Fejér Megyei Hírlap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-01 / 152. szám
CTEZ* I C Q A I v|lag ORSZÁGGYŰLÉSI JEGYZETEK | LV Eb II I Vj L\J T CL I egyesüljetek | M ______________________________| HOGYAN NÖVELHETŐ ----------------------------------A TEJIVÓK TÁBORA Hétfő, --------------------------- ' ' Mk ^p|| | 1985. július 1. HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR XLI. évfolyam, __________________ 152. szám JÓL SIKERÜLT A FŐPRÓBA • gUTraTnriJiVNi in jtjbj jM'iM’m'JTM mi Ara: 1>80 Ft Btf liiwiil Jul MIJiil w HB hl f ii if Ftl--------------- Az aratás minősége Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Me- . • M Agazdasági Kutató Intézete dőházi „birodalmában”, mikor véget ért a megye etető agrárszakembereizámára rendezett búzafajtabemutató, a nemesítő Balla László arról faggatta a régi partnereket, milyen lesz az Mv-búzák aratása, még közelebbről, hogy mi van a kalászokban. Egyáltalán: mit mutatnak az ősziek? S amint a gyors kérdezzfelelekből kitűnt, a nemesítő talán még sokkal jobban izgul, a sikerért, „szorít” a termelőnek, mint bárki más, aki valamilyen úton-módon kapcsolódik hozzá. Ma a betakarítás teljesen gépesített, és ezzel a technikával már nagyon sokat lehet tenni a hozamokért. Igen, a hozamokért, hiszen az is tapasztalat, mit jelent jól, gyorsan és időben levágni, magtárba szállítani a kenyérnek valót. A változás üteme nemcsak a nemesítésben, a betakarításban is felgyorsult. Ami jó volt tegnap, az ma már, netán elégtelenné vált, de szinte biztosra vehető, hogy pár esztendő múlva túlhaladott lesz. Az emberiség egyik legértékesebb és ma is legnagyobb területen termelt gabonaféléje a búza. Nemesítése is, termesztése is sok ezer esztendős. A betakarítása is rendkívül gazdag tapasztalatokra építkezik. Hajdan, a négyezer évvel előbbi Mezopotámiában, Kínában és Egyiptomban is kézzel, szálanként tépték ki a búzát, mint a kései kendert vagy a lent. Az akkori aratók is tudták, hogyan lehet megfogni minden kalászt, minden szemet, mert az életet jelenti számukra. Évezredeken át a legkeményebb mun.Vijia dolga volt a földművesnek. Elmaradt akkor is, amikor megpróbálta először az aratást géppel,hogy felmentse magát a deréklyírdító inka alól, vagy enyhítsen. A világ húsz esztendő alatt megkétszerezte (hazánk megháromszorozta) búzahozamait. S ezt úgy érte el, hogy megszerezte hozzá azokat a betakarító eszközöket, amelyekkel — természetesen nagy hozzáértéssel — biztonságosan arathat, hozzájárulhat a valóságban megtermett szemmennyiség minél kisebb veszteséggel való betakarításához. S így igaz a megduplázott, vagy megháromszorozott hozam itthon, szűkebb hazánkban, Fejér megyében is. Kiszámították már azt is, hogy ha csak fél százalékkal sikerül tovább javítani a betakarítás, az aratás minőségén a hektárátlag és az össztermés rekordszintet ér el. Nem mindenki hitte az első szóra, ma már senki sem vitatja. A megyének, a megye aratóinak mintegy 600 kombájnnal (hála a beszerzőknek, számos új géppel is) kell több mint 80 ezer hektárról learatniuk a termést, ha az idő engedi, mindössze 12—14 napon belül. Jó ez a géppark, jelzik a gépszemlék- ről is, de a felügyeleti hatóságok ezúton is kérik az üzemi-technikai munkásokat: ne sértődjenek meg, ha egy-egy gépet mégis visszaküldenek a műhelybe. (pdf) ! Folytatta munkáját az orvoskongresszus Az orvosmozgalom a béke jelentős tényezőjévé vált Az Országos Béketanács elnöksége levélben üdvözölte a résztvevőket Szombaton plenáris üléssel folytatódott a budapesti Hilton Szállóban a Nukleáris Háború Megelőzéséért Küzdő Nemzetközi Orvosmozgalom ötödik kongresszusa. Az ülésen dr. Hollán Zsuzsa, a