Fejér Megyei Hírlap, 1985. július (41. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-01 / 152. szám
I Nagyobb választékot és jobb minőséget Hogyan növelhető a tejivók tábora? A régi rómaiak az istenek italának nevezték a tejet. A fehér ital hasznosságát, széles körű felhasználhatóságát korán felismerte az ember. Homérosz már az Odüsszeiában leírta miként készítettek a tejből oltóanyagokkal sajtot. Mitől hasznos a tej? Őseink csak tapasztalták a tej hasznosságát, ma már, ,hála a tudománynak, azt is ■tudjuk, mitől értékes ez az ital. Századunk kutatói kimutatták : szervezetünk számára fontos A, B1, B2, D, E- vitaminok mellett ásványi sókat, aminosavakat és állati fehérjéket is tartalmaz a tej. A környezeti ártalmak szaporodásával a tej jelentősége tovább növekszik. A legújabb kutatások szerint a B-vitamincsoportban és egyébhatóanyagokban gazdag tej a környezeti ártalmakkal szemben védőtápanyagul szolgál — védi a szöveteket és az artériákat a káros hatásoktól. Hazánkban évről évre több tej fogy. A majdnem 200 literes egy főre jutó évi tejfogyasztással az európai középmezőnybe tartozunk. Fejértej — két megyében A Fejér és Komárom Megyei Tejipari Vállalat a két megye háromnegyedmilliónyi lakosságának napi ellátását végzi. A majdnem ezer dolgozót számláló vállalati kollektíva feladata három alaptevékenységből áll: felvásárlás, termelés és értékesítés. A felvásárolt tejmennyiséget mintegy 40 ezer tehén adja. Naponta száz helység, kétszer annyi felvevőhelyéről, összesen több mint félmillió liter tejet szállítanak a vállalat üzemeibe. A begyűjtött tej 95 százaléka 12 állami gazdaságból és 85 termelőszövetkezetből származik. A szállítás 30 százalékát a cecei üzemből alapanyagtejként a fővárosba továbbítják. A többi a vállalat három feldolgozó üzemébe kerül: Székesfehérvárra, Tatabányára és Dunaújvárosba. Hol, mi készül? A tejipari vállalat tipikusan városellátó tevékenységet folytat: sokféle napi fogyasztási cikket gyárt. A termékek sokfélesége és a mindennapi gyártási igény miatt nem célszerű minden terméket mindenütt készíteni. A szakosítás műszaki és gazdasági szempontból is megéri. A Fejértej az országban az elsők között vezette be a gyártó üzemek közti szakosítást. A fehérvári üzemben habtejszínt, ízesített tejitalokat, vajat, félzsíros túrót és ízesített krémtúrót készítenek. A dunaújvárosiak specialitása a tejszínkrémsajt, a körített krémtúró és a gomolya. Emellett készül még nagy mennyiségben félzsíros túró. A dunaújvárosi üzem jó munkáját fémjelzi, hogy túrógyártásban az országos minőségi versenyben évek óta az elsők. A tatabányai üzemben tejfölt, ízesített tejitalokat és ultrapasztőrözött féltartós tejet gyártanak. A szakosodás mellett mindenütt készül különféle zsírtartalmú fogyasztói tej. Kevesebb kalóriát A Fejér és Komárom Megyei Tejipari Vállalat ötféle minőségben gyártja a fogyasztói (zömmel „zacskós”) tejet. Kapható 3,6—3,0—2,8— 2,2 és 1,5 százalékos zsírtartalmú tej. A csökkentett zsírtartalmú, kalóriaszegény tej forgalmazásában úttörő szerepet játszott a vállalat. Dr. Bartha István, a vállalat igazgatója: — A korszerű táplálkozási szokások elterjesztéséhez a tejipar, ezen belül vállalatunk is szeretne hozzájárulni. Mivel energiát, zsírt más táplálékokkal amúgy is bőségesen veszünk magunkhoz étkezéseinkkor, jó lenne, ha legalább a tejjel nem növelnénk az elhízás veszélyét. A csökkentett zsírtartalmú, kalóriaszegény tej (a 2,2 és 1,5 százalék zsírtartalmú) egyébként élettani szempontból ugyanolyan jótékony hatású, hiszen csak a zsír kevesebb benne, a vitaminokat, fehérjéket és egyéb hasznos anyagokat változatlanul tartalmazza. Ugyanez elmondható tejfölújdonságunkról is, hiszen ma már tejfölből is kétfélét gyártunk, s