Fejér Megyei Hírlap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
2. OLDAL A megyei tsz-szövetség tárgyalta A belső ellenőrzés felkészült embereket követel A fejér megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége tegnap délelőtt Székesfehérváron tanácskozott. A fórumon a többi között megtárgyalták Kulcsár Sándor ellenőrzési irodavezető előterjesztését a szövetkezeti belső ellenőrzési munkáról. Nagy Lászlónak, a TESZÖV elnökének vezetésével lezajlott fórumon megállapították: a szövetkezeti gazdaságokban is mind jobban értik, hogy milyen nagy szerepe van a gazdálkodásban a belső ellenőrzésnek. A felszólalók: Szabó László, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának munkatársa, Kovács Ferenc csákvári, Bálint János enyingi tsz-elnökök, dr. Borza János megyei főügyész, dr. Hárs László, a TOT képviseletében, Breznyánszky Gyuláné, a Fejér megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, dr. Dudar István TESZÖV-titkár egyértelműen rögzítették, hogy a szövetség szintjén színvonalas ellenőrzési munkát végeznek és a gazdaságok igyekeznek felzárkózni, jól kihasználni a belső ellenőrzésiben rejlő lehetőségeket. A tsz-szövetség és a NEB együttműködése is nagyon jó hatással van az üzemi munka erősítésére. A továbbiakban arról szóltak, hogy például milyen módon lehet a belső ellenőr a vezető első számú segítője. Hogyan lehet a vezetés szerves része. Miért tudják alapvetően fontosnak azt, hogy a gazdálkodás, az egész üzem tevékenységének ellenőrzéséhez a belső ellenőr egyedül kevés, nem szabad csak az ő személyére leszűkíteni ezt a munkát. A „bocsánatos bűnök”-ről az az illetékes szervek véleménye, hogy azoknak a tanulságát sem vonják meg mindig a szükséges mértékben és időben. Az elnökség ajánlása ebben a témakörben az, hogy az eddigieknél jobban, szervezetten törődjenek a belső ellenőrök képzésével. A munkafolyamatok ellenőrzését sem szabad csak a belső ellenőrre bízni. A munkában szinte kivétel nélkül mindenkitől nagyobb következetességet várnak, hiszen a közvagyon védelme olyan feladat, amely nem nélkülözheti a folytonos támogatást. A belső ellenőrnek pedig felkészült embernek kell lennie, olyannak, aki képes átlátni az egész üzemi tevékenységet, és erős kapcsolatokkal rendelkezik a tagság érdekeinek védelmében. Az elnökség az előterjesztés alapján, a felszólalások figyelembevételével határozatot fogadott el. (pdf) Lövöldözések Libanonban Újabb csatározások voltak csütörtök este a libanoni fő,várostól délkeletre és magában Bejrútban. Az összecsapások Szak el- Garb térségében kezdődtek, de a harcok hamarosan átterjedtek a főváros keresztény negyedére. A tűzpárbaj kirobbanása előtt temették el a keresztény negyedben Pierre Dzsemajelt, a keresztény jobboldal legismertebb vezetőjét. Egyelőre nem világos, hogy az összecsapás kapcsolatban van-e a temetési szertartással. A UPI szerint a lövöldözésben a keresztény és drúz tr milíciák fegyveresei vettek részt, míg az AFP úgy tudja, hogy a harci villongások a drúz milicisták és a libanoni hadsereg egységei között robbantak ki. Helyi idő szerint éjszaka fél tizenegykor tűzszünetet hirdettek ki, a jelentések szerint a nyugalom fokozatosan helyreállt. A csatározásoknak nincsenek áldozatai, de anyagi károk keletkeztek és a főváros több pontján tűz ütött ki. líMlül Mitterrand villámlátogatása Francois Mitterrand francia elnök csütörtökön este villámlátogatásra Lisszabonba érkezett. Rögvest találkozott Mario Soares portugál kormányfővel. A francia elnök előzőleg II. Hasszán marokkói királlyal tárgyalt Rabatban. A Reuter brit hírügynökség értesülése szerint Mitterrand és Soares találkozóján feltehetően a Szocialista Internacionálénak és a dél-afrikai „frontállamoknak” a jövő héten a tanzániai Arusában tartandó konferenciájáról