Fejér Megyei Hírlap, 1984. március (40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK Mérsékelten növekvő földgázfogyasztás Ahol a kevesebb a több A Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat Fejér megyei Üzemigazgatósága mérsékelten növekvő mennyiségben értékesít földgázt, annak ellenére, hogy egyre több fogyasztó lép be a vezetékes rendszerbe. Tavaly egyetlen fogyasztónk sem használt föl nagyobb mennyiségű földgázt, mint amelyre szerződésben megállapodtunk vele — tájékoztat Nagy András üzemigazgató. — 1983-as értékesítési tervünk 175 millió köbméter volt, amelyet fél millió köbméterrel alulteljesítettünk. Mindkét tény arra utal, hogy a legtöbb helyen az energiatakarékossági intézkedések hatásosak, s a lakosság is tud takarékoskodni az energiával. Márpedig ha a fogyasztásmérő órák kevesebbet mutatnak, az egyértelműen többletet jelent a népgazdaságnak. 1984-es értékesítési tervünket is csak 2,6 millió tonnával növeljük. — 1983-ban hány lakossági fogyasztót kapcsoltak be a vezetékes rendszerbe? — A vártnál lényegesen többet, kétezret. Abba, hogy ennyi új fogyasztót be tudjunk kapcsolni, számottevően besegített, hogy több vállalat és sok gmnk végzett vezetékezést, s nagyon sok esetben csak az üzembe helyezés feladata hárult ránk. 1984-ben további kétezer lakossági fogyasztót tervezünk bekapcsolni a hálózatba. Eddig 42 utca lakossági önerős vezetékezésének igényét jelentették be nálunk, Velencén 13 utcáét, Agárd—Gárdonyban 14 utcáét, a többit Székesfehérváron. A 42 utca vezetékezését saját kivitelezésben vállalni tudjuk, támaszkodva a gmk-inkra. A lakossági igények kielégítése érdekében a jelenleg működő nyolc gmk-nkat a lehetőségekhez képest igyekszünk ellátni anyaggal, alkatrésszel. Ha 1984-ben is besegítenek külső vállalatok és gmk-fe, akkor a kétezres tervünket minden bizonnyal túlteljesítjük. 1983-ban 23,4 millió köbméter földgázt fogyasztott a lakosság, az idén azzal számolunk, hogy a fogyasztók számának jelentős növekedésével is csupán 1,1 millió köbméterrel lesz több ez a mennyiség. — Mire utal, hogy ugrásszerűen növekszik a lakossági igény a vezetékes gázra? — Kétségtelen, hogy közrejátszanak ebben a kényelem, a tisztaság szempontjai is, mégis az a döntő, hogy a földgáz olcsóbb a legtöbb egyéb energiahordozónál, s a bevezetésének a költségei néhány éven belül megtérülnek. No és az sem elhanyagolható, hogy a földgáz bevezetésére az OTP kedvező feltételek mellett, háromszázalékos kamatra ad kölcsönt. — Nyilván gondok is adódnak a háztartások földgázra állításánál. — Valóban, az anyag- és készülékellátásunk akadozik, s ez sok esetben késlelteti a lakossági igények kielégítését. Már most látjuk előre, hogy gázfogyasztó készüléket az idén nem kapunk kellő mennyiségben. Gáztűzhelyünk például jelenleg nincs raktáron, konvektorellátottságunk is hiányos, alig van típusválaszték. Ilyen alkatrész- és készülékbázis mellett nekünk az a kedvező, ha a fogyasztó saját maga vásárolja meg a kiskereskedelemben a tervnek és a tetszésének megfelelő készüléket. Meg kell említenem, hogy a javító-szerelő tevékenységünkben is nehézségekkel küzdünk. Ez két okra vezethető vissza. Mindössze tizennégy dolgozónk van ilyen munkák ellátására. Az őszi-téli csúcsidőszakban csak fűtőkészülékek javítását tudtuk 24 órán belül vállalni, egyéb készülékekét viszont csupán öt-nyolc napon belül. E