Fejér Megyei Hírlap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

FEJÉR MEGYEI ORSZÁGOSAN AZ ÉLVONALBAN I LaV ftn II Ifi ka I La I _______________ ________________ Péntek: B '* ' iEsa ■ 4*m gjSBiBBf Mk J 1985. február 1. NEMZEDÉKI ÉS TÖRTÉNELMI ÖNVIZSGÁLAT g É MB HÉ XLI évfolyam ■ Hj • • .. , 26. szám BÚCSÚ, HÚSZ ÉV UTÁN " • ■ ^ f • J HJ ■Hjj'jju iiiyjji i ii ■ Ara: 1980 Ft JAM. \ MA a líJ.il.1 "Biil IXi-L 1 I M I * Ba - -- -- ________ TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Mezőgazdasági könyvhónap Az idén 28. alkalommal rendezik meg a mezőgazdasá­gi könyvhónapot. Erdei Fe­renc ötlete volt, hogy fel kell hívni az ország figyelmét a korszerű termelés bevezetését segítő szakkönyvekre. Azért is sokat fáradozott, hogy ne csak Budapesten hirdessék meg a könyvhónapot, hanem vigyék ki a könyvet a hely­színre, a faluba, a termelőszö­vetkezetekbe, s azoknak ad­ják, akiknek kezében munka­eszközzé válik a betű, a tu­dás, ugyanúgy, mint a ka­sza, a kapa vagy a vegyszer. A mai értelemben vett or­szágos könyvhónapi meg­nyitót először Nyíregyházán rendeztek, az idei, 28. könyv­hónap gazdája pedig Mező­hegyes. Ünnepélyes megnyi­tása ma lesz az alapításának és fennállásának 200. évét ünneplő mezőgazdasági kom­binátban. A hely, a környezet azt példázza, hogy ebben az évben több figyelemmel for­dulnak a nagyüzemi termelés felé, s a megjelenő könyvek többsége a közös gazdaságok munkáját segíti. Minden könyvhónapnak van központi gondolata, Deb­recenben a tudomány szere­pét hangsúlyozták. Makón a népfront kapcsolatát a mező­­gazdasággal, más alkalom­mal a fiatalok részvételének jegyében zajlott egy-egy könyvhónap, vagy a kister­melés kapott hangsúlyt: a kert, a szőlő, a gyümölcs, a háztáji. Az idei esztendő szakiro­dalma a nagyüzemekben dol­gozók munkáját segíti. Erre feltétlenül nagy szükség van, hiszen az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei kimondják: „A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok változat­lanul meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés fejlődésében. Növel­jék alap- és kiegészítő tevé­kenységük eredményességét. Társulásaik továbbra is biz­tosítják a gazdasági és a szel­lemi erők célszerűbb kon­centrálását, a fejlesztési for­rások ésszerű áramlását.” A gazdasági és szellemi erők eredményesebb koncent­rálását vannak hivatva segí­teni a szakkönyvek. Elegen­dő, ha néhányat említünk a könyvhónapra megjelenő 49 műből, csak címszavakban, mint például az élelmiszer­­gazdaság távlati fejlesztésé­ről, vagy az ökológiai mód­szerek elemzéséről szóló mű­vek, és sorolni lehetne az ag­rárgazdaságtannal, a mező­­gazdasági vállalati gazdálko­dás alapjairól írott munkák­kal. A növénytermelésről és a kertészetről szóló irodalom az idén háttérbe szorult egy keveset, de e témakör iránt érdeklődők találhatnak bősé­ges választékot a régebbi kiadásokból. A mezőgazdasági termelés előtt az­ idén nagy feladatok állanak: 15,5 millió tonna ga­bona betakarítása a terv, to­vább kell növelni a kukorica terméshozamát, több cukor­répára van szüksége az or­szágnak, és 1,2 millió tonna zöldségfélét vár a piac a ker­tészetekből. Hogy mindez megvalósuljon, a jó munka­­szervezésen, a parasztság