kongresszus elnöke üdvözölte a résztvevőket, majd dr. Ligyija Novak, a szovjet egészségügyi dolgozók szakszervezetének elnöke olvasta fel több, hazánkban tanácskozó egészségügyi szakszervezet képviselőjének üdvözletét. Köszöntötte a kongresszus résztvevőit dr. Eeva Kuuskoski- Vikatmaa Finnország szociális és egészségügyi minisztere. Ezután a nukleáris konfrontáció költségeiről, valamint az együttműködésre vonatkozó javaslatokról tanácskoztak a konferencia résztvevői. Dr. Victor W. Sidel az USA-beli Albert Einstein Orvostudományi Egyetem tanára, az amerikai egészségügyi szakszervezetek elnöke beszédében a fegyverkezési hajszának a világ egészségügyi helyzetére gyakorolt negatív hatását elemezte. Mint elmondta, a kongresszus előző napi ülésének ideje, tehát ilyen rövid idő alatt, 20 ezer gyerek halt meg a világon. Ugyanezen idő alatt egymilliárd dollárt költöttek a világon fegyverkezésre. Nem is kellett volna ennyi a gyermekek életének megmentésére. A továbbiakban arra emlékeztetett, hogy kétmilliárd ember — a világ lakosságának fele — nem jut tiszta ivóvízhez, pedig a fertőző betegségek egyik fő terjesztője éppen az egészségtelen ivóvíz. Egy katonai repülőgép árából 250 millió védőoltás költségeit lehetne fedezni. Az orvosoknak — hangsúlyozta a továbbiakban Sidel professzor — társadalmi feladata az is, hogy ráirányítsák a figyelmet nemcsak arra, hogy milyen jobb célokra lehetne felhasználni a fegyverkezésre fordított pénzt, hanem hogy a nukleáris háború milyen veszélyt jelent. Utalt arra a szoborra, melyet a Szovjetunió ajándékozott az ENSZ-nek, s a New York folyó torkolatánál szimbolikusan hirdeti: a kardokat ekékké kell alakítani. A következő előadó Dr. Jevgenyij Csazov, a nemzetközi rmozgalom szovjet társelnöke, ugyancsak arról szólt, hogy a katonai szembenállás megszüntetésével milyen nagy erőket lehetne felszabadítani az embeeriség szolgálatára. Az orvosok, a tudósok együttműködése már eddig is jelentős eredményeket hozott a betegségek leküzdésében. Nemzetközi összefogással — szovjet és amerikai orvosok irányításával — sikerült leküzdeni például a himlőt. Ehhez hasonló és még szélesebb körű öszszefogással meg lehetne szervezni a világ valamennyi gyermekének védőoltását, és ezzel számos fertőző betegséget győzhetnénk le. A himlő elleni védőoltásokhoz 83 millió dollárra volt szükség, ezt az összeget 55 perc alatt költik el fegyverekre. Délután a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében kezdődött meg a kongresszus fő témájának megvitatása, az „Atomfegyverek s atomháború: orvosi áttekintés” címmel. Az ülésen nemzetközi szaktekintélyek adtak tájékoztatást a fegyverkezési verseny orvosi vonatkozásairól, s beszámoltak arról, milyen szerepet játszhatnak a világ orvosai a nukleáris háború megelőzéséért folytatott küzdelemben. Rámutattak: a nagyhatalmak viszonya veszélyesen megromlott napjainkban. Az Egyesült Államok kormánya bizamatlan a Szovjetunióval szemben, s erőpolitikát folytatva a fegyverkezési verseny ellenőrizhetetlenségére hivatkozik. Száz hidrogénbomba ledobásával a Földön minden élet elpusztítható — hangsúlyozták a felszólalók. A nukleáris csapás után már nincs mód a védekezésre, tehetetlenek lesznek az orvosok, nem segíthet az orvostudomány. Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet javuljon, a fenyegetettség érzése csökkenjen, a taktikai fegyvereket is meg kell semmisíteni, azaz teljes leszerelésre van szükség. Ennek kapcsán szorgalmazták, hogy például Görögország, Spanyolország, a Német Szövetségi Köztársaság és Japán száműzze területéről a nukleáris fegyvereket. Az ülésen a nagaszaki atomtámadás egyik túlélőjeis felszólalt, s megrázó szavakkal idézte fel a szörnyűséges pusztulásról megmaradt gyermekkori emlékeit. Felhívta a kongresszus résztvevőit : mindent tegyenek meg azért, hogy ne ismétlődhessék meg a több mint 200 ezer életet követelő tragédia. Szekcióüléseken folytatódott vasárnap a nukleáris háború megelőzéséért küzdő nemzetközi orvosmozgalom budapesti kongresszusa. A szakemberek véleményt cseréltek az atomháború és a polgári védelem kérdéseiről, s foglalkoztak a nemzetközi orvosi együttműködés további lehetőségeivel. A kelet-nyugati bizalom, illetve bizalmatlanság pszichológiai vonatkozásairól tanácskozó szekcióban felhívták a figyelmet: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a katonai erők szembenállását a békés célok érdekében folytatott együttműködés váltsa fel. Hangsúlyozták, hogy nemcsak a diplomáciai tárgyalásokon szükséges elérni a bizalom növekedését, hanem az orvosok és a világ más dolgozói között is. Az Országos Béketanács elnöksége a magyar békemozgalom, a béke ügyéért felelősséget érző és azért cselekvő magyar közvélemény nevében levélben üdvözölte a kongresszus résztvevőit. Az üzenetben a béketanács elismeréssel állapítja meg, hogy a nemzetközi orvosmozgalom rövid idő alatt a nukleáris világégés ellen küzdők egyik legjelentősebb tényezőjévé vált. Jó példája lett annak is, miként tudnak különböző politikai beállítottságú emberek gyümölcsözően együttműködni az emberiséget fenyegető veszély ellen. A konferencia „Atomfegyverek és atomháború: orvosi áttekintés” elnevezésű fő témájának megvitatása ugyancsak folytatódott vasárnap. A referátumokban szó esett a mai atomfegyverek tulajdonságairól, azokról a válságokról, amelyek nukleáris konfliktushoz vezethetnek, s szóba kerültek a fegyverkezési hajszának a közvéleményre gyakorolt hatásával kapcsolatos kérdések. A kongresszus hétfőn az eszmecserék eredményeit összegző jelentések előterjesztésével, s dokumentumok elfogadásával fejezi be munkáját. (MTI) Kellemes volt a vasárnap délelőtt a Velenceitó partján. Az agárdi Park Strandot hétvégenként — ha jó az idő — általában 1500—2000 fürdőző keresi föl, a létesítmény területén működő kempingbe pedig 15—20 ezer vendéget vár a szezonra Baráth István, a Gárdonyi Költségvetési Üzem telepvezetőjeFotó: Neményi Ágnes Kellemes volt a vasárnap délelőtt a Velenceitó partján. Az agárdi Park Strandot hétvégenként — ha jó az idő — általában 1500—2000 fürdőző keresi föl, a létesítmény területén működő kempingbe pedig 15—20 ezer vendéget vár a szezonra Baráth István, a Gárdonyi Költségvetési Üzem telepvezetője Fotó: Neményi Ágnes Tanács-vb Dunaújvárosban Lakóházfelújításra 615 millió forint Dunaújvárosban pénteken délután tartotta első, egyben alakuló ülését a nemrégiben választott tanács végrehajtó bizottsága. Az első találkozáson Sárosi József köszöntötte az öt éven át együtt dolgozó testületet. Ez az ötéves ciklus rövid a maradandó, nagy alkotásokhoz, ugyanakkor hosszú a feladatok sokaságát és nehézségi fokát illetően — emelte ki bevezető szavaiban az újraválasztott tanácselnök. Hangsúlyozta a döntéssel járó felelősség súlyát. Említette, hogy az irányításban és gazdálkodásban bekövetkező változások 1986-tól a tanács vb-től is új munkastílust kívánnak. Az önállóság fokának nagy mérvű növekedése egyben több munkát, a döntések az eddigieknél is színvonalasabb előkészítést kívánnak. A bevezető után Dunaújváros jövőjének egyik lényeges kérdését tárgyalta meg a tanács végrehajtó bizottsága. A Dunaújvárosi Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat szakemberei elkészítették lakóházfelújítási javaslatukat a VII. ötéves terv időszakára. 