Fejér Megyei Hírlap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-01 / 152. szám

I­ ­ Nagyobb választékot és jobb minőséget Hogyan növelhető a tejivók tábora? A régi rómaiak az istenek italának nevezték a tejet. A fe­hér ital hasznosságát, széles körű felhasználhatóságát korán felismerte az ember. Homérosz már az Odüsszeiában leírta miként készítettek a tejből oltóanyagokkal sajtot. Mitől hasznos a tej? Őseink csak tapasztalták a tej hasznosságát, ma már, ,hála a tudománynak, azt is ■tudjuk, mitől értékes ez az ital. Századunk kutatói ki­mutatták : szervezetünk szá­mára fontos A, B1, B2, D, E- vitaminok mellett ásványi sókat, aminosavakat és állati fehérjéket is tartalmaz a tej. A környezeti ártalmak szaporodásával a tej jelentő­sége tovább növekszik. A legújabb kutatások szerint a B-vitamincsoportban és egyéb­­hatóanyagokban gazdag tej a környezeti ártalmakkal szem­ben védőtápanyagul szolgál — védi a szöveteket és az ar­tériákat a káros hatásoktól. Hazánkban évről évre több tej fogy. A majdnem 200 li­teres egy főre jutó évi tejfo­gyasztással az európai közép­mezőnybe tartozunk. Fejértej — két megyében A Fejér és Komárom Me­gyei Tejipari Vállalat a két megye háromnegyedmilliónyi lakosságának napi ellátását végzi. A majdnem ezer dol­gozót számláló vállalati kol­lektíva feladata három alap­­tevékenységből áll: felvásár­lás, termelés és értékesítés. A felvásárolt tejmennyisé­get mintegy 40 ezer tehén adja. Naponta száz helység, kétszer annyi felvevőhelyé­ről, összesen több mint fél­millió liter tejet szállítanak a vállalat üzemeibe. A begyűj­tött tej 95 százaléka 12 ál­lami gazdaságból és 85 ter­melőszövetkezetből szárma­zik. A szállítás 30 százalé­kát a cecei üzemből alap­anyagtejként a fővárosba továbbítják. A többi a válla­lat három feldolgozó üzemé­be kerül: Székesfehérvárra, Tatabányára és Dunaújváros­ba. Hol, mi készül? A tejipari vállalat tipiku­san városellátó tevékenysé­get folytat: sokféle napi fo­gyasztási cikket gyárt. A termékek sokfélesége és a mindennapi gyártási igény miatt nem célszerű minden terméket mindenütt készíte­ni. A szakosítás műszaki és gazdasági szempontból is megéri. A Fejértej az or­szágban az elsők között ve­zette be a gyártó üzemek közti szakosítást. A fehérvári üzemben hab­tejszínt, ízesített tejitalokat, vajat, félzsíros túrót és ízesí­tett krémtúrót készítenek. A dunaújvárosiak specialitása a tejszínkrémsajt, a körített krémtúró és a gomolya. Emellett készül még nagy mennyiségben félzsíros túró. A dunaújvárosi üzem jó munkáját fémjelzi, hogy tú­rógyártásban az országos minőségi versenyben évek óta az elsők. A tatabányai üzemben tej­fölt, ízesített tejitalokat és ultrapasztőrözött féltartós te­jet gyártanak. A szakosodás mellett min­denütt készül különféle zsír­­tartalmú fogyasztói tej. Kevesebb kalóriát A Fejér és Komárom Me­gyei Tejipari Vállalat ötféle minőségben gyártja a fo­gyasztói (zömmel „zacskós”) tejet. Kapható 3,6—3,0—2,8— 2,2 és 1,5 százalékos zsírtar­talmú tej. A csökkentett zsírtartalmú, kalóriaszegény tej forgalmazásában úttörő szerepet játszott a vállalat. Dr. Bartha István, a vál­lalat igazgatója: — A korszerű táplálkozási szokások elterjesztéséhez a tejipar, ezen belül vállala­tunk is szeretne hozzájárulni. Mivel energiát, zsírt más táplálékokkal amúgy is bő­ségesen veszünk magunkhoz étkezéseinkkor, jó lenne, ha legalább a tejjel nem növel­nénk az elhízás veszélyét. A csökkentett zsírtartalmú, ka­lóriaszegény tej (a 2,2 és 1,5 százalék zsírtartalmú) egyéb­ként élettani szempontból ugyanolyan jótékony hatású, hiszen csak a zsír kevesebb benne, a vitaminokat, fehér­jéket és egyéb hasznos anya­gokat változatlanul tartal­mazza. Ugyanez elmondható tejfölújdonságunkról is, hi­szen ma már tejfölből is két­félét gyártunk, s úgy