Fejér Megyei Hírlap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

­ Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára (Folytatás az 1. oldalról) a termékek minősége közelít­sen a műszaki-technikai ha­ladás mai nemzetközi szín­vonalához, s mind nagyobb része érje is el. Fontos, hogy hazai természeti erőforrása­inkat fokozottan és ésszerűb­ben hasznosítsuk, a termelést szolgáló infrastruktúrát fej­lesszük. A jövedelmező gaz­dálkodás legyen a cselekvés általános normája. Javítani kell a munka szervezettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gazdálkodó szervezetek al­kalmazkodóképességét és vállalkozókészségét, a válla­latok közötti együttműkö­dést. Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést, növelni kell a fejlesztő tevékenység eredményességét. A feltéte­lek megteremtésével növe­kedjen a beruházásokra for­dított összegek aránya. Hazánk természeti-gazda­sági adottságai szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvé­telünket a nemzetközi mun­kamegosztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocialista gazdasági integrációban való aktív részvételünknek. A jö­vőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb külkereskedel­mi partnerünk. Tovább kí­vánjuk bővíteni gazdasági együttműködésünket minden szocialista országgal. Tevéke­nyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfogadott prog­ram megvalósításában, kez­deményezzük újabb együtt­működési formák és módsze­rek kialakítását. A fejlett tő­kés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mel­lett szorgalmazzuk a kölcsö­nösen előnyös termelési együttműködést. A párt gazdaságpolitikája egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének álta­lános törvényszerűségeit és országunk adottságait. A ter­melőeszközök társadalmi tu­lajdonán alapuló szocialista tervgazdálkodás, a szabályo­zott áru-, pénz- és piaci vi­szonyok segítik a szocialista társadalom építését, alapvető társadalmi-gazdasági célja­ink elérését. A gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésével el kell ér­ni, hogy a tervezés, a szabá­lyozás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer kor­szerűsítése révén javuljon a központi állami irányítás ha­tékonysága, fokozódjon a vállalatok önállósága, fele­lőssége, kezdeményezőkész­sége, fejlődjön vállalkozói magatartása. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadal­mi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása és el­lenőrzése. A termelői árak a társadalmilag indokolt ráfor­dításokat fejezzék ki. A fo­gyasztói árak jobban igazod­janak a termelői árakhoz. Társadalompolitikai szem­pontból indokolt területeken a fogyasztói árak állami tá­mogatását a jövőben is fenn kell tartani. Gazdaságpolitikai felada­taink megoldásában megha­tározó szerepük van a szocia­lista nagyüzemeknek. Az ál­lami vállalatok és szövetke­zetek meghatározó szerepét biztosítva a jövőben is támo­gatjuk a lakosság igényeinek kielégítésében jelentős szere­pet játszó kisipart és kiske­reskedelmet. Az utóbbi két évben a ki­egészítő és kisegítő gazdasá­gi tevékenység új formái ala­kultak ki. Az új szervezetek fokozatosan beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rend­szerébe, hozzájárulnak a vál­lalati gazdálkodás eredmé­nyeihez, a lakosság színvona­lasabb ellátásához. Az e té­ren jelentkező kedvezőtlen jelenségeket le kell küzdeni, következetesen érvényt kell szerezni a rendelkezéseknek, és el kell érni, hogy a sze­mélyi jövedelmek a teljesít­ményekkel arányosak legye­nek. A szocialista munkaver­seny és brigádmozgalom el­sősorban a munkahelyi fel­adatok eredményes megoldá­sával, a tartalékok feltárásá­val, a termékek minőségének javításával járuljon hozzá a népgazdaság intenzív fej­lesztésének gyorsabb kibon­takoztatásához. A gazdasági építőmunká­ban a párt alapvető feladata a gazdaságpolitika meghatá­rozása, érvényesítése és vég­rehajtásának ellenőrzése. A pártszervezetek fő feladata a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósításának segítése és ellenőrzése, a dolgozók moz­gósítása politikai eszközök­kel. A társadalom tudatát alap­vetően a párt fő politikai céljaival való azonosulás, a társadalmi cselekvést pedig az aktív alkotómunka jel­lemzi. Társadalmunk széles köreiben a szocialista esz­mék természetes értékké váltak, növekszik erkölcsi és világnézeti elveink telje­sebb érvényre jutásának igé­nye, de tapasztalható poli­tikai és világnézeti érdekte­lenség is. A párt