szorgalmán túl, a gépeken és vegyszereken kívül szükség van a nagyobb tudásra is. Ehhez segít hozzá jó szak­könyv. (Illés) A Mészöv elnöksége tárgyalta Javult a szövetkezetekben a belső ellenőrzés A negatív jelenségek visszaszorításáról, az ellenőrzési munka javításáról, és a felelősségre vonások szigorításáról tárgyalt tegnap délelőtt Székesfehérváron, a Mészöv székházában a Fogyasztási Szövetkezetek Fejér megyei Szövetsége. Ott volt és hozzászólt dr. Kósa József, a Szövosz főosztályvezetője, dr. Varga Józsefné megyei főügyész-helyettes, és Budai Fe­renc, a Fejér megyei Rendőr-főkapitányság társadalmi tu­lajdonvédelmi osztályának vezetője. Kovács György, a Mészöv elnöke elmondta, hogy a szövetség elnöksége fokoza­tosan figyelemmel kísérte az érdekkörébe tartozó szer­veknél a vagyonvédelemmel és a fogyasztói érdekvéde­lemmel összefüggő negatív jelenségeket, továbbá az el­lenőrzési munkát értékelte. Ebben felhasználták a me­gyei NEB hasonló témában végzett vizsgálatának meg­állapításait is. Pozitívum, hogy a vizsgált szövetkezetekben mindenhol elkészítették a szervezeti és működési szabályzatot, és többnyire a munkaköri le­írásokat is. Sok helyen azonban ezek nem tartalmaz­zák teljes körűen és napra­készen a tevékenységek el­látásával, ellenőrzésével, a hatáskörrel és felelősséggel összefüggő szabályokat. A külső szervek közül a leggyakoribbak a Köjál, az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség, és a tanácsi szer­vek ellenőrzései a szövet­kezetekben. A hatósági fe­lelősségre vonások száma a Gorsium, a Dunaszöv, és a Velencei-tó környéke Áfész esetében volt a legtöbb. A belső ellenőrzés mind­három szövetkezeti ágazat­ban jelentősen fejlődött az utóbbi években.­ Valamennyi áfésznél, takarékszövetkezet­nél és szövetkezeti közös vállalatnál hivatásos belső ellenőrzési szervezet műkö­dik, az elnök vagy igazgató közvetlen irányításával. Az eredmények inkább a va­gyon- és fogyasztói érdek­­védelem területén érezhe­tők, mint a gazdálkodásban. A fogyasztási szövetkeze­teknél az 1983-ban beérke­zett 1242 panaszból a kivizs­gáláskor csak 686-ot tekintet­tek megalapozottnak. Ez az arány tavaly kis mértékben emelkedett. Kétszáztíz eset­ben történt felelősségre vo­nás. A panaszok többsége a fogyasztói érdekvédelemhez kapcsolódik, így például az áru kiszolgálását, a kereske­delmi dolgozók magatartását kifogásolták többen. A takarékszövetkezetek te­vékenysége során súlyos problémák, hosszú évekre visszanyúló bűncselekmé­nyek nem kerültek az ellen­őrzésekkor felszínre. A bankszerű ügyintézésben is nagy fejlődés tapasztalható. A negatív jelenségek fel­számolása és az ellenőrzési munka javítása érdekében a Mészöv évek óta hatékonyan működik együtt az állami el­lenőrző- és bűnüldöző, vala­mint a társadalmi szervek­kel. A tapasztalatokról fo­lyamatosan tájékoztatják egymást, értékelik azokat, s a mulasztások ellen egy­ségesen lépnek fel. Jól ha­lad az ellenőrzések koordi­nálása is az utóbbi időben. Második napirendi pont­ként Kozma Lajos, a Mé­szöv ellenőrzési irodájának vezetője számolt be az 1984. évi munkáról, s az idei ösz­­szehangolt ellenőrzési terv­ről. Szó volt még az elnökségi ülésen a mezőgazdasági és ipari szakcsoportok