Fejér Megyei Hírlap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-02 / 181. szám
Tarlók üzenete Valószínűtlenül hosszúra nyúlt az aratás. A szakemberek most ennek az okait keresik. Válaszolni akarnak a következő kérdésre: jó felkészülés, kedvező időjárás mellett mégis miért arattunk június 29-től július 24-ig? Üzemenként, gazdasági körzetenként, minden érdekelt szakmai fórumon is kötelességünk válaszolni rá, ha egyszer már azt is kimondották: a késedelem ára hektáronként 0,2—0,3 tonna szemveszteség. Az ókori hadvezéri bölcsesség szerint a legtöbb tanulságot a vesztett csaták adják. Ha a hasonlatosság nem is felel meg mindenben a „csaták” példáinak, de közös bennük a veszteségek fölötti gondolkodás kényszere. Még akkor is illik a régi tanítás a mára, ha bőven rendelkezünk objektív tényezőkkel. Mégsem ezekről kellene legelőbb szólni, hanem arról, ami az emberen múlott. Arról, hogy a legjobb felkészülés, a korszerűbb műszaki állapot, tapasztalat és tudás ellenére a gabonák váratlanul gyors beérésére számítva néhány üzemet kivéve, senki sem rendelkezett esetleg „hármas számú” aratási menetrenddel. Az őszi kalászosok — ha ,úgy tetszik — valóban a természet menetrendje szerint értek, sőt soha ilyen korai időben, mint az idézt. Az őszi árpát már június közepén vágták Fejér megyében, és mire Péter-Pál napja elérkezett, le is fogyott, ezért a génekkel mindenütt egyszerre kezdhettek a búzában. Ekkor történt az utóbbi ötven esztendő aratástörténetének legnagyobb meglepetése, hogy a búzák szinte varázsütésre, egyik napról a másikra kasza alá értek. S ha a megyének akkor, abban az órában tízszer annyi ereje van aratni, az is kevésnek bizonyult volna, így azután, akik bekalkulálták —■ aratóteljesítményük felmérése után — a szomszédok segítségét, nem számíthattak rájuk akkor, amikor éppen szükséges volt. S most, amikor a tarlók „üzenetét” gyűjtik össze mindenütt, feltétlen hasznos lenne azt igen nagy lelkiismeretességgel és felelősséggel gondozni. Legelőbb már csupán azért is, hogy tisztán lássuk: mire alapoztunk mi 10—14 napos aratási időt? Üzemi szinteken ez bizonyítható realitás volt, de nem járási és megyei nagyságrendben. Ugyanis nem a megye aratott le későn — ez is tény —, hanem az a néhány üzem, ahol okkal vagy ok nélkül érett túl a termés. Ott, ahol kései időkben is még mindig arról ment a kötélhúzás, hozzanak-e segítséget, mert a helyi tsz-tagnak is kell a jó aratókereset, vagy sem amikor már régen túlértek a kalászok. Ott ahol — ki tudja miért? — nem vették észre, hogy egyik napról a másikra a nyakukra érlelte az összes termést az idő. Ha nincs is szó vesztes csatáról, de a jelen majd bizonyítható arató tévedésétől azért — úgy tűnik — megkímélhettük volna magunkat. (peresztegi) TEKINTÉLY ÍGY SZÜLETETT A FORINT „PERSONAL” NON GRATA? BEETHOVEN-HANGVERSENY MARTONVASARON FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kedd, 1983. augusztus 2. XXXIX. évfolyam, 181. szám Áras 1,40 Ft 70 országból ötezren Eszperantó világkongresszus Budapesten Vasárnap délelőtt a Budapest Sportcsarnokban az eszperantó himnusz hangjaival megkezdődött a 68. eszperantó világkongresszus. A nagyszabású találkozót Grégoire Maertens, az Eszperantó Világszövetség elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a 70 országból összegyűlt mintegy ötezer eszperantistát, valamint a kongresszus elnökségében helyet foglaló vendégeket, köztük Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes elnökét, a rendezvény fővédnökét és Sarlós Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, a védnöki testület elnökét. A tanácskozás fő témájának bevezető előadását Richard E. Butler, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) főtitkára, a hírközlési világév főkoordinátora, a kongresszus díszvendége tartotta A hírközlési világév és a kommunikáció címmel. Délután ünnepségen emlékeztek az Eszperantó Világszövetség 75 évvel ezelőtti megalakulására. Grégoire Maertens áttekintette az egyre erősödő mozgalom