Fejér Megyei Hírlap, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-02 / 181. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. AUGUSZTUS 2. KEDD A székesfehérvári gyógyszertárraktár 3 szintes 500 négyzetméter alapterületű Clasp-rendszerű raktárral bővül. Az épületet a az ARÉV Latinka Sándor szocialista brigádja szereli Kiegyensúlyozott félév a dunavidékinél Új gazdálkodási lehetőségek Reális terveket készítettek erre az évre a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat vezetői. Ahogy Halász József igazgató fogalmazott, szerencsére semmi rendkívüli dolog nem történt az eddig eltelt hónapokban, így időarányosan váltották valóra elképzeléseiket. A tervezett 709 millió forintos árbevételből már 392 millió a kasszájukban volt június végére, a 38 milliós nyereségtervből pedig 18,8 millió forint már megvan. Bár öt százalékkal növelték a tavalyi forgalmukat, nyereségük csökkent. Ez az arányromlás a szabályozóknak és a vendéglátásra vonatkozó új árrendszernek tulajdonítható. Szűkült dunaújvárosi és megyei piacuk. Számos nagyüzem létszámcsökkenésről ad hírt mostanában, ami érzékenyen érinti a Dunavidéki Vendéglátó Vállalatot, hisz profiljuk a munkahelyi étkeztetés. Hogy mégis mivel növelték forgalmukat? Megnyílt tavaly két nagy éttermük is, így Székesfehérváron a Malom, Dunaújvárosban a Mezőföld, amelyek elsősorban a közétkeztetést szolgálják. Mindkét helyen iskolások és dolgozók is ebédelnek, míg este a szórakozni vágyókat fogadják. Bevált a szerződéses üzemeltetési forma. Még a forgalomból húsz százalékkal részesednek ezek, az üzletek, addig a nyereség több mint felét adják. Javult a vendéglátás színvonala is ezeken a helyeken. Idén új gazdálkodási lehetőséggel éltek, így január elsejétől 5, most július elsejétől pedig további 8 üzletben vezették be a nyereségérdekeltségi rendszert. E 13 étterem mind nagyobb, tehát szerződésbe nem adhatók. Magas az energia és az egyéb fenntartási költségük. Az új érdekeltségi rendszer ösztönözheti a vezetőket az ésszerű és jövedelmező gazdálkodásra. Eddig jó tapasztalatokról adhatnak számot, érdemes volt e lehetőséggel élni a vállalatnak. Nem kerüli el a vendéglátást sem a munkáshiány. Munkaerőgondokkal küzd a dunavidéki is, idén már negyvenöten hagyták el konyháit, éttermeit. Ami örvendetes, hogy nem a szakemberek, hanem a segédmunkások válnak meg elsősorban a vállalattól. Idén a dunaújvárosi átlagot meghaladóan tudták bérszínvonalukat emelni, 3,9 százalékkal magasabb bért fizetnek dolgozóiknak, mint tavaly. K. É. Több sertéshús Bólyból Az ország egyik legnagyobb sertéstenyésztő gazdaságává válik a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát a most folyó rekonstrukció eredményként. A sertéstartást a kombinát törökdombi és új majori telepeire összpontosítják. Ezek felújítására valamivel több, mint százmillió forintot fordítanak, ám — amennyiben teljesítik az előírt feltételeket — a teljes költség kétharmadát állami támogatásként megkapják. A rekonstrukció előtti esztendőben 4400 tonna sertéshúst értékesítettek a bólyiak, a munkálatok befejezése után 5600 tonnára nő az évi termelés, miközben felszámolnak több régi telepet. A termelésnövekedés egyik forrása a férőhelyek számának gyarapítása, a másik a tartási folyamatok összehangolása. A régi sertéstelepek közül az egyiket már korábban átadta a kombinát a szomszédos termelőszövetkezetnek, a másikat átalakítják baromfinevelés céljára. A harmadikat környezetvédelmi okok miatt felszámolják. Eredetileg az ormánypusztai sertéstelepet is meg akarták szüntetni, időközben azonban annyira fellendült a háztáji sertéstartás a kombinát dolgozói körében, hogy intézményesen, üzemi méretekben kell gondoskodni hízóalapanyagról. Az átalakított Ormánypuszta lesz tehát a kisárutermelő ágazat malacszaporító bázisa, ahonnan évente tízezer növendékállattal látják el a háztáji sertéshizlalókat. A rekonstrukció nyomán