Fejér Megyei Hírlap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

_________________________­________________ M L La I L­­ I VILAG MA MÉG JÁTÉK, | L­ U L. ll M­­ L­ JI T L I egyesüljetek! HOLNAP MUNKAESZKÖZ ------------------------------------­TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Péntek, 1985. március 1. MÚZEUMI HELYZETKÉP XLI. évfolyam, ------------------------- 50. szám „EURÓPA FELSZÓLAL” jHJii’jJiJiii íjjiilin Ára: w Ft Kockázat „Mutasd meg éves terved, megmondom, milyen vezető vagy!” — módosíthatjuk az ismert szállóigét. A vállalko­zások korát éljük, s hála a gazdasági szabályzók szigo­rításának, társadalmunk to­vábbfejlődéséhez nem csupán az egyéni, hanem egyre ter­jedő mértékben a kollektív vállalkozásokra is elenged­hetetlenül szükségünk van. Anélkül, hogy a megalapo­zatlan, kalandor-gazdálkodás­ra (vagy inkább kapkodó garázdálkodásra) bíztatnánk, napjainkban alapvetően két­fajta vezetési stílus birkózása figyelhető meg a vállalatok­nál: a kényelmeskedő, kö­zépszerű, illetve a többletfel­­­­adatokat és a hatékonyabb­­ gazdálkodást annak kockáza­taival együtt vállaló irányí­tás. Sajnos, társadalmi érték­ítéletünk lassú változása mi­att a lassan, de úgymond biz­tosan haladó középszer is megél, sőt olykor tömegbázist is élvez, míg a többet és fő­ként jobbat követelő, bátran vállalkozó stílus ellenérzést és idegeskedést kelthet. De valóban a nyugalmas, a csak a biztosra menő vállala­ti vezetés az üdvözítő? A ki­csiket, de kockázatmentesen lépő haladás a követendő példa? Jól érzékelteti az idén életbelépő, háromféle jö­vedelemszabályozási forma, hogy az úgynevezett verseny­­szférában nem csupán a bé­rezés, az érdekeltség, hanem a munkastílus három fajta szemléletéről is szó van. A tervezett nyereség növelése (vagy az önköltség csökken­tése) a tét, s az a vállalat, amely valós piaci esélyei alapján bátran vállalkozik korábbi gazdálkodási (és ezen belül termelési, termelésszer­vezési és kereskedelmi) gya­korlatának megújítására, ott az átlagot jóval meghaladó többletjövedelmek kifizetésé­re is sor kerülhet. Kérdés, hogy a munkás vagy a ter­melésirányító műszaki szá­mára a rutinfeladattal bizto­san elérhető 2—3 százalékos béremelés, vagy a 8—10 szá­zaléknál is nagyobb mértékű, ám reális teljesítményeme­léshez kötött személyi jöve­delem a vonzóbb? Nem állíthatjuk, hogy gaz­daságunkban az alkotó, szín­vonalas munka, a teljesít­mény- és nyereségcentrikus gazdálkodás az uralkodó. En­nek fontosságát szavakban mindenki elismeri, ám saját (vagy vállalati) érdekből, óvatosságból a megszokott, kényelmes munkatempóra, s a főállású jövedelmet kiegé­szítő mellékkeresetre szavaz. Csakhogy azt is kimutathat­juk egy kis utánajárással, hogy a létszámhiányt pótló vállalati gazdasági munkakö­zösségekre, másodállásokra sem volna szükség ilyen mér­tékben, ha a főmunkaidőben mindenki becsülettel ellátná a feladatát. Vagyis a köve­tendő út: a kifogástalan mi­nőségű terméket, jól működő szolgáltatást adó, költségta­karékos, ezzel nyereséges te­vékenységet folytató vállalati gyakorlat. Erre a gondosabb és felelősségteljesebb munka­­végzési formára előbb-utóbb valamennyi gazdálkodó szer­vezetnek fel kell készülnie, ha talpon akar maradni a belföldön is éleződő gazdasá­gi versenyben. S ez a kockázat, az elkerül­hetetlen szemlélet- és munka­stílusváltás hosszú távon a népgazdaságnak és az egyén­nek is megéri. Zs. Cs. A Hazafias Népfront megyei bizottságának ülése A közmegegyezést erősítő mozgalmi