1950—55 között csaknem 4800 lakás épült Dunaújvárosban. E dinamizmust lassú fejlődés váltotta fel: a következő öt évre már csak 800 lakásra futotta az anyagi erőkből. 1960-tól egyenletes ütemben épült a város, azóta csaknem 5000 lakás készült el. Dunaújvárosban a 30 éves épületek, illetve lakások az összesnek egynegyedét teszik ki. Az elmúlt 10 évben csaknem 1200 lakást, házat, tömböt újított fel a vállalat. A felújítás úttörő munka Dunaújvárosban, hisz a település jellegéből adódóan eddig nem volt szükség a villamos-, vízvezetékek teljes cseréjére, a tetők átrakására, hogy csak a legfontosabb, legnehezebb lépéseket említsük. A felújítás eddigi tapasztalatainak alapján készítették tervüket: megszüntetik például a bentlakás melletti rekonstrukciót. Ehhez az átmeneti, illetve szükséglakások számát 30-ról hatvanra— hetvenre kell emelni. Munkájukba bevonják a többi építőipari vállalatot is. Terveikben 1047 lakás felújítása szerepel. A vitában a végrehajtó bizottság tagjai felhívták a figyelmet az ilyen jellegű munkák korábbi hiányosságaira. Takarékos gazdálkodást kérnek a lakások berendezéseit illetően, fontosnak tartják a lakók előzetes tájékoztatását, hogy senki ne kezdjen bele a felújítás előtt nagyobb munkákba, fürdőszoba, illetve konyhai berendezések cseréjébe. Kíméletes bánásmódot kérnek az idős házaspárok részére a kiköltöztetések, illetve a viszszaköltöztetés során, örvendetesnek tartották az IKV szakembereinek alapos előkészítő munkáját, amely a lakosság hibabejelentésein alapult. E kiegészítőkkel elfogadták a javaslatot. Dunaújvárosban az elkövetkezendő öt évben megújul az Erkel és a Liszt Ferenc kert, valamint hozzáfognak a Vasmű út páratlan oldalának házaihoz is. Ezekre a munkákra 615 millió forintot irányzott elő a tanács. Természetesen nem hanyagolják el a város többi részét sem. Ahol szükséges, cserélik a padlóburkolatokat, festik a lépcsőházakat, vakolják a kémények belső falát, javítják a tetőket. Ezek a karbantartások előreláthatóan 299 millió forintba kerülnek majd. A VII. ötéves tervidőszak végére Dunaújváros régi lakásainak 37 százaléka újul meg. K. É. Remi vendégeket várunk Magyar-finn barátsági hét Hetedik alkalommal rendezik meg a magyar—finn, illetve a finn—magyar barátsági hetet, július 1—7-ig. A háromévenkénti eseménysorozat alkalmával 300—300 tagú társadalmi delegációt cserél a magyar és a finn állam a testvérvárosok küldötteiből. Hétfőn a kora reggeli órákban utazott el a székesfehérvári csoport is, hogy részese legyen a barátsági hét — a finnek szóhasználatával „népi diplomácia” — eseményeinek testvérvárosunkban, Remiben és a központi rendezvényeken, Helsinkiben. Ugyanezen a napon érkezik meg Kemni tizenhárom tagú delegációja, amely négy napig lesz városunkvendége. Itt ismerkednek a mai Magyarország, s szőkébb hazánk, Fejér megye valóságával, életünkkel, kultúránkkal. Kerni vendégeink tiszteletére ma fogadást adnak a városházán, melyet városnéző séta és múzeumlátogatás követ. A következő napokban ismerkednek többek között a tejüzemmel, az Ikarus fehérvári gyárával, a Garzon Bútorgyárral, és a Kossuth Tsz-szel. Ellátogatnak Tihanyba és kirándulnak Kisgyónba a magyar—finn baráti kör néhány tagjával közösen, és részt vesznek a Fejér Megyei Népi Együttes bemutatkozó estjén (az együttes a barátsági hetet követő napokban éppen Finnországban képviseli népi kultúránkat a kaustineni népzenei fesztiválon). Kemiből egy vegyeskar a finn dalkultúrát hozza el hozzánk. A barátsági hetet megelőző napokban Debrecen adott otthont a magyar—finn testvérvárosi konferenciának, melyen részt vett Balázs Miklós, Székesfehérvár Város Tanácsának elnöke is. — sajtos —