javulnak a munkakörülmények is a kombinátsertéstelepein. __________________________________ Vannak-e még Kohlhaas Mihályok? Jó néhány évvel ezelőtt történt, hogy egy bányában összeverekedett a párttitkár és a munkavédelmi felelős, mert a párttitkár le akarta állítani a termelést addig, amíg nem gondoskodnak minden munkavédelmi előírás betartásáról. Aztán, mint a klasszikus szocialista mesékben, visszautasította a csalással szerzett prémiumot. Néhány évvel később elkövette harmadik, immár megbocsáthatatlan lázadását „elvtársai” ellen, így pályafutását vájárként fejezte be. Hogy miért írtam le ezt a Kohlhaas Mihályéra emlékeztető történetet? Mert úgy tűnik, manapság egyre kevesebb Kohlhaas Mihály él köztünk, egyre kevesebben hajlandók feláldozni személyes érdekeiket úgy, ahogy tette azt Kleist hőse, aki egy apró jogtalanság miatt hadat üzent egy egész birodalomnál. Néhány napja akaratlanul fültanúja voltam a ma már nyugdíjas egykori párttitkár és egy mai bányász beszélgetésének. Az utóbbi elmondta, hogy szinte naponta büntetik különböző munkavédelmi előírások megszegése miatt, de még így is jobban jár, mintha mindent meg próbálna betartani, mert akkor ha megfeszülne sem tudná megtermelni a normát. Látszólag tehát mindenki jól jár, a bánya teljesíti a tervet, a bányász a büntetések ellenére joagas fizetést kap. Mégis,amikor szinte naponta olvasunk az újságban üzemi balesetekről, tüzekről, szerencsétlenségekről, fel kell tennünk a kérdést: valóban mindenki jól jár? Nagy Miklós Agrokémiai telepek épülnek Korábban a mezőgazdaságban használt vegyszereknek nemegyszer az ötöde is tönkrement azért, mert hiányoztak a tárolók. A veszteségek csökkentésére országszerte hozzáláttak az agrokémiai telepek hálózatának kiépítéséhez. A MÉM összesítése szerint eddig 30 létesítmény készült el, a korszerű tárolókban gépesítették az anyagmozgatást, és gondoskodtak a vegyi anyagok helyes kezeléséről. A kedvező tapasztalatok alapján 12 helyen építenek újabb telepeket, ezek egy része még az idén elkészül. A telepeket a legtöbb esetben a környező gazdaságok és a forgalmazó vállalatok összefogásával hozták létre. A beruházási költség ugyanis elég magas, esetenként eléri a 60—80 millió forintot, s ez egy-egy üzem anyagi erejét meghaladná. A tárolókhoz vasúti vágány, illetve közúti hálózat vezet, és így az anyagok beszállítása és szétosztása nem okoz gondot. A legújabb adatok szerint a mezőgazdaság területének már csaknem 30 százaléka tartozik valamelyik agrokémiai társuláshoz, a létesítmények befogadóképessége azonban egyelőre még szűkös, és közvetlenül a terület 10 százalékát tudják ellátni. A további készletet a megyei Agroker-telepekről, illetve a műtrágyagyárakból fuvarozzák a gazdaságokba az agrokémiai központok közvetítésével. A központok ráfizetéssel működnének, ha csak a műtrágya készletezésével foglalkoznának. Ezért a jövedelmezőséget szolgáltatásokkal javítják, szállításra és rakodásra vállalkoznak, megrendelésre elvégzik a vegyszeres kezeléseket, szaktanácsot adnak. Több helyen egyéb feladatokat is ellátnak, például olajat tárolnak, vagy betont állítanak elő. Új épületvédelmi eljárás „Lélegző” vakolat A Fejér megyei Tanács Építőipari Vállalata néhány hete új épületvédelmi eljárást mutatott be a szakembereknek. A Baurex—N vízszigetelő anyaggal a kísérletet július 21-én végezték el Székesfehérváron, a felújítás alatt lévő Kossuth utca 15-ös számú háznál. A bemutatón a többi között részt vettek a dunántúli tanácsi építőipari vállalatok fejlesztési társulásának képviselői, az IKV-társulások vezetői, valamint a műemlékfelügyelőség szakemberei. A bemutató, a Baurex—N nevű vízszigetelő anyagot forgalmazó osztrák cég magyarországi képviselete munkatársainak útmutatásával zajlott. Az új épületvédelmi eljárásról Temesi Miklós fejlesztési osztályvezető adott tájékoztatást. Ahogy elmondta, ez az anyag arra alkalmas, hogy a