ta­pasztaljuk egyre népszerűbb a csökkentett zsírtartalmú (20 helyett 12 százalékos) tej­föl. Ez rövidesen jobban el­különíthető színű csomagolás­ban jelenik meg . .. A magyaros konyhára jel­lemző tejföl egyébként a két megyében különösen népsze­rű, az országos átlagot jóval meghaladó mértékben fogy e területen. Jelenleg napi 80 ezer pohár tejfölt készít a vállalat tatabányai üzeme, ennek egyötöde a csökkentett zsírtartalmú minőség. A vállalat termékeit a két megyében összesen kétezer helyre szállítják, amelyek fele bolt. Közvetlenül látnak el 104 iskolát és 304 vendég­látóipari egységet. Ezenkí­vül sok egyéb helyre szállí­tanak, például cukrászdákba, sütödékbe. A termékek napi szétosztását 70 gépkocsival végzik. Többfélét, jobbat és tartósabbat Vajon milyen fejlesztése­ket terveznek, s milyen új termékek várhatók a jövő­ben? — A dunaújvárosi és a ta­tabányai üzem rekonstruk­cióját elvégeztük — mondja dr. Bartha István igazgató. — A fehérvári üzem felújí­tását most, az idén kezdtük, s várhatóan jövőre befejez­zük. E munka főleg techno­lógiai korszerűsítést, kapaci­tásbővítést és állagmegóvást jelent. 1987-ben szeretnénk bevezetni az ultraszűréses el­járást a krémtúrógyártás­ban. Ennek előnye, hogy ugyanannyi tejből több túró készül. A beruházás körül­belül hetvenöt-nyolcvan mil­lióba kerül. Jövőre szeret­nénk forgalomba hozni az alacsony zsírtartalmú vajkré­met, amely a jelenlegi (70— 80 százalékos zsírtartalmú) vajaknál kevesebb, negyven százalék zsírt tartalmaz. Ter­vezzük az ízesített tejszínha­bok tartósított változatának bevezetését is. Mindezek ér­dekében új csomagoló gép­sort is vásárolunk. Egyre nagyobb az igény a jobban eltartható készítmé­nyek iránt. Hamar népszerű lett például az ultrapasztőrö­zött féltartós tej, amelynek első hazai gyártója a Fejér­tej. A tervekben szereplő újabb fejlesztések is a mi­nőség javítását és az eltart­hatóság növelését szolgál­ják. S természetesen a vá­laszték bővítését. Mert az biztos, hogy leg­hatásosabban a többféle, jó­ízű és vonzó megjelenésű tejtermékekkel lehet újabb híveket toborozni a tejfo­gyasztók táborába. Balog László Az Enyingi Állami Gazdaság ágostoni üzemében katonás rendben felsorakozott gépek szemléje volt, ahol vizsgázott a gép és kezelője. A bizottság véleménye: műszakilag jól fel­készült, üzembiztos, a baleseti- és tűzvédelmi szabályoknak megfelelően kezdődhet az aratás. Fotó: Gaibovics György Számítógép a termés­hozam tervezésében Már a növények korai fej­lődési szakaszában meg lehet határozni a várható termés­hozamot, a bolgár és a szov­jet szakemberek által kidol­gozott matematikai modell segítségével. A KGST-tagor­­szágok ennek segítségével alakították ki a terméshozam tudományos programozására vonatkozó egységes ajánláso­kat. Ez a dokumentumgyűjte­mény tartalmazza továbbá a szocialista országokban a földművelés intenzifikálása terén felgyülemlett tapaszta­latok összefoglalását is. A számítógép percek alatt képes, figyelembe véve a konkrét természeti viszonyo­kat, „lejátszani” például a tavaszi búza fejlődésének minden folyamatát, kezdve a vetéstől a kalászok beérésé­­ig, és ennek megfelelően meghatározni a maximális terméshozam feltételeit. Egy­ben meghatározza a legna­gyobb terméshozamot a leg­kisebb ráfordításokkal biz­tosító földterületeket, gép­rendszereket és munkaszer­vezési formákat is. Gazdaság- és társadalompolitika Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A folyóirat szerkesztőségi cikkben méltatja a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusát. Az írás meg­állapítja: a tanácskozás meg­erősítette pártunk fő politi­kai vonalát, amely az or­szágépítés utolsó évtizedei­ben nemcsak jelentős sike­reket tudott megalapozni, hanem képes volt a valóság változásaival is lépést tarta­ni, megújulni, képes