munka idei első ülését tartotta tegnap a megyei tanács székházá­nak dísztermében, Kerkay Andorné elnökletével, a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Részt vett a testület ülésének munkájában Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára és jelen volt dr. Bugár Nándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának munkatársa is. Először a mozgalom megyei gazdaságpolitikai tevékenysé­géről, az azzal kapcsolatos munkaformákról, módszerekről számolt be Erdei Mihályné, a gazdaságpolitikai munkabizott­ság vezetője. E témakörben két felszólalás hangzott el. A továbbiakban Bodnár L­ászlóné, a Hazafias Népfront me­gyei titkára átfogó értékelésben tárta a testület elé a tavaly végzett népfrontmozgalmi munka fő jellemzőit és beterjesz­tette a megyei bizottság idei feladattervét. Végezetül dr. Mátay Pál, a Hazafias Népfront megyei al­­elnööke az országgyűlési és tanácsi választások megyei, lakó­helyi népfrontos tennivalóira hívta fel a figyelmet. Ez utóbbi napirendi pont végeredményben már tavaly számos feladatot adott a népfrontszerveknek. A vá­lasztójogi törvényben megfo­galmazottak, a mozgalom megyei és helyi vezetői szá­mára sok munkát adtak. Nem kevesebbről volt szó, mint a választójogi törvény­­tervezet, majd a törvény szé­les körű megismertetéséről. Ugyanakkor kiemelten fog­lalkoztak az 1944—45-ös tör­ténelmi események 40. év­fordulójával kapcsolatos tennivalókkal. Aktívan köz­reműködtek a megye lakos­sága politikai, cselekvési egységének erősítésében, az emberek körzetét javító té­nyezők feltárásában. Szá­mos törvényelőkészítés, ren­delettervezet vitájára, véle­ményezésére vállalkoztak. És ez a folyamat idén is tart. Több kérdés megoldására együtt keresték a választ a társszervekkel. Rétegtalálko­zók, kiscsoportos vélemény­­cserék, falufórumok és más munkaformák is szolgálták az igényesebb, aktívabb la­kóhelyi demokratizmus szé­lesítését. Nagyon sok feladat vár az idén a mozgalomra me­gyénkben. Középpontban a felszabadulás 40. évforduló­jának méltó megünneplése, a XIII. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet hatá­rozatainak feldolgozása, a feladatok érdemi meghatá­rozása áll. Ugyanakkor a kö­zeli tennivalók egyike az or­szággyűlési képviselők és tanácstagi választások lelki­­ismeretes előkészítése, le­bonyolítása. Érdemi munká­val vesznek részt a nép­frontszervek a VII. ötéves terv előkészítésében is. Az említettek csak kira­gadott részek a sokoldalú beszámolóból, de bizonyára érzékeltetik a felelősséget, amellyel a népfront megyei, lakóhelyi vezetői, aktívái hozzájárulnak a politikai, mozgalmi élet frissítéséhez. A szerteágazó és egyre céltudatosabb munkát mél­tatta felszólalásában Sudár Iván, a megyei pártbizottság titkára. A megyei pártbi­zottság elismerését fejezte ki az eredményes tevékenysé­gért. Hangsúlyozta: a Haza­fias Népfront megyei bizott­sága és elnöksége, valamint a helyi népfronttestületek és aktívák jól dolgoztak a köz­akarat alakításáért, a köz­­megegyezés erősítéséért. — Fejér megyében bíznak a politikában az emberek s azt várják a kongresszustól, hogy tárgyilagosan, kritiku­san mérlegelje az elvégzett munkát, s adjon cselekvési programot — mondotta Su­dár Iván. Az újabb feladatok elvégzéséhez cselekvő össze­fogásra szólította megyénk népfrontszerveit, aktíváit, velük együtt a lakosságot. A mozgalom gazdaságpoli­tikai tevékenysége a párt- és a kormány gazdaságpolitiká­jából adódó megyei és helyi feladatok végrehajtását se­gítette