Fejér Megyei Hírlap, 1984. július (40. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
wmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmm FEJÉR MEGYEI / fl^SZM^ECVmizDÍTSAfiÁLLAMt^É^^^^^a VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Vasárnap, 1984. július 1. XL. évfolyam, 153. szám • Ára: 1,40 Ft FŐORVOS ÚR, UGYE VAN REMÉNY? LAKOSSÁGI FÓRUM ÖREGHEGYEN HETI RÁDIÓ- ÉS TÉVÉMŰSOR ■ ISPORT Nyár és művelődés Vajon miért alakult ki az a lassan már életmóddá vált nézet, hogy a nyár, a többnyire ekkor élvezett szabadság a kulturális „üresjárat” időszaka? Mondjuk, az egész évben felgyülemlett fáradtságot is ki kell pihenni valamikor, és igazán nem lehet elvárni, hogy nehéz fajsúlyú művekkel ilyenkor „bombázzuk” az agyunkat. Csak azt nem tudom, hogy akik a munkáshétköznapokon ugyanerre hivatkozva mondanak le a szellemi táplálékról, azok vajon mikor éreznek késztetést a művelődésre? Hiszen ma már arra sem lehet hivatkozni, hogy a nyár kezdetével megáll a kulturális élet. A műsorfüzetek, ajánlások szerint változatos programok, tucatnyi előadás, kiállítások, koncertek mindenféle műfajban várják az érdeklődőket. Működnek a mozik, szabadtéri színházak és színpadok, és többnyire könynyed művekkel kívánják szolgálni az emberek ilyenkor megnövekvő szórakozási vágyát. Igaz, közben arról sem illik megfeledkezni, hogy szórakoztatni igényesen is lehet, sőt elsősorban csak úgy szabadna. A lehetőség mindenesetre adott, és csak rajtunk múlik, hogy mit választunk ki az igazán gazdag kínálatból. A nyári szabadidőt művelődésre, élménygyűjtésre, ismeretszerzésre is felhasználhatjuk. Szinte minden valamire való település nyújt ma már élményeket, érdekes látnivalókat az odalátogatóknak, és ha a felkínált lehetőségekkel valóban élni tudunk, még szebbé, tartalmasabbá, változatosabbá tehetjük pihenésünket. A nyaraláshoz kétségtelenül hozzá tartozik a lazítás, a mindennapok gondjainak elfeledése, ha csak röpke napokra vagy hetekre is. A testi felfrissüléshez azonban hozzá kell, hogy tartozzon a szellemi is, mert az csak rossz beidegződés, hogy a pihenés, nyaralás egyúttal semmittevés is, amikor a kulturális értékekkel sem szabad „fárasztanunk” magunkat. Sőt, ahhoz, hogy a nyár, az üdülés, az utazás ideje, tényleg emlékezetessé váljon számunkra, s ne csak egy legyen a többi közül, elengedhetetlen, hogy fogékonyak legyünk, hogy új élményekkel, ismeretekkel gazdagodjunk. A könyv sem tiltott ilyenkor. S úgy érzem, nem felesleges minderről beszélni, hiszen sokaknál még nem vált belső szükségletté a kultúra értékeivel való rendszeres ismerkedés. Emiatt sem lehet eléggé hangsúlyozni a személyiségformáló, nyitott, a művelődést előtérbe állító életmód jelentőségét. Nyár van. Az üdülés, utazások, kirándulások időszaka. Önmagában ettől a ténytől még nemigen lehet szemléletváltozást várni. Mégis a más, az új környezet fogékonyabbá tesz bennünket minden újra, amivel megismerkedhetünk. Ez az, amit fontos és érdemes kihasználni, amelyre máskor alig-alig van alkalmunk. Váratlan, meglepő élményekkel gazdagodni, más, idegen szokásokkal megbarátkozni és közben ismerősöket, talán arátokat is szerezni a semmittevés mellett, a nyár ezt kínálja. Szabó Zoltán Biztató, de még nem kielégítő fél év KÖNYVTÁrI Túlteljesíti exportját a Dunai Vasmű Biztató termelési eredményeket ért el a Dunai Vasmű az első félévben, főként az acélgyártásban és a hengereltáru-termelésben, de néhány más termék (koksz, nyersvas, másodtermék) előállításánál és a kiszállításnál kisebb mértékű a lemaradás. A kohászati kombinát lassan kilábal a tavalyi nehéz gazdasági helyzetéből: javultak az anyagkihozatali mutatók, a költséggazdálkodás is kiegyensúlyozottabbá vált és elsősorban a gyár konvertibilis exportja jelentősen meghaladta a tervezett mértéket. Az első öt hónap alatt kokszból a tervezett 291 ezer tonna helyett 278 ezer tonnát gyártottak, mivel a szénellátás is akadozott, s a 26 éve működő kokszolóblokk is megérett már a lebontásra. Egyre nehezebbé válik a karbantartás, az üzemképesség fenntartása. Nyersvasból június elejéig mindössze hatezer tonnával maradt le a két kohó, 319 ezer tonnával szemben 313 ezer tonnát csapoltak. Az ócskavas-felhasználás arányának megnövelése a tervezettnél húszezer tonnával több acélt és jelentős energiamegtakarítást eredményezett, az acélmű összesen 543 ezer tonna acélt gyártott május végéig és júniusban is teljesítette időarányos feladatát. A több alapanyag és a Diósgyőrből vásárolt acélbuga mennyiség a két hengerműben is túlteljesítést tett lehetővé. A leányvállalat Lőrinci Hengermű nélkül, durva- és finomlemezből összesen 458 ezer tonna laposárut hengereltek. A kohászati másodtermékek gyártásánál viszont kisebb lemaradások mutatkoztak öt hónap alatt, s ezt részben a csökkenő