­kesítésére írták alá az ok­iratokat. Új kezdeményezés, az ex­portárualap növelésére hús­­marhafejlesztési támogatást ad a vállalat. 1983-ra 18 mil­lió forintot adott azoknak a gazdaságoknak, ahol vállal­koznak tartósan nagyobb lét­számú tehéntartásra. Ezek közé tartozik a többi között a Mezőfalvi és az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát és az adonyi tsz. A tehenenként felvehető 30 ezer forint, il­letve az összes húsipari hitel összegét a gazdaságok az állatok után elért tiszta eredmény 15 százalékával egyenlítik ki. A vállalat a partneri kap­csolatokra és a fehérvári üzem további korszerűsíté­sére és fejlesztésére alapoz­va sokat javított készítmé­nyeinek minőségén is. Az el­múlt időszakban 3,2 száza­lékkal­ több terméket gyár­tottak, mint az előző év ha­sonló időszakában. Vörös áruból 746, tartós töltött ké­szítményekből 391, kolbász­félékből 345 tonnát forgal­maztak. A jó minőség meg­tartására, illetve növelésére a cég olyan laboratóriummal szerelte fel a vágóhidat, amely elegendő garancia a minőség szavatolására.­ Luxusjárművek, tárgyalóbuszok Ikarusok Kuvaitba Az Ikarus székesfehérvári gyárától az idén is ötven au­tóbuszt rendelt Kuvait. A hónapok során azonban vál­tozott a helyzet: a kuvaiti fél még ötven távolsági luxusautóbusz gyártására adott megbízást. Jelenleg még folynak a tárgyalások a járművek gyártásáról és szállításáról, de az előzetes információk szerint az ösz­­szesen száz, 256-os típusú luxusbuszt az év végéig kell átadni. Ebben az évben, ugyan­csak Kuvait részére, még öt tárgyalóbuszt is készítenek Fehérváron. A kocsik gyár­táselőkészítési munkái már megkezdődtek. Ezenkívül a napokban szállítják ki azt a fejlesztett kivitelű, nagyobb teljesítményű motorral fel­szerelt távolsági járművet is, amelyet majd a kuvaiti vi­szonyok között „tesztelnek”, illetve vizsgálnak. A kuvaiti fél évről évre visszatér megrendeléseivel az Ikarushoz. Kedveltek ná­luk a magyar autóbuszok. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, minthogy a 250-es alap­típusú járművek különböző változataiból az utóbbi évek­ben csaknem kétszázat vá­sároltak már. Nemzetközi testkultúra Nyári egyetem Agárdon A TIT Fejér megyei Szer­vezete rendezésében tegnap Agárdon a Velencei-tavi Vízi Sportiskola székházá­ban megnyílt az I. nemzet­közi testkultúra nyári egye­tem. Az Európában­ is­ újdon­ságnak számító kurzusra több mint ötven résztvevő fele Algériából, Ausztriából, Dániából, Egyiptomból, Ku­­vaitból, az NDK-ból, az NSZK-ból és Szíriából érke­zett. A megnyitó ünnepségen részt vett dr. Töttő János, a Fejér megyei Tanács vb-tit­­kára, dr. Etelvári Attila, az SZMT megyei titkára. Dr. Szépe György egyetemi ta­nár, a Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulat alelnöke üdvözölte a vendégeket. Mint elmondotta: a korszerű műveltség fontos része a szomatikus kultúra, a testne­velés és sport. Ennek társa­dalmi összefüggéseit, a ma­gyar testnevelési mozgalom felszabadulás utáni fejlődé­sét dr. Kutasi László, a Test­nevelési Főiskola tanszékve­zető egyetemi tanára vázolta előadásában. A TIT nemzetközi test­kultúra nyári egyetemén ne­ves hazai sportvezetők, sportpszichológusok, testneve­lő tanárok a testedzés és a sport társadalmi szerepével, a sportolásnak, a szomatikus kultúrának az egészségvéde­lemben, valamint a szemé­lyiségformálásban betöltött szerepével, továbbá a sport­szervezés, az utánpótlásneve­lés, a szakemberképzés el­méleti és gyakorlati kérdé­seivel foglalkoznak. A szabad időben sportolási, pihenési lehetőségek sora várja a résztvevőket a Ve­lencei-tó partján. Megis­merkedhetnek többek között a velencei-tavi vízisport­­élettel, Fejér megye és Bu­dapest reprezentatív sportlé­tesítményeivel, találkoznak magyar élsportolókkal, ed­zőkkel. A TIT I. nemzetközi testkultúra nyári egyeteme augusztus 9-én fejeződik be. Korszerű, új posta épül Székesfehérváron, a vasútállomás kö­zelében, a 2. számú postahivatal szomszédságában. Az épület egyelőre még az építők, szerelők gondozásában van. A ma­kett (képünkön) és a tervek szerint az új létesítmény modern és jól felszerelt lesz, amely minden értelemben megfelel majd a mai követelményeknek. A lakossági­ postaforgalmon kívül ide érkeznek a vasúti szállítmányok, amelyeket futószalag se­gítségével továbbítanak a kezelőkhöz. A külső megjelenésében is szép intézmény építési és gépi szerelési összege eléri az egymilliárd forintot. A tervek szerint az épület belső szerelé­si munkáit 1984 közepén kezdik meg, az üzembe helyezés pedig 1985 novemberére várható. Az új posta feladata há­rom és félszer több lesz a jelenlegi 2. számú hivatal feladat­körénél. Ehhez a hivatalhoz tartozik majd a veszprémi, az ajkai, a pápai és a siófoki körzet is. Háromszázhatvan hiva­talt szolgál ki ez a létesítmény, átadása után

Next