elő. Természetesen a lakóterületen járult hozzá a kereskedelmi, az egészség­ügyi ellátás, az ipari szol­gáltatások javításához, meg­levő értékeink védelméhez, gyarapításához, a terület- és településpolitika fejlesztésé­hez. Sok szó esett a közgazda­­sági szemlélet formálásáról, a még meglevő tartalékokról, az értékek védelméről, gya­rapításáról, az együttműkö­dés fejlesztéséről, a közéleti munkáról, a lakóhelyi de­mokrácia fontosságáról, ami­re más-más megközelítésben utalt felszólalásában a szé­kesfehérvári Ródler Győző, Hollósi Lajos, dr. Etelvári Attila, a dunaújvárosi Nics János, a móri Gróf Gábor, a csákvári Sebőkné Bartha Katalin és a gyúrói Kovács Józsefné. N. E. Hárommilliárd takarékszövetkezeti pénzforgalom országosan az élvonalban A MÉSZÖV elnöksége teg­nap délelőtt Székesfehérvá­ron tárgyalta a takarékszö­vetkezetek 1984. évi mun­káját. Az írásos előterjesz­téshez Ács Miklós, a takarék­­szövetkezeti titkárság veze­tője fűzött rövid szóbeli ki­egészítést. Hangsúlyozta: fa­lusi kirendeltségeik, egysé­geik 1984-ben is jól szolgál­ták a lakosságot. A betét­­gyűjtésben, a kölcsönfolyósí­tásban ismét kiemelkedő munkát végeztek. Az új szol­gáltatói tevékenységi körök­ben is nagyon sokat fejlőd­tek. Fejér megyében hét taka­rékszövetkezeti központ mű­ködik. Múlt évi teljesítmé­nyeik alapján — hangsúlyoz­ta Bőle Dezső SZÖVOSZ fő­osztályvezető a hozzászólásá­ban — továbbra is az orszá­gos élvonalban vannak. A betétösszeget a tervezettnél 12,5 százalékkal nagyobb mértékben növelték és elér­ték az 1,4 milliárdot. A be­tétek száma valamivel több mint 7 százalékkal nőtt. Legjelentősebben a bank­számla, az átutalási­ és az ifjúsági betétek, valamint a takaréklevelek száma gya­rapodott a múlt évben. A megszabott, kötött köl­csönkeretekkel is jól gaz­dálkodtak a megye takarék­szövetkezetei. A tagok indo­kolt igényeinek kielégítésére pontosan 244 millió 545 ezer forintot adtak ki, ami 27,3 százalékkal több az előző évinél. Egyéb pénzügyi szol­gáltatásaik összege kevés hí­ján eléri a 829 milliót. A megye takarékszövetkezetei­nek 1984. évi összes pénz­­forgalma meghaladta a 3 milliárd forintot. Ez újabb rekord a takarékszövetkeze­tek történetében. A hét takarékszövetkezet közül kiemelték a sárbogár­diak munkáját, ahol a köl­­csönállomány a tervezettnél 40 százalékkal nagyobb mértékben növekedett, a bázishoz mérten pedig 48 százalékkal. Érdemük, hogy a termeléshez igényelt köl­csönösszegeket gyorsan és maradéktalanul intézték, és a múlt évben az 1983. évinek a négyszeresét adták ki. A móriak az előző évhez vi­szonyítva 16,6 százalékkal gyarapították a betétösszeget és 65 százalékkal hoztak többet a tervezettnél. Az elnökség külön érté­kelte a szervezeti és mozgal­mi munkát. Rögzítették: 1984-ben 3 százalékkal, több mint 2000 új „részvényessel” nőtt a taglétszám és elérték a 93 ezret. A bizalom és a megbízhatóság bizonyítéka, hogy a megyeszékhely kö­zelségében működő szabad­­battyáni Sárrét­i, valamint a kápolnásnyéki takarékszö­vetkezet 1985-ben Székesfe­hérvár új lakótelepein új üz­leteket nyitnak. A Fejér megyeiek az or­szág egyik legkorszerűbb ta­karékszövetkezeti üzletháló­zatával rendelkeznek. Ta­valy 5 milliót költöttek a du­naújvárosi, a gyúrói és sár­bogárdi egységeikre, vala­mint 1,2 milliót az új etyeki üzletházra. Idén nyolc egy­séget építenek, a legnagyobb beruházásuk Móron zajlik, aminek a beruházási összege meghaladja a múlt évit. Az idén összesen mintegy 16— 18 milliót költenek a hálózat további