volt szó. A portugál kormányfő hamarosan ötnaposhivatalos látogatásra az egykori portugál gyarmatra, Mozambikba utazik. A francia elnök rabati kormányforrások szerint a hét végén visszatér a marokkói fővárosba, ahol — mint előző látogatásán — elsősorban a marokkói-líbiai államszövetségéről tárgyal. Az utóbbi ügyben tapasztalt francia diplomácia élénkség jele, hogy Claude Cheysson külügyminiszter csütörtökön este egynapos látogatásra Algériából Tunéziába érkezett. A párizsi diplomácia vezetőjének tuniszi tárgyalásai középpontjában annak a szerződésnek a kérdése állt, amelyet IWrakkó és Líbia kötött el?, mással az államszövetségről. Claude Cheysson tárgyalt Faruk Kaddamival, a PFSZ politikai osztályának a vezetőjével is. Hol tart ma Vietnam? (2.) Szembenállás vagy párbeszéd Hanoi — sok más ázsiai városhoz hasonlóan — inkább hangulatával, a középeurópai ember számára gyökeresen eltérő, egzotikus összképével hat a látogatóra, mint egy-egy kiemelkedő látványosságával. A távolkeleti ország vérzivataros történelme, s különösen az elmúlt évtizedek gyilkos háborúi, terrorbombázásai egyébként sem kedveztek a mi szóhasználatunkban szereplő „műemlékvédelemnek”. Ez nem azt jelenti persze, hogy a vietnami főváros ne kínálna számos, messze földön híres érdekességet. Háborús mementók Ezek megtekintésére a hanoi vendéglátók általában felhívják a figyelmet. A Zászlós toronytól, ettől a XIX. század elejéről származó, s napjainkra Hanoi egyik szimbólumává vált 42 méter magas építménytől nem messze található a Vietnami Néphadsereg Múzeuma. Termei soha nem néptelenek, sűrűn járnak ide iskolai csoportok is. Az apró, fekete hajú, fénylő szemű gyerekek fegyelmezetten követik tanárukat, körbeállva a franciákkal vívott sorsdöntő Dien Bien Phu-i csata lefolyását bemutató jókora térképmakettet, vagy a legutóbbi, alig öt esztendeje lezajlott kínai „büntető támadást” ismertető tablókat. A múzeum ugyanis — tegyük hozzá, sajnos — nem csupán a régmúlt történelmi korok emlékeit őrzi, s nem fejeződik be az Egyesült Államok elleni heroikus küzdelem korszakával. Ezt tükrözi a múzeum épülete előtt elhelyezett szabadtéri kiállítás, ahol a mementóként megőrzött amerikai hadfelszerelés, vagy a felszabadító erők egykor Saigonba elsőként bevonult páncélosától néhány méterre egy 1979-ben lelőtt kínai repülőgép roncsai is láthatók. Elszomorító ez; nem hagyja elfelejteni, hogy Vietnam népe, amelynek olyannyira szüksége lenne a békés fejlődésre, a választott úton való előrelépésre a szocializmus alapjainak megteremtéséhez, az 1975-ös győzelem óta sem tudja energiáit teljes egészében a nyugodt építőmunkára fordítani. Rendezési javaslatok Pedig a hetvenes évek közepén volt olyan időszak, amikor az országegyesítés után Hanoiban épp a békés nemzetközi környezetre alapozva dolgozták ki a fejlesztési terveket, s diktáltak később túlzottnak bizonyult tempót a kívánt átalakuláshoz. Ám a remények meghiúsultak, a kambodzsai események, majd Kína szembefordulása alapjaiban módosította a feltételeket. S a feszültség napjainkban, immár fél évtizeddel az új Phnom Phen-i vezetés hatalomra jutása után sem szűnt meg. A Pol Pot eltávolított kormányzatához hű, hathatós kínai támogatást élvező erők tovább folytatják harcukat, mindenekelőtt a thaiföldi—kambodzsai határvidéken, saját céljaikra használva fel a körzetben elhelyezett menekülttáborok lakóit is. Hanoiban nemegyszer leszögezték, hogy békés, tárgyalásos úton a konfliktus tartós, átfogó rendezésére törekszenek. Ezt a célkitűzést több alkalommal is megismételték már az indokínai szocialista testvérországok (Vietnam, Kambodzsa és Laosz) jó néhány magas rangú találkozóján, így legutóbb a vientianei csúcskonferencián. Nguyan Co Thach, a hanoi diplomácia vezetője, csakúgy, mint más vietnami