téren az idén sem várunk javulást, ha csak a lakosság nem működik jobban együtt velünk. Arról van szó ugyanis, hogy nagyon sok esetben a szükséges karbantartási munkákat a csúcsidő előtt is el lehetne végeztetni. Másodszor pedig, a lakosságnak is, nekünk is, nagy gondot okoz, hogy régebben gyártott, palackos készülékekhez, mint például a T—4, a T—9 és a Komfort típusúakhoz egyszerűen nincs alkatrész-utánpótlásunk, s így a szerelőinknek az esetek 60—70 százalékában anélkül kell otthagyni ezeket a legtöbbször nagyon is megkímélt készülékeket, hogy meg tudnák javítani. A két gond közül talán azon tudunk segíteni, hogy meggyorsítjuk a javítási munkát. Kapcsolatba lépünk az IKV-val szolgáltatási szerződésre, melyet az energiafelügyeletnek kell jóváhagynia. Ha a szerződés érvénybe lép, az IKV saját maga javíthatja a tulajdonában lévő készülékeket. — Milyen földgázvezetékbővítések várhatók a közeljövőben? — Az idén a Városgazdálkodási Vállalat központi telepét állítjuk át földgázra. 1984-ben szeretnénk üzembe helyezni a zalai nyolc colos vezetéket, Agárdtól Enyingig, e vezetékről lesz fogyasztó Seregélyes és esetleg Szabadbattyán. Idei terv a Dunaújváros—Sárbogárd - vezeték, majd pedig a Sárbogárd—Simontornya vezeték. Ez utóbbiról kapna földgázt például Cece és Mezőfalva, 1985-ös bekapcsolással. A VIB és a Velencei Növényvédő Állomás saját beruházásában kap földgázt, a tervek szerint az idén a növényvédő állomás. A martonvásári kutatóintézet vezetékének megépítésével lehetővé válik Tordas—Gyúró földgázellátása, erre most készülnek a kivitelezési tervek. Az idén fölmérő tanulmányt végzünk a Kápolnásnyék— Szőny volt kőolajvezeték mentén fekvő települések földgázellátásának lehetőségeire. Az előjelek szerint e térségben nem kecsegtetők a kilátások. — Mi a helyzet a pb-gázellátásban? 1983-ban 6400 tonna pb-gázt terveztünk értékesíteni, végül is 14 tonnával kevesebbet adtunk el. Ez egyértelműen annak köszönhető, hogy tavaly, főleg az év végén zavarok mutatkoztak a pb-gázellátásban. A vállalat központja a szekszárdi Volánnal szerződött szállításra, márpedig ha a szekszárdi Volán nem szállít, abból természetszerűleg következnek az ellátási gondok. Előre számolva a szállítás problémáival, az idén sem tervezzük nagyobb mennyiségű pb-gáz értékesítését. Anyagi eszközök hiányában nem bővítjük gázcseretelepeinket, a meglevők fönntartását, üzemeltetését biztosítjuk. 1983-ban mindenkinek, akinek készüléke volt hozzá, engedélyeztük a pbgázos fűtést, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pbgáz drága fűtőanyag. Már megjelentek a forgalomban a vékony falú, kisebb önsúlyú palackok, amelyek tökéletesen megfelelnek a műszakibiztonsági előírásoknak, de a durva, erőszakos behatásokat nem bírják, mint ahogy az elődeik sem. A fogyasztónak ügyelnie kell rá, hogy ne vegyen át külsőleg sérült telepalackot, mert az ilyent a cseretelepek már nem cserélik vissza. Naszvadi Gábor GMK-k Dunaújvárosban Szabadidős munka Dunaújvárosban 332 vállalati gazdasági munkaközösség működik, jelenleg 3600 taggal. Több is alakult, de hét megszűnt a közelmúltban. Kedvezőek a vállalatok tapasztalatai, számos újítás megvalósulása, hulladékok hasznosítása, a karbantartás színvonalának emelése fűződik tevékenységükhöz. Tavaly mintegy 119 millió forintot fizettek munkájukért a vállalatok. Számos fórum vizsgálta már működésük