Fejér Megyei Hírlap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

(v­­ra) _________________________ M ' _________________________ C"ÚJTM ^31^5 MÉG KÖZELEBB ■ I ■ 1 ■ l­ ll/l ni 1 T ■ I egyesüljetek ! A FIATALOK ÉRDEKEIHEZ ■ W ka ■ 1 ■ w ■ 1— ■ ha I ____________________ A KÉPERNYŐ ÉS SZOKÁSAINK­­ .... Lsutortok, P ɧ|pi M if| 1984. május 3. ELŐRECSOMAGOLT ÉLELMISZEREK * XL évfolyam, ________________ 102. szám EGY SZÉLHÁMOS KARRIERJE _____ ____ ________ _______________ Ara. *4Q R Erőt sugárzó seregszemle Májusi zászlók alatt A szocialista építőmunkánk eredményeivel megalapozottan, vidáman, bizakodóan köszöntötték országszerte a nemzetközi proletariátus, a munkásszolidaritás napját. Ünnepeltek ked­den az ország, ezen belül megyénk minden városában, a na­gyobb településeken és a falvakban egyaránt. A munkásmozgalom vörös zászlaja, a nemzeti lobogók s a felpántlikázott májusfák alatt vonultak az utcákon az üzemek, a gazdaságok, az in­tézmények dolgozói. Nagy­gyűlésen köszöntötték május elsejét az esős időjárás elle­nére Iszkaszentgyörgyön, Pol­­gárdiban, Enyingen, Puszta­­szabolcson és másutt is; so­kan vettek részt az utcákon, tereken, parkokban s a ki­rándulóhelyek erdei tisztása­in rendezett majálisokon, a sportpályákon rendezett ügyességi versenyeken, a mű­velődési házak műsorain. A fővárosban csaknem ne­­gyedmillióan vonultak fel az erőt sugárzó, impozáns se­regszemlén. Az ünneplők kezében ma­gasra emelt táblák feliratai, a jelszavas transzparensek is hirdették, hogy Magyaror­szágon szocialista társada­lom épül és fejlődik, ám ah­hoz, hogy a jövőben is így legyen, békére, tartós bizton­ságra van szükség. A béke­­vágyat elementáris erővel sugározta a május elsejei se­regszemle. A nagyobb megyei esemé­nyekről szólnak helyszíni tu­dósításaink. Székesfehérvár Aranyat érő májusi esővel köszöntött a munka ünnepé­nek reggele a megyeszék­helyre. Zenés ébresztő hang­jai mellett készülődtek a fel­vonulásra igyekvők gyüleke­zőhelyeikre. A további esőt ígérő borús időjárás ellené­re az ünneplők százai, ezrei özönlötték el a Népköztár­saság útjának környékét. Kék és piros kendőt lobog­tató, játékos kedvű gyermek­­csoport is idejekorán birtok­ba vette a Dózsa György te­ret. Tíz óra előtt együtt indul­tak a hatalmas vörös és nem­zetiszínű zászlók, Marx, En­gels, Lenin portréi nyomá­ban a díszemelvényre meg­hívottak. A Romkerttől a Dózsa György téri tribünig együtt vonultak a megye és Székesfehérvár város párt-, állami és társadalmi szervek­nek vezetői, a munkában élenjárók, kitüntetett mun­káskollektívák képviselői, a régi májusok szemtanúi, az úttörők és KIS­Z-esek kül­döttei, a fegyveres erők pa­rancsnokai, díszpolgárok és országgyűlési képviselők, va­lamint szovjet vendégek. A májusi seregszemle elnöki emelvényén ott volt Závodi Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei tanács elnöke és Boór Ferenc, a megyei párt­­bizottság titkára is. Pontosan tíz órakor meg­szólaltak a harsonák. Ezután a díszemelvényről dr. Foga­­rasi Tibor, az SZMT vezető titkára köszöntötte a megye és benne Székesfehérvár dol­gozóit, lakosságát. Méltatta az embert nemesítő és a nemzetközi összefogást erősí­tő munkát. A felvonulás nyitóképében színes kendőt és szalagos májusfát lobogtató úttörők játéka éppúgy hangulatte­remtő volt, mint