úgy tapasztaljuk egyre népszerűbb a csökkentett zsírtartalmú (20 helyett 12 százalékos) tejföl. Ez rövidesen jobban elkülöníthető színű csomagolásban jelenik meg . .. A magyaros konyhára jellemző tejföl egyébként a két megyében különösen népszerű, az országos átlagot jóval meghaladó mértékben fogy e területen. Jelenleg napi 80 ezer pohár tejfölt készít a vállalat tatabányai üzeme, ennek egyötöde a csökkentett zsírtartalmú minőség. A vállalat termékeit a két megyében összesen kétezer helyre szállítják, amelyek fele bolt. Közvetlenül látnak el 104 iskolát és 304 vendéglátóipari egységet. Ezenkívül sok egyéb helyre szállítanak, például cukrászdákba, sütödékbe. A termékek napi szétosztását 70 gépkocsival végzik. Többfélét, jobbat és tartósabbat Vajon milyen fejlesztéseket terveznek, s milyen új termékek várhatók a jövőben? — A dunaújvárosi és a tatabányai üzem rekonstrukcióját elvégeztük — mondja dr. Bartha István igazgató. — A fehérvári üzem felújítását most, az idén kezdtük, s várhatóan jövőre befejezzük. E munka főleg technológiai korszerűsítést, kapacitásbővítést és állagmegóvást jelent. 1987-ben szeretnénk bevezetni az ultraszűréses eljárást a krémtúrógyártásban. Ennek előnye, hogy ugyanannyi tejből több túró készül. A beruházás körülbelül hetvenöt-nyolcvan millióba kerül. Jövőre szeretnénk forgalomba hozni az alacsony zsírtartalmú vajkrémet, amely a jelenlegi (70— 80 százalékos zsírtartalmú) vajaknál kevesebb, negyven százalék zsírt tartalmaz. Tervezzük az ízesített tejszínhabok tartósított változatának bevezetését is. Mindezek érdekében új csomagoló gépsort is vásárolunk. Egyre nagyobb az igény a jobban eltartható készítmények iránt. Hamar népszerű lett például az ultrapasztőrözött féltartós tej, amelynek első hazai gyártója a Fejértej. A tervekben szereplő újabb fejlesztések is a minőség javítását és az eltarthatóság növelését szolgálják. S természetesen a választék bővítését. Mert az biztos, hogy leghatásosabban a többféle, jóízű és vonzó megjelenésű tejtermékekkel lehet újabb híveket toborozni a tejfogyasztók táborába. Balog László Az Enyingi Állami Gazdaság ágostoni üzemében katonás rendben felsorakozott gépek szemléje volt, ahol vizsgázott a gép és kezelője. A bizottság véleménye: műszakilag jól felkészült, üzembiztos, a baleseti- és tűzvédelmi szabályoknak megfelelően kezdődhet az aratás. Fotó: Gaibovics György Számítógép a terméshozam tervezésében Már a növények korai fejlődési szakaszában meg lehet határozni a várható terméshozamot, a bolgár és a szovjet szakemberek által kidolgozott matematikai modell segítségével. A KGST-tagországok ennek segítségével alakították ki a terméshozam tudományos programozására vonatkozó egységes ajánlásokat. Ez a dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a szocialista országokban a földművelés intenzifikálása terén felgyülemlett tapasztalatok összefoglalását is. A számítógép percek alatt képes, figyelembe véve a konkrét természeti viszonyokat, „lejátszani” például a tavaszi búza fejlődésének minden folyamatát, kezdve a vetéstől a kalászok beéréséig, és ennek megfelelően meghatározni a maximális terméshozam feltételeit. Egyben meghatározza a legnagyobb terméshozamot a legkisebb ráfordításokkal biztosító földterületeket, géprendszereket és munkaszervezési formákat is. Gazdaság- és társadalompolitika Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A folyóirat szerkesztőségi cikkben méltatja a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusát. Az írás megállapítja: a tanácskozás megerősítette pártunk fő politikai vonalát, amely az országépítés utolsó évtizedeiben nemcsak jelentős sikereket tudott megalapozni, hanem képes volt a valóság változásaival is lépést