eddigi történetét, s előadásában nagy teret szentelt a világ eszperantistái előtt álló feladatoknak. Ezt követően a különböző országok eszperantó mozgalmának vezetői köszöntötték a kongresszust. Az ünnepség után kezdte meg munkáját a kongreszszus nemzetközi egyeteme, melynek egyhetes programjában , az orvostudománytól a környezetvédelemig, a legkülönfélébb témakörökben hangzanak el előadások. A kongresszus szervezői vasárnap egész napos rendezvényre invitálták a budapestieket a Városligetbe. Kirakodóvásár, táncház és sok más látnivaló várta az érdeklődőket. A színes programcsokor legérdekesebbje az eszperantó fórum volt: az Eszperantó Világszövetség tekintélyes vezetői válaszoltak a fővárosiaknak a nemzetközi nyelvre és a hozzá kapcsolódó mozgalom céljaira, jelenére és jövőjére vonatkozó kérdésekre. Este a Budapest Sportcsarnokban a kongresszus magyar nemzeti estjének kulturális programját tekintették meg a küldöttek. A kongresszus tegnap szekcióülésekkel, szakmai rendezvényekkel, illetve a kongresszusi egyetem előadásaival folytatódott. Este nemzetközi kórusest volt bolgár, lengyel és magyar együttesek részvételével. A Pataky István Művelődési Központban Az utolsó tekercs című Beckett-darabot adták elő eszperantó nyelven. Az eszperantó világkongresszus megnyitó ünnepsége 2,8 millió dolláros húsexport Székesfehérvárról Szerződések 1984-re A Fejér megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a közelmúltban értékelte a felvásárlási, termeltetési és az értékesítési munkát, különös tekintettel az exportra. A cég az elmúlt hét hónap alatt több mint félmilliárd forint értékű élő állatot vásárolt fel mezőgazdasági nagyüzemektől és a kistermelőktől. Sertésből például a kisüzemek a tervhez mérten 7 százalékkal adtak többet, a tsz-ek, illetve az állami gazdaságok 6,4 százalékkal. Összesen 6,9 százalékkal volt magasabb ebben az időszakban a felvásárolt hízott sertés mennyisége, mint tervezték. Fejér megyében a kedvezőbb szerződési feltételek, valamint a nagyüzemek következetesebb támogatása hozta meg azt a terven felüli többletet, ami kifogástalan alapnak tekinthető a hazai ellátás mellett az exportkötelezettségek teljesítésére. A fehérvári állatforgalom fejlődését jelzi az a tény is, hogy a tröszt 1983-ra 5,6 millió dollár értékű exportfeladattal bízta meg a vállalatot. Vágómarhából 1232 szerepel az exportlistán, 785 tonna összsúlyban, 876 ezer dollár értékben. Vágott marhából, negyedes „kiszerelésben” 430 tonnát állítottak ki a fehérváriak, 678 ezer dollárért. Sikeresnek mondható a vágójuh-export is az idén: 14,634 állatot dolgoztak fel 339 tonna összsúlyban, 517 ezer dollár értékben. A fehérváriak alig valamivel több mint hat hónap alatt pontosan 2 millió 861 ezer dollár értékű húst szállítottak külföldre, ami a vállalt 5,6 milliónak 51,1 százalékát teszi ki. A vállalat ez évi szerződései ugyancsak biztatóak. A tervben rögzített 220 ezer hízott sertés felvásárlással szemben a szerződés 226 ezer 925 állatról szól. A szerződést azonban még nem tekintik lezártnak, az év végéig bármelyik üzem vagy kistermelő jelentkezését elfogadják a vállalatnál. Az 1984. évi szerződéseket már két hónapja kötik a termelőkkel: a kistermelők rövid idő alatt 5260, a nagyüzemek 4700 hízott sertés értékesítésére írták alá az okiratokat. Új kezdeményezés, az exportárualap növelésére húsmarhafejlesztési támogatást ad a vállalat. 