vezetők számtalanszor hangsúlyozták: „Vietnam nem érdekelt a szembenállás tartósításában, ellenkezőleg, a párbeszéd beindítását szorgalmazza a Délkeletázsiai Nemzetek Szervezetének (ASEAN) tagállamaival. Rugalmas álláspont Konstruktív felelet mindeddig nem fogalmazódott meg, sem az ASEAN-országok, sem Kína részéről. Sőt, a hanoi külügyminisztérium nemrég kiadott hivatalos nyilatkozata szerint Kína továbbra is Vietnam nemzetközi politikai és gazdasági elszigetelésére törekszik, miközben nem zárja ki a katonai eszközök felhasználását sem. Az elmúlt hónapok tucatnyi jelentése támasztja alá, hogy a két ország határtérségében valóban nem sokat javult a helyzet. Hosszú heteken keresztül egymást érték az összecsapások, a szomszédos körzetek csapategységeit riadókészültségbe helyezték. A tüzérségi támadások több száz halálos áldozatot követeltek. Hanoiban soha nem titkolták: a honvédelmi kötelezettségek súlyos megterhelést jelentenek a korszakos feladatok sorával szembenéző vietnami népgazdaságnak. Olyan emberi és anyagi erőket vonnak el, amelyeket eredményesebben lehetne felhasználni a gyengén fejlettség igájának lerázásához. Szükség esetén azonban — emelte ki az említett nyilatkozat — Vietnam a múltban tapasztalt elszántsággal száll szembe minden támadóval. Vietnam a szocialista világrendszer része, élvezi a Szovjetunióval kötött biztonsági szerződés előnyeit, a testvérországok cselekvő szolidaritását. (Vége) Szegő Gábor Kiemelt cél: a kereskedelmi hálózat bővítése. A hanoi vásárcsarnok, a Dong Xuan (képünkön) az állami üzletek mellett magánkereskedők boltjainak is otthont ad FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. SZEPTEMBER 1. SZOMBAT Szolidaritás és béke Immár két generáció nem ismer: a háború borzalmait, mit jelent állandó félelemben élni, rettegni a bombázásoktól, szenvedni a nélkülözéstől. Úgy kell élnünk, úgy kell cselekednünk, hogy a mai fiatal emberek soha ne is ismerjék meg ezeket a szörnyűségeket. Mert nem tagadhatjuk, hogy ma is vannak erők, amelyek fenyegetik legdrágább kincsünket, a békét. A háborús fenyegetés ellen az előtt kell harcolni, mielőtt megszólalnak a fegyverek. Méginkább így van ez, ha nukleáris fegyverekről van szó. Ez a gondolat vezérli a világszerte egyre erősödő békemozgalmat, s ez az irányító gondolata a béke magyar híveinek is. Különös aktualitást ad ennek a gondolatnak, hogy ezekben a napokban emlékezünk meg a második világháború kitörésének 45. évfordulójáról, arról a napról, amikor a világhódító terveket forgató hitleri birodalom kirobbantotta azt a világégést, amely 50 millió emberéletet követelt. A Magyar Szolidaritási Bizottság ebben a szellemben indítja meg immár hagyományos őszi szolidaritási akciósorozatát. Az akciósorozat célja a magyar közvélemény széles körű tájékoztatása a világban folyó eseményekről, azok okairól és a békét fenyegető veszedelmek leküzdésének módjairól. Melyek ezek a veszedelmek? Mindenekelőtt a soha nem látott mértékű fegyverkezés. De ez csupán az egyik következménye az imperialista politika fokozódó agresszivitásának. Az USA vezető körei a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is saját politikai céljaikra igyekeznek kihasználni. Megszakítják az államközi megállapodásokat, kereskedelmi, hitel- és technológiai blokádot szerveznek, a nyomás, az embargó és a szankciók különböző módszereihez folyamodnak azokkal az országokkal szemben, amelyek nem hajlandók alávetni magukat a diktátumuknak. Ezzel akadályozzák a világ létfontosságú gazdasági problémáinak megoldását, hátráltatják a kilábalást a tőkés gazdasági válságból. Mindez a tőkés országok dolgozói heyzetének további romlásához vezet. Folytatódik az áremelkedés, példátlan méreteket ölt a munkanélküliség, fokozódik a létbizonytalanság. Különösen