ösztönözte a szoci­alista építés napirenden levő feladatainak elméleti meg­alapozását, mélyítette a szo­cialista gondolkodást és a nemzeti önismeretet. Ideoló­giai életünkben ugyanakkor megélénkültek az eszméink­től idegen jelenségek is. Elő­fordulnak kísérletek törté­nelmi útunk, nemzeti érté­keink polgári szemléletű vagy nacionalista átértékelé­sére. Tapasztalhatók osztály­szemléletet nélkülöző vagy illúziókkal terhes nézetek a szocializmusról, a kapitaliz­musról, korunk alapvető kérdéseiről. Esetenként jelentkeznek szocialista eszméinkkel szem­ben álló nézetek, a reális le­hetőségeinket figyelmen kí­vül hagyó elképzelések, ja­vaslatok. Fékezi az alkotó gondolkodást az elméleti munkában is megmutatko­zó kényelmesség, igénytelen­ség. E jelenségekkel szem­ben nem kielégítő a vitaszel­lem, a téves nézetek gyak­ran nem kapnak színvona­las, érvelő marxista kriti­kát, visszautasítást. Az ideológiai munka fej­lesztése gazdasági és társa­dalompolitikai feladataink megoldásának nélkülözhe­tetlen feltétele. A közgondol­kodásban gazdagítani és re­álisabbá kell tenni a szoci­alizmusról kialakult felfo­gást. Az ideológiai munka állítja középpontba az értel­mes és tartalmas emberi élet megvalósításának összefüg­gését a munka megbecsülé­sével, a társadalmi igazsá­gosság érvényesítésével, a a dolgozók közösségének tár­sadalmat és egyént formáló szerepével, szocialista és hu­manista értékeinkkel. Ideológiai, szellemi éle­tünk segítse elő a szocialista fejlődés és a világban vég­bemenő változások során fel­merülő új kérdések marxis­ta megválaszolását, az előre­haladást szolgáló új gondo­latok befogadását. Késede­lem nélkül reagáljon az el­veinket és politikánkat bár­mely oldalról eltorzító néze­tekre, leplezze le a szocializ­mustól idegen eszméket és törekvéseket, utasítsa el a valóságtól elrugaszkodó, vo­luntarista megnyilvánulá­sokat. Határozottan, elvi ala­pokon, az ideológiai és a tö­megpolitikai munka eszkö­zeivel is folytatni kell a har­cot az imperialisták anti­­kommunista propagandája, a burzsoá eszmék, a maradi nézetek ellen. A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat for­málásáért. A marxizmus— leninizmus oktatása eszmé­ink, világnézetünk terjesz­tésével segítse a szocialista építés feladatainak megol­dását. Az agitáció adjon vá­laszt a dolgozókat foglalkoz­tató kérdésekre, és járuljon hozzá mozgósításukhoz. Nagy és felelősségteljes fel­adat hárul a televízióra, a rádióra és a sajtóra a párt politikájának megismerteté­sében, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a köz­vélemény formálásában, a cselekvő társadalmi maga­tartás kialakításában. A tudományos kutatás színvonala­­ összességében megfelel országunk adottsá­gainak, eredményesen segí­ti az építőmunkát. A tudo­mány művelői jobban járul­janak hozzá a termelőmun­ka színvonalának és haté­konyságának emeléséhez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változatainak kidolgozásában; segítsék a kulturált, egészséges embe­ri élet jobb formálását. A tárasadalomtudományok mű­velőinek elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdé­seinek kellő színvonalú el­méleti-ideológiai feldolgozá­sa. A párt és az állam a dön­tések megalapozásában mindinkább igényli a tudo­mányok közreműködését. Az oktatási rendszer lé­nyegében ellátja a reá háru­ló feladatokat. Ebben nagy szerepe van az oktatási in­tézményekben áldozatos munkát végző pedagógusok­nak. A következő években folytatni kell az oktatás el­határozott korszerűsítését. A közoktatás javításának fel­adatait és feltételeit társa­dalmi-gazdasági program ke­retében kell meghatározni. A pedagóguspálya társadal­mi megbecsülésének növelé­sével is elő kell segíteni a pedagógushiány megszünte­tését. A párt művészetpolitikájá­nak fő célja, hogy megte­remtse a művészet alapvető társadalmi feladatainak tel­jesítéséhez szükséges felté­teleket. Változatlan alapel­vünk az alkotás szabadságá­nak biztosítása, a művészeti kezdeményezések, kísérlete­zések támogatása, az alkotó­­műhelyek önálló, felelős mű­ködésének segítése — álla­pítják meg az irányelvek, majd a művészeti ágak, az irodalom, a kritika helyzeté­vel foglalkoznak. A művelődés térhódítása, az általános és a szakmai műveltség gyarapítása társa­dalmi,­ gazdasági előrehaladá­sunknak fontos feltétele. Népünk kultúrája gazdago­dott, de a kulturális igénye­ket még nem tudjuk eléggé színvonalasan kielégíteni. Helyezzük szélesebb alapok­ra az öntevékeny művészi, művelődési csoportok