korszerűsítésére (Pdf) Felvételünkön a Martonvásáron nemrégiben átadott takarék­szövetkezeti üzletház Fotó: Gregority Antal Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tá­jékoztatást adott dr. Fred Sinowatznak,­ az Osztrák Köztársaság szövetségi kan­cellárjának meghívására Ausztriában tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatást tudomásul­ vet­te. A kormány a gazdaság­­irányítási rendszer tovább­fejlesztésére tett intézkedé­sekkel való összhang bizto­sítása céljából módosította a gazdasági ágazati irányítás­ról, az állami ellenőrzésről, valamint a munkavédelemről szóló korábbi rendeleteit. A kormány elfogadta a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének 1985. évi mun­kaprogramját. A Minisztertanács meg­erősítette a zöldség- és gyü­mölcstermelés növelésére ki­dolgozott programot, egy­idejűleg utasítást adott a for­galmazás szervezettebbé té­teléhez szükséges feltételek megteremtésére. (MTI) SZMT elnökségi ülés Döntés, társadalmi megbízatással A szakszervezeti érdekvédelem sajátos és fontos eszközei a vállalati munkaügyi döntőbizottságok, amelyek helyzetét és működését vitatták meg első napirendi pontként az SZMT elnökségi ülésén Székesfehérváron, az SZMT székházában. A vállalati munkaügyi döntőbizottságok több évti­zedes hagyományokkal ren­delkezve, eredményesen lát­ják el feladatukat, azaz döntenek a dolgozó és a munkáltató között a munka­­viszonyból eredő jogokkal és kötelességekkel összefüggés­ben felmerült vitákban. Ennek egyik összetevője, hogy a megyében működő több mint kétszáz döntő­­bizottság kétezer tisztség­viselője nagy felkészültség­gel, lelkiismeretességgel vég­zi e társadalmi munkát. Mint az írásos jelentés szóbeli kiegészítőjében el­hangzott, 1983-ban a mun­kaügyi döntőbizottságok 1500 munkaügyi vitában mond­ták ki az első szót, és az ese­tek 75 százalékában az érintettek belenyugodtak döntésükbe. Tevékenységük megalapozottságát­­mutatja az is, hogy a munkaügyi bí­róságra továbbjutó ügyek 50 százalékban megerősítik a munkaügyi bizottságok dön­tését. Gondként merült fel, hogy a munkaügyi döntőbizottsá­gok az esetek többségében nem tudják teljesíteni az ügyintézésre előírt nyolc napot, az ügyek 78 százalé­kában túllépik ezt a határ­időt. A jövőre vonatkozó felada­tok között elfogadták, hogy teremtsék meg a 8 napon belüli ügytárgyalás feltételeit és csak rendkívüli esetekben tekintsenek el ennek betar­tásáról. A gazdasági veze­tők biztosítsanak munkájuk­hoz elengedhetetlenül szük­séges irodahelyiséget. Az élénk vitában — amely­ben felszólalt dr. Zsiga Lász­ló, a SZOT jogi osztályának vezetője is — hangsúlyozták a munkaügyi döntőbizottsá­gok szerepét a munkahelyi demokrácia erősítésében, a munkafegyelem megszilár­dításában. Ám ezzel párhu­zamosan nem tapasztalják e fontos társadalmi funkciót ellátók munkájának megfe­lelő erkölcsi, anyagi elisme­rését. Több felszólaló adott han­got ama véleményének, hogy csökkenne a munkaügyi vi­ták száma, ha a középszintű gazdasági vezetés nagyobb körültekintéssel, alaposabb munkajogi ismeretekkel és humánusabb megközelítéssel hozna döntéseket. Ehhez nyújthatna még több segítséget a megyében működő 59 jogsegélyszolgálat is, amely 1983-ban több mint 7600 ügyet bonyolított, ame­lyek közül 1400-at meghalad­ta a munkajogi kérdések száma. A munkaügyi döntőbizott­ságok társadalmi fontosságát érzékelteti, hogy az SZMT elnökségi ülés úgy határo­zott, hogy a jövőben két­évenként értékeli majd te­vékenységüket. M. L.

Next