nedves, nyirkos falakat kiszárítsa. A lakásfelújításoknál rendkívül jól használható, a vállalat ezért is kívánja a jövőben alkalmazni. Egyébként sok falkiszárító eljárás ismert (például speciális vegyi anyaggal kevert cementhabarcs beinjektálása a falba, amely aztán vízzáró réteget képez), de a Baurex—II alkalmazásának teljesen más a hatásmechanizmusa. Itt is bizonyos vegyi anyagot kevernek a cementhabarcshoz, amelyet aztán hagyományos módon hordanak fel a falra. A habarcs rendkívül porózus (lyukacsos) szerkezetű, s e tulajdonságánál fogva a falban lévő nedvességet nem zárja el, hanem a vakolat száraz állapotában folyamatosan elpárologtatja. Lényegében lélegzik a vakolat. A fal száraz marad, nem keletkezik salétromos „kivirágzás”, a vakolat nem dobja le a festéket. További előnye a vízszigetelő szer alkalmazásának, hogy nem kell elvégezni az injektáláshoz szükséges költséges falfúrásokat, hanem egyszerűen, a hagyományos módon felhordható a falra a vakolat. Célszerű több rétegben vakolni; a leghatásosabb, ha 2,5—3 centiméter vastagságú a cementhabarcsos réteg, amelyre aztán meszelni és festeni (légáteresztő műanyagfesték) is lehet. Az országban néhány helyen használták már a Baurex—I vízszigetelőt. Fejér megyében elsőként a tanácsi építők próbálták ki, egyelőre csak kísérleti jelleggel. A kísérlet egyébként igazolta a várakozásokat, az anyagnak, kedvező tulajdonságai miatt, nagy a jövője a felújítási munkáknál. A vállalatnál már a következő lépésen, a vízszigetelő anyag beszerzési lehetőségein gondolkodnak. Mielőbb szeretnének hozzájutni az illetékes országos szerveken keresztül, akár licencvásárlással és a hazai gyártás megoldásával, akár az osztrák féllel történt megállapodás alapján, árucsere útján. V. V. TEKINTÉLY Nagyapám gyakran elmesélte a történetet. Fél évszázadnál is régebben, amikor még a siheder legények közé tartozott gyakran töltötte kevés szabad idejét a falu kocsmájában. Társaihoz hasonlóan felvette ünneplő ruháját, és vasárnap délutánonként elballagott a falu központjába. Ahogyan ürültek a borosüvegek a durva faragású kocsmaasztalon, úgy nőtt a legények bátorsága az asztal körül. A tetőfokra hágó jókedv rendszerint a nyers erő fitogtatásával folytatódott. Gabonával teli zsákokat emelgettek, ölre mentek,a kocsmaudvar keréknyomokkal szeldelt földjén. Rangot, társaik körében tiszteletet akartak szerezni a virtuskodással. A falusi kocsmákban, vendéglőkben ma is összejönnek beszélgetni a fiatalok. Beszédtémájuk, magatartásuk azonban megváltozott. Szóba jönnek az eladó sorba került lányok is, de gyakrabban tárgyalják meg hétköznapi munkájukat. Ezek a disputák a motorok világába, a korszerű , technika csodákat és izgalmakat rejtő területére kalauzolják őket. Élénken vitatkoznak a tudomány legújabb eredményeiről, a szakmájukról. Az a fiatal válik az asztaltársaság központi alakjává, aki érdekesen mesél, járatos a világ dolgaiban. A nyers fizikai erő helyett a szellemnek van rangja, tekintélye napjainkban. A faluhoz való kötődésnek érzékelhető pontjai vannak. Kialakultak a nagyüzemi méretek, s ha nem is bőven, de jut pénz a korszerű gépek megvásárlására a gazdaságokban. A gépek kezelése, használata nemcsak elfoglalja, hanem formálja is az embereket. A traktorosok, a munkagépkezelők megszokták, hogy milliós értékű eszközökkel bánnak, hogy évente tanfolyamra járnak. Megtanulták és tapasztalták, hogy a nagy teljesítményű, drága gépeket nem szabad csak félig-meddig hasznosítani. Miközben idomultak a technikához, megváltozott a gondolkodásuk, s képessé váltak arra, hogy lépést tartsanak a fejlődéssel. A munka formálódásával azonos tőről fakad a falusi fiatalok életkörülményeinek változása is. Valamikor az eke szarvát tartó férfiakat lehetett látni a határban, napjainkban a traktor légkondicionált fülkéjében ülő szakember jelképezi a szabadban végzett mezőgazdasági munkát. Az egykor napnyugtáig tartó