Fejér Megyei Hírlap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
GÉPÍRÓNŐ SZINDRÓMA GYERTYÁT GYÚJTOK V. ■ ■■ — ■—■ IGAZOLT AGGODALMAK LOTTÓ-GYORSLISTA Együttműködéssel a világ élvonalában maradni A kukoricanemesítési eredmények — mondják a martonvásáriak — egyelőre szegények. Jelenleg az országban főként amerikai hibrideket termelnek. Ha azt akarjuk, hogy egy magyar fajta nagy irányokban elterjedjen, ahhoz egyértelműen jobbnak kell bizonyulnia az amerikai hibrideknél. Ma már rendel FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MELYjj BIZOTTSÁGA És 1j MECYfi TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csütörtök, 1984. november 1. XL. évfolyam, 257. szám Ára: 1,40 Ft Ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság Jövőnket alapozó kutatások Martonvásáron Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén a tudománypolitikai irányelvek megvalósulásának tapasztalatairól tárgyalt a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári mezőgazdasági kutatóintézetében. A jelentést dr. Győrffy Béla, a megyei pártbizottság tagja, a kutatóintézet igazgatója terjesztette a testület elé. A napirendi pont vitájában részt vett dr. Szanics László, az intézet pártszervezetének titkára, dr. Teplán Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia természettudományi főosztályának vezetője és Juhász Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa. Az elmélet és a gyakorlat szoros összhangja A jelentés hangsúlyozta, hogy a kutatásnak ki kell terjednie a jövőt megalapozó elméleti alapkutatásokra is, és ugyanakkor a mának szóló konkrét feladatokra is. Az intézet alapfeladata az elméleti kutatások folytatása. Elsősorban a szövet- és sejttenyésztés az a híd, amely öszszekapcsolhatja a molekuláris genetikát a gyakorlati növénynemesítéssel. A hibrid búza vonatkozásában például eljutottak odáig Martonvásáron, hogy a gyakorlati előállítás küszöbére jutottak, s esetleg már a 80-as évek legvégén megjelenhet a termelésben. A klasszikus növénygenetika fejlesztésében is jelentős előrelépés történt az utóbbi években. A mezőgazdaságban igényként jelentkező környezetkímélő eljárásoknak mind nagyobb teret szentel a kutatás, ennek legfontosabb eszköze a betegségekkel szemben ellenálló növények kinemesítése, hogy lehetővé váljék a vegyszerterhelés csökkentése a termésmennyiség párhuzamos növelésével. Ezt a kérdést más kutatóintézetekkel együttműködve szándékoznak megoldani a martonvásáriak. A tudománypolitikai irányelveknek az a fontos eleme, hogy a kutatás és a gyakorlat szorosan összekapcsolódjék, a búza vonatkozásában jórészt már megoldódott. Ezt bizonyítja, hogy az idén több üzemben 8 tonna feletti hektárátlaggal, egyes kisebb táblákon pedig 10 tonna feletti terméssel fejeződött be az aratás. Az intézet kisparcelláin már elérték a 12—13 tonna hozamú takarmánybúza termést is. Az ország búza vetésterületének martonvásári fajtákkal bevetett része az idén meghaladta a 600 ezer hektárt. Az intézetben már jelenleg „készen vannak” a mostaninál bővebben termő fajták, ami biztosítja, hogy a következő években versenyben maradunk a búzatermesztésben.keznek olyan kiinduló forrásokkal, amelyek jobbak lehetnek, mint az amerikai fajták. Hangsúlyozva a megalapozott eredmények gyakorlati alkalmazását, a martonvásári intézet vezetői óvnak attól, hogy tudományosan kellően meg nemalapozott, esetleg kétséges eredmények idő előtt a gyakorlati termelésbe kerüljenek, így nem értenek egyet olyan