Fejér Megyei Hírlap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-04 / 260. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. NOVEMBER 4. VASÁRNAP Az Ady-városiak példája Lemásolni sem lenne szégyen A szabadidő-sportról tanácskoztak nemrégiben Tatán az egész országból összegyűlt sportvezetők. Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke a leglényegesebb feladatok között említette a lakótelepi sportegyesületek megszervezését, illetve a meglévők fokozottabb támogatását. Nos, a megye szép számmal föllelhető kisebb-nagyobb lakótelepein sajnos hiába keressük a kifejezetten lakossági sportigényeket szolgáló közösségi egyesületeket. Mindössze egy létezik Székesfehérváron, a Vorosilovgrád lakótelepen, ámbár az is inkább csak papíron. Sportlétesítményekkel, megfelelő anyagi eszközökkel ugyanis nem rendelkezik, nem csoda, hogy egyéves fennállása óta versenyek rendezésére még nem vállalkozott. Igazán életrevaló, talán követhető példaként szolgáló lakótelepi sportegyesület után a harmadik határba, Győr-Sopron megyébe kellett mennünk. Igazi modern grund Az Ady-város, Győr legnépesebb lakótelepe, mintegy 25—30 ezer embernek ad otthont. A négy—tíz szintes házak sokasága távolról gigantikus erődítményre emlékeztetet, közelebbről azonban derűsebb a kép. A tervezők és az építtető ezen a lakótelepen ellen tudtak állni a sokhelyütt jellemző mennyiségi szemléletnek, a betonhasábok között az átlagosnál jóval több a beépítetlenül hagyott füves, bokros terület, a játszótér. S a tízemeletes házak karéjában, a lakótelepet kettészelő út mentén legalább öt futballpálya nagyságú igazi, modern grund terül el, ez az állami ifjúsági díjjal kitüntetett Ady-városi lakótelepi sportegyesület birodalma. Az Ady-városi miden bizonnyal az ország legnagyobb létszámú sportegyesülete, a híres nagy klubok e tekintetben szinte eltörpülnek mellette. Igazolt versenyzői ugyan nincsenek, de nem hivatalos tagsága óvatos becslés szerint is több ezer főre rúg. A lakótelepi sportegyesület megalakulása előtt valójában nem volt gazdája a házakkal egy időben épített három bitumenes kézilabda-pályának, a „dühöngőnek”, a kosárlabdapályának és a parkban felállított pingpong-asztaloknak. Csupán egy-egy sportnapon népesültek be, egyébként az év nagy részében kihasználatlanul álltak. Lehetetlen ellenállni a csábításnak A döntő változást a városi sportfelügyelőség támogatásával megszervezett lakótelepi sportegyesület létrejötte jelentette, 1978-ban. Azóta az Ady-városi pályákon évente 80—100 rendezvényt tartanak egy sor különböző sportágban. Egy-egy egész esztendőben zajló bajnokság természetszerűleg egy rendezvénynek számít. Az „étlap” bizseregtetően színes és gazdag. Idén asztaliteniszezésben, fejelésben, lábteniszben, görkorcsolyázásban, gombfocizásban, kerékpározásban, kézilabdázásban, gördeszka-hajtásban, röplabdázásban, kispályás labdarúgásban, kosárlabdázásban, sakkban és tollaslabdázásban rendeztek bajnokságot. Ezt egészítette ki a természetjárás, kerékpáros túrázás, valamint az úgynevezett kívánságrendezvények és sportnapok sorozata. Csoda-e, hogy a lakótelepiek nem tudnak ennyi csábításnak ellenállni? A precíz nyilvántartások szerint idén már eddig is csaknem hétezren vettek részt a különféle versenyeken. Az Ady-városban az országos gyakorlattal szemben nem „halmozott résztvevőkben” számolnak, hanem éppenséggel arra kíváncsiak, hány embert sikerül valójában kicsalogatni a pályákra. Márpedig ez tűnik a hitelesebb adatnak . .. A leglelkesebb sportolók magától értetődően a gyerekek. A résztvevők 60 százaléka 16 év alatti, ámbár a „maradék”, a felnőtt korosztály mozgósítása, ha lehet még elismerésre méltóbb eredmény. Kis srácok, mint