Fejér Megyei Hírlap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

ELHUNYT USZTYINOV MARSALL FELSZABADULÁSUNK ÉVFORDULÓJÁT KÖSZÖNTÖTTÉK HAZÁNK SZÉNBÁNYÁSZATÁNAK NINCS ADÓSSÁGA MARTONVÁSÁR „SORS SZIMFÓNIÁJA* !■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ kkkkki Ülést tartott a Fejér megyei Tanács Lakástámogatás a rászoruló családoknak A tanács új elnökhelyettese, Heller Julianna Fejér megye Tanácsának tegnap délelőtti ülése előtt tanács­kozott a végrehajtó bizottság, ezután pedig a megyei tanács­tagok kommunista csoportja. A testület ülése kilenc órakor kezdődött. A résztvevőket Teubel György tanácselnök kö­szöntötte, majd a tanács elfogadta a tárgysorozatot. Első napirendi pontként személyi kérdésről tárgyalt a testület. L­istár Sándornak, az ügyrendi és igazgatási bi­zottság elnökének előterjesz­tése alapján kimondta Hel­ler Julianna megyei tanács­taggá történt megválasztá­sának törvényességét. Ezután a korábban megüresedett tanácselnök-helyettesi tiszt­ség betöltésére került sor. Bodnár Lászlóné, a Hazafias Népfront megyei titkára, a népfront megyei elnökségé­nek nevében ajánlotta az elnökhelyettesi posztra, a lovasberényi születésű Hei­ter Juliannát, aki mostanáig az Ikarus fehérvári gyárá­nak­­ igazgatóhelyettese volt. A­­megyei tanács titkos sza­vazással, minősített többség­gel, megválasztotta a megyei tanács elnökhelyettesének Heller Juliannát, aki esküt tett a testület előtt. A továbbiakban elfogadta a tanács végrehajtó bizottság két tanácsülés között végzett tevékenységéről és a fonto­sabb eseményekről szóló tá­jékoztatót, valamint a tanács lejárt határidejű határozatai­nak végrehajtásáról szóló jelentést. Ezt követően az MSZMP KB 1984. október 9-i állás­­foglalása alapján tárgyalta a testület Fejér megye Taná­csa és szervei munkájának továbbfejlődéséről szóló elő­terjesztést. A napirendi pont előadója, Teubel György, megyei tanácselnök e tárgy­körben hangsúlyozta: fontos feladat a testület szerepének erősítése, a népképviseleti, az önkormányzati és az ál­lamigazgatási jelleg növelé­se, az irányítás hatékonysá­gának fokozása, az államigaz­gatási munka egyszerűsítése, korszerűsítése, a lakosság szükségleteinek mind maga­sabb szintű kielégítése. Ezért a tanácsi tevékenységben egyre nagyobb szerepet ka­pott és kap a tervek, a kon­cepciók közép- és hosszabb távú meghatározása, az anya­gi és a társadalmi erőforrá­sok számba vétele és a fel­­használás tervszerűbbé té­tele is. ötmilliárddal gazdálkodva Dr. Gálicz Tibor és dr. Bajzák Tamás, a vb osztály­­vezetői terjesztették a ta­nácsülés elé Fejér megye ta­nácsainak 1985. évi műkö­dési-költségvetési és fejlesz­tési alap tervjavaslatát. Az írásban kiadott anyaghoz dr. Gálicz Tibor fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben a tervjavaslat legfontosabb számaira hívta fel a figyelmet. A megye tanácsai 1985-ben — a terve­zett bevételek beszedésének feltétele mellett — összesen több mint ötmilliárd forint­tal gazdálkodnak. Ennek az összegnek mintegy 70 száza­léka a működési költségveté­sekben a tanácsok és intéz­ményeik fenntartását, műkö­dését szolgálja, 30 százaléka pedig a beruházások, fej­lesztések pénzügyi fedezetét képezi. A működési költség­­vetés a legutóbbi néhány év­hez hasonlóan, szerény mér­tékben ugyan, de tovább nő; a fejlesztési lehetőségek sze­rényebbek, mint amivel a középtávú terv a ciklus utol­só évére vonatkozóan szá­molt. A társadalmi-gazdasági programokkal egyezően, 1985-ben is az alapellátást nyújtó intézmények műkö­dési színvonalának megőrzé­se, valamint a lakásgazdálko­dás, a kórházrekonstrukció és az általános iskolai tante­remépítés fejlesztése a leg­fontosabb feladat. A tanácsok jövő évi fej­lesztési terve 2500 lakás megépülésével számol. Az egészen belül azonban to­vább csökken az állami és nő a magánerős építkezések aránya. A helyi tanácsok 1985-ben is támogatják a magánlakás-építést. Elsősor­ban azzal, hogy mintegy 700 közművesített telket bocsá­tanak az építkezők rendelke­zésére. A jövő évtől kezdve lehető­vé válik a szociális szem­pontból leginkább rászoruló családok lakáshoz jutásának anyagi támogatása. A terv­­előirányzat szerint Székes­­fehérváron és Dunaújváros­ban összesen 23 millió forint áll a tanács rendelkezésére, hogy olyan fiatal házasok és több gyermekes családok te­lepszerű, több szintes házak­ban történő lakásvásárlását