eljárásokkal, amelyek csak a termelési költségeket növelik és nem a termést. Az intézet szoros kutatási kapcsolatokat épített ki és tart fenn a szocialista és nem szocialista országok intézeteivel, illetve vállalataival. A martonvásári fajták a szocialista és nyugat-európai országokban egyaránt elterjedőben vannak. Fontos feladatnak tartják a szocialista országokkal folytatandó közös kutatások fejlesztését a KGST keretein belül. A martonvásári intézet 1980 . óta koordinációs központja a KGST kukoricakutatásoknak, amelynek az első eredményei az utóbbi két évben jelentkeztek. A martonvásári kutatóintézetben felfejlődőben van egy aktív, tehetséges, fiatal kutatógárda, amely képes az előző nemzedék eredményeinek továbbfejlesztésére. Még jobb utánpótlást lehetne biztosítani, ha a kutatómunkára alkalmazott fiatalokra nagyobb vonzást gyakorolna a kezdő fizetés (3000—3400 forint). A vita során elhangzott, hogy a gabonatermesztésnek van egy küszöbe — hektáronként 3,7—3,8 tonna —, amely alatt a termelés veszteséges nálunk. Gazdaságilag ez is indokolja a nagy hozamot adó fajták nemesítését és elterjesztését. Az eredmények tükrében elmondható, hogy ma a martonvásári kutatásokra fordított minden forint jobban kamatozik az országnak, mint bármikor. A felszólalók hangsúlyozták a martonvásári kutatóintézet mintaszerű kapcsolatát Fejér megyei mezőgazdasági nagyüzemekkel. A gondok között igen súlyosként jelentkezett, hogy a kutatási műszerek és berendezések felújítására és fejlesztésére bocsátott összegek szerénysége előbb-utóbb fékezőleg hat a kutatómunkára. Dr. Teplán Ferenc felszólalásában méltatta a kutatóintézet vezetésének alkalmasságát, erre a vezetésre az akadémia a következő években is számít — mondotta. A legfontosabb jövőbeni feladatok közt az országos gabonaprogram megvalósításának segítését jelölte meg az akadémia főosztályvezetője a martonvásári intézet számára, amelyhez az itteni kutatók eddig is nagyban hozzájárultak. Ezen belül előre kell lépni a kukoricatermesztés fejlesztését szolgáló nemesítő munkában, hatékonyabban az eddiginél. A végrehajtó bizottság méltányolta azt a mértéktartó, és korrekt hangvételt, amelylyel az intézet igazgatója a kutatók nagyszerű eredményeiről szólt. Martonvásár neve, a kutatók munkája révén, messze túlnő az ország határain, elismerést szerezve a magyar tudománynak. Boór Ferenc, a megyei pártbizottság titkára a vita öszszefoglalójában hangsúlyozta, hogy a martonvásári kutatóintézetben az alkotómunkához nélkülözhetetlen nyugodt, kiegyensúlyozott légkör van, ami nagy vonzó és megtartó erő. A végrehajtó bizottság a jelentés és a vita alapján megerősítette a kutatóintézet tudományos törekvéseit, és kérte az akadémiát, e törekvésekhez a lehetőségekhez mérten járuljon hozzá anyagi eszközökkel is. N. J. Radzsiv Gandhi az ideiglenes miniszterelnök Merénylet áldozata lett Indira Gandhi Gyilkos merénylet áldozatává vált szerdán Új-Delhiben Indira Gandhi indiai miniszterelnök. A kormányfő néhány órával azután halt meg, hogy szikh szélsőségesek a miniszterelnöki rezidencia közelében pisztolyokkal és automata fegyverekkel tüzet nyitottak rá. Az UNI indiai hírügynökség szerint a halál helyi idő szerint 11 órakor következett be. Ugyancsak az UNI közölte, hogy Indira Gandhit azonnal kórházba szállították és az orvosok haladéktalanul műtétet hajtottak végre a több sebből erősen vérző sérültön. Felsőtestéből hét löveget távolítottak el, de a kómába esett kormányfő életét már