sportszervezők Az Ady-városi tömegsportegyesület elnöke, szíve, lelke a 70. évében járó, a jó ügy iránti lelkesedésben alighanem felülmúlhatatlan Sztupa László. Meglepő módon nem a pénzt, nem is a létesítményeket tartja legfontosabbnak egy új lakótelepi sportegyesület szervezésénél, hanem a jó munkatársi gárdát. Igaz, szerfölött magas igényeket támaszt az önkéntes, társadalmi munkában dolgozó sportszervezőkkel szemben; olyan embereknek kell lenniük, akik nemcsak értik, hanem szeretik is a sportot. Olyannyira, hogy drága szabadidejüket sem sajnálják rá. Győrben minden jel szerint sikerült megtalálni ezeket a profi módszerekkel és amatőr lelkesedéssel buzgólkodó aktívákat. Az egyesület 9 főnyi elnöksége két hetente tart munkaértekezleteket, amelyen az éppen lefutott rendezvényeket értékelik és a soron következőket készítik elő. Még az igazolt hiányzás is ritkaságszámba megy. Hasonló odaadással ügyködnek az egyesület úttörő-, ifjúsági- és nőbizottságai is, amelyek a maguk köreiben végzik el a mozgósítást. A leglelkesebb sportszervezők maguk a gyerekek, akik lépten-nyomon bekopognak „Laci bácsihoz” új feladatokért, vagy legalábbis a következő versenyekről kíváncsiskodni. Aztán szaladnak szétkürtölni a friss híreket. Nem pénzkérdés Egy délutánnyi ismerkedés alapján úgy tűnik, a győri példa bárhol követhető, s aligha szégyen lemásolni. A jól működő, a lakosság sportolási igényeit színvonalasan kielégítő lakótelepi sportegyesület létrehozása ugyanis nem pénzkérdés. Az Adyvárosiak a városi tanácstól kapott 30 ezer forinttal gazdálkodnak, s e szerény öszszegből jól kijönnek. A legszükségesebbre, érmekre, oklevelekre, apró jutalmakra, játékvezetői díjakra ez is elegendő. Soha okosabb befektetést, mindössze 4—5 forintba kerül egy-egy városlakó egész évi változatos és rendszeres sportolása. Nehezebb ügy a létesítménykérdés. A nem túl előrelátó módon elspórolt lakótelepi sportpályákat időszerű lenne pótolni és talán ez sem megoldhatatlan. Értelmes, közérdekű célokért sokan hajlandók tenni, akár szerény anyagi hozzájárulásról, akár társadalmi munkáról van szó. A többi valóban csupán lelkesedés és lelemény dolga. Mint Győrben, az Ady-városban. Posch Ede Az Ady-városi lakótelepi sportegyesület birodalma. Az újonnan épült kondícióterem rá sem fért a fotóra... SAKK Három héttel ezelőtti hétlépéses mattfeladványunkban (V: Ke7, Bg3, Hg1, gyalog f2, g4; S: Kh4, Hg5, gyalog c6) a világos király az f5 mezőt szeretné elérni, de a kétlépéses út — „hála” a sötét huszárnak — némileg meghoszszabodik: 1. Kd7!, c5 2. Kc6, c4 3. Kd5, c3 4. Ke5, c2 • 5. Kf51, dV 6. Bh3t!, Hh3, 7. Hf3 matt! Ugye ínyencfalat, látszik rajta, hogy egy cukrász készítette!) Mai feladványunk tulajdonképpen kettő. Ha a világos királyt áthelyezzük hl-re, akkor egy másik feladványt kapunk. Mindkettőben világos ad mattot négy lépésben. A megfejtéseket a megyei sakkszövetség címére kérjük beküldeni a jövő hét végéig. Kosárlabda Sárbogárdi Videoton-Szigetvár 101:89 (51:41) Pénteken este Sárbogárdon játszották le az NB Ies találkozót. A sárbogárdiak akár nagyobb arányban is győzhettek volna, ha jobban összpontosítanak a mérkőzés befejezése előtt. Legjobb dobók: Tőke 23, Tajti 22, Sáfrány 18, Gyarmati 17, Egri 10. A sárbogárdiak november 7-én 11 órakor MNK-mérkőzést vívnak Sárbogárdon a Bp. Áfor együttesével. Utánpótlás bajnokság Videoton-Csepel 2:2 (2:1) Csepelen már pénteken délután lejátszották az utánpótlás bajnoki mérkőzést. A fehérváriak így álltak fel: Koszta — Molnár, Háden, Pál, Bregovits — Sallói (Antal), Csrepka, Gyenti — Hetyési, Faddi, Fuisz. A Videoton góljait Csrepka és Fuisz szerezték. A 70. percben tizenegyeshez jutott a Csepel, a büntetőt azonban Koszta