a térre be­perdülő néptáncosok bemu­tatója. Százak és ezrek gyűrűje vette körül a szakmai cso­portok menetét. Hatalmas ember- és zászlófolyam volt a Népköztársaság útja két óra hosszán keresztül. Idén is a vasasok —t­élen a video­­tonosokkal — nyitották meg a dolgozók impozáns mene­tét. Százszámra emelkedtek magasba a termelési sike­rekről, a brigáderedmények­ről és a feladatokról, a béke­akaratról hírt hozó táblák. Az Ikarus fehérvári gyá­rának dolgozóival együtt vo­nultak fel a szabadbattyáni tsz tagjai. Voltak a sorokban katonafiatalok és vorosilov­­grádi testvérüzembeliek, va­lamint kubai és lengyel dol­gozók. Az ünnepi menetben ott voltak a BM Határőrség Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett fúvósai is. Idén a korábbinál több szakmai cso­portban vonultak népi együt­tesek és sportolók. Az MHSZ szervezetének modellezői, klubjainak tagjai is méltó­képpen illeszkedtek az ünne­pi menethez. Együtt haladtak a hatal­mas emberfolyamban mun­kások és tsz-tagok, a szol­gáltató ágazatok és az intéz­mények dolgozói. Lépdeltek a sorokban az életet indító és védő orvosok, nővérek, ápolónők, valamint az életre nevelő pedagógusok, velük tartottak a kisiskolások és a nagyobb diákok. Végered­ményben a megyeszékhely életének teljességét tükrözte a zászlódíszes impozáns se­regszemle, aminek záróképét idén is a szakmunkástanulók és a szakközépiskolások al­kották. Dunaújváros A­ tűzoltózenekar vidám muzsikájára ébredt Dunaúj­város május elsején. Jó han­gulatban, kilenc órakor kez­dődött a város lakóinak szín­pompás felvonulása, amely­nek élén politikai, társadal­mi vezetők haladtak, köztük Knizse Gyula, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára. Elsőként­ a kisiskolások meneteltek végig a Vasmű úton, őket a sportolók követ­ték. A vállalatok menetében a kiváló címet nyert papírgyá­ri kollektíva vonult az élen, utánuk a Dunai Vasmű gyár­egységeinek, üzemeinek dol­gozói következtek. Dunaúj­város kisiparosai zárták a több mint kétórás ünnepi menetet. Végül az ifjúgárdis­ták és a munkásőrök köszön­tötték május elsejét. Együtt maradtak a felvo­nulást követően is a dunaúj­városiak. Szinte minden ut­casarkon zajlott majális, amelyet színes műsorok, be­mutatók tettek emlékezetes­sé. Mór Felszabadultan, jó hangu­latban ünnepelték Móron a munka ünnepét az itt élők és a nagy számban megje­lent környékbeliek. A tele­pülés lakói számára az ún­(Folytatás a 3. oldalon) Kádár János­­ május 1-i nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­­­­kára a budapesti dolgozók május l-i felvonulásán nyi­latkozatot adott a televízió­nak és a rádiónak: — Köszöntöm a rádió hallgatóit, a televízió néző­it, dolgozó népünket május elseje alkalmából. Május elseje nagy ünnep. Közel száz esztendővel ezelőtt szü­letett, úgy mint a munkás­osztály nemzetközi szolida­ritásának napja, amikor a munkásosztály minden or­szágban hirdette céljait és azok mellett tüntetett. Azóta bővült a május 1-i ünnep tartalma. Amióta a népek egész sora a szocialista fej­lődés útjára lépett, a szo­cializmus világrendszerré vált, s a népek széttörték a gyarmati rendszer bilin­cseit, azóta május elseje a nemzetközi munkásosztály és a szocializmust építő né­pek, a jogaikért, a szabad­ságukért és a békéért küz­dő népek szolidaritásának napja, közös