Fejér Megyei Hírlap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
ELHUNYT USZTYINOV MARSALL FELSZABADULÁSUNK ÉVFORDULÓJÁT KÖSZÖNTÖTTÉK HAZÁNK SZÉNBÁNYÁSZATÁNAK NINCS ADÓSSÁGA MARTONVÁSÁR „SORS SZIMFÓNIÁJA* !■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ kkkkki Ülést tartott a Fejér megyei Tanács Lakástámogatás a rászoruló családoknak A tanács új elnökhelyettese, Heller Julianna Fejér megye Tanácsának tegnap délelőtti ülése előtt tanácskozott a végrehajtó bizottság, ezután pedig a megyei tanácstagok kommunista csoportja. A testület ülése kilenc órakor kezdődött. A résztvevőket Teubel György tanácselnök köszöntötte, majd a tanács elfogadta a tárgysorozatot. Első napirendi pontként személyi kérdésről tárgyalt a testület. Listár Sándornak, az ügyrendi és igazgatási bizottság elnökének előterjesztése alapján kimondta Heller Julianna megyei tanácstaggá történt megválasztásának törvényességét. Ezután a korábban megüresedett tanácselnök-helyettesi tisztség betöltésére került sor. Bodnár Lászlóné, a Hazafias Népfront megyei titkára, a népfront megyei elnökségének nevében ajánlotta az elnökhelyettesi posztra, a lovasberényi születésű Heiter Juliannát, aki mostanáig az Ikarus fehérvári gyárának igazgatóhelyettese volt. Amegyei tanács titkos szavazással, minősített többséggel, megválasztotta a megyei tanács elnökhelyettesének Heller Juliannát, aki esküt tett a testület előtt. A továbbiakban elfogadta a tanács végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett tevékenységéről és a fontosabb eseményekről szóló tájékoztatót, valamint a tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést. Ezt követően az MSZMP KB 1984. október 9-i állásfoglalása alapján tárgyalta a testület Fejér megye Tanácsa és szervei munkájának továbbfejlődéséről szóló előterjesztést. A napirendi pont előadója, Teubel György, megyei tanácselnök e tárgykörben hangsúlyozta: fontos feladat a testület szerepének erősítése, a népképviseleti, az önkormányzati és az államigazgatási jelleg növelése, az irányítás hatékonyságának fokozása, az államigazgatási munka egyszerűsítése, korszerűsítése, a lakosság szükségleteinek mind magasabb szintű kielégítése. Ezért a tanácsi tevékenységben egyre nagyobb szerepet kapott és kap a tervek, a koncepciók közép- és hosszabb távú meghatározása, az anyagi és a társadalmi erőforrások számba vétele és a felhasználás tervszerűbbé tétele is. ötmilliárddal gazdálkodva Dr. Gálicz Tibor és dr. Bajzák Tamás, a vb osztályvezetői terjesztették a tanácsülés elé Fejér megye tanácsainak 1985. évi működési-költségvetési és fejlesztési alap tervjavaslatát. Az írásban kiadott anyaghoz dr. Gálicz Tibor fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben a tervjavaslat legfontosabb számaira hívta fel a figyelmet. A megye tanácsai 1985-ben — a tervezett bevételek beszedésének feltétele mellett — összesen több mint ötmilliárd forinttal gazdálkodnak. Ennek az összegnek mintegy 70 százaléka a működési költségvetésekben a tanácsok és intézményeik fenntartását, működését szolgálja, 30 százaléka pedig a beruházások, fejlesztések pénzügyi fedezetét képezi. A működési költségvetés a legutóbbi néhány évhez hasonlóan, szerény mértékben ugyan, de tovább nő; a fejlesztési lehetőségek szerényebbek, mint amivel a középtávú terv a ciklus utolsó évére vonatkozóan számolt. A társadalmi-gazdasági programokkal egyezően, 1985-ben is az alapellátást nyújtó intézmények működési színvonalának megőrzése, valamint a lakásgazdálkodás, a kórházrekonstrukció és az általános iskolai tanteremépítés fejlesztése a legfontosabb feladat. A tanácsok jövő évi fejlesztési terve 2500 lakás megépülésével számol. Az egészen belül azonban tovább csökken az állami és nő a magánerős építkezések aránya. A helyi tanácsok 1985-ben is támogatják a magánlakás-építést. Elsősorban azzal, hogy mintegy 700 közművesített telket bocsátanak az építkezők rendelkezésére. A jövő évtől kezdve lehetővé válik a szociális szempontból leginkább rászoruló családok lakáshoz jutásának anyagi támogatása. A tervelőirányzat szerint Székesfehérváron és Dunaújvárosban összesen 23 millió forint