nagy bravúrral hárította. A döntetlen igazságos eredmény. Bettega súlyos autóbalesete Roberto Bettega, az egyik leghíresebb olasz labdarúgócsillag pénteken az olaszországi Novara közelében súlyos autóbalesetet szenvedett. A 33 esztendős egykori torinói játékos a rendőrségi jelentések szerint eddig ismeretlen okból letért az útról, és többszöri forduló után a szántóföldön landolt. Bettega több bordája, valamint nyakszirtcsontja törött el. A Juventus egykori labdarúgója — 1970-ben mutatkozott be a torinói gárdában — hétszer nyert olasz bajnoki címet, és 1983-ban a „zebrák” BEK-ezüstérmével búcsúzott. Jelenleg a kanadai Blizzards csapatában játszik, de egyes híresztelések tudni vélik, hogy visszatérni készül hazájába, a brazil Zicot is felvonultató Udinese vetett rá szemet. Sport________ Best „lehullott” George Best, az angol labdarúgó-bajnokság egykori csillaga, majd „botrányhőse” ismét hallatott magáról. Szombaton reggel Londonban a rendőrség letartóztatta, mert ittasan vezette a gépkocsiját. Jégkorong Vereség az FTC-től Miskolcon megkezdődött a városi műjégpályán az ÉDOSZ nagydíj. A Székesfehérvári Volán első mérkőzését a Ferencvárossal vívta és 5:2 arányú vereséget szenvedett. A Volán a következő összeállításban játszott: Kovalcsik — Pintér, Katona, Pesti, Palla, Kiss T., csere: Kolbenheyer, Májer, Farkas, Laki, Földi, Sarkadi, Urbanics, Gilián, Kövessy, Terjék, Kóger, Hegyi, Weiss. A gólokat Kiss és Májer ütötték. A másik találkozón a kassaiak junior csapata 6:1-re győzte le az Újpesti Dózsát. 7. OLDAL Csepel-Videoton 0:0 Célszerű (?) döntetlen Csepeli viszonylatban szokatlanul népes, 3000 főnyi közönség előtt Lazin játékvezető nyomában az alábbi öszszeállításban léptek pályára a csapatok: Csepel: Gelei — Kincses B., Elekes, Szabó, Gálhidi — Kelemen, Krasznyánszky, Kincses S. — Keneszt, Csucsánszky, Krisztin (Varga a 60. percben). Videoton: Disztl P. — Végh, Nováth, Csuhay, Horváth — Palkovics, Csongrádi, Wittmann — Burcsa, Gömöri (Fuisz a 71. percben), Májer. A mérkőzés után a nézők csaknem hajba kaptak azon, miért volt rossz a meccs? Mert hogy rossz volt, azon senki sem vitatkozott... A csepeliek a Videotont kárhoztatták, mondván, hogy az ő csapatuk ennyire képes, a listavezetőtől azonban sokkal többet vártak. A fehérvári szurkolók viszont a közelgő kupavisszavágót emlegették jobb híján, megbocsátható elfogultsággal. Akárhogy is, a hazai csapat olyan lassú és nehézkes volt, mint egy lerobbant régi Csepel teherautó, és szó ami szó, a tartalékos Videotonnak láthatólag nagyon megfelelt ezen a délutánon ez az álmosítóan lassú tempó. Ennek megfelelően a 90 perc túlnyomó részében a két tizenhatos között folyt a játék, amelyet a tömérdek hiba méginkább lerontott. Az első félidőben a Videoton kezdeményezett többet, játékosai távoli lövésekkel próbálgatták a „kis” Géléi ügyességét. A hajdani válogatott kapus fia be is bizonyította, hogy nem hiába tartják tehetségnek. Igazi gólveszély az első 45 percben mindössze kétszer adódott. Előbb a csepeliek szerezhettek volna gólt, de a 30. percben a jó cselekkel kitörő Kénoszt közeli lövését Disztl jó reflexszel szögletre ütötte. Nyolc perccel később a másik kapunál Burcsa ugrott ki egy jó indítással, de lövése fölé szállt. A második félidő elején megkönnyebbülten fölsóhajtott a Videoton-párti közönség, ugyanis a kispadon ülő Szabó, a gólkirály, nekivetkőzött, ám hamar kiderült, hogy csupán a fotósok kedvéért, mert megint visszaült a kispadra Vadász mellé ... Sokáig semmi érdemleges nem történt, mígnem az 58. percben Csongrádi Gömörit szöktette, de a csatár kecsegtető helyzetből 14 méterről csúnyán mellé lőtt. A túloldalon Csucsánszky két nagy lövése okozott