volt a nehézségekkel is szembenéz­ni, s a szocializmus építését nemzeti programmá emel­ve, nehéz helyzetben is meg­őrizni a nép bizalmát. Bukta László a szakszer­vezetek előtt álló új felada­tokról ír. Rámutat: a szak­­szervezetek azt tekintik fel­adatuknak, hogy megfelelő munkamegosztásban együtt­működjenek, vagy akár konfrontálódjanak más ér­dekek képviselőivel. A fe­szültségek társadalmilag el­viselhető és tartós megoldá­sa szükségessé teszi az ér­dekegyeztetési mechanizmus továbbfejlesztését. Napjaink társadalompo­litikai eszmecseréinek visz­­szatérő témája a közigazga­tás, tágabban az állam tár­sadalmi szerepe. Gál Zoltán elemzi a tanácsok szerepkör­változását. A folyóirat közli Erdős Tibor cikkének második ré­szét az inflációról. A májusi számban megjelent első rész áttekintette az infláció ki­váltó okait, a második rész pedig megvizsgálja a kér­dést: leszorítható-e az inflá­ciós ráta? A szerző erre igenlő választ ad. A lakáshelyzettel kapcso­latos vélemények — a rá­dióban, a televízióban, a saj­tóban, a családi és munka­helyi közösségekben, vala­mint a különböző szintű ál­lami, társadalmi és tanácsi szervek nyilatkozataiban, je­lentéseiben — rendkívül el­térőek, szélsőségesen ellen­tétesek. Oszlányi Zsolt an­nak áttekintésére vállalko­zik, milyen ma a valóságos lakáshelyzet Magyarorszá­gon? Lukács György hatalmas életműve — kell-e ezt bi­zonygatni — a szó marxi értelmében történeti jellegű. Ő maga nem volt történész — mint politikai gondolko­dót foglalkoztatták az euró­pai és a magyar történelem kérdései. Erényi Tibor elem­zi Lukács György Magyar­­országról kialakított törté­nelemképét. 1986. február 25-re össze­hívták az SZKP XXVII. kongresszusát. Zalai István áttekinti a kongresszusi elő­készületeket, a Szovjetunió belpolitikai helyzetét, az SZKP külpolitikáját. A Társadalmi Szemle köz­li Szabó Katalinnak a mo­nopoltőke hatalmi viszonyai­ban tapasztalható új jelensé­geket feltáró előadását, amely a kaposvári országos elméleti tanácskozáson hang­zott el. (KS) Országgyűlési jegyzetek Az újabb öt esztendőre megválasztott országgyűlési képviselők, akik közül igen sokan most először kapták meg választóik bizalmát, pénteken délelőtt ünnepé­lyes hangulatban várták az alakuló ülésre szólító csen­gőszót. Fejér megye országgyűlési képviselői — a reggeli frakcióülések után — egymásra találtak az ülésterem bejáratánál. Eligazodásukban segítségükre volt a szé­kesfehérvári Szalai Gyula, aki már előzőleg is jó fél cikluson át képviselője volt az 1. számú választókerü­letnek. Így ő réginek számít a másik 12 Fejér megyei társa mellett. Néhány percet idézik a megyei csoport­nál Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke. Tőle érdeklődött a szemfüles Sági Gá­­borné, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjá­nak küldetéséről. Ugyanis a frakcióülésen szóba került ennek alakuló ülése is. Aztán választókerületére, Sár­­bogárdra és Ságiné lakóhelyére, Szabadegyházára tere­lődik a szó. örül a spontán jelölés útján befutott fia­talasszony a sikernek, és máris tervezi, miként lehet cselekvő részese választókerülete egészének és a par­lamentnek. Sok a megbeszélni való, nagy az izgalom, mert hogy jónéhányuknak nemcsak a legfőbb törvényhozó tes­tületben folyó munka ismeretlen, hanem az ország há­za is. — Engem olyan érzés fogott el, amikor a kapun be­léptem, mint az egyetemen vizsga előtt. Talán van is egy kis összefüggés a kettő között. Annyi mindeneset­re van, hogy ez az öt év mindvégig vizsga lesz szá­momra — néz maga elé Balogh György, a szabadbaty­­t­váni tsz elnöke. Ám hamarosan felenged szorongása, mert arra gondol, hogy az egyetemen mindig sikeresen vizsgázott. A képviselői mandátum ugyan teljesen friss az er­csi Szabó Tamásnak, nem úgy a közéleti tevékenység, mert