tartani, megújulni, képes volt a nehézségekkel is szembenézni, s a szocializmus építését nemzeti programmá emelve, nehéz helyzetben is megőrizni a nép bizalmát. Bukta László a szakszervezetek előtt álló új feladatokról ír. Rámutat: a szakszervezetek azt tekintik feladatuknak, hogy megfelelő munkamegosztásban együttműködjenek, vagy akár konfrontálódjanak más érdekek képviselőivel. A feszültségek társadalmilag elviselhető és tartós megoldása szükségessé teszi az érdekegyeztetési mechanizmus továbbfejlesztését. Napjaink társadalompolitikai eszmecseréinek viszszatérő témája a közigazgatás, tágabban az állam társadalmi szerepe. Gál Zoltán elemzi a tanácsok szerepkörváltozását. A folyóirat közli Erdős Tibor cikkének második részét az inflációról. A májusi számban megjelent első rész áttekintette az infláció kiváltó okait, a második rész pedig megvizsgálja a kérdést: leszorítható-e az inflációs ráta? A szerző erre igenlő választ ad. A lakáshelyzettel kapcsolatos vélemények — a rádióban, a televízióban, a sajtóban, a családi és munkahelyi közösségekben, valamint a különböző szintű állami, társadalmi és tanácsi szervek nyilatkozataiban, jelentéseiben — rendkívül eltérőek, szélsőségesen ellentétesek. Oszlányi Zsolt annak áttekintésére vállalkozik, milyen ma a valóságos lakáshelyzet Magyarországon? Lukács György hatalmas életműve — kell-e ezt bizonygatni — a szó marxi értelmében történeti jellegű. Ő maga nem volt történész — mint politikai gondolkodót foglalkoztatták az európai és a magyar történelem kérdései. Erényi Tibor elemzi Lukács György Magyarországról kialakított történelemképét. 1986. február 25-re összehívták az SZKP XXVII. kongresszusát. Zalai István áttekinti a kongresszusi előkészületeket, a Szovjetunió belpolitikai helyzetét, az SZKP külpolitikáját. A Társadalmi Szemle közli Szabó Katalinnak a monopoltőke hatalmi viszonyaiban tapasztalható új jelenségeket feltáró előadását, amely a kaposvári országos elméleti tanácskozáson hangzott el. (KS) Országgyűlési jegyzetek Az újabb öt esztendőre megválasztott országgyűlési képviselők, akik közül igen sokan most először kapták meg választóik bizalmát, pénteken délelőtt ünnepélyes hangulatban várták az alakuló ülésre szólító csengőszót. Fejér megye országgyűlési képviselői — a reggeli frakcióülések után — egymásra találtak az ülésterem bejáratánál. Eligazodásukban segítségükre volt a székesfehérvári Szalai Gyula, aki már előzőleg is jó fél cikluson át képviselője volt az 1. számú választókerületnek. Így ő réginek számít a másik 12 Fejér megyei társa mellett. Néhány percet idézik a megyei csoportnál Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Tőle érdeklődött a szemfüles Sági Gáborné, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának küldetéséről. Ugyanis a frakcióülésen szóba került ennek alakuló ülése is. Aztán választókerületére, Sárbogárdra és Ságiné lakóhelyére, Szabadegyházára terelődik a szó. örül a spontán jelölés útján befutott fiatalasszony a sikernek, és máris tervezi, miként lehet cselekvő részese választókerülete egészének és a parlamentnek. Sok a megbeszélni való, nagy az izgalom, mert hogy jónéhányuknak nemcsak a legfőbb törvényhozó testületben folyó munka ismeretlen, hanem az ország háza is. — Engem olyan érzés fogott el, amikor a kapun beléptem, mint az egyetemen vizsga előtt. Talán van is egy kis összefüggés a kettő között. Annyi mindenesetre van, hogy ez az öt év mindvégig vizsga lesz számomra — néz maga elé Balogh György, a szabadbatytváni tsz elnöke. Ám hamarosan felenged szorongása, mert arra gondol, hogy az egyetemen mindig sikeresen vizsgázott. A képviselői mandátum ugyan teljesen friss az ercsi Szabó Tamásnak, nem úgy a közéleti tevékenység, mert megyei