mun­káját. Tegyük színvonalasab­bá a milliókat érintő szóra­koztatást. A művészeti és a kulturá­lis életben erősíteni kell a párt elvi irányító és kezde­ményező szerepét. Az ide­ológiai munkát politikai, gazdasági és kulturális fel­adatok megoldásával szoros egységben kell fejleszteni. Minden kommunista köte­lessége, hogy határozott ki­állással, meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és a párt politikája mellett, a szocia­lizmustól idegen nézetekkel szemben, és tovább szélesedjen a párt eszmei, politikai befolyása. A vezető szerep gyakorlásának alapja a népünk, nemzetünk érdekeit kifejező és szolgáló, a társadalom valóságos hely­zetét figyelembe vevő mar­xista—leninista politika. En­nek képviselete és megva­lósítása nagymértékben függ a határozatok végrehajtásá­nak megszervezésétől és el­lenőrzésétől. A vezető szerep érvénye­sítése, a politika sikeres megvalósítása megköveteli a párt eszmei, politikai, szer­vezeti és cselekvési egységét. A párt hatékony működé­se feltételezi a pártélet sza­bályainak, a lenini elveknek a következetes megtartását. Az eddiginél több lehetősé­get kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb hord­erejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fóru­main véleményt nyilvánít­hasson, javaslatokat tehes­sen, jobban részt vehessen a döntések előkészítésében. A párt politikájának ki­dolgozásában, végrehajtásá­ban és ellenőrzésében fontos szerepe van az alapszerveze­tek és a taggyűlések önálló, kezdeményező munkájának. A pártnak 862 000 tagja van, ötvenezerrel több, mint a XII. kongresszus idején. A tagságnak eredeti foglal­kozása szerint csaknem há­romnegyede, jelenlegi fog­lalkozása szerint pedig több mint a fele munkás és szö­vetkezeti paraszt. A pártépí­tés gyenge a fiatalok között és az értelmiségiek egyes ré­tegeiben. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni an­nak, hogy a társadalom min­den rétegéből azok kerülje­nek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista mó­don élnek, munkájuk, ma­gatartásuk, társadalmi tevé­kenységük alapján megbe­csülést élveznek. A párt politikájának meg­valósításában, az ország előtt álló feladatok megoldásá­ban kiemelkedő szerepük van a választott testületek tagjainak, a párt­ és az ál­lami apparátus vezető mun­katársainak. A vezetők zöme munkája és magatartása alapján­ rá­szolgál a bizalomra, alkal­mas teendőinek ellátására. A pártnak továbbra is fele­lősséget kell vállalnia, hogy a vezető beosztásokban rá­termett, hozzáértő emberek dolgozzanak. Ismét megerő­síti azt az elvet és gyakorla­tot, hogy — a párttisztségek kivételével — minden beosz­tást betölthet arra alkalmas pártonkívüli is. A pártszervek és -szerve­zetek támogassák a kezde­ményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet meg­követelő vezetőket. A vezetői tevékenységet is a teljesít­mény és a magatartás alap­ján kell megítélni. A legha­tározottabban fel kell lépni a hatalommal való vissza­élés mindenfajta megnyil­vánulása ellen. Beosztásra való tekintet nélkül min­denkitől meg kell követelni a szocialista normák meg­tartását. A párt és a nép előtt álló nagy és nehéz feladatok megoldásában kiemelkedő szerepe és felelőssége van minden pártszervezetnek, minden kommunistának. Pártunk harcokban edzett, gazdag tapasztalatai vannak, bírja népünk bizalmát, bir­tokában van minden lénye­ges feltételnek, hogy veze­tésével eredményesen foly­tatódjék a szocializmus épí­tése Magyarországon. A tömegszervezetek­­ és -mozgalmak társadalmi éle­tünk fontos tényezői, nélkü­lözhetetlen szerepet töltenek be a szocializmus építésé­ben. A párt a politika ki­munkálásában és végrehaj­tásában igényli a tömegszer­vezetek és -mozgalmak al­kotó részvételét, számít kez­deményezéseikre, épít ta­pasztalataikra, figyelembe veszi véleményüket. Az irányelvek a további­akban kitérnek a szakszer­vezetek, a KISZ és a Haza­fias Népfront szerepére, fel­adataira. V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód Gazdaság- és társadalompolitika IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javításá­ra vonatkozó határozatai társadalmi méretekben tel­jesültek. A következő terv­időszakban a gazdasági fej­lődés élénkítésével, jobb gazdálkodással, a teljesítmé­nyek növelésével, a munka­­fegyelem javításával meg kell alapozni az életszínvo­nal érzékelhető emelkedését. Az irányelvek leszögezik: a szociálpolitika legfonto­sabb célja továbbra is a szo­ciális biztonság fenntartása. A kollektívák és