helyze­téről, s további fejlődésük lehetőségéről. G. G. Új érdekeltségi rendszer a járműjavítóban Első a jövedelmezőség A MÁV székesfehérvári '*■ Járműjavító Üzemében janu­ár 1-től megváltozott a gaz­dasági érdekeltségi rendszer. A korábbi — nagyrészt nor­maórás — elszámoltatást fel­váltotta a nyereségérdekelt­ség. Ezután tehát ugyan­olyan gazdálkodási, jövedel­mezőségi mutatószámok alapján ítélik meg a jár­műjavítók munkáját, mint más vállalatokét. Az új érdekeltségi rend­szer egyben nagyobb önálló­ságot is ad az üzemnek. A MÁV igényeinek (kocsijaví­tás, alkatrészgyártás) kielé­gítése természetesen tovább­ra is a legfontosabb feladat, az egyes üzemrészek idősza­kos szabad kapacitásaival azonban a járműjavító sa­ját belátása szerint dönthet. A fehérvári járműjavító üzem beruházásában ez év derekán elkészül Pusztasza­­bolcson a (C-típusú) kocsi­javító csarnok, a hozzá tar­tozó kiegészítő létesítmé­nyekkel együtt. Az új létesít­mény teljes beruházási költ­sége 130 millió forint. Szeptemberre, az új tanév kezdetére, átadják az üzem tanműhelyének bővítéseként épülő új létesítményt. A 25 millió forintos beruházás keretében készülő korszerű, új tanműhely a hegesztő és a lakatos szakmunkások kép­zését segíti majd. Szükség is van az utánpótlás gondos nevelésére, mert „vasas” szakmákban egyébként is kevesebb a fiatal, s ez érző­dik a­ járműjavítóban is, ahol a kocsijavító és alkat­részgyártó munkák során szinte valamennyi fémipari szakmára szükség van. B. L. Huszonötmillió forintos beruházásban épül a korszerű, új tan­műhely Fotó: Gregority Antal Veszprémben Véget ért a video alkalmazási konferencia Csütörtökön befejeződött Veszprémben az V. Video alkalmazási konferencia, amelyet az Országos Okta­tástechnikai Központ ren­dezett a Veszprémi Akadé­miai Bizottsággal közösen. A négynapos eszmecserén harmincöt előadás hangzott el. Áttekintették a video­technika alkalmazásának eddigi tapasztalatait az ál­talános- és középiskolai gyakorlatban, a pedagógus képzésben­, továbbképzés­ben és a nyelvoktatásban. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tá­jékoztatást adott Kaare Wil­­lochnak, a Norvég Király­ság miniszterelnökének ha­zánkban tett hivatalos láto­gatásáról. A kormány a tá­jékoztatót jóváhagyólag tu­domásul vette. A kormány jelentést hall­gatott meg a Balaton vízmi­nőségének javítására és az üdülőkörzet fejlesztésére ho­zott határozatának teljesí­téséről. Megtárgyalta és jó­váhagyta a térség hosszú tá­vú fejlesztésére kidolgozott programot. A Minisztertanács — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével össz­hangban — módosította a termelőszövetkezetek köl­csönös támogatási alapjairól szóló rendeletet, egyben sza­bályozta az ipari, a fogyasz­tási, az értékesítő és beszer­ző szövetkezetek közös alap­jai képzésének és felhasz­nálásának rendjét. A válto­zások nagyobb önállóságot biztosítanak a szövetkezeti önkormányzat és a közös ala­pok működésének belső sza­bályozása számára. A kormány határozatot ho­zott egyes új vállalatok léte­sítésének kedvezményeiről. Felhatalmazta a pénzügymi­nisztert, hogy a vállalatok gyáregységeinek, telepeinek önállósulásuk esetén nyújt­son pénzügyi kedvezménye­ket. (MTI) 40. évforduló