feltételeit, kereteit, hatásait. Az indulás elején észlelt gondok közül több megoldódott, így javult a vállalkozói biztonság és kevesebb az összeférhetlenség. Dunaújvárosban továbbra is élénk figyelemmel kísérik működésüket, hogy munkájuk valóban vállalati, illetve népgazdasági célt szolgáljon. Gazdaság- és társadalompolitika Vasúti pályaépítés a Velencei-tó melletti vonalszakaszon Az Alumíniumipari KFP mérlege A magyar ezüst másfél évtizede A közelmúltban adta hírül a Minisztertanács üléséről kiadott közlemény: a kormány befejezettnek nyilvánította az 1970- ben indított Alumíniumipari Központi Fejlesztési Programot. Az, hogy erre az eseményre két évvel a megadott határidő előtt került sor — önmagában is sokat elárul. A tények egyértelműen bizonyítják: az Alumíniumipari Központi Fejlesztési Program keretében nagyon fontos és jelentős változások mentek végbe. Az 1970 óta eltelt nem egészen másfél évtized alatt másfélszeresére emelkedett a bauxitbányászat termelése. Ezt mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy új bányákkal gazdagodtunk. A Fejér megyei Bauxitbányáknál a Rákhegy II. és a Bitó II., valamint a fenyőfői bánya néven, míg a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál a Halimba III., majd ennek bővítéseként, a Deáki puszta, az Iza II. és a Deáki IV/1 bányák neve jelezte, hogy több bauxit kerül a felszínre. Új üzemek A bauxittermelés növekedése lehetővé tette a timföldgyárak termelésének bővítését és a technológia korszerűsítését is. Az előbbire az ajkai új, 240 ezer tonna kapacitású timföldgyár a példa, a rekonstrukciókat viszont Almásfüzitő, Mosonmagyaróvár és a régi ajkai gyár neve fémjelzi. Ezek nyomán a timföldgyártás csaknem kétszeresére növekedett, s bár a kibányászott bauxit minősége romlott, a korszerűbb technológia eredményeként a belőle előállított timföld minősége javult. A következő technológiai lépcső az alumínium-kohászat. Ennek továbbra is a magyar—szovjet timföld- és alumíniumegyezmény jelentette az alapját, amelyet néhány hónapja megújítottak. Ez az egyezmény lehetővé tette a többi között azt is, hogy alumíniumfeldolgozóiparunk gyorsabban fejlődjék. A tárgyalt időszak elején fejeződött be Székesfehérvárott egy új, nagy kapacitású szélesszalaghengermű építése. A hetvenes évek közepén bővítették a présműt és a szélesszalaghengerműt. Bővült és korszerűsödött a fóliagyártás is, megismerkedhettünk a nemes fóliákkal. Korszerű termékek Új készárugyártó üzemekkel gyarapodtunk Balassagyarmaton és Hódmezővásárhelyen, ahol többek között habosított és szerelt alumíniumborítású panelek, ívestetők, nyílászárók, bányatámok és radiátorok gyártását kezdték meg. A Magyar Kábel Művek ugyancsak Balassagyarmaton megkezdte az alumíniumkábelek gyártását. Az Alumíniumgyár egy tiszafüredi egységgel egészítette ki tiszta alumíniumprofilú termelésre szakosított üzemét. Jászboldogházán termelni kezdett a Jászberényi Hűtőgépgyár új radiátorgyára. A Mátravidéki Fémművek csavarmentes alumíniumkupakok előállítására profilírozta át füzesabonyi üzemegységét. A Fémmunkás Vállalat ablakkeretgyárat adott át Székesfehérvárott. Az Alumíniumgyár a mélyhúzásra, a Kábel Művek a gyors huzalhúzásra, a Hűtőgépgyár pedig a hőcserélők automatizált nagyipari termelésére tért át, amellyel világszínvonalon áll. A Mátravidéki Fémmű a gyorsjáratú préseivel megalapozta a nagy teljesítményű