az egyének jövedelmében jobban tükrö­ződjön a teljesítmények nö­vekvő gazdasági és társadal­mi értéke. Szocialista álla­munk biztosítja "a teljes fog­lalkoztatottságot, de növel­ni kell az érdekeltséget a munkaerő gazdasági célja­inkkal összhangban álló áramlásában. A gazdasági feltételek megteremtésével a feladat a 40 órás munkahét széles körű bevezetése. Társadalmi juttatási rend­szerünket — alapvető vív­mányait megőrizve — job­ban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeinkkel, és fokozottan kell érvényesíteni a rászorultság elvét, a tár­sadalmi igazságosságot. A szociális támogatások növe­lésével is elő kell segíteni a születések számának emelke­dését. Fokozatosan növe­kedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hoz­zájárulás. A családalapító fi­atalok lakáshoz jutását meg kell könnyíteni. Enyhíteni szükséges a nyugdíjrendszer feszültségeit, biztosítani kell az alacsony nyugdíjak vá­sárlóértékének megőrzését. Továbbra is fenn kell tar­tani a vásárlóerő és az áru­alap egyensúlyát, az áruellá­tás biztonságát. A szükséges­sé váló fogyasztói árváltozá­sokat az életszínvonal-politi­ka céljaival összhangban kell megvalósítani. Különösen fontos társadalompolitikai feladat a lakáshelyzet továb­bi javítása. A lakáshoz jutás fő formája továbbra is a sze­mélyi tulajdonú lakások épí­tése, vásárlása legyen. A dokumentum e fejezete felsorolja a település- és in­frastruktúra-fejlesztés, az egészségügy, a testnevelés és sport, a turizmus és üdü­lés terén megoldandó főbb feladatokat is. al. A párt és a tömegszervezetek A Magyar Szocialista Mun­káspárt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a dol­gozó nép pártja eredménye­sen irányítja, szervezi a szo­cialista építőmunkát, betöl­ti vezető szerepét. Politiká­jával kifejezi, tevékenységé­vel bizonyítja, hogy teljesí­ti a nép szolgálatában vállalt kötelezettségeit. A párt és a tömegek kapcsolata jó, a nép bízik a pártban, támo­gatja politikáját, dolgozik megvalósításáért. A pártban érvényesülnek a lenini nor­mák. A szocialista építőmunka sikeres folytatásának fő kö­vetelménye, hogy erősödjön VII. A párt nemzetközi tevékenysége Az irányelvek rámutatnak, hogy a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom a társadalmi haladás legfon­tosabb és legkövetkezete­sebb ereje. A pártok önálló, a nemzeti adottságokkal, ha­gyományokkal és követel­ményekkel összhangban ala­kítják politikájukat, és fej­tik ki tevékenységüket. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom politikai befolyása világméretekben szélesedik, szervezeti ereje növekszik, új pártok jönnek létre. Mozgalmunkat a meg­újulás érdekében folyó tö­rekvések jellemzik. A test­vérpártok a legfőbb közös célok elérése érdekében erő­sítik internacionalista szo­lidaritásukat. A kommunista és munkás­pártok összefogását nem gyengíthetik azok a viták, amelyek szükségszerűen zaj­lanak a szocializmushoz ve­zető utakról, a már létező, illetve a még csak célként megjelölt szocialista társa­dalomról, a pártok közötti viszony követelményeiről. Az MSZMP tevékeny részt vállal a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom összefogásának erősítésében. Fontosnak tartja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi vé­leménycserét, ennek két és több­oldalú formáit. Osztozik a világbéke megőrzését, a társadalmi haladást szolgá­ló közös erőfeszítésekben. Pártunk szorosan együtt­működik az SZKP-val, fej­leszti együttműködését a szo­cialista országokban tevé­kenykedő testvérpártokkal. Fejleszti kapcsolatait a tőkés országokban működő kom­munista és munkáspártok­kal, bővíti együttműködését a fejlődő országok kommu­nista és munkáspártjaival. Szolidáris a fejlődő országok nemzeti felszabadító moz­galmaival, nemzeti demok­ratikus pártjaival. Tovább építi kapcsolatait a szocialis­ta, szociáldemokrata pártok­kal. Hasznosnak tartja a vé­leménycserét minden olyan párttal, mozgalommal, amely felelősséget érez a béke ügyé­ért. * * * Pártunk, forradalmi kül­detésének megfelelően, tör­ténelmi felelősséget vállalt a szocializmus magyarorszá­gi felépítéséért, politikája­ ki­fejezi, hűen képviseli né­pünk alapvető érdekeit. Ugyanakkor a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom szerves része is, szoli­dáris a szocializmusért folyó világméretű küzdelemmel. A szocializmus építésének magyarországi eredményei egyaránt szolgálják népünk felemelkedését és a társadal­mi haladás, a szocializmus, a béke egyetemes ügyét. 1

Next