Fejér Megyei Hírlap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-01 / 50. szám
_________________________________________ M L La I L I VILAG MA MÉG JÁTÉK, | L U L. ll M L JI T L I egyesüljetek! HOLNAP MUNKAESZKÖZ ------------------------------------TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Péntek, 1985. március 1. MÚZEUMI HELYZETKÉP XLI. évfolyam, ------------------------- 50. szám „EURÓPA FELSZÓLAL” jHJii’jJiJiii íjjiilin Ára: w Ft Kockázat „Mutasd meg éves terved, megmondom, milyen vezető vagy!” — módosíthatjuk az ismert szállóigét. A vállalkozások korát éljük, s hála a gazdasági szabályzók szigorításának, társadalmunk továbbfejlődéséhez nem csupán az egyéni, hanem egyre terjedő mértékben a kollektív vállalkozásokra is elengedhetetlenül szükségünk van. Anélkül, hogy a megalapozatlan, kalandor-gazdálkodásra (vagy inkább kapkodó garázdálkodásra) bíztatnánk, napjainkban alapvetően kétfajta vezetési stílus birkózása figyelhető meg a vállalatoknál: a kényelmeskedő, középszerű, illetve a többletfeladatokat és a hatékonyabb gazdálkodást annak kockázataival együtt vállaló irányítás. Sajnos, társadalmi értékítéletünk lassú változása miatt a lassan, de úgymond biztosan haladó középszer is megél, sőt olykor tömegbázist is élvez, míg a többet és főként jobbat követelő, bátran vállalkozó stílus ellenérzést és idegeskedést kelthet. De valóban a nyugalmas, a csak a biztosra menő vállalati vezetés az üdvözítő? A kicsiket, de kockázatmentesen lépő haladás a követendő példa? Jól érzékelteti az idén életbelépő, háromféle jövedelemszabályozási forma, hogy az úgynevezett versenyszférában nem csupán a bérezés, az érdekeltség, hanem a munkastílus három fajta szemléletéről is szó van. A tervezett nyereség növelése (vagy az önköltség csökkentése) a tét, s az a vállalat, amely valós piaci esélyei alapján bátran vállalkozik korábbi gazdálkodási (és ezen belül termelési, termelésszervezési és kereskedelmi) gyakorlatának megújítására, ott az átlagot jóval meghaladó többletjövedelmek kifizetésére is sor kerülhet. Kérdés, hogy a munkás vagy a termelésirányító műszaki számára a rutinfeladattal biztosan elérhető 2—3 százalékos béremelés, vagy a 8—10 százaléknál is nagyobb mértékű, ám reális teljesítményemeléshez kötött személyi jövedelem a vonzóbb? Nem állíthatjuk, hogy gazdaságunkban az alkotó, színvonalas munka, a teljesítmény- és nyereségcentrikus gazdálkodás az uralkodó. Ennek fontosságát szavakban mindenki elismeri, ám saját (vagy vállalati) érdekből, óvatosságból a megszokott, kényelmes munkatempóra, s a főállású jövedelmet kiegészítő mellékkeresetre szavaz. Csakhogy azt is kimutathatjuk egy kis utánajárással, hogy a létszámhiányt pótló vállalati gazdasági munkaközösségekre, másodállásokra sem volna szükség ilyen mértékben, ha a főmunkaidőben mindenki becsülettel ellátná a feladatát. Vagyis a követendő út: a kifogástalan minőségű terméket, jól működő szolgáltatást adó, költségtakarékos, ezzel nyereséges tevékenységet folytató vállalati gyakorlat. Erre a gondosabb és felelősségteljesebb munkavégzési formára előbb-utóbb valamennyi gazdálkodó szervezetnek fel kell készülnie, ha talpon akar maradni a belföldön is éleződő gazdasági versenyben. S ez a kockázat, az elkerülhetetlen szemlélet- és munkastílusváltás hosszú távon a népgazdaságnak és az egyénnek is megéri. Zs. Cs. A Hazafias Népfront megyei bizottságának ülése A közmegegyezést erősítő