Fejér Megyei Hírlap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-01 / 257. szám
FEIER MEGYEI HÍRLAP . 1965. NOVEMBER 1. PENTEK SOK HALAT ÍGÉRNEK. A vizek lehűltével országszerte megkezdődött az őszi lehalászás. A Szolnoki Felszabadulás HtSz 4 ezer hektárnyi vízterületéről — az élő Tiszából és holtágaiból, tározókból — a napokban fogja ki az idei 510 tonnás zsákmány háromnegyedét. Az egyébként magányos halászok ilyenkor brigádokat alkotnak. A halak egy részét közvetlenül a piacokra szállítják, a többit a teleltetőkben helyezik el. Innen biztosítják majd a karácsonyi ellátást is. A képen: Tiszaföldváron, a tározónál az Alsóvízi brigád 80 mázsa halat fogott egy húzásra (mti fotó) Beszélgetés az iparjogvédelemről Az újítások a műszaki fejlesztés szolgálatában Nemrég megyeszékhelyünkön tartották a Novotech ’85 elnevezésű szellemitermék-bemutató keretében a nyolcadik országos újítási-találmányi konferenciát. Az előadók között volt dr. Vékás Gusztáv, az Országos Találmányi Hivatal főosztályvezetője. Vele beszélgettünk időszerű iparjogvédelmi kérdésekről. — Milyen szerepe van napjainkban a találmányi-újítási tevékenységnek? — Mára megnőtt az iparjogvédelem jelentősége. Népgazdasági céljaink, a hatékonyabb és eredményesebb munka érdekében nélkülözhetetlen a technikai haladás, a műszaki fejlődés. Ebben ma sokat segíthet a találmányiújítási tevékenység, a szellemi termékek hasznosítása és adásvétele. Gazdasági szükségszerűség kényszeríti a nagyobb odafigyelést, s a születő újabb szabályozók is ösztönzően hatnak. Az iparjogvédelmi munkát is a mindenkori általános gazdálkodási feltételek között végezzük. E tekintetben is az adott gazdasági sajátosságokhoz kell alkalmazkodni , alaposan átgondolva azonban kiderül: vannak speciális sajátságok, szabályozási lehetőségek is. Például az iparjogvédelmi munka irányítása, szervezése tekintetében. A vállalatok egyre önállóbban gazdálkodnak. Ugyanakkor kormányrendelet írja elő a minisztériumoknak az újítások, találmányok ösztönzését, az iparjogvédelmi munka ellenőrzését. Nincs itt ellentmondás? — A jelenlegi „felállásban”, de főleg a kialakult szemlélettel mindenképpen ellentmondásosnak tűnik ez a szituáció. Éppen ezért kell átgondolni, átértékelni az irányító szervek szerepét. A vállalati önállóság szükségessége nem vitás, azonban irányításra, a feladatok összehangolására továbbra is szükség van. Persze nem előírások és tételesen meghatározott feladatok formájában, mint régebben, hanem segítségadással, tanácsadás formájában, ötletekkel. Ezt továbbra is igénylik a vállalatok. — A jövőt hogyan látja? — Jelenleg azzal foglalkozunk, miként lehetne szervesen kapcsolni az iparjogvédelmi munkát a hetedik ötéves tervhez, a népgazdaság igényeihez. Az ezrefordulóig előrevetített javaslataink sok új vonást tartalmaznak, de be kell vallani, még mindig nem mutatnak igazán előre. A „tűzoltó” munkánál tartunk, s a gazdasági szabályozók még mindig nem ösztönzik eléggé a műszaki fejlesztést, az iparjogvédelmi tevékenységet. — Mégis milyen újdonságokra számíthatunk a közeljövőben? — Évek óta napirenden van, s valóban nagyon fontos kérdés az újítási díj. Ha valóban ösztönözni akarjuk az újításokon kerészül is a műszaki haladást, akkor feltétlenül gazdagabb forrásból kell fizetni a díjakat. Célszerű függetleníteni a béralaptól, s „áttenni” a költségek közé, ugyanúgy, mint például a vgm-ek kifizetését. Úgy vélem ez rövidesen, már a hetedik ötéves terv során, megoldható feladat. Nagy szükség van rá, hiszen a költségkeretek az önállósággal jobban kitágíthatók, a vállalat saját elbírálása szerint dönthet, hogy mi mennyit ér neki. — Tehát mindenható az anyagi ösztönzés? — Nem. Ugyanis az, hogy például a költségek közé kerül a díjfizetés, csak lehetőség. Azzal élni kell, a gyakorlatban ki kell aknázni a felkínált lehetőséget. Vagyis: vállalkozó és iparjogvédelmi munkában járatos vezetőkre van szükség, hogy véletlenül se gátolják az effajta innovációt. Úgy is fogalmazhatom: érdekeltté kell tenni a főnököket is, hogy fizessenek. — Mi