Fejér Megyei Hírlap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-01 / 205. szám

2. OLDAL A megyei tsz-szövetség tárgyalta A belső ellenőrzés felkészült embereket követel A fejér megyei Termelő­­szövetkezetek Területi Szö­vetségének elnöksége teg­nap délelőtt Székesfehérvá­ron tanácskozott. A fóru­mon a többi között megtár­gyalták Kulcsár Sándor el­lenőrzési irodavezető előter­jesztését a szövetkezeti belső ellenőrzési munkáról. Nagy Lászlónak, a TESZÖV elnö­kének vezetésével lezajlott fórumon megállapították: a szövetkezeti gazdaságokban is mind jobban értik, hogy milyen nagy szerepe van a gazdálkodásban a belső el­lenőrzésnek. A felszólalók: Szabó Lász­ló, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának munkatársa, Kovács Ferenc csákvári, Bá­lint János enyingi tsz-elnö­­kök, dr. Borza János megyei főügyész, dr. Hárs László, a TOT képviseletében, Brez­­nyánszky Gyuláné, a Fejér megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke, dr. Dudar István TESZÖV-titkár egyér­telműen rögzítették, hogy a szövetség szintjén színvona­las ellenőrzési munkát vé­geznek és a gazdaságok igye­keznek felzárkózni, jól ki­használni a belső ellenőrzés­iben rejlő lehetőségeket. A tsz-szövetség és a NEB együttműködése is nagyon jó hatással van az üzemi mun­ka erősítésére. A továbbiakban arról szóltak, hogy például mi­lyen módon lehet a belső el­lenőr a vezető első számú se­gítője. Hogyan lehet a veze­tés szerves része. Miért tud­ják alapvetően fontosnak azt, hogy a gazdálkodás, az egész üzem tevékenységének ellenőrzéséhez a belső ellen­őr egyedül kevés, nem sza­bad csak az ő személyére le­szűkíteni ezt a­­ munkát. A „bocsánatos bűnök”-ről az az illetékes szervek vélemé­nye, hogy azoknak a tanul­ságát sem vonják meg min­dig a szükséges mértékben és időben. Az elnökség ajánlása eb­ben a témakörben az, hogy az eddigieknél jobban, szer­vezetten törődjenek a belső ellenőrök képzésével. A munkafolyamatok ellenőrzé­sét sem szabad csak a belső ellenőrre bízni. A munká­ban szinte kivétel nélkül mindenkitől nagyobb követ­kezetességet várnak, hiszen a közvagyon védelme olyan feladat, amely nem nélkü­lözheti a folytonos támoga­tást. A belső ellenőrnek pe­dig felkészült embernek kell lennie, olyannak, aki képes átlátni az egész üzemi te­vékenységet, és erős kapcso­latokkal rendelkezik a tag­ság érdekeinek védelmében. Az elnökség az előterjesz­tés alapján, a felszólalások figyelembevételével határo­zatot fogadott el. (pdf) ­ Lövöldözések Libanonban Újabb csatározások voltak csütörtök este a libanoni fő­,­várostól délkeletre és ma­gában Bejrútban. Az összecsapások Szak el- Garb térségében kezdődtek, de a harcok hamarosan át­terjedtek a főváros keresz­tény negyedére. A tűzpárbaj kirobbanása előtt temették el a keresztény negyedben Pierre Dzsemajelt, a keresz­tény jobboldal legismertebb vezetőjét. Egyelőre nem vilá­­­­gos, hogy az összecsapás kapcsolatban van-e a teme­tési szertartással. A UPI szerint a lövöldö­zésben a keresztény és drúz tr milíciák fegyveresei vettek részt, míg az AFP úgy tud­ja, hogy a harci villongások a drúz milicisták és a liba­noni hadsereg egységei kö­zött robbantak ki. Helyi idő szerint éjszaka fél tizenegykor tűzszünetet hirdettek ki, a jelentések szerint a nyugalom fokoza­tosan helyreállt. A csatáro­zásoknak nincsenek áldoza­tai, de anyagi károk kelet­keztek és a főváros több pontján tűz ütött ki. líMl­ül Mitterrand villámlátogatása Francois Mitterrand fran­cia elnök csütörtökön este villámlátogatásra Lisszabon­ba érkezett. Rögvest találko­zott Mario Soares portugál kormányfővel. A francia el­nök előzőleg II. Hasszán ma­rokkói királlyal tárgyalt Rabatban. A Reuter brit hírügynök­ség értesülése szerint Mitter­rand és Soares találkozóján feltehetően a Szocialista In­­ternacionálénak és a dél-af­rikai „frontállamoknak” a jövő héten a tanzániai Aru­sában tartandó konferenci­ájáról volt szó. A portugál kormányfő ha­marosan ötnapos­­hivatalos látogatásra az egykori portu­gál gyarmatra, Mozambikba utazik.