pillanatnyi izgalmat. Az elsőt Disztl bravúrral ütötte szögletre, a másik kicsivel fölé szállt. A 71. percben Fuisz László személyében újoncot avatott a Videoton. A fiatal csatár nem is mozgott rosszul, egyszer a kapu torkában alig maradt le Májer beadásáról, de túl szép lett volna, ha ezt a keserves meccset épp egy újonc dönti el. A hátralevő csekély időben két, az eredménnyel maximálisan elégedett csapat játszogatott egymással, gólra nem volt remény. Fura mérkőzést vívott Csepelen a két csapat. Semmi szín alatt nem akart egyik sem veszíteni, a győzelem érdekében azonban nem is mertek kockáztatni. A körülményekhez képest a Videoton számára célszerűnek látszik a döntetlen, hiszen ezzel megőrzi helyét a táblázat élén. Ám, a bajnokság vége még messze van, s a végelszámolásnál könnyen lehet, hogy hiányozni fog a másik pont, amely a fehérváriak óvatossága miatt a csepeliek birtokába került. P. E. További eredmények DMVSC—Bp. Honvéd 1:0 (0:0) DMVSC: Mező — Paróczai, Szigeti, Till, Kiss — Szabó, Supka, Tóth (Deákvári 58. p.) — Magyar Zs. (Fodor 87. p.), Mörtel, Benyó. Bp. Honvéd: Andrusch — Sallai, Nagy, Garaba, Varga — Kovács K. (Kerepeczky a 65. p.), Sikesdi, Détári — Bodonyi, Dajka, Esterházy. Igen jó iramú, küzdelmes mérkőzést láthatott a nagyerdei stadion szép számú közönsége. A hazai együttes — kezdeti elfogódottsága után — méltó ellenfele volt a bajnokcsapatnak, s a játék egyes szakaszaiban fölé is kerekedett. A hetek óta igen jó formában lévő DMVSC megérdemelten győzött. Jók: Paróczai, Till, Szabó, Supka, Mörtel, illetve Sallai, Nagy, Détári, Bodonyi. Eger—V. Dózsa 1:0 (0:0) Eger: Bodolai — Varga, Zsidai, Szert, Smutzer — Szebegyinszky, Lengyel, Megygyesi, Csepregi — Kiss T., Sass. Ú. Dózsa: Szendrei — Herédi, Kovács, Sarlós, Szabó — Ebedli, Kardos, Steidl — Kiss S., Törőcsik, Kerekes. Unalmas első félidő után a második játékrészben javult a játék irama, a hazai együttes többet támadott, de a csatárok sorra hagyták ki a helyzeteket. Az egriek gyors ellentámadásokkal próbálkoztak, s közvetlenül a befejezés előtt a csereként beállt Kiss Gy. a hálóba talált. Az egriek először győztek az V. Dózsa ellen. Jók: Varga, Megyesi, Szert, Kiss T., illetve Szabó, Steidl. Békéscsaba—SZEOL AK 1:0 (1:0) Békéscsaba: Baji — Vígh (Királyvári 61. p.J, Kerekes, Baranyi, Fabulya (Plastyik 85. p.) — Steigerwald, Pásztor, Takács — Kanyári, Sulija, Szekeres. SZEOL AK: Szabó L. — Balázs, Somogyi, Szabó Gy., Polyvás — Orosházi, Deák, Gruborovics (Móricz 63. p.) — Birkás, Kun (Bárány 46. p.), Balogh. A találkozó túlnyomó részében a nagy iramot diktáló hazaiak szinte egykapuztak a jórészt csak védekezéssel törődő Békéscsaba ellen. A Szeged akarásával ezúttal nem volt baj, de a Tiszaparti csatárok továbbra is vészes gólszegénységben szenvednek, elképesztő helyzeteket hagynak kihasználatlanul. A döntetlen reményében harcba szálló vendégek végül egy nagy védelmi hibának köszönhetik a győzelmet. A Békéscsaba a szerencsével sem állt hadilábon. Jók: Baji, Kerekes, Pásztor, illetve Balázs, Deák, Balogh. Haladás VSE—Zalaegerszeg 1:0 (0:0) Haladás: Hegedűs — Horváth, Vörös Cs., Pásztor, Vörös I. — Bognár, Nagy, Fitos, Topor (Marton 60. p.), — Gyurmánczy, Görög (Pados 88. p.). ZTE: Balázs — Molnár, Csepregi N., Török, Péter, — Nagy T., Czigány (Farkas 70. p.), Soós, Galántai, — Takács (Kovács 79. p.), Kass. Változatos, küzdelmes mérkőzésen sok hibával játszottak a csapatok. Szünet után a Haladásnak sikerült összeszednie magát, és mivel nagyobb elszántságot mutattak, sikerült megszerezniük az igen értékes két pontot. Jók: Pásztor, Bognár, Fitos, illetve Péter, Soós. Rába ETO—Ferencváros 5:1 (2:0) Vasárnap játsszák: Tatabánya—Pécs, Vasas— MTK-VM.