a helyzet a nagy port kavart „munkaköri kötelességgel”? — A két éve megszületett újabb jogi szabályozás sok előremutató változást hozott. Például a „munkaköri kötelesség” értelmezésében is. Csak az alkalmazás nem ilyen egyértelmű. Legszembetűnőbb, hogy vannak szép számmal cégek, ahol mereven elválasztják a „hivatalos” fejlesztési tevékenységet az iparjogvédelmi munkától. Vagyis: a fejlesztési osztály munkatársa nem adhatja be ez esetben munkáját újításként, találmányként. Pedig ma már jogilag a munkaköri kötelesség nem kizáró feltétel. A puritán felfogás szerint azonban a hivatásos fejlesztő nem újíthat. Szemléletváltozás kell e fronton is, mégpedig a vállalati vezetőknél. — Sokat hallani mostanában a „hamis társszerzők” az úgynevezett „strómanok” elszaporodásáról. Milyen tapasztalataik vannak e jelenségről? — Pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Nehéz is figyelemmel kísérni, hiszen nagyon is titkolt, bűnös magatartásról van szó. Ez lényegében az intellektuális bűnözés kategóriájába tartozik. Terjed-e azt nem tudom. Mindenesetre társadalmi okai vannak a jelenségnek, köztük például az anyagias szemlélet kialakulása, lassú térhódítása. Feliratkozni munka nélkül az újítások, találmányok társszerzőjeként, visszaélés ez a vezetői beosztással, a bizalommal. A gond az, hogy nagyon jól titkolják. Még olyan szemlélet is kialakult, hogy jó ez, megéri a megalkuvás, mert így legalább megy a dolog, nem teszik félre az újítást. Így aztán még nehezebb, szinte lehetetlen a tetten érés, a „hamis társszerzők” lebuktatása. Mert az igazságot csak a közvetlen környezet ismeri. Éppen ezért az lehet a cél, hogy vállalaton belül alakuljon ki olyan egészséges, alkotó — demokratikus — légkör, amely lehetetlenné teszi a hasonló visszaéléseket. Balog László Az Alba Volán SC jégkorong szakosztálya KORCSOLYATANFOLYAMOT INDÍT november 2-től szombat, vasárnapi napokon 8.00—9.00 óráig a műjégpályán. Jelentkezés a helyszínen: 16 617 Gazdaság- és társadalompolitika Walton Kft Mire jó egy vegyes vállalat? Az elmúlt években szárnyakat kapott vállalkozói kedvünk, úgy tűnik, túllépett határainkon. Külgazdasági kapcsolatainkban számos új kezdeményezésnek lehetünk tanúi. A hagyományos kereskedelmi, műszaki-gazdasági együttműködés mellett sorra alakulnak a szocialista vagy a tőkés cégekkel létrehozott vegyesvállalatok. Itthon az első egy angol cég gyártót keresett és talált hazánkban mátrix nyomtatójához. Alig egy éve kezdődtek meg a tárgyalások a Walters Microsystems International Ltd. és a Videoton Elektronikai Vállalat között, s az eredmény: több mint fél éve már bejegyzett cég a Walton Számítástechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság, az első, itthon működő angol—magyar vegyesvállalat. A két jó nevű elektronikai vállalat közös „gyermekét” érintő fontos kérdésekben az igazgatói tanács hoz döntést, élén a WMX elnökével és a Videoton vezérigazgatójával. A vállalkozást jelenleg öt munkatárs „viszi”, egy budapesti irodában. A cégvezető, Tállai Benedek így indokolta a vegyesvállalat életrehívását: „ A szigetország az igényes nyugat-európai piacok egyike, ahol éles konkurrenciaharc jellemzi a számítástechnikai termékek kínálatát. Csak példaként említem: az egy főre jutó mikroszámítógép felhasználás, a házi komputerek elterjedése nagyobb arányú, mint bárhol a világon. Ilyen helyzetben a Videoton csak digitális alkatrészekkel és terminálokkal, illetve más perifériákkal tudott betörni erre a piacra. A talponmaradáshoz, a további eladásokhoz azonban létszükséglet az állandó jelenlét, a gyorsan változó műszaki-kereskedelmi információkra, valamint az esetleges reklamációkra való azonnali reagálás. Ezért hozta létre a Videoton londoni képviseletét, a Videoton Computers céget, amely exportnövelő és segítő funkciót tölt be — magyarázza. — A Walton kettős előnyt jelent a Videotonnak. Egyrészt az angol társtulajdonos korszet mátrix nyomtatóit adta a közös üzletbe, amelyek konstrukciója, gyártástechnológiája ösztönzi a számítástechnikai gyár fejlesztését, logikus