beruházások, a kisebb kereslet indokolja, így profilból 72 ezer tonnát, spirálcsőből 14 ezer tonnát, acélszerkezetből 8 ezer tonnát állítottak elő júniusig, radiátorból — ami a gyár legkeresettebb terméke — a prés felújítása miatt, 30 ezer négyzetméterrel kevesebbet gyártottak a tervezettnél. Jóval meghaladja viszont a tervezett mértéket a Dunai Vasmű öthavi konvertibilis exportja. Hengereltáruból 74 ezer tonna helyett 98 ezer tonnát szállítottak dollárelszámolású piacokra, ráadásul a dollárárak is kedvezőbben alakultak a vártnál. Az export révén a gyár öt hónap alatt csaknem 400 millió forint többletbevételt ért el, így év végéig elérhető a tervezett exporttöbblet, ami összesen 780 millió forinttal emeli a Dunai Vasmű éves árbevételét. Az eredeti tervhez képest javult a Dunai Vasmű költséggazdálkodása és az anyagkihozatali mutatók is. Mindezt a jobb alapanyag-összetétel eredményezte, de ez egyben — az acélvásárlás miatt — részben önköltség emelkedéshez is vezetett. Így aztán nem meglepő, hogy az első félévre tervezett szerény mértékű ötmillió forint nyereség helyett várhatóan 24 millió forint ráfizetéssel zárja a fél évet a Dunai Vasmű. Ez a veszteség természetesen a havi 1,3 milliárd forint árbevétel mellett nem jelentős, de jelzi, hogy jobb szervezéssel, több törődéssel megelőzhették volna a deficitet. Például csak kocsiállás-bírságra (késedelmes kirakás miatt) 17 millió forintot költött az első félévben a dunaújvárosi nagyüzem. Végezetül megemlítjük, hogy a Dunai Vasmű június 1-től átlagosan 5 százalékkal emelte termékei árát. Ennek közgazdasági hatása az év végéig mintegy 150 millió forint többlet árbevételt jelent majd. Zs. Cs. A hengermű több mint 30 ezer tonna készáruval teljesítette túl félévi ter^j^jjy Bartha, Zsófi és a többiek Újdonságok a bútorgyárból Már szerelik a könnyűszerkezetes csarnokot a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat telepén, a 800 négyzetméter alapterületű új üzembe a részleges famegmunkáló gépsor kerül. Ezzel az üzemmel az jövő évtől 20 százalékkal bővül a gyár kapacitása, s az új készáruraktárral együtt termékeik minőségjavítását szolgálja. Egyébként a raktár egy részében hamarosan megnyílik a Garzon mintabolt is. Újdonság a fehérvári gyárban, hogy a kedvelt „Barba” bútorcsalád elemes, lapraszerelt változatának sorozatgyártása is megkezdődik. A többféle magasságú, nagyobb variációs lehetőséget biztosító szekrénysorhoz a házi öszszeállításhoz rajzos szöveges útmutatót is mellékelnek. Ugyancsak előkészületben van a Bútoripari Vállalat új favázas forgácslap kombinációjú irodabútorának gyártása. A saját műszaki gárda által formatervezett garnitúra a szokványostól eltérően lekerekített éleivel és U-alakú lábaival, tűnik ki. Az idén ötszáz garnitúra készül a „Zsófi” ifjúsági lakószobából. Az egyszemélyes heverővel, íróasztallal, ágyneműtartóval kiegészített szekrénysor profilkasírozással, mogyoróbarna és szürke műanyagfólia díszítéssel készül. Nyári egyetem Fehérváron Számítástechnika az iskolai oktatásban A számítástechnikai nyári egyetemnek ismét Székesfehérvár ad otthont július 9-től 13-ig. A téma, amelyet az öt nap alatt a résztvevők megvitatnak, nagyon időszerű és széles érdeklődésre számot tartó, ugyanis A számítástechnika alkalmazásának lehetőségei az iskolai oktatásban címmel foglalható össze. Az ünnepélyes megnyitó július 9-én 10 órakor kezdődik Fehérváron a Technika Házában, majd a megyei és fővárosi pályázatok ereddményeit hirdetik ki. Ezt követően előadások hangzanak el a számítógép népgazdasági alkalmazásáról, az informatika szerepéről a társadalomban és az oktatásban, és kitekintenek a számítógép-oktatás nemzetközi helyzetére, színvonalára is. A keddi előadások az iskolaszámítógép programozásának további lehetőségeit járják körül. Július 11-én a részt vevő szakemberek tapasztalatcserére szánják a napot, átadva egymásnak gyakorlatban szerzett ismereteiket, így előadást tartanak a számítástechnikai szakkörök működéséről, a számítógép alkalmazásáról a matematika és kémia órákon, valamint a nyelvi oktatásban való felhasználásáról ismertetik a középiskolai programpályázat eddigi tapasztalatait is. Július 12-én a nyári egyetem résztvevői üzemlátogatásra indulnak, a Videoton Elektronikai Vállalatnál ismerkednek a számítógépgyártással. A következő, és egyben utolsó napon kerekasztal-beszélgetést szerveznek, ahol a számítástechnika és az iskolai oktatás legidőszerűbb és legsürgetőbb kérdéseit vitatják meg. Ezt követően és a zárszót megelőzően szoftverbörzét rendeznek, programokat mutatnak be és cserélnek. Öreghegy csak nevében öreg. Ma mintegy húszezren élnek ezen a területen, jobbára szép, új, családi- és társasházakban. A szép kertvárosban azonban gondokkal is küzdenek. Riportunk a 3. oldalon Fotó: Rabáczy szilárd