­­ A francia elnök rabati kormányforrások szerint a hét végén visszatér a marok­kói fővárosba, ahol — mint előző látogatásán — elsősor­ban a marokkói-líbiai állam­­szövetségéről tárgyal. Az utóbbi ügyben tapasz­talt francia diplomácia élénkség jele, hogy Claude Cheysson külügyminiszter csütörtökön este egynapos látogatásra Algériából Tuné­ziába érkezett. A párizsi diplomácia vezetőjének tuni­szi tárgyalásai középpont­jában annak a szerződésn­ek a kérdése állt, amelyet IW­­rakkó és Líbia kötött el?­, mással az államszövetségről. Claude Cheysson tárgyalt Faruk Kaddamival, a PFSZ politikai osztályának a veze­tőjével is. Hol tart ma Vietnam? (2.) Szembenállás vagy párbeszéd Hanoi — sok más ázsiai városhoz hasonlóan — in­kább hangulatával, a közép­európai ember számára gyö­keresen eltérő, egzotikus összképével hat a látogató­ra, mint egy-egy kiemelkedő látványosságával. A távol­keleti ország vérzivataros történelme, s különösen az elmúlt évtizedek gyilkos há­borúi, terrorbombázásai egyébként sem kedveztek a mi szóhasználatunkban sze­replő „műemlékvédelem­nek”. Ez nem azt jelenti persze, hogy a vietnami fő­város ne kínálna számos, messze földön híres érdekes­séget. Háborús mementók Ezek megtekintésére a hanoi vendéglátók általában felhívják a figyelmet. A Zászlós toronytól, ettől a XIX. század elejéről szár­mazó, s napjainkra Hanoi egyik szimbólumává vált 42 méter magas építménytől nem messze található a Vi­etnami Néphadsereg Múzeu­ma. Termei soha nem nép­­telenek, sűrűn járnak ide iskolai csoportok is. Az apró, fekete hajú, fénylő szemű gyerekek fegyelmezetten kö­vetik tanárukat, körbeállva a franciákkal vívott sors­döntő Dien Bien Phu-i csa­ta lefolyását bemutató jóko­ra térképmakettet, vagy a legutóbbi, alig öt esztendeje lezajlott kínai „büntető tá­madást” ismertető tablókat. A múzeum ugyanis — te­gyük hozzá, sajnos — nem csupán a régmúlt történelmi korok emlékeit őrzi, s nem fejeződik be az Egyesült Államok elleni heroikus küzdelem korszakával. Ezt tükrözi a múzeum épülete előtt elhelyezett szabadtéri kiállítás, ahol a mementó­­ként megőrzött amerikai hadfelszerelés, vagy a fel­szabadító erők egykor Sai­gonba elsőként bevonult páncélosától néhány méter­re egy 1979-ben lelőtt kínai repülőgép roncsai is látha­tók. Elszomorító ez; nem hagyja elfelejteni, hogy Vi­etnam népe, amelynek oly­annyira szüksége lenne a békés fejlődésre, a válasz­tott úton való előrelépésre a szocializmus alapjainak megteremtéséhez, az 1975-ös győzelem óta sem tudja energiáit teljes egészében a nyugodt építőmunkára for­dítani. Rendezési javaslatok Pedig a hetvenes évek kö­zepén volt olyan időszak, amikor az országegyesítés után Hanoiban épp a békés nemzetközi környezetre ala­pozva dolgozták ki a fej­lesztési terveket, s diktáltak később túlzottnak bizonyult tempót a kívánt átalakulás­hoz. Ám a remények meg­hiúsultak, a kambodzsai események, majd Kína szembefordulása alapjaiban módosította a feltételeket. S a feszültség napjainkban, immár fél évtizeddel az új Phnom Phen-i vezetés hata­lomra jutása után sem szűnt meg. A Pol Pot eltávolított kormányzatához hű, hatha­tós kínai támogatást élvező erők tovább folytatják har­cukat, mindenekelőtt a thai­földi—kambodzsai határvi­déken, saját céljaikra hasz­nálva fel a körzetben elhe­lyezett menekülttáborok la­kóit is. Hanoiban nemegyszer le­szögezték, hogy békés, tár­gyalásos úton a konfliktus tartós, átfogó rendezésére törekszenek. Ezt a célkitű­zést több alkalommal is megismételték már az indo­kínai szocialista testvéror­szágok (Vietnam, Kambod­zsa és Laosz) jó néhány ma­gas rangú találkozóján, így legutóbb a vientianei csúcs­­konferencián. Nguyan Co Thach, a hanoi diplomácia