megyei tanácstagként aktívan teljesítette több cikluson át megbízatását. Most arra készül, hogy az országgyűlés alakulásáról elviszi a hírt először Sikon­­dára, ahol a hét végét tölti az a cukorgyári szocialista brigád, amelyiknek ő is tagja. — Nagyjából ismerem választókerületem településeit, tanácsait. Néhány közvetlen munkatársam a lakóhe­lyén tanácstag, és tőlük is tudom, hogy rendben meg­alakult tanácsuk — folytatja a gondolatsort a 7-es szá­mú választókerület képviselője. Török Mihály vezérőrnagy a katonai gyakorlatról ér­kezett és ugyanott várta a hét végén a további munka a seregtest parancsnokot. Ezért kicsit irigyli Szabó Ta­mást, aki lazítással töltheti a hét végét Sikondon. Kijutott a hétvégi programból a dunaújvárosi László Ferencnek is. Igaz, a pénteki munkásgyűlésen nem ve­hetett részt a hengerműben, de a szombati szabad programon már igen. Egyébként az ülésszak előtti este ellátta szíves jó tanácsokkal elődje, Nics János. Az ilyen útravaló jól jön az új képviselőknek. A lajoskomáromi Czak­ig Zoltán is azt említi először, hogy a megválasztásához gratuláló táviratok aláírói­nak egyike a kerület előző képviselője és egyben je­lölttársa, Kadlecsik Miklós volt. — Azon leszek, hogy mielőbb eljussak hozzá Kalóz­ra, ugyanakkor valamennyi településre elmegyek majd — tervezi a holnapokat a lajoskomáromi szak­ember, aki biztosra veszi, hogy a Győzelem Tsz jó híre is segítségére volt megválasztásában. — Micsoda különbség vendégként szétnézni az im­pozáns épületben és majd képviselőként dolgozni ugyanitt — tekint körül a beszélgető csoportoktól zson­gó társalgóban Katona Sándor, az Ikarus Móri Gyárá­nak igazgatója. — Mi először mind a négyen, a pótválasztás előtt pedig mind a hárman (jelöltek) egymás mellett rajtol­tunk. Bizonyára azért élveztem a választók többségé­nek bizalmát, mert a hármas választókerületben lakom és sokan ismernek — nyugtázza a fehérvári dr. Hor­váth Miklós képviselő az utóbbi hetek nagy erőpróbá­ját. Biztosra veszi, hogy jelölttársai bármelyike meg­felelően képviselte volna a kerület ügyeit is, de ter­mészetesen ő csakúgy, mint a többi megválasztott, örül a saját sikerének. Fodor Sándor, a Lepsény—mezőszentgyörgyi Tsz el­nöke már az aratásról is szót vált a mezőgazdaságban dolgozó társaival. — Tizedike körül megkezdjük a betakarítást, ugyan­is a képviselői mandátum gyakorlásához az is fontos, hogy ki-ki a saját munkahelyén eleget tegyen annak, amit tőle elvárnak. — Osztozik a véleményben a vi­­deotonos Horváth János és a dunaújvárosi dr. Garbacz Katalin is. A bicskei dr. Kiss Péter évfolyamtársával találkozik a folyosón, örömmel szorítanak kezet egy­mással. A hajdanvolt ifjúgárdista és kollégiumi él­ményeiket elevenítik fel, és közben az is kiderül, hogy mindketten spontán jelölés útján szerezték meg vá­lasztóik bizalmát. Megszólal az ülésterembe szólító csengő, benépesül­nek a széksorok. A képviselők a választóktól kapott megújított vagy m­egelőlegezett bizalom felelősségtel­jes tudatában foglalják el helyüket a magyar törvény­­hozás épületében. Megkezdődik az érdemi munka a T. Házban. Hangos igennel, kézfelnyújtással szavaznak, véleményt nyilvánítanak. Beszámolót fogadnak el, szék­foglalót hallgatnak meg, tisztségviselőket, a munkabi­zottságokba tagokat választanak. Megyénk képviselői közül többen tagjai a Parla­ment egy-egy munkabizottságának. A honvédelmi bi­zottság titkárának Török Mihályt választották. A szo­ciális- és egészségügyi bizottságba dr. Garbacz Kata­lint, a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságba Sági Gábornét, az ipariba Horváth Jánost és László Ferencet, az építési- és közlekedésibe Szalai Gyulát, a terv- és költségvetésibe Katona Sándort, a jogi, igazga­tási és igazságügyibe pedig Balogh Györgyöt. Németh Erzsébet I

Next