tubus- és aerosolpalackok gyártását. Korszerűsítették az öntést Ajkán, a Likőripari Vállalat pedig gépesítette a mini-palackok alumíniumkupakos zárását. Az említett korszerűsítések, műszaki fejlesztések elsősorban az alumíniumipar technológiai folyamatának műszaki színvonalát javították. Ennek köszönhető, hogy javult a termékek minősége és bővült a választéka. Bővülő export Különösen jelentős az alumíniumipar szerepe a magyar gazdaság tőkés exportjában. Kedvező, változásnak tekinthető, hogy alumínium kivitelünkben lényegesen nőtt a nagyobb feldolgozottságú termékek aránya. Miközben az alumínium félgyártmányok és készáruk együttes exportja az eltelt másfél évtized alatt megötszöröződött, a fémtömbé nagyságrendekkel csökkent. Olyan árualapot teremtettünk, amely még az utóbbi idők kedvezőtlen konjunkturális feltételei között is számottevően javította külkereskedelmi mérlegünket. A program legfőbb eredményét mégis az jelenti, hogy a kiemelt fejlesztés lehetőséget teremtett a hazai adottságokhoz jobban igazodó termelési struktúra kialakításához, hozzájárult a hazai felhasználás körének szélesítéséhez, és az egy főre jutó alumíniumfogyasztás nemzetközileg is magas szintjének eléréséhez. A program tehát az elmúlt év utolsó napjával véget ért. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy további tennivalók ne lennének. A nemzetközi piaci előrejelzések ugyanis már a világszerte fokozódó alumíniumhiányra figyelmeztetnek, s ez növekvő keresletet, magasabb árakat, előnyös exportlehetőségeket ígér. De ígéri az élesedő konkurrenciaharcot, a fokozódó versenyt is. Hogy ebben a versenyben ne veszítsük el az elmúlt másfél évtized alatt szerzett relatív előnyünket, ahhoz a mindennapok kemény munkája mellett rugalmas alkalmazkodóképességre és állandó megújulási készségre van szükség. Árvay Tivadar A Székesfehérvári Könnyűfémmű japán gyártmányú alumíniumszalag-gyártósora Dunaker Segítik a lakásépítőket Dunaújváros kereskedelmi vállalata napjainkban hatvannyolc üzletben igyekszik a lakosság ellátását szolgálni. A hétszázhetven kereskedőt foglalkoztató vállalat Dunaújváros kiskereskedelmi forgalmának ötvenöt százalékát bonyolítja le. Bolthálózatuk szakosításával, korszerűsítésével választottak a szövetkezeti kereskedelem kihívására. Hamar közkedveltté vált festék, csavaráru, járműalkatrész szaküzletük. Sikeres a legutóbb nyitott márka bútorboltjuk is, ahol a Zala Bútorgyár termékei forgalmazzák. Hálózatuk irányításában alkalmazzák a jogszabályok adta lehetőségeket, így tizennégy kisboltjukat működtetik szerződéses formában. Korábban ezek veszteségesek voltak, tavaly viszont már 1,4 millió forinttal járultak hozzá a vállalat húsz és fél milliós nyereségéhez. Nagyobb boltjaik közül jelenleg kilenc jövedelemérdekeltségi rendszerben gazdálkodik. Számuk év végére huszonegyre nő. További négy üzlet pedig szerződéses formában működik. Feladataik teljesítésében nagy szerepe van annak, hogy dolgozóik hetven százaléka szakképzett. Saját oktató kabinetükben évfolyamonként negyven kereskedőt képeznek. Idén elsősorban a kislakásépítőkre gondolva szakosítják, illetve bővítik hálózatukat. A Zöldérttel, a Ferroglóbusszal közösen vasárutelepet, a Metallóglóbusszal pedig építőanyagot árusító telepet hoznak létre. A már régóta működő vasudvarukban pedig ALBA-falat és nyílászárókat is kínálnak ezentúl. 3. OLDAL