tanácstagként aktívan teljesítette több cikluson át megbízatását. Most arra készül, hogy az országgyűlés alakulásáról elviszi a hírt először Sikondára, ahol a hét végét tölti az a cukorgyári szocialista brigád, amelyiknek ő is tagja. — Nagyjából ismerem választókerületem településeit, tanácsait. Néhány közvetlen munkatársam a lakóhelyén tanácstag, és tőlük is tudom, hogy rendben megalakult tanácsuk — folytatja a gondolatsort a 7-es számú választókerület képviselője. Török Mihály vezérőrnagy a katonai gyakorlatról érkezett és ugyanott várta a hét végén a további munka a seregtest parancsnokot. Ezért kicsit irigyli Szabó Tamást, aki lazítással töltheti a hét végét Sikondon. Kijutott a hétvégi programból a dunaújvárosi László Ferencnek is. Igaz, a pénteki munkásgyűlésen nem vehetett részt a hengerműben, de a szombati szabad programon már igen. Egyébként az ülésszak előtti este ellátta szíves jó tanácsokkal elődje, Nics János. Az ilyen útravaló jól jön az új képviselőknek. A lajoskomáromi Czakig Zoltán is azt említi először, hogy a megválasztásához gratuláló táviratok aláíróinak egyike a kerület előző képviselője és egyben jelölttársa, Kadlecsik Miklós volt. — Azon leszek, hogy mielőbb eljussak hozzá Kalózra, ugyanakkor valamennyi településre elmegyek majd — tervezi a holnapokat a lajoskomáromi szakember, aki biztosra veszi, hogy a Győzelem Tsz jó híre is segítségére volt megválasztásában. — Micsoda különbség vendégként szétnézni az impozáns épületben és majd képviselőként dolgozni ugyanitt — tekint körül a beszélgető csoportoktól zsongó társalgóban Katona Sándor, az Ikarus Móri Gyárának igazgatója. — Mi először mind a négyen, a pótválasztás előtt pedig mind a hárman (jelöltek) egymás mellett rajtoltunk. Bizonyára azért élveztem a választók többségének bizalmát, mert a hármas választókerületben lakom és sokan ismernek — nyugtázza a fehérvári dr. Horváth Miklós képviselő az utóbbi hetek nagy erőpróbáját. Biztosra veszi, hogy jelölttársai bármelyike megfelelően képviselte volna a kerület ügyeit is, de természetesen ő csakúgy, mint a többi megválasztott, örül a saját sikerének. Fodor Sándor, a Lepsény—mezőszentgyörgyi Tsz elnöke már az aratásról is szót vált a mezőgazdaságban dolgozó társaival. — Tizedike körül megkezdjük a betakarítást, ugyanis a képviselői mandátum gyakorlásához az is fontos, hogy ki-ki a saját munkahelyén eleget tegyen annak, amit tőle elvárnak. — Osztozik a véleményben a videotonos Horváth János és a dunaújvárosi dr. Garbacz Katalin is. A bicskei dr. Kiss Péter évfolyamtársával találkozik a folyosón, örömmel szorítanak kezet egymással. A hajdanvolt ifjúgárdista és kollégiumi élményeiket elevenítik fel, és közben az is kiderül, hogy mindketten spontán jelölés útján szerezték meg választóik bizalmát. Megszólal az ülésterembe szólító csengő, benépesülnek a széksorok. A képviselők a választóktól kapott megújított vagy megelőlegezett bizalom felelősségteljes tudatában foglalják el helyüket a magyar törvényhozás épületében. Megkezdődik az érdemi munka a T. Házban. Hangos igennel, kézfelnyújtással szavaznak, véleményt nyilvánítanak. Beszámolót fogadnak el, székfoglalót hallgatnak meg, tisztségviselőket, a munkabizottságokba tagokat választanak. Megyénk képviselői közül többen tagjai a Parlament egy-egy munkabizottságának. A honvédelmi bizottság titkárának Török Mihályt választották. A szociális- és egészségügyi bizottságba dr. Garbacz Katalint, a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságba Sági Gábornét, az ipariba Horváth Jánost és László Ferencet, az építési- és közlekedésibe Szalai Gyulát, a terv- és költségvetésibe Katona Sándort, a jogi, igazgatási és igazságügyibe pedig Balogh Györgyöt. Németh Erzsébet I