mozgalmi munka idei első ülését tartotta tegnap a megyei tanács székházának dísztermében, Kerkay Andorné elnökletével, a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Részt vett a testület ülésének munkájában Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára és jelen volt dr. Bugár Nándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának munkatársa is. Először a mozgalom megyei gazdaságpolitikai tevékenységéről, az azzal kapcsolatos munkaformákról, módszerekről számolt be Erdei Mihályné, a gazdaságpolitikai munkabizottság vezetője. E témakörben két felszólalás hangzott el. A továbbiakban Bodnár Lászlóné, a Hazafias Népfront megyei titkára átfogó értékelésben tárta a testület elé a tavaly végzett népfrontmozgalmi munka fő jellemzőit és beterjesztette a megyei bizottság idei feladattervét. Végezetül dr. Mátay Pál, a Hazafias Népfront megyei alelnööke az országgyűlési és tanácsi választások megyei, lakóhelyi népfrontos tennivalóira hívta fel a figyelmet. Ez utóbbi napirendi pont végeredményben már tavaly számos feladatot adott a népfrontszerveknek. A választójogi törvényben megfogalmazottak, a mozgalom megyei és helyi vezetői számára sok munkát adtak. Nem kevesebbről volt szó, mint a választójogi törvénytervezet, majd a törvény széles körű megismertetéséről. Ugyanakkor kiemelten foglalkoztak az 1944—45-ös történelmi események 40. évfordulójával kapcsolatos tennivalókkal. Aktívan közreműködtek a megye lakossága politikai, cselekvési egységének erősítésében, az emberek körzetét javító tényezők feltárásában. Számos törvényelőkészítés, rendelettervezet vitájára, véleményezésére vállalkoztak. És ez a folyamat idén is tart. Több kérdés megoldására együtt keresték a választ a társszervekkel. Rétegtalálkozók, kiscsoportos véleménycserék, falufórumok és más munkaformák is szolgálták az igényesebb, aktívabb lakóhelyi demokratizmus szélesítését. Nagyon sok feladat vár az idén a mozgalomra megyénkben. Középpontban a felszabadulás 40. évfordulójának méltó megünneplése, a XIII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak feldolgozása, a feladatok érdemi meghatározása áll. Ugyanakkor a közeli tennivalók egyike az országgyűlési képviselők és tanácstagi választások lelkiismeretes előkészítése, lebonyolítása. Érdemi munkával vesznek részt a népfrontszervek a VII. ötéves terv előkészítésében is. Az említettek csak kiragadott részek a sokoldalú beszámolóból, de bizonyára érzékeltetik a felelősséget, amellyel a népfront megyei, lakóhelyi vezetői, aktívái hozzájárulnak a politikai, mozgalmi élet frissítéséhez. A szerteágazó és egyre céltudatosabb munkát méltatta felszólalásában Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára. A megyei pártbizottság elismerését fejezte ki az eredményes tevékenységért. Hangsúlyozta: a Hazafias Népfront megyei bizottsága és elnöksége, valamint a helyi népfronttestületek és aktívák jól dolgoztak a közakarat alakításáért, a közmegegyezés erősítéséért. — Fejér megyében bíznak a politikában az emberek s azt várják a kongresszustól, hogy tárgyilagosan, kritikusan mérlegelje az elvégzett munkát, s adjon cselekvési programot — mondotta Sudár Iván. Az újabb feladatok elvégzéséhez cselekvő összefogásra szólította megyénk népfrontszerveit, aktíváit, velük együtt a lakosságot. A mozgalom gazdaságpolitikai tevékenysége a párt- és a kormány gazdaságpolitikájából adódó megyei és helyi feladatok végrehajtását