verejtékezés helyett most többségében nyolc órát tart a műszak. A munka végeredménye pedig azonos: sima barázda jelzi az erőfeszítést. S a hajdani és a mostani munkakörülmények között legalább akkora a különbség, mint a faeke és a traktor között. Az átalakulás megváltoztatta a falusi fiatalok érdekeit. Az egykori parasztgazdaságok szűk keretei jórészt kirekesztették a technikát, a korszerű termelési eljárásokat a mezőgazdaságból. Feleslegessé vált a tanulás, a szakmai ismeretek szerzése, gyarapítása. A tehetséges parasztfiatalok nem járhattak szüleik nyomdokán, ha kamatoztatni akarják képességeiket. A nagyüzemi gazdálkodás viszont igényli, feltételezi a jól felkészült szakembereket. Értelmessé és szükségessé válik a tanulás, a mezőgazdaságban is tág lehetőség nyílik a tehetség kibontakoztatására. Ezt a lehetőséget persze behatárolhatja a helyi vezetés. Hallottam keseregni gépészmérnököt, akinek módszeresen nyesegették ambícióit. Találkoztam egyetemet végzett mezőgazdásszal, akit éveken át megbíztak ugyan kisebb-nagyobb feladatokkal, de nem kapott lehetőséget az önálló munkára. Ismerek viszont fiatal termelőszövetkezeti főmérnököt, akinek már gyermekkorában egyengette útját a gazdaság vezetősége. A termelőszövetkezet óvodájában tette az első, bátortalan lépéseket, majd két évtized múltán diplomával a zsebében, szülőfalujában kezdett dolgozni, ahol vezető társai nevelték, segítették, felkészítették a mind nagyobb felelősséggel járó feladatok ellátására. Keserű és örömteli tapasztalatok egyaránt léteznek, közülük mégis jellemzőbb a kezdeményező, bátorító, a fiata.rók munkájára számító vezetés. Egyfajta kényszer is ez, hiszen örvendetesen megfiatalodtak a termelőszövetkezetek. A kényszernél azonban fontosabb, hogy képzett, jót s többet akaró fiatalok dolgoznak a gazdaságokban, akikre mindig számíthatnak a vezetők. Egy szövetkezetét fiatal gépészmérnöke mesélte a történetet. A közös gazdaság nagy teljesítményű lucernaszárítót épített. Egy ideig jól hasznosították, de aztán csökkent a lucernaliszt ára a világpiacon, s veszteségessé vált a termelése. A 20 millió forintot érő szárító nem maradhatott kihasználatlanul. Terményszárítóra viszont szüksége volt a gazdaságnak, de átalakítás nélkül arra alkalmatlan volt a berendezés. Fiatal szakemberekből — mérnökökből, technikusokból — álló csoport vállalta, hogy a kukorica betakarításának kezdetéig átalakítják a szárítót. Többen képtelen ötletnek tartották a vállalkozást, nem hittek a sikerben. Mások bíztak a fiatalok alkotó erejében, személyes részvétellel buzdították a vállalkozókat a kivitelezésben. A fiatal szakemberek éjszakákon át rajzoltak, hegesztettek, akkoriban szinte szünet nélkül zajos volt a szárító környéke. Mire a kukoricában indultak a kombájnok, elkészültek az átalakítással. Végérvényesen bizonyították a kétkedők előtt, hogy a fiatalos lendület, a törekvés, az alkotás vágya képes legyőzni az akadályokat. Igazolták, hogy az izmok feszülésének pallérozott értelemmel kell párosulni ahhoz, hogy remény legyen a sikerre. Az ész és a kitartás együtt hozhat méltó tiszteletet birtokosának. Egyre szaporodik azon fiatalok száma, akik ilyen úton akarnak és tudnak tekintélyt szerezni maguknak. A népszerűség kivívásához azonban több erő, kitartás kell, mint korábban, bármely időben. A jobbító szándék és teljesítmény azonban igazi rangot ad idősnek és fiatalnak, falusi és városi embernek egyaránt. Farkas József Volán-fejlesztések A Volán 14-es számú vállalata, a több száz millió forintos építési jellegű fejlesztési igénnyel szemben a hatodik ötéves tervidőszakban 43 millió forint beruházási lehetőséget kapott. Élve azonban a különböző pályázatok nyújtotta lehetőségekkel, néhány jelentős létesítményt tudtak az eredeti elképzeléseken túl létrehozni. Például a megyeszékhelyen szennyvíztisztító és olajregeneráló, Dunaújvárosban pedig autóbuszállomás készült. OLDAL