láncszem a hagyományos sornyomtatók és az olcsó lézernyomtatók között, valamint bővíti a Videoton professzionális kínálatát is. Másrészt a WMI érdekelt abban, hogy piacot találjon ezeknek a főként mikroszámítógépekhez ajánlott mátrixnyomtatóknak — mondta Tállai Benedek. új vonások Ha egy magyar vállalat külföldi know-how-t vásárol, borsos árat fizet, a birtokába jutott gyártástechnológiáért, illetve termékért. A lincenc-eladó ugyanakkor saját üzleti érdekeit szem előtt tartva, erősen behatárolja az átvevő későbbi értékesítési lehetőségeit. A Walton révén az angol partner érdekelt az eladásban is, hiszen együtt viselik a kockázatot, 51—49 százalék arányban osztoznak a nyereségben. Ebben az alapítók nagymérvű egymásra utaltságában rejlik a vállalkozás újszerűsége. Működésében is új vonásokat hordoz a vegyesvállalat. Az angol printereket a Videotonban gyártatja a Walton. Az ehhez szükséges import-alkatrészeket a Videoton ipari külkereskedelmi részvénytársaság szerzi be és gondoskodik a mátrix-nyomtatók tőkés piaci eladásáról is. A korszerű termék hazai értékesítését és a szocialista országokba irányuló kivitelét pedig a Videoton vállalta magára. Együtt sírnevet Tállai Benedek, a cégvezető bizakodó: öt-nyolc évre biztos sikerre számíthat a kétféle printer. A Walton áruválasztéka a későbbiekben jobb, levelezési minőségű grafikus és színes grafikus nyomtatókkal bővül majd, versenyképessége tehát biztosított. Lényeges haszna a vegyesvállalatnak, hogy kis méretéből következően, rugalmasan reagálhat az igények változására és működésével jelentős devizabevételt hoz a Videotonnak. Bátrabban kockáztatunk, ha érdemes. Külföldi partnereink is szívesen vállalják a rizikót, ha jól járnak, hozzák a pénzt, a korszerű technikát, gyorsítva az innovációt idehaza. Erény, hogy tudjuk fogadni, s ha jól sáfárkodunk műszaki-szellemi tőkénkkel, szaktudásunkkal, gyártási rutinunkkal, akkor a közös vállalkozásokban a mi hasznunk sem marad el. Szentkuti Eszter Új MÁV- mozdonyok A Ganz-Mávag vasúti próbapályáin napokon belül megkezdik a MÁV részére készült öt villanymozdony átadás előtti futópróbáit. A vasút összesen tizennégy VM—15 típusú, 5000 lóerős mozdonyt rendelt a GM vasúti járműgyártól ez évi szállításra. A szerződés szerint a villanymozdonyokat az év végéig kell átadni, s bár a MÁV által kért évközi szállítási ütemezést a gyártó nem tudta teljesíteni, most gyorsították a szerelőmunkákat, így előreláthatóan a mozdonyok többsége december végéig kigördülhet a gyárból. A villanymozdonyokhoz az elektromos főegységeket a Ganz Villamossági Művek készíti. A jármű szekrényszerkezeti elemeit a Ganz-Mávagban szerelik össze. Hordógyár Hordógyártóüzem kezdte meg a termelést a Komáromi Kőolajipari Vállalat almásfüzítői telepén. A korszerű létesítmény átadásával régi problémát szüntettek meg. Mostanáig ugyanis az elismerten jó minőségű, világszínvonalú motorolajokat és kenőzsírokat részben importált csomagolóanyagokban, részben pedig kifogásolható minőségű és küllemű hazai gyártmányú hordókban szállították belföldre és külföldre. Némelykor még az exportkötelezettségek teljesítése is akadozott a csomagolási nehézségek miatt. Bővítik a úrkúti mangánbányát Egy 1800 méter hosszú feltáróvágat építésével megkezdték az úrkúti mangánbánya bővítését. A jelenleg művelt bánya érckészlete ugyanis olyan rohamosan csökken, hogy a szakemberek szerint már legfeljebb csak 1990-ig lesz elegendő a hazai és az exportigények kielégítésére. Az új vágattal, az úgynevezett mezőkapcsolással hozzáférhető lett mangántelep viszont egészen az ezredfordulóig meghosszabbítja az ország egyetlen mangánbányájának életét. Az új telep a jelenleginél 45—70 méterrel mélyebben 225—250 méternyire helyezkedik el a föld alatt, de még így gazdaságosan kitermelhető. A bányabővítéssel egyidejűleg Úrkút, Szentgál és Városlőd körzetében földtani kutatások is kezdődtek: újabb mangántelepeket keresnek a szakemberek, hogy biztonságosan megalapozzák a hazai mangántermelés zavartalanságát és folyamatosságát. X OLDAL