vezetője, csakúgy, mint más vietnami vezetők számtalan­szor hangsúlyozták: „Vietnam nem érdekelt a szembenál­lás tartósításában, ellenke­zőleg, a párbeszéd beindítá­sát szorgalmazza a Délkelet­ázsiai Nemzetek Szervezeté­nek (ASEAN) tagállamaival. Rugalmas álláspont Konstruktív felelet mind­eddig nem fogalmazódott meg, sem az ASEAN-orszá­­gok, sem Kína részéről. Sőt, a hanoi külügyminisztérium nemrég kiadott hivatalos nyilatkozata szerint Kína to­vábbra is Vietnam nemzet­közi politikai és gazdasági elszigetelésére törekszik, mi­közben nem zárja ki a ka­tonai eszközök felhasználá­sát sem. Az elmúlt hónapok tucatnyi jelentése támasztja alá, hogy a két ország határ­térségében valóban nem so­kat javult a helyzet. Hosszú heteken keresztül egymást érték az összecsapások, a szomszédos körzetek csapat­egységeit riadókészültségbe helyezték. A tüzérségi tá­madások több száz halálos áldozatot követeltek. Hanoiban soha nem tit­kolták: a honvédelmi köte­lezettségek súlyos megter­helést jelentenek a korsza­kos feladatok sorával szem­benéző vietnami népgazda­ságnak. Olyan emberi és anyagi erőket vonnak el, amelyeket eredményeseb­ben lehetne felhasználni a gyengén fejlettség igájának lerázásához. Szükség esetén azonban — emelte ki az em­lített nyilatkozat — Viet­nam a múltban tapasztalt elszántsággal száll szembe minden támadóval. Vietnam a szocialista világrendszer része, élvezi a Szovjetunió­val kötött biztonsági szerző­dés előnyeit, a testvérorszá­gok cselekvő szolidaritását. (Vége) Szegő Gábor Kiemelt cél: a kereskedelmi hálózat bővítése. A hanoi vásár­­csarnok, a Dong Xuan (képünkön) az állami üzletek mellett magánkereskedők boltjainak is otthont ad FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. SZEPTEMBER 1. SZOMBAT Szolidaritás és béke Immár két generáció nem ismer: a háború borzalmait, mit jelent állandó félelemben élni, rettegni a bombázásoktól, szenvedni a nélkülözéstől. Úgy kell élnünk, úgy kell csele­kednünk, hogy a mai fiatal emberek soha ne is ismerjék meg ezeket a szörnyűségeket. Mert nem tagadhatjuk, hogy ma is vannak erők, amelyek fenyegetik legdrágább kincsünket, a békét. A háborús fenyegetés ellen az előtt kell harcolni, mielőtt megszólalnak a fegyverek. Méginkább így van ez, ha nuk­leáris fegyverekről van szó. Ez a gondolat vezérli a világszer­te egyre erősödő békemozgalmat, s ez az irányító gondolata a béke magyar híveinek is. Különös aktualitást ad ennek a gondolatnak, hogy ezekben a napokban emlékezünk meg a második világháború kitörésének 45. évfordulójáról, arról a napról, amikor a világhódító terveket forgató hitleri biroda­lom kirobbantotta azt a világégést, amely 50 millió emberéle­tet követelt. A Magyar Szolidaritási Bizottság ebben a szellemben indít­ja meg immár hagyományos őszi szolidaritási akciósorozatát. Az akciósorozat célja a magyar közvélemény széles körű tá­jékoztatása a világban folyó eseményekről, azok okairól és a békét fenyegető veszedelmek leküzdésének módjairól. Melyek ezek a veszedelmek? Mindenekelőtt a soha nem látott mértékű fegyverkezés. De ez csupán az egyik követ­kezménye az imperialista politika fokozódó agresszivitásának. Az USA vezető körei a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is saját politikai céljaikra igyekeznek kihasználni. Megszakít­ják az államközi megállapodásokat, kereskedelmi, hitel- és technológiai blokádot szerveznek, a nyomás, az embargó és a szankciók különböző módszereihez folyamodnak azokkal az országokkal szemben, amelyek nem hajlandók alávetni ma­gukat a diktátumuknak. Ezzel akadályozzák a világ létfontos­ságú gazdasági problémáinak megoldását, hátráltatják a ki­lábalást a tőkés gazdasági válságból. Mindez a tőkés orszá­gok dolgozói heyzetének további romlásához vezet. Folytató­dik az áremelkedés, példátlan méreteket ölt a munkanélkü­liség, fokozódik a