súlyos a fejlődő országok túlnyomó többségének helyzete. Az imperialista államok, a politikai és gazdasági nyomás valamennyi eszközét felhasználva, a válság terheit ezekre az országokra hárítják, és tovább növelik azok neokolonialista kizsákmányolását. Mélyül a fejlődő és fejlett tőkés országok gazdasági szintje közötti szakadék, fokozódik százmilliók nyomora éséhínsége. Ez veszedelmesen fokozza a feszültséget a világban. Mi ebben a helyzetben a teendőnk, összefogva a világ békeszerető, haladó erőivel, támogatunk minden kezdeményezést, amely a béke megerősítését szolgálja. A Varsói Szerződés tagállamai számtalan kezdeményezést tettek ebben az irányban. Sajnos, ezek legtöbbje eddig elakadt az imperialista körök makacs ellenállásán. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy a tömegek nyomása meghátrálásra késztetheti az agresszió híveit. A Varsói Szerződés tagállamai — köztük hazánk —, nagy súlyt helyeznek arra, hogy elősegítsék a világban meglévő feszültséggócok és fegyveres konfliktusok felszámolását, újabbak keletkezésének megakadályozását, minden vitás nemzetközi kérdés békés, tárgyalásos rendezését. Nemcsak szavakban, hanem tettekben is szolidárisak vagyunk a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi haladásért, a gazdasági fejlődésért küzdő népekkel, támogatjuk harcukat az imperialista agresszió, a gyarmatosítás, a fajüldözés politikája ellen. A Varsói Szerződés tagállamainak összehangolt nemzetközi tevékenységéből aktívan kiveszi részét hazánk is. Országunknak elsősorban építőmunkánk eredményessége, belső fejlődésünk ad nemzetközi befolyást és tekintélyt. A világ figyel arra, mit teszünk a magunk erejéből gondjaink csökkentéséért. Jól felfogott gazdasági érdekeink is kiterjedt nemzetközi munkára ösztönöznek bennünket. Adottságaink és szükségleteink miatt különösen fontos számunkra a részvétel a nemzetközi munkamegosztásban, mindenekelőtt a szocialista integrációban. Ez nem mond ellent annak, hogy növeljük jelenlétünket — eladóként, vevőként, kooperáló partnerként — a tőkés piacon is. Ez pedig élénk diplomáciát, aktív kapcsolatépítést követel. A magyar külpolitika nemzetközi kapcsolatrendszerében igyekszik érvényt szerezni a békés egymás mellett élés elveinek, előmozdítani a békés együttműködést, s kész egyenjogú érdemi tárgyalásokra minden állammal, amely hajlandó elősegíteni a nemzetközi feszültség csökkentését, a bizalom légkörének kialakítását. Az idei őszi szolidaritási akciósorozat szerves része a hazánk felszabadulása 40. évfordulójára és az MSZMP XIII. kongresszusára való felkészülésnek. A sorozat rendezvényei — gyűlések, kiállítások, barátsági, szolidaritási és kulturális napok, felszabadulási ünnepségek, nemzetiségi békeestek, külpolitikai fórumok stb. — célul tűzik ki, hogy kifejezzék a magyar nép elszánt békeakaratát, s hogy — különösen a fiatalok közül — mind többen találják meg a békéért való tenniakarás társadalmilag hasznos módjait. Gáti István Helmut Kohl sajtóértekezlete Az NSZK kormánya párbeszédre és együttműködésre törekszik a Varsói Szerződés minden tagállamával — jelentette ki pénteki, bonni sajtóértekezletén Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. A nyugatnémet kormányfő ismertette, hogy ezzel kapcsolatban a legközelebbi hónapokban milyen magas szintű találkozókra készülnek. Erich Honecker bonni útjáról azt mondta, hogy várja az NDK végső döntését a látogatás időpontjára. A tizedik bejelentett kísérleti atomrobbantás Az Egyesült Államok csütörtökön a föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre a nevadai sivatagban. Az amerikai energiaügyi minisztérium közlése szerint a robbanó szerkezet hatóereje kevesebb volt húsz kilotermánál. Az idén a mostani volt a tizedik bejelentett atomkársérlet a nevadai telepen.