nem tudták megmenteni. A hírügynökségek jelentése szerint Indira Gandhi rezidenciájából közeli hivatalába indult, amikor helyi idő szerint kilenc óra után tíz perccel két vagy három szikh szélsőséges egy garázsból tüzet nyitott rá. Feltételezik, hogy tettüket bosszúnak szánták, amiért Indira Gandhi júniusban parancsot adott az amritszári aranytemplomban elrejtőzött szikh terroristák elleni rohamra. A merénylők kiléte, pontos száma és további sorsuk egyelőre nem ismeretes. Az UNI indiai hírügynökség azt közölte, hogy a testőr ruhát viselő gyilkosok közül kettőt a kormányfő testőrsége megölt, egyet pedig őrizetbe vett. Egy rendőrségi szóvivő viszont kijelentette, hogy a merényletet elkövető két személyt letartóztatták. Zail Szingh elnök megszakította külföldi körútját és szerdán délelőtt Észak-Jemenből visszarepült Új-Delhibe. Radzsiv Gandhi, a miniszterelnök-asszony fia nyugat-bengáliai látogatását megszakítva, ugyancsak visszautazott a fővárosba. (Folytatás a 2. oldalon) Fejlődő nemzetiségi kultúra Móron Mór város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága tegnap délután ülést tartott. A testület egyebek között a nemzetiségi politika végrehajtásának tapasztalatairól szóló előterjesztést vitatta meg, amelynek előadója Kovács Ferenc, a művelődési-, egészségügyi- és sportosztály vezetője volt. Mór, a Dunántúl egyik legjellegzetesebb német nemzetiségi települése, a becslések szerint ma, mintegy 2—3000- re tehető a nemzetiségi lakosság száma. Képviseletük a különböző szintű testületekben arányuknak megfelelő. Amint az a jelentésből is kiderült, az alapvető törekvés az, hogy a nemzetiségi kultúra ápolásának feltételeit helyben teremtsék meg és az ezzel kapcsolatos teendők végrehajtása igényli a városban élő magyarok és nemzetiségiek még szorosabb együttműködését. Az óvodák közül kettőben 143 gyermek vesz részt német anyanyelvi oktatásban. Az általános iskolákban az összes tanulók 74 százaléka tanul németül, a gimnáziumban pedig tagozatos osztályok működnek. Az iskolákat rendszeresen ellátják német nyelvű sajtótermékekkel. A német nyelvű könyvállományuk folyamatosan gyarapodik, ennek összetétele azonban még mindig nem a legmegfelelőbb. A német nemzetiségi települések szakmai módszertani központja a városi művelődési centrum. Feladata: az anyanyelvi kultúra ápolása. A hazai német zenei kultúra megőrzésében segít a felnőtt fúvószenekar újjászervezése, valamint a művelődési központ énekkara és tánccsoportja. A szellemi és tárgyi értékek megőrzése szempontjából örvendetes, hogy megkezdődött a néprajzi gyűjtési munka. A nemzetiségi kultúra ápolásának rendszeres és értékes eseménye a kétévenként megrendezésre kerülő móri napok. Móron jelentős erőfeszítések történtek a nemzetiségi nyelv, kultúra felélesztésében, erősödik a hagyományok ápolása. Jó ütemben halad a nemzetiségi politika végrehajtására hozott határozatok megvalósulása. E folyamat erősítése érdekében a végrehajtó bizottság részletes feladatokat szabott meg. Sz. Z. A több mint ezer hektár cukorrépa betakarításának felénél tartanak a lajoskomáromi Győzelem Tsz-ben. A termés jó, az eddig betakarított területek hektárátlaga 53,54 tonna Fotó: Rabáczy szilárd Aczél György előadása a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást Művészetpolitikánk időszerű kérdései címmel. Az előadáson megjelenteket — politikai, ideológiai, kulturális és művészeti életünk képviselőit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. (MTI)