támogassák, akik tanácsi bér­lakásra is jogosultak, de vál­lalják a vásárlással járó ma­gasabb terheket. Ez lakáson­ként 80—90 ezer forint támo­gatást jelent. Ezen túlmenő­en 1985-ben lehetőség lesz arra, hogy a lakásépítés és -fenntartás helyi támogatá­sának kiegészítésére a taná­csok az OTP-től kedvezmé­nyes hitelt vegyenek fel. E hitelnyújtás célja is a rászo­ruló családok fokozott támo­gatása, a lakáshoz jutás fel­tételeinek javítása. Az ille­tékes főhatóságok Fejér me­gye lakástámogatási hitel­keretét 25 millió forintban ál­lapították meg, amit a ta­nácstól kapott megbízatás alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága oszt fel a települések között. Az egészségügyi ágazat fejlesztései közül kiemelke­dik a székesfehérvári kór­házrekonstrukció, amely többnyire az eredeti terv sze­rint halad. Dunaújvárosban — felújítás eredményeként — 178 ággyal gyarapodik a kórház. Továbbra is az általános is­kolai tanteremépítés a leg­fontosabb a kulturális ága­zat beruházásai között. A terv szerint jövőre megépí­tendő 38 új tanteremmel (Csákváron 12, Bodajkon 6, Etyeken, Baracson, Rácke­­resztúron, Bakonycsernyén és Gyúrón 4—4 tanterem) teljesül a hatodik ötéves terv tanteremépítési prog­ramja, mindössze néhány tanterem építése húzódik át­ a következő évre. Ezzel az egyműszakos oktatás általá­nossá válik a megyében. Je­lentős jövő évi feladat a szé­kesfehérvári 16 tantermes szakközép- és szakmunkás­­képző iskola megépítése is. Külön hangsúlyozta az osztályvezető: a jövő évi terv teljesítéséhez is nélkü­lözhetetlen a lakosság aktív közreműködése. A tanácsok ezúttal is kérik, igénylik a lakosság társadalmi munká­­­­ját. A tanácsülés vita nélkül, egyhangúlag elfogadta a költségvetési és fejlesztési tervjavaslatot. A megyei tanács egész­ségügyi és szociálpolitikai bizottságának tevékenységé­ről adott számot a testület­nek írásban dr. Soós György, a bizottság elnöke. Ezt köve­tően dr. Töttő János vb-titkár előterjesztésében a tanács el­fogadta 1985. évi munkater­­vét, illetve tudomásul vette a végrehajtó bizottság munka­tervét. Bejelentés, interpelláció Ezután bejelentéseket tár­gyalt a tanács. Egyhangúlag úgy döntött, hogy 1985. janu­ár 1-től Aba, Előszállás és Perkáta községeket nagy­községgé, tanácsaikat nagy­községi tanáccsá, Soponya (Tác, Csősz), valamint Lep­sény (Mezőszentgyörgy) kö­zös tanácsú községet közös tanácsú nagyközséggé, taná­csát nagyközségi közös ta­náccsá nyilvánítja. Döntött a testület arról is, hogy január 1-től Börgöndpusztát köz­igazgatásilag Pákozd község­től Székesfehérvár városhoz csatolja. A napirend utolsó pontja­ként Teubel György tanács­elnök bejelentette: a megyei tanács októberi ülésén Pole­­dovits Imre tanácstag a Ve­­lencei-tó környékéhez tar­tozó települések és a körzet­­központtá lett Gárdony váro­si jogú nagyközség közötti autóbusz-közlekedés, a tó környéki körjárat, illetve né­hány község szemételhelye­zése dolgában interpellált. A választ a tanácstag és a ta­nács elfogadta. Szabó Tamás tanácstag az Ercsi Cukorgyár jövőbeni sorsával, valamint az Édász szolgáltatásainak hiányos­ságaival kapcsolatban ter­jesztett elő interpellációt. F. F. — N. E. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP aHiregKzok VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Szombat, 1984. december 22. XL. évfolyam, 300. szám Ára: 1,40 Ft ■kAp"/" Ünnepség Debrecenben Negyven éve alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés Negyven esztendeje, 1944. december 21-én alakult meg az új, demokratikus államhatalmat megtestesítő, a magyar nép ha­ladó, antifasiszta és forradalmi erőinek választott képviselőit tömörítő Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az évforduló alkalmából a demokratikus átalakulás kimagasló eseményének akkor otthont adó Debrecenben pénteken ünnepi megemlékezést tartottak. A fellobogózott debreceni főpályaudvarra délelőtt fél tizenegykor gördült be a ven­dégek különvonata. Az érke­zőket: Kádár Jánost, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét, Sarlós Istvánt, az or­szággyűlés elnökét és Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnö­két, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjait, valamint társadalmi, gazdasági és kul­turális életünk jeles szemé­lyiségeit a megye és a város vezetői fogadták. Az érkezést követően ko­­szorúzási ünnepséget rendez­tek a Vörös Hadsereg