Felszabadulási ünnepség Adonyban 1945. január 31-én szaba­dította fel véglegesen Adonyt a szovjet hadsereg. A felsza­badulás 40. évfordulója al­kalmából csütörtökön dél­után ünnepi megemlékezést rendeztek a nagyközségben. A szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása után a mű­velődési központ színházter­mében gyűlt össze Adony la­kossága. Az ünnepi nagy­gyűlésen részt vett Zángó Zoltán, az MSZMP Fejér me­gyei Bizottságának tagja, Nagy Jenőné, a Fejér me­gyei Tanács elnökhelyettese és Listár Sándor, a dunaúj­városi pártbizottság titkára is. Adony felszabadulásának körülményeit és a nagyköz­ség fejlődését ünnepi beszé­dében Iglódi István, a nagy­községi tanács elnöke mél­tatta. Az évforduló alkalmá­ból fényképkiállítás nyílt a művelődési központban a he­lyi intézmények, gazdaságok negyvenéves fejlődéséről. A felszabadulási nagy­gyűlés befejezéseként, az adonyi amatőr együttesek, a Gyöngyvirág női kamarakó­rus, a fúvószenekar és a szövetkezeti néptáncegyüttes, valamint az úttörők adtak ünnepi műsort. Szociálpolitikai tervek SZMT elnökségi ülés A szociálpolitikai tervek megvalósulásának főbb te­rületeiről, a megye gazdál­kodó szerveinek ezirányú munkájáról és a további fel­adatokról tárgyalt tegnapi ülésén az SZMT elnöksége. Ugyanezt a témát a közeljö­vőben megvitatja a Szak­­szervezetek Fejér megyei Ta­nácsa is. Az elnökség, az első napi­rendi pont tárgyalása után, véleményezte a kongresszusi irányelveket. Ezt követően tájékozódott az elnökség az 1984. évi if­júsági parlamentek megyei tapasztalatairól. Végezetül dr. Fogarasi Tibor, az SZMT vezető titkára számolt be a titkárság utóbbi időben vég­zett munkájáról. Tanács vb Móron Kábeltelevízió a harmadik városban is? Mór város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága teg­nap ülést tartott. Elsőként a végrehajtó bizottság két ülé­se közötti fontosabb intézke­désekről, eseményekről adott jelentést Káldi Béla, a váro­si tanács elnöke, majd a vég­rehajtásért felelősök számol­tak be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. Ezt követően a februári ta­nácsülésre kerülő előterjesz­téseket tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. Az 1984. évi fejlesztési és költségveté­si gazdálkodásról, a pénz­ügyi ellenőrzések tapasztala­tairól szóló és az ez évi fej­lesztési alap és költségvetés jóváhagyására vonatkozó ja­vaslat előadója Mohácsi Já­­nosné, a városfejlesztési és gazdálkodási osztály vezető­je volt. Ugyancsak a tanács ülésére kerül a közoktatás­politikai határozat végrehaj­tásáról készített beszámoló. Előadója Kovács Ferenc, a művelődésügyi, egészségügyi és sportosztály vezetője. Ezután a testület megvi­tatta a múlt évi közművelő­dési terv végrehajtásáról szó­ló beszámolót, amely részle­tes tájékoztatást adott a te­lepülés közművelődési életé­ről, és kiemelten foglalko­zott az ifjúság művelődésé­nek és a nemzetiségi kultúra és a hagyományok ápolásá­nak eredményeivel és to­vábbi lehetőségeivel. Az ülé­sen jóváhagyták az 1985. évi közművelődési tervjavasla­tot is. Az egyéb napirendek kö­zött foglalkozott még a vég­rehajtó bizottság a városi kábeltelevízió megvalósítá­sának feltételeivel, végül pe­dig a bejelentéseket vitatta meg.

Next