létbizonytalanság. Különösen súlyos a fej­lődő országok túlnyomó többségének helyzete. Az imperialis­ta államok, a politikai és gazdasági nyomás valamennyi esz­közét felhasználva, a válság terheit ezekre az országokra há­rítják, és tovább növelik azok neokolonialista kizsákmányo­lását. Mélyül a fejlődő és fejlett tőkés országok gazdasági­ szintje közötti szakadék, fokozódik százmilliók nyomora és­­éhínsége. Ez veszedelmesen fokozza a feszültséget a világ­­ban. Mi ebben a helyzetben a teendőnk, összefogva a világ béke­­szerető, haladó erőivel, támogatunk minden kezdeményezést, amely a béke megerősítését szolgálja. A Varsói Szerződés tagállamai számtalan kezdeményezést tettek ebben az irány­ban. Sajnos, ezek legtöbbje eddig elakadt az imperialista kö­rök makacs ellenállásán. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy a tömegek nyomása meghátrálásra késztetheti az ag­resszió híveit. A Varsói Szerződés tagállamai — köztük ha­zánk —, nagy súlyt helyeznek arra, hogy elősegítsék a világ­ban meglévő feszültséggócok és fegyveres konfliktusok fel­számolását, újabbak keletkezésének megakadályozását, min­den vitás nemzetközi kérdés békés, tárgyalásos rendezését. Nemcsak szavakban, hanem tettekben is szolidárisak va­gyunk a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi hala­dásért, a gazdasági fejlődésért küzdő népekkel, támogatjuk harcukat az imperialista agresszió, a gyarmatosítás, a fajül­dözés politikája ellen. A Varsói Szerződés tagállamainak összehangolt nemzetközi tevékenységéből aktívan kiveszi részét hazánk is. Orszá­gunknak elsősorban építőmunkánk eredményessége, belső fejlődésünk ad nemzetközi befolyást és tekintélyt. A világ fi­gyel arra, mit teszünk a magunk erejéből gondjaink csök­kentéséért. Jól felfogott gazdasági érdekeink is kiterjedt nemzetközi munkára ösztönöznek bennünket. Adottságaink és szükségle­teink miatt különösen fontos számunkra a részvétel a nem­zetközi munkamegosztásban, mindenekelőtt a szocialista in­tegrációban. Ez nem mond ellent annak, hogy növeljük je­lenlétünket — eladóként, vevőként, kooperáló partnerként — a tőkés piacon is. Ez pedig élénk diplomáciát, aktív kapcso­latépítést követel. A magyar külpolitika nemzetközi kapcso­latrendszerében igyekszik érvényt szerezni a békés egymás mellett élés elveinek, előmozdítani a békés együttműködést, s kész egyenjogú érdemi tárgyalásokra minden állammal, amely hajlandó elősegíteni a nemzetközi feszültség csök­kentését, a bizalom légkörének kialakítását. Az idei őszi szolidaritási akciósorozat szerves része a ha­zánk felszabadulása 40. évfordulójára és az MSZMP XIII. kongresszusára való felkészülésnek. A sorozat rendezvényei — gyűlések, kiállítások, barátsági, szolidaritási és kulturális napok, felszabadulási ünnepségek, nemzetiségi békeestek, külpolitikai fórumok stb. — célul tűzik ki, hogy kifejezzék a magyar nép elszánt békeakaratát, s hogy — különösen a fiatalok közül — mind többen találják meg a békéért való tenniakarás társadalmilag hasznos módjait. Gáti István Helmut Kohl sajtóértekezlete Az NSZK kormánya pár­beszédre és együttműködés­re törekszik a Varsói Szerző­dés minden tagállamával — jelentette ki pénteki, bonni sajtóértekezletén Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. A nyugatnémet kormányfő ismertette, hogy ezzel kap­csolatban a legközelebbi hó­napokban milyen magas szintű találkozókra készül­nek. Erich Honecker bonni útjáról azt mondta, hogy várja az NDK végső dönté­­sét a látogatás időpontjára. A tizedik bejelentett kísérleti atomrobbantás Az Egyesült Államok csü­törtökön a föld alatti kísérle­ti atomrobbantást hajtott végre a nevadai sivatagban. Az amerikai energiaügyi mi­nisztérium közlése szerint a robbanó szerkezet hatóereje kevesebb volt húsz kiloterm­­­ánál. Az idén a mostani volt a tizedik bejelentett atomkár­sérlet a nevadai telepen.

Next