útján lévő felszabadulási emlékmű­nél. A hazánk szabadságáért életüket áldozó hősök emlé­kének tisztelegve koszorúkat helyeztek el az emlékmű ta­lapzatán: az Elnöki Tanács nevében Losonczi Pál és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; a Magyar Szocialista Munkás­párt képviseletében Kádár János és Sikula György, a megyei pártbizottság első tit­kára; a Minisztertanács ré­széről Lázár György és Kö­­peczi Béla művelődési mi­niszter; az országgyűlés ne­vében Sarlós István és Cser­­venka Ferencné, az ország­­gyűlés alelnöke koszorúzott. Az európai szocialista or­szágok nagykövetségeinek képviseletében Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió, Boncso Mitev, a Bolgár Nép­­köztársaság, Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság, Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság nagykövete, va­lamint a szovjet, bolgár, ju­goszláv és román nagykö­vetségek katonai és légügyi attaséi helyezték el a meg­emlékezés koszorúit. A társadalmi és tömeg­szervezetek képviseletében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Gáspár Sán­dor, Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Padányi Mi­hály, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke és Apró Antal, az MSZBT elnöke koszorúzott. A Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek nevében Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter, Hor­váth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a Mun­kásőrség országos parancs­noka helyezte el a koszorút. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport részéről Konsz­­tantyin Kocsetov vezérezre­des, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka és Anatolij Ma­­kun­yin vezérőrnagy, a Déli Hadseregcsoport Katonai Ta­nácsának tagja koszorúzott. Fejet hajtottak az emlék­műnél a megye és a város vezetői, s elhelyezték virá­gaikat a debreceni üzemek és intézmények dolgozói, a fiatalok képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Pontban 12 órakor meg­­kondult a református nagy­templom Rákóczi-harangja, s „Basahalmától Kóspéter­­fiáig” hirdette. Debrecenben népi demokratikus államha­talmunk születésére emlé­keznek. Megteltek a refor­mátus kollégium oratóriu­mának padsorai, majd — a Himnusz elhangzása után — Sarlós István nyitotta meg az országgyűlés, a kormány és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa rendezte ün­nepi megemlékezést. Kö­szöntötte Kádár Jánost, Lo­sonczi Pált, Lázár Györgyöt és Gáspár Sándort, továbbá a Központi Bizottság tagjait, az Elnöki Tanács és a kor­mány jelenlevő tagjait, az országgyűlési képviselőket, a helyi párt-, állami és társa­dalmi szervek, az egyházak, az üzemek és intézmények küldötteit, s — nem utolsó­sorban — az ideiglenes nem­zetgyűlés egykori tagjait. Külön is üdvözölte az európai szocialista országok budapes­ti nagykövetségeinek vezető­it, tagjait. Majd felkérte az Elnöki Tanács elnökét, tartsa meg ünnepi beszédét. Losonczi Pál ünnepi beszéde Tisztelt ünnepi gyűlés! Kedves elvtársak, honfitársaim! Nemzeti történelmünk nagy eseményére emléke­zünk ma, december 21-én, távolodva tőle időben, immár negyvenedik évfordulóján,­­ de közeledve hozzá jelen­tőségének és tanulságainak mind pontosabb felismerésé­ben. Népünk minden évben tisztelettel hajt fejet a fel­szabadítók emléke előtt, és megindultan tekint vissza a felszabadulásra, a nemzeti felemelkedés e kiinduló­pontjára. Ezért vált április negyediké hazánk legna­gyobb nemzeti ünnepévé. Történelmünket , kutatva, róla elmélyülten gondolkod­va azonban egyre világosab­ban kirajzolódik a négy évtizeddel ezelőtti esemé­nyek egész láncolata, telje­sebb összefüggése. A felsza­badulás ünnepnapjával együ­vé sorakoznak más jeles na­pok is: szeptember 23., a magyarországi felszabadító harcok kezdete; december 3., a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front megszületé­se; december 21., az Ideigle­nes Nemzetgyűlés alakuló ülése és az Ideiglenes Nem­zeti Kormány létrejötte, február 13., a főváros fel­­szabadulása. Ha méltóan em­lékezünk az április negyedi­kéhez vezető út fontos állo­­­másaira, ez nemhogy halvá­nyítaná a nagy nap tiszta fé­nyét, hanem még inkább felragyogtatja azt. (Folytatás a 2. oldalon) Az ünnepségre Debrecenbe érkezett párt- és állami vezetők: Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György, Gáspár Sándor és Sarlós István

Next