1983-ra 18 millió forintot adott azoknak a gazdaságoknak, ahol vállalkoznak tartósan nagyobb létszámú tehéntartásra. Ezek közé tartozik a többi között a Mezőfalvi és az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát és az adonyi tsz. A tehenenként felvehető 30 ezer forint, illetve az összes húsipari hitel összegét a gazdaságok az állatok után elért tiszta eredmény 15 százalékával egyenlítik ki. A vállalat a partneri kapcsolatokra és a fehérvári üzem további korszerűsítésére és fejlesztésére alapozva sokat javított készítményeinek minőségén is. Az elmúlt időszakban 3,2 százalékkal több terméket gyártottak, mint az előző év hasonló időszakában. Vörös áruból 746, tartós töltött készítményekből 391, kolbászfélékből 345 tonnát forgalmaztak. A jó minőség megtartására, illetve növelésére a cég olyan laboratóriummal szerelte fel a vágóhidat, amely elegendő garancia a minőség szavatolására. Luxusjárművek, tárgyalóbuszok Ikarusok Kuvaitba Az Ikarus székesfehérvári gyárától az idén is ötven autóbuszt rendelt Kuvait. A hónapok során azonban változott a helyzet: a kuvaiti fél még ötven távolsági luxusautóbusz gyártására adott megbízást. Jelenleg még folynak a tárgyalások a járművek gyártásáról és szállításáról, de az előzetes információk szerint az öszszesen száz, 256-os típusú luxusbuszt az év végéig kell átadni. Ebben az évben, ugyancsak Kuvait részére, még öt tárgyalóbuszt is készítenek Fehérváron. A kocsik gyártáselőkészítési munkái már megkezdődtek. Ezenkívül a napokban szállítják ki azt a fejlesztett kivitelű, nagyobb teljesítményű motorral felszerelt távolsági járművet is, amelyet majd a kuvaiti viszonyok között „tesztelnek”, illetve vizsgálnak. A kuvaiti fél évről évre visszatér megrendeléseivel az Ikarushoz. Kedveltek náluk a magyar autóbuszok. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a 250-es alaptípusú járművek különböző változataiból az utóbbi években csaknem kétszázat vásároltak már. Nemzetközi testkultúra Nyári egyetem Agárdon A TIT Fejér megyei Szervezete rendezésében tegnap Agárdon a Velencei-tavi Vízi Sportiskola székházában megnyílt az I. nemzetközi testkultúra nyári egyetem. Az Európában is újdonságnak számító kurzusra több mint ötven résztvevő fele Algériából, Ausztriából, Dániából, Egyiptomból, Kuvaitból, az NDK-ból, az NSZK-ból és Szíriából érkezett. A megnyitó ünnepségen részt vett dr. Töttő János, a Fejér megyei Tanács vb-titkára, dr. Etelvári Attila, az SZMT megyei titkára. Dr. Szépe György egyetemi tanár, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnöke üdvözölte a vendégeket. Mint elmondotta: a korszerű műveltség fontos része a szomatikus kultúra, a testnevelés és sport. Ennek társadalmi összefüggéseit, a magyar testnevelési mozgalom felszabadulás utáni fejlődését dr. Kutasi László, a Testnevelési Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára vázolta előadásában. A TIT nemzetközi testkultúra nyári egyetemén neves hazai sportvezetők, sportpszichológusok, testnevelő tanárok a testedzés és a sport társadalmi szerepével, a sportolásnak, a szomatikus kultúrának az egészségvédelemben, valamint a személyiségformálásban betöltött szerepével, továbbá a sportszervezés, az utánpótlásnevelés, a szakemberképzés elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak. A szabad időben sportolási, pihenési lehetőségek sora várja a résztvevőket a Velencei-tó partján. Megismerkedhetnek többek között a velencei-tavi vízisportélettel, Fejér megye és Budapest reprezentatív sportlétesítményeivel, találkoznak magyar élsportolókkal, edzőkkel. A TIT I. nemzetközi testkultúra nyári egyeteme augusztus 9-én fejeződik be. Korszerű, új posta épül Székesfehérváron, a vasútállomás közelében, a 2. számú postahivatal szomszédságában. Az épület egyelőre még az építők, szerelők gondozásában van. A makett (képünkön) és a tervek szerint az új létesítmény modern és jól felszerelt lesz, amely minden értelemben megfelel majd a mai követelményeknek. A lakossági postaforgalmon kívül ide érkeznek a vasúti szállítmányok, amelyeket futószalag segítségével továbbítanak a kezelőkhöz. A külső megjelenésében is szép intézmény építési és gépi szerelési összege eléri az egymilliárd forintot. A tervek szerint az épület belső szerelési munkáit 1984 közepén kezdik meg, az üzembe helyezés pedig 1985 novemberére várható. Az új posta feladata három és félszer több lesz a jelenlegi 2. számú hivatal feladatkörénél. Ehhez a hivatalhoz tartozik majd a veszprémi, az ajkai, a pápai és a siófoki körzet is. Háromszázhatvan hivatalt szolgál ki ez a létesítmény, átadása után