ünnepe. Ehhez a naphoz most már elvá­laszthatatlanul hozzátarto­zik a béke, a nemzetek sza­badsága a társadalmi ha­ladás és a szocializmus fo­galma. — A idei tavasz borús, hű­vös, szeles, ilyen a mai nap is. De éppen a most látható budapesti felvonulás is ele­ven bizonyítéka annak, hogy népünk jó érzéssel ün­nepelhet, és ünnepel is ezen a napon szerte az ország­ban. Az ünnepléshez jó okot ad annak tudata, hogy né­pünk békében, biztonságban él, eredménnyel folytatja szocialista országépítő mun­káját. Ezt a napot azzal is ünnepeljük, hogy köszöntjük a szocialista építés új ered­ményeit, és jó érzéssel elő­retekinthetünk, hiszen lát­juk a fejlődés távlatait. Jól kiválasztott, szocialista cél­jaink vannak, jó a politi­kánk, népünk egységben, céltudatosan dolgozik. Nem szoktunk a nehézségekről, a problémákról sem hallgat­ni, elért vívmányaink to­vábblépésre ösztönöznek.­­ A párt Központi Bi­zottsága a közelmúltban ülést tartott, amelyen a nemzetközi helyzetről és szocialista építőmunkánkról volt szó. A nemzetközi hely­zettel kapcsolatban hangsú­lyoztuk: annak ellenére, hogy a múlt esztendő végén megkezdték az Egyesült Ál­lamok középhatótávolságú rakétáinak telepítését Euró­pában és a helyzet feszül­tebbé vált, mi mégis vál­tozatlanul folytatjuk kül­politikánkat, amelynek cél­­­­­a az, hogy az emberi ész­­ felülkerekedjék, valamennyi , érdekelt fél számára meg-­­­felelő megoldások szülesse­nek. A mai viszonyok közt is azt valljuk, hogy érdemi­­ tárgyalásokat kell folytatni.­­ Ami a hazai munkát illeti: aki a Központi Bi-­­­zottság üléséről kiadott köz-­­­leményt figyelmesen elöl-­l­vasta, az látta, hogy mi az­­ alkotó, a szocialista építő- , munkához az eddiginél még jobb kibontakozási lehetősé­geket akarunk teremteni. Ez azt jelenti, hogy a terme­lőeszközöket, a munkaerőt, szellemi tartalékainkat ma­ximálisan mozgósítsuk, az alkotó munkának új lendü­letet adjunk. Azt akarjuk, hogy aki többet és jobban dolgozik, az többet és job­­­­ban kereshessen, aki pedig nem produkál, az a rendszer előnyeit ne élvezhesse. Ér­vényesüljön a társadalmi igazságosság a teherviselés­ben, s aki nehéz helyzet­ben van, az megfelelő tá­mogatásban részesüljön.­­ Ilyen álláspontot foga­dott el Központi Bizottsá­gunk a további munkáról, és az a mély meggyőződé­sünk, hogy az idei tervért, a napi feladatokért tisztes­séggel dolgozva, jó érzéssel tekinthetünk a jövő év elé, amikor hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója lesz. Bizonyos, hogy azt népünk új munkasikerekkel ünnepli meg. — Május elsején­, aho­gyan azt népünk ünnepli, egyben üzenet a világnak, a szovjet népnek, a szocializ­must építő nemzeteknek, a világ haladó erőinek, vala­mint azoknak a józan pol­gári köröknek is, akik meg­értették, hogy a béke útján kell járnunk, mert nincs más út az emberiség számá­ra. Üzenetünk úgy szól: né­pünk becsülettel dolgozik, szocialista céljai mellett szi­lárdan kitart, eltökélten ha­lad előre szövetségeseivel, helytáll és helyt fog állni a jövőben is. — Még egyszer szívből minden jót kívánok né­pünknek, a munkásoknak, a termelőszövetkezetek dol­gozóinak, az alkalmazottak­nak, az értelmiségieknek, a kultúra munkásainak, min­denkinek, aki tisztességgel és becsületesen él és dolgo­zik ebben a hazában — mondotta befejezésül Kádár János.

Next