áll a tanács rendelkezésére, hogy olyan fiatal házasok és több gyermekes családok telepszerű, több szintes házakban történő lakásvásárlását támogassák, akik tanácsi bérlakásra is jogosultak, de vállalják a vásárlással járó magasabb terheket. Ez lakásonként 80—90 ezer forint támogatást jelent. Ezen túlmenően 1985-ben lehetőség lesz arra, hogy a lakásépítés és -fenntartás helyi támogatásának kiegészítésére a tanácsok az OTP-től kedvezményes hitelt vegyenek fel. E hitelnyújtás célja is a rászoruló családok fokozott támogatása, a lakáshoz jutás feltételeinek javítása. Az illetékes főhatóságok Fejér megye lakástámogatási hitelkeretét 25 millió forintban állapították meg, amit a tanácstól kapott megbízatás alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága oszt fel a települések között. Az egészségügyi ágazat fejlesztései közül kiemelkedik a székesfehérvári kórházrekonstrukció, amely többnyire az eredeti terv szerint halad. Dunaújvárosban — felújítás eredményeként — 178 ággyal gyarapodik a kórház. Továbbra is az általános iskolai tanteremépítés a legfontosabb a kulturális ágazat beruházásai között. A terv szerint jövőre megépítendő 38 új tanteremmel (Csákváron 12, Bodajkon 6, Etyeken, Baracson, Ráckeresztúron, Bakonycsernyén és Gyúrón 4—4 tanterem) teljesül a hatodik ötéves terv tanteremépítési programja, mindössze néhány tanterem építése húzódik át a következő évre. Ezzel az egyműszakos oktatás általánossá válik a megyében. Jelentős jövő évi feladat a székesfehérvári 16 tantermes szakközép- és szakmunkásképző iskola megépítése is. Külön hangsúlyozta az osztályvezető: a jövő évi terv teljesítéséhez is nélkülözhetetlen a lakosság aktív közreműködése. A tanácsok ezúttal is kérik, igénylik a lakosság társadalmi munkáját. A tanácsülés vita nélkül, egyhangúlag elfogadta a költségvetési és fejlesztési tervjavaslatot. A megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának tevékenységéről adott számot a testületnek írásban dr. Soós György, a bizottság elnöke. Ezt követően dr. Töttő János vb-titkár előterjesztésében a tanács elfogadta 1985. évi munkatervét, illetve tudomásul vette a végrehajtó bizottság munkatervét. Bejelentés, interpelláció Ezután bejelentéseket tárgyalt a tanács. Egyhangúlag úgy döntött, hogy 1985. január 1-től Aba, Előszállás és Perkáta községeket nagyközséggé, tanácsaikat nagyközségi tanáccsá, Soponya (Tác, Csősz), valamint Lepsény (Mezőszentgyörgy) közös tanácsú községet közös tanácsú nagyközséggé, tanácsát nagyközségi közös tanáccsá nyilvánítja. Döntött a testület arról is, hogy január 1-től Börgöndpusztát közigazgatásilag Pákozd községtől Székesfehérvár városhoz csatolja. A napirend utolsó pontjaként Teubel György tanácselnök bejelentette: a megyei tanács októberi ülésén Poledovits Imre tanácstag a Velencei-tó környékéhez tartozó települések és a körzetközponttá lett Gárdony városi jogú nagyközség közötti autóbusz-közlekedés, a tó környéki körjárat, illetve néhány község szemételhelyezése dolgában interpellált. A választ a tanácstag és a tanács elfogadta. Szabó Tamás tanácstag az Ercsi Cukorgyár jövőbeni sorsával, valamint az Édász szolgáltatásainak hiányosságaival kapcsolatban terjesztett elő interpellációt. F. F. — N. E. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP aHiregKzok VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Szombat, 1984. december 22. XL. évfolyam, 300. szám Ára: 1,40 Ft ■kAp"/" Ünnepség Debrecenben Negyven éve alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés Negyven esztendeje, 1944. december 21-én alakult meg az új, demokratikus államhatalmat megtestesítő, a magyar nép haladó, antifasiszta és forradalmi erőinek választott képviselőit tömörítő Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az évforduló alkalmából a demokratikus átalakulás kimagasló eseményének akkor otthont adó Debrecenben pénteken ünnepi megemlékezést tartottak. A fellobogózott debreceni főpályaudvarra délelőtt fél tizenegykor gördült be a vendégek különvonata. Az érkezőket: Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét, Sarlós Istvánt, az országgyűlés elnökét és Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, valamint társadalmi, gazdasági és kulturális életünk jeles személyiségeit a megye és a város vezetői fogadták. Az érkezést követően koszorúzási ünnepséget rendeztek a Vörös Hadsereg útján lévő felszabadulási emlékműnél. A hazánk szabadságáért életüket áldozó hősök emlékének tisztelegve koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatán: az Elnöki Tanács nevében Losonczi Pál és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében Kádár János és Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára; a Minisztertanács részéről Lázár György és Köpeczi Béla művelődési miniszter; az országgyűlés nevében Sarlós István és Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke koszorúzott. Az európai szocialista országok nagykövetségeinek képviseletében Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió, Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság, Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság nagykövete, valamint a szovjet, bolgár, jugoszláv és román nagykövetségek katonai és légügyi attaséi helyezték el a megemlékezés koszorúit. A társadalmi és tömegszervezetek képviseletében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke és Apró Antal, az MSZBT elnöke koszorúzott. A Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek nevében Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka helyezte el a koszorút. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport részéről Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka és Anatolij Makunyin vezérőrnagy, a Déli Hadseregcsoport Katonai Tanácsának tagja koszorúzott. Fejet hajtottak az emlékműnél a megye és a város vezetői, s elhelyezték virágaikat a debreceni üzemek és intézmények dolgozói, a fiatalok képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Pontban 12 órakor megkondult a református nagytemplom Rákóczi-harangja, s „Basahalmától Kóspéterfiáig” hirdette. Debrecenben népi demokratikus államhatalmunk születésére emlékeznek. Megteltek a református kollégium oratóriumának padsorai, majd — a Himnusz elhangzása után — Sarlós István nyitotta meg az országgyűlés, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte ünnepi megemlékezést. Köszöntötte Kádár Jánost, Losonczi Pált, Lázár Györgyöt és Gáspár Sándort, továbbá a Központi Bizottság tagjait, az Elnöki Tanács és a kormány jelenlevő tagjait, az országgyűlési képviselőket, a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, az egyházak, az üzemek és intézmények küldötteit, s — nem utolsósorban — az ideiglenes nemzetgyűlés egykori tagjait. Külön is üdvözölte az európai szocialista országok budapesti nagykövetségeinek vezetőit, tagjait. Majd felkérte az Elnöki Tanács elnökét, tartsa meg ünnepi beszédét. Losonczi Pál ünnepi beszéde Tisztelt ünnepi gyűlés! Kedves elvtársak, honfitársaim! Nemzeti történelmünk nagy eseményére emlékezünk ma, december 21-én, távolodva tőle időben, immár negyvenedik évfordulóján, de közeledve hozzá jelentőségének és tanulságainak mind pontosabb felismerésében. Népünk minden évben tisztelettel hajt fejet a felszabadítók emléke előtt, és megindultan tekint vissza a felszabadulásra, a nemzeti felemelkedés e kiindulópontjára. Ezért vált április negyediké hazánk legnagyobb nemzeti ünnepévé. Történelmünket , kutatva, róla elmélyülten gondolkodva azonban egyre világosabban kirajzolódik a négy évtizeddel ezelőtti események egész láncolata, teljesebb összefüggése. A felszabadulás ünnepnapjával együvé sorakoznak más jeles napok is: szeptember 23., a magyarországi felszabadító harcok kezdete; december 3., a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megszületése; december 21., az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte, február 13., a főváros felszabadulása. Ha méltóan emlékezünk az április negyedikéhez vezető út fontos állomásaira, ez nemhogy halványítaná a nagy nap tiszta fényét, hanem még inkább felragyogtatja azt. (Folytatás a 2. oldalon) Az ünnepségre Debrecenbe érkezett párt- és állami vezetők: Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György, Gáspár Sándor és Sarlós István