segítette elő. Természetesen a lakóterületen járult hozzá a kereskedelmi, az egészségügyi ellátás, az ipari szolgáltatások javításához, meglevő értékeink védelméhez, gyarapításához, a terület- és településpolitika fejlesztéséhez. Sok szó esett a közgazdasági szemlélet formálásáról, a még meglevő tartalékokról, az értékek védelméről, gyarapításáról, az együttműködés fejlesztéséről, a közéleti munkáról, a lakóhelyi demokrácia fontosságáról, amire más-más megközelítésben utalt felszólalásában a székesfehérvári Ródler Győző, Hollósi Lajos, dr. Etelvári Attila, a dunaújvárosi Nics János, a móri Gróf Gábor, a csákvári Sebőkné Bartha Katalin és a gyúrói Kovács Józsefné. N. E. Hárommilliárd takarékszövetkezeti pénzforgalom országosan az élvonalban A MÉSZÖV elnöksége tegnap délelőtt Székesfehérváron tárgyalta a takarékszövetkezetek 1984. évi munkáját. Az írásos előterjesztéshez Ács Miklós, a takarékszövetkezeti titkárság vezetője fűzött rövid szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta: falusi kirendeltségeik, egységeik 1984-ben is jól szolgálták a lakosságot. A betétgyűjtésben, a kölcsönfolyósításban ismét kiemelkedő munkát végeztek. Az új szolgáltatói tevékenységi körökben is nagyon sokat fejlődtek. Fejér megyében hét takarékszövetkezeti központ működik. Múlt évi teljesítményeik alapján — hangsúlyozta Bőle Dezső SZÖVOSZ főosztályvezető a hozzászólásában — továbbra is az országos élvonalban vannak. A betétösszeget a tervezettnél 12,5 százalékkal nagyobb mértékben növelték és elérték az 1,4 milliárdot. A betétek száma valamivel több mint 7 százalékkal nőtt. Legjelentősebben a bankszámla, az átutalási és az ifjúsági betétek, valamint a takaréklevelek száma gyarapodott a múlt évben. A megszabott, kötött kölcsönkeretekkel is jól gazdálkodtak a megye takarékszövetkezetei. A tagok indokolt igényeinek kielégítésére pontosan 244 millió 545 ezer forintot adtak ki, ami 27,3 százalékkal több az előző évinél. Egyéb pénzügyi szolgáltatásaik összege kevés híján eléri a 829 milliót. A megye takarékszövetkezeteinek 1984. évi összes pénzforgalma meghaladta a 3 milliárd forintot. Ez újabb rekord a takarékszövetkezetek történetében. A hét takarékszövetkezet közül kiemelték a sárbogárdiak munkáját, ahol a kölcsönállomány a tervezettnél 40 százalékkal nagyobb mértékben növekedett, a bázishoz mérten pedig 48 százalékkal. Érdemük, hogy a termeléshez igényelt kölcsönösszegeket gyorsan és maradéktalanul intézték, és a múlt évben az 1983. évinek a négyszeresét adták ki. A móriak az előző évhez viszonyítva 16,6 százalékkal gyarapították a betétösszeget és 65 százalékkal hoztak többet a tervezettnél. Az elnökség külön értékelte a szervezeti és mozgalmi munkát. Rögzítették: 1984-ben 3 százalékkal, több mint 2000 új „részvényessel” nőtt a taglétszám és elérték a 93 ezret. A bizalom és a megbízhatóság bizonyítéka, hogy a megyeszékhely közelségében működő szabadbattyáni Sárréti, valamint a kápolnásnyéki takarékszövetkezet 1985-ben Székesfehérvár új lakótelepein új üzleteket nyitnak. A Fejér megyeiek az ország egyik legkorszerűbb takarékszövetkezeti üzlethálózatával rendelkeznek. Tavaly 5 milliót költöttek a dunaújvárosi, a gyúrói és sárbogárdi egységeikre, valamint 1,2 milliót az új etyeki üzletházra. Idén nyolc egységet építenek, a legnagyobb beruházásuk Móron zajlik, aminek a beruházási összege meghaladja a múlt évit. Az idén összesen mintegy 16— 18 milliót költenek a hálózat további korszerűsítésére (Pdf) Felvételünkön a Martonvásáron nemrégiben átadott takarékszövetkezeti üzletház Fotó: Gregority Antal Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott dr. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására Ausztriában tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette. A kormány a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére tett intézkedésekkel való összhang biztosítása céljából módosította a gazdasági ágazati irányításról, az állami ellenőrzésről, valamint a munkavédelemről szóló korábbi rendeleteit. A kormány elfogadta a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének 1985. évi munkaprogramját. A Minisztertanács megerősítette a zöldség- és gyümölcstermelés növelésére kidolgozott programot, egyidejűleg utasítást adott a forgalmazás szervezettebbé tételéhez szükséges feltételek megteremtésére. (MTI) SZMT elnökségi ülés Döntés, társadalmi megbízatással A szakszervezeti érdekvédelem sajátos és fontos eszközei a vállalati munkaügyi döntőbizottságok, amelyek helyzetét és működését vitatták meg első napirendi pontként az SZMT elnökségi ülésén Székesfehérváron, az SZMT székházában. A vállalati munkaügyi döntőbizottságok több évtizedes hagyományokkal rendelkezve, eredményesen látják el feladatukat, azaz döntenek a dolgozó és a munkáltató között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelességekkel összefüggésben felmerült vitákban. Ennek egyik összetevője, hogy a megyében működő több mint kétszáz döntőbizottság kétezer tisztségviselője nagy felkészültséggel, lelkiismeretességgel végzi e társadalmi munkát. Mint az írásos jelentés szóbeli kiegészítőjében elhangzott, 1983-ban a munkaügyi döntőbizottságok 1500 munkaügyi vitában mondták ki az első szót, és az esetek 75 százalékában az érintettek belenyugodtak döntésükbe. Tevékenységük megalapozottságátmutatja az is, hogy a munkaügyi bíróságra továbbjutó ügyek 50 százalékban megerősítik a munkaügyi bizottságok döntését. Gondként merült fel, hogy a munkaügyi döntőbizottságok az esetek többségében nem tudják teljesíteni az ügyintézésre előírt nyolc napot, az ügyek 78 százalékában túllépik ezt a határidőt. A jövőre vonatkozó feladatok között elfogadták, hogy teremtsék meg a 8 napon belüli ügytárgyalás feltételeit és csak rendkívüli esetekben tekintsenek el ennek betartásáról. A gazdasági vezetők biztosítsanak munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges irodahelyiséget. Az élénk vitában — amelyben felszólalt dr. Zsiga László, a SZOT jogi osztályának vezetője is — hangsúlyozták a munkaügyi döntőbizottságok szerepét a munkahelyi demokrácia erősítésében, a munkafegyelem megszilárdításában. Ám ezzel párhuzamosan nem tapasztalják e fontos társadalmi funkciót ellátók munkájának megfelelő erkölcsi, anyagi elismerését. Több felszólaló adott hangot ama véleményének, hogy csökkenne a munkaügyi viták száma, ha a középszintű gazdasági vezetés nagyobb körültekintéssel, alaposabb munkajogi ismeretekkel és humánusabb megközelítéssel hozna döntéseket. Ehhez nyújthatna még több segítséget a megyében működő 59 jogsegélyszolgálat is, amely 1983-ban több mint 7600 ügyet bonyolított, amelyek közül 1400-at meghaladta a munkajogi kérdések száma. A munkaügyi döntőbizottságok társadalmi fontosságát érzékelteti, hogy az SZMT